Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

Kellemeset a hasznossal Stendhal a víz mellett Az operaművészet élvonalában Tokody Ilona pályájáról Strand. Ki ne cserélné el a mindennapok fülledt levegő­jű irodáját, vagy munkapad­ját az önfeledt pancsolásra, a kellemesen simogató napsu­garaikra? De hát a társada­lomnak most is szüksége van a lelkiismeretes munkára,- a kánikula beköszöntővel nem állhat meg az élet. Szerencsés helyzetben van­nak a szünidejüket töltő diá­kok, hiszen ezekben a hóna­pokban maradéktalanul hó­dolhatnak „vizes” szenvedé­lyüknek. Gondtalan nevetgé­lő« tői. förcsköléstől, felszaba­dult lubickolástól visszhang­zik az ország valamennyi strandfürdője, a salgótarjáni is. De a legjobb szórakozásba is bele lehet fáradni egyszer, * a strandszatyrokból előke­rülnek az újságok, könyvek. Kinek-kinek ízlése szerint. Van, aki ronggyá olvasott kri­mit búj, van, aki Asimov Alapítvány trilógiáját olvas­sa. s akad. aki a következő évi kötelező olvasmányon próbálja átrágni magát több­kevesebb sikerrel. Barnára sült fiatal lány gubbaszt a medence szélén, vízbe lógó lábbal, kezében Stendhal Vörös és feketéjével. Láthatóan nagyom belemerült. — Tetszik? — kérdem tőle bocsánatkérő mosollyal. — Nagyon — néz fel. — Először azt hittem, három hó­nap alatt sem tudom kiolvas­ni, és tessék. Tegnap kezdtem el, és már a végénél tartok. Gondoltam, hogy harmadik­ban úgyis kötelező olvasmány lesz, jobb túl lenni rajta. Hát, mit mondjak, kellemes meg­lepetés volt.­Kisebb csoportosulás az egyik pad előtt. Kártyáznak. Ee” apróbb termetű, barna hajú srác arrébb húzódik, könyvet vesz elő. Lefekszik a betonra, olvasni kezd. Elte­lik egy óra, míg újra arrafe­lé nézek, és meglepetten nyug­tázom. már a könyv három­negyedénél tart. Furdal a kí­váncsiság: hogyan lehet egy körülbelül háromszáz oldalas könyv nagy részét egy óra alatt elolvasni?! — Jól haladsz vele. — Igen — legyint. — Csak azt olvasom el, ami érdekes. A leírásokat, meg az ehhez hasonló nem izgalmas dolgo­kat kihagyom. Minek fárasz- sza magát az ember, nem igaz? — és újra a könyv fe­lé hajlik, új izgalmakat ke­resve. — Ühüm — jegyzem meg, és amit ezen felül gondolok, azt mélyen magamba rejtem. Hatéves forma kisfiú pas- kolja a vizet a gyermekme­dencében, a mama a medence széléről meséket olvas fel ne­ki a Gőgös Gúnár Gedeon­ból. Lassanként kis gyerekhad gyűlik az önfeláldozó anyuka köré, s szájtátva hallgatják a gyerekek szellemi épülésére kitalált tanmeséket. Még egy­más förcsköl őséről is megfe­ledkeznek, az anyuka pedig csak olvas, olvas... — Tulajdonképpen én csak összekötöm a kellemeset a hasznossal — meséli egy számviteli főiskolás lány. — Reggel kijövök, úszom egyet, bekenem magam napolajjal, és kifekszem napozni. Eddig a kellemes. S, hogy emellett még olvasok is, az a hasznos dolog. Átböngészem a tan­könyveket, készülök a követ­kező évre. Aztán szívesen ol­vasok itt verseket is. Tegnap például 'Radnóti összes művei voltak nálam. Jó látni, hogy néhányan a szünidei szórakozás helyett, de inkább mellett, a szellemi fel­frissülést, az olvasást választ­ják. A kellemeset ötvözik a hasznossal. Kár, hogy nincse­nek többen. ^ J. I. A világirodalom klassziku­sainak egy-egy kiemelkedő alkotása elevenedik meg a közeljövőben a televízió kép­ernyőjén. A következő hetek­ben kezdik meg. illetve feje­zik be ©arcia Lorca, Lope de Vega, Albert Camus, vala­mint Jan Otcenasek egy-egy világhírű művének felvétele­it a tv műhelyeiben. Nem ismeretlen a hazai színházlátogatók körében Fe­derico Garcia Lorca Bernar- da Álba háza című dráma-' ja. A spanyol író 1936-ban írt művében az egyéni bol­dogságot eltipró társadalmi kötöttségeket es erőszakot bí­rálja. Az idei színházi sze­zonban is nagy sikert ara­tott darabból ezúttal — au­gusztus végén — Lojkó La­katos József rendező irányí­tásával készül tv-film a te­levízió IV-es stúdiójában. Az utómunkálatokat végzik Félix Lope de Vega spanyol író A kertész kutyája című művének feldolgozásán. Az 1613-ban született darab 1962- ben jelent meg magyarul, s több alkalommal bemutatták már a hazai színpadokon. A műben a grófnő és titkára között fellobban a szerelem, amelynek útjába a kettőjük közötti tánsadalmi különb­ség gördít akadályokat. Len­gyel György rendező a főbb szerepeket Almási Évára, Cseke Péterre, Mányai Zsu­zsára. Márkus Lászlóra és Tóth Enikőre bízta. Kozák András alakítja a főszerepet Albert Camus A bukás című darabjának tele­víziós adaptációjában. Esz­tergályos Nároly legújabb filmjében. A francia író utol­só regénye volt az 1956-ban íródott, ironikus mű, amely­nek címe jelképesen utal az élet csúcsairól való zuhanás­ra és az első emberpár bűn­beesésére, a paradicsom el­vesztésére. Világszerte nagy sikerrel játszották a mozikban a cseh Jan Otcenasek Rómeó, Júlia és a sötétség című alkotásá­nak filmváltozatát. A meg­szállt Prágában 1942-ben ját­szódó művel ezúttal Zsurzs Éva rendezésében ismerked­hetnek meg a tv-nézők, A szép szerelmi történetben Má- csai Pál, Papo Vera, Pásztor Erzsi, Kun Vilmos formálja meg a jelentősebb szerepeket. Az Uramisten a montreáh filmfesztiválon Mesék a bíróság előtt Az Ezeregyéjszaka meséi évszázadokon át kitűnő gyer­mekolvasmánynak számítot­tak. Egyiptomban most nem­csak cáfolják ezt, de eljárás is folyik annak megvizsgálá­sára, vajon a könyv nem minösül-e pornónak. Az er­kölcsrendészet lefoglalta az Ezeregyéjszaka több ezer példányát. A Seherezáde, Ali baba, Aladdin és társai körüli fel­zúdulást az első ízben a XV. szazadban, Egyiptomban le­írt mesegyűjtemény libanoni kiadása váltotta ki. Ebben a legújabb változatlan mu­zulmán fundamentalisták a sarjába, a mohamedán egy­házi és polgári jogba ütköző „erkölcstelen képeket” és „szeméremsértő szövegrésze­ket” véltek fölfedezni. Az első kötetben például ez áll: „(A lány) meglátott egy fe­kete rabszolgát, és mindket­ten az ágyhoz siettek, míg a lány beszélt, nevetett, csókol­ta őt és küzdött vele.” Beavatottak szerint a liba­noni kiadó ellen indított per­nek az a háttere, hogy integ- rista muzulmánok meg akar­ják tisztítani az Ezeregyéjsza­kát a szabados részletektől. A most elkobzott kiadványok között vannak olyan változa­tok is, amelyek 150 éve ugyan­abban a formában vannak forgalomban, és soha nem ki­fogásolták azokat. „Ami meg­felel az egyik korban, nem felel meg feltétlenül egy má­sikban”, vélekedik az állam­ügyész. Á bíróságra most nemcsak az a nehéz feladat hárul, hogy a mesegyűjtemény bizonyos részei fölött ítélkezzék, ha­nem azt is el kell döntenie, hogy melyik változat az ere­deti. Gárdos Péter Uramisten című filmjét hívták meg a montreáli filmfesztiválra, amelyet augusztus 21. és szeptember 1. között rendez­nek meg. A fesztiválon ma­gyar filmhetet is tartanak: a kanadai nagyvárosban levetí­tik Szabó István „Redl ez­redes”, Lugossy László ..Szir­mok, virágok, koszorúk”, Gyarmathy Lívia .,Egv kicsit én... egy' kicsit te”. Bacsó Pé­ter „Hány az óra. Vekker úr?”, Szabó László „Sortűz egy fekete bivalyért”, Kovács János ..Megfelelő ember ké. nyes feladatra”, Kovács And­rás „A vörös grófnő”. Gazdag Gyula „Társasutazás” és Maár Gyula „Felhőjáték” című film­jét. Megpróbálom elképzelni az egykori sorsdöntő be­szélgetést. Az egyik Szeged környéki iskolában, Petőfi- telepen, az énekkari próba után a tanárnő magához inti a tizenhárom éves, vékonyka kislányt, aki az előbb a szó­lót énekelte, s azt mondja neki: — Ica. szólj édesapádnak, hogy beszélni szeretnék vele. A papa jön, maga is peda­gógus, s a tanárnő, Hofszung Józsefné elmondja, hogy Icának feltétlenül képeztet- nie kellene a hangját: a kis­lány tisztán, szépen intonál minden fekvésben, kitűnő a hallása, figyelemre méltó magasságai vannak, és ami a legfőbb, láthatóan határ­talan öröm tölti el, ha éne­kelhet. .. Talán ilyesféleképp, talán másképp hangzott a beszél­getés, annyi bizonyos, hogy Tokody Ilona számára ekkor kezdődött el az a csaknem minden szabad idejét és erejét igénybe vevő aktív zenetanulás, amely végül a Magyar Állami Operaház, majd jó néhány más európai opera színpadára vezette őt. — Ha jól meggondolom, nem is volt igazi gyermekko­rom — jegyzi meg a fiatal művésznő —, annyira be­töltötték akkoriban az élete­met a különórák, a gyakor­lás két hangszeren, s a sok egyéb tanulnivaló. Mindez különös módon mégsem tűnt fárasztó kötelességnek, olyan szívesen készültem és mentem a zeneórákra. — Két hangszert említett? — Igen, mer? a nyolcadik osztály elvégzése után, ami­kor felvettek a szegedi kon­zervatórium ének tanszakára, még mutált a hangom, s azt javasolták, válasszak vala­milyen hangszert is az ének­lés mellé. A fuvolát válasz­tottam. Elég jól is ment, mert ötévi tanulás után a fuvola­tanárom a főiskolára akart küldeni, fuvola tanszakra. Ad­digra azonban már bizonyos volt. hogy az operaénekesi pálya vár rám A zongora pe­dig 4 kpnzervatóriumban kö­telező tanszak volt, de azzal nem nagyon jeleskedtem. — Ügy tudom, már otthon, a szülői házban is kitűnő ze­nei nevelésben volt része. — Édesapám a Szeged mel­letti Tápéréten tanított egy kis, osztatlan iskolában, aho­va én is jártam hatodikos koromig. (Csak ezután köl­töztünk Petőfi-telepre.) Az iskolában apám a gyerekek­kel amolyan önképzőkörfé­le színtársulatot szervezett, s kis jeleneteket, énekes já­tékokat adtak elő a házi szín­padon. Édesapám már 3—4 éves koromban felléptetett, többnyire egy-egy rövid nép­dal vagy műdal előadását bízva rám, amelyeket tanul­tam a Tiszántúlon. És taní­tott hegedülni, egy keveset német nyelvre... Ilyesféle „szellemi alapot'' kaptam hát Tápéréten. Kisiskolás ko­romban kaptam egy táskará­diót, s azon eleinte minden­féle zenét hallgattam, majd szinte egyik napról a másik­ra csak az opera kezdett ér­dekelni. minden egyébnél ki­kapcsoltam a készüléket. Ami­kor a hetedikben az énekta­nárnő „felfedezett”, már egészen komoly ismereteim voltak az operairodalom te­rén. .. Azt hiszem, a szüleim nem nagyon örültek, hogy operaénekes akarok lenni, aggódtak, hogy nagyon tá­vol kerülők tőlük, s bizony, ez be is következett. De az a szellemi környezet, a szeretet, a fészekmeleg, ami ott kö­rülvett, ma is mindenhova elkísér. — Az említett tanárnőn kívül kik egyengették még pályáját? — Elsősorban Berdál Va­léria, akinél — Szél Pálné, majd Csóka Béla után — énekelni tanultam, s aki a Sipos-féle légzéstechnikát mutatta meg nekem. Ezt ké. ’ sőbb a főiskolán magától Si­pos Jenőtől tanultam meg, és elmondhatom, hogy ennek köszönhetem mai munkabí­rásomat. A középiskolát egyébként a szegedi Tömör­kény István zenei gimnázi­umban végeztem, s úgy tu­dom, én voltam az első, aki énekből érettségizett. — Említette a munkabírá­sát, ami valóban figyelemre méltó, s vannak, akik aggód­nak is ezért önért... — Megtanultam, hogy a torok számára az a legelő­nyösebb igénybevétel, ha egy időszakban csak egy­féle szerepet énekelek. En­nek megfelelően teszek ele­get a felkéréseknek. Ta­valy például a londoni Co- vent Garden operában Mimi szerepét a Bohéméletben nyolcszor énekeltem (Jose Carreras volt a partnerem), de közben semmi mással nem léptem színpadra. Az idén tíz előadáson alakítot­tam Olaszországban Erzsé­bet szerepét a Don Carlos- ban: Frankfurtban ismét több Bohémélet-előadás vár, Barcelonában három Pil­langókisasszony. . . Ami fá­rasztó a hangomnak, fiziku­momnak, vagy éppen nem ér­zem még érettnek magam a szerepre, azt nem vállalom.. Tokodv Ilona 1972-ben a Kodály-énekverseny. 1976- ban az Erkel-énekversenv győztese volt. A Liszt-díj. az érdemes művészi kitüntetés, az idei ánrilis 4-e óta pedig a Kossuth-díj tulajdonosa A törékeny alkatú művésznő alig egv éytized alatt jutott a hazai és nemzetközi opera­művészet élvonalába Szomory György Tanuló tanárok Nem szorul különösebb bi­zonyításra, milyen szoros ösz- szefüggés van az iskolai ok­tatás színvonala és a peda­gógusok szakmai, politikai felikészültsége között. Me­gyénk kétszázkilencvenöt ne­velési-oktatási intézményében összesen 3332 pedagógus dol­gozik, döntő többségük felső­fokú végzettséggel rendelke­zik. Jelenleg 126 képesítés- nélküli van állásban, s kö­zülük is sokan már megkezd­ték tanulmányaikat' valame­lyik pedagógusképző intézet­ben. A pedagógusok kép­zettsége tekintetében a Nóg- rád megyei adatok, jobbak az országos átlagnál, a kép azon­ban reálisabb, ha az önma­gunkhoz viszonyított fejlődést tekintjük. Tíz évvel ezelőtt a megye óvodáiban a gyer­mekek nevelésétel megbízot­taknak több mint egyne­gyede nem rendelkezett meg­felelő felkészültséggel. Most az óvónők 2,6 százaléka mi­nősül képesítésnélkülinek. Az általános iskolákban a tíz évvel ezelőtti 13.2 százalékos aránnyal szemben 3.6 száza­lékban nem rendelkeznek diplomával a pedagógusok. A szóban forgó képesítésnél­küliek fele a napközikben tevékenykedik. Sokan átme­neti állapotnak tekintik a napközis munkát, ezért itt igen magas a fluktuáció mér­téke is. Legmagasabb a ké- pesítésnélküliek aránya a gyógypedagógiai intézményed­ben és nevelőotthonokban — 22 százalék —. mert. igen ke­vesen végeznek a speciális ismereteket nyújtó szakokon. Teljes a szakrendszerű ok­tatás a megyében. Van azon­ban néhány tantárgy, amely­nek oktatásához nincs elég szakember. A középiskolák­ban főleg nyelvszakosokra lenne szükség, az általános iskolákban kémia, orosz ének, testnevelés és tchnika szakos kellene több. A hiányok pót­lása fontos szempont a tár­sadalmi ösztöndíjak odaítélé­sénél. Az utóbbi öt évben 122 olyan fiatal szerzett ta­nári diplomát, aki a me. gyei tanáccsal tanulmányi szerződésben állt. Az új tan tér vek bevezeté­se különösen fontossá tette a pedagógusok megfelelő szín­vonalú továbbképzését. 1980- tól közel hatszáz nevelő vég­zett komplex tanfolyamod 404-en pedig speciális isme­reteket szereztek. Jelenleg 161- en tanulnak* felsőoktatási in­tézményben a második diplo­ma megszerzése érdekében. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 1.2%: Világablak. Az olvasás gyönyörűsége. (Ism.) t.M: Kis magyar néprajz *.55: Triól-emezeinkből 9.31: Mi ez a gyönyörű? 9.49: Régi angol zene — gyerekeknek H».*5: A világszínház humora. Tartuffe 11.42: Vámos Ágnes operett- felvételeiből 12.34»: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.90: Úi Melódia-lemezeinkből 14.00: Az én rádióm 14.09: A magyar széppróza századai. 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Fúvószene táncritmusban 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: Helyszinrajz 17.25: Hallgassuk együtt! Debussy-művek 18.02: Kritikusok fóruma 19.15:'Vallomások a szülőföldről 20.23: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 20.55: Tudósítás a Vasas—Siófok bajnoki labdairúgó­mérkőzésről 21.10: Nóták: Márkus Ilona és Lente Lajos énekel 21.30: Negyvenéves az ENSZ. VII. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kodály-kórusművek 22.45: Mikor szabad, mikor lehet? 23.00: Magyar előadóművészek felvételeiből 0.15: A Magyar Rádió éjszakai ' zenés műsora 4 NÖGRÁD — 1935. augusztus 14., szerda PETŐFI RADIO: S.05: Idősebbek hullámhosszán, 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A Benko-dixieland felvételeiből 12.25: Útikalauz — üdülőknek 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 14.00: Az én rádióm. A mikro­fonnál: Beke Kata író. 13.10: A tegnap slágereiből 15.05: Akár Hi-Fi. akár nem. Kívánságműsor 78-as fordulattal 16.15: Gólok, méterek, történetek. . . 17.05: ötödik sebesség. 17.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 18.35: Diákfoci 18.45: Közvetítés a Bp. Honvéd—• Békéscsaba bajnoki labdarúgó-mérkőzésről 19.05: Nótacsokor 20.05: Rockföldről érkezett. . . 20.50: Mitől remeg a gyomrunk? 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Tábori Nóra kabaréja 22.26: Az élő népdal 22.36: Vukán György szer­zeményeiből 23.20: Zenés játékokból 0.15: A Magyar Rádió éjszakad zenés műsora MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolitikai maga­zin. (A tartalomból: Tervteljesi- tési gondok a BÁÉV-nél. — Ta­karékossági elképzelések meg­valósulása az SKÜ-ben. — Ha­társzemle.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Nagy István. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné: 9.25: Delta 9.50: A négv páncélos és a ku­tya. (FF) VTTI/5. rész: A névadás a méz és a kitün­tetések. (Ism.) 10.40: Kénújság 16.25: Hírek 16.30: .Tó hangulat zenével 16.55: Valami van a levegőben 18.15: Képújság 18.20: Víz van! —, de. . . 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Jogi esetek 20.45: Ostobaságok kora. — Fran­cia tv-film. (14 éven felülieknek!) 22.15: Vendégjáték. — A kapos­vári színház Moszkvában és a Vígszínház Jaltában. 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz 2. műsor: 17.10: Képújság 17.15: Utravalo. (Ism.) 17.45: Európai biztonsági és együtt­működési értekezlet 18.35: Nasa obrazovka 18.55: Vasas—Siófoki Bányász. Bajnoki labdarúgó-mérkőzés. 20.45: Tv-hiradó 2. 21.05: Auto-motor sport 21.25: Periszkóp 21.55: Guernica. — Kubai balett­film. 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tv-fórum 20.40: Hálbalövés. Szovjet bűnügyi film 22.10: Szlovákiai kerékpáros körverseny. 7. szakasz 22.40: Hírek 22.50: Dr. Schweitzer kórháza 2. MŰSOR: 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra ala* 22.10: Beata Tyszkiewicz- sorozat: Sah von Wuthenow. NDK tv-fiii (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4, háromnegyed 6-tól: Önbírás­kodás (16). Színes francia bűn­ügyi film. 8-tól: Hamu és gyé­mánt (16). Lengyel film. — Tar­ján vendéglő: Házibuli. Szinkro­nizált francia film. Balassagyar­mati Madách: Féj 4.. háromne­gyed 6 és 8-tól: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizált auszt­rál western. — Pásztói Máira: Arany eső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Nagybátonyi Petőfi: A cápa (16). Színes US A-ka land film. — Nagy­bátonyi Bányász: Alkonyat. Szí­nes, szinkronizált jugoszláv— USA koprodukció. — Karanos- lapujtö: Az elfelejtett barát Sti­nes szovjet film. * \ Klasszikus ok a képernyőn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents