Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-13 / 189. szám
A jövő évtől kezdenék el gyártani a Hóval svájci cég tér mékét a közepes méretű hulladékégető kemencét a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely gVárban. Az üzembe helyezett kemencénél a próbaméréseket végzik el, majd ezzel biztosítják a szociális létesítmények melegvíz-szükségletét. Az 50 kg óra teljesítményű kazán a természetre veszélyes hulladékok elégetését szolgálja. —bp— Malmot exportálnak Nigériába Rövidesen megkezdik a magyar berendezésekkel felszerelt első malom felépítését a nigériai Bauchi államban. A mintegy 25 millió dollár értékű exportüzletet a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és ipari partnere a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szolgáltató Vállalat kötötte meg a nigériai megrendelővel. A malom naponta 300 tonna terményt őröl majd meg. A malomégysegeket, köztük a terménytárolót, a hengerszékeket, a szitákat és a vezér- g épeket az ÉLGÉP budapesti és vidéki gyáraiban állítják elő. Az épületszerkezeteket ugyancsak az ÉLGÉP néhány más alvállalkozóval együtt készíti el, míg az építkezésbe bevonnak néhány helyi, nigériai vállalatot. A malmot 1986 végén adják át, attól kezdve vegyes vállalati formában üzemel majd, mégpedig úgy, hogy a Komplex és az ÉLGÉP részesedése 20 száaalékot tesz ki. A magyar vállalatok már újabb ajánlatokat is beadtak hasonló malmok exportjára, s a nigériai partnerek nemcsak a malmok iránt érdeklődnek, hanem az ÉLGÉP-nél a közelmúltban kifejlesztett konténeres kismalmok iránt is. (MTI) Sikeres e«r utcai Bővülő kínálat, emelkedő forgalom Tavalyi, kiugró eredményeket hozó első fél esztendejét is túlszárnyalta idén forgalmi teljesítményével a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat: csaknem kilenc százalékkal meghaladva tavalyi értékesítését 55 millió forintos többletforgalmat produkált, elérve ezzel a 673 millió forintos forgalmat. A megye kiskereskedelme ruházati forgalmának felét, vegyes iparcikkforgalmának negyedét bonyolította le az idei év első felében, a NIKV. Igen merész tervet készített magának erre az évre a vállalat. s így még meredeken felfelé ívelő teljesítményével is egynapi forgalmi értékkel elmaradt félévi teljesítésétől, ami zömmel a lakberendezési cikkekkel szemben megcsaopanl; kereslettel mgyaráz- ható. Az emelkedő forgalom bővülő ellátást takar. A ruházati cikkek közül gazdag választékot kínált a vállalat üzleteiben fehérneműből, ágyneműből. szőnyegből, farmer- nadrágból. Tinishopot nyitott a Pécskő Üzletházban, kimondottan a fiatalok által keresett butik jellegű áruval. Színesedett a választék a Ruhaker Társulás révén, többek közt kínai, vietnami cikkekkel. A bővülő kínálat mellett is előfordultak időszakos hiányok: nem minden vevő talált méretére- és ked- vérevalót férfiöltönyből és télikabátból. lányka- és női nyáriruhákból. választékhiányos volt a függöny és a gyermek lábbeli. A vegyes iparcikkek forgalma 43 millió forintos többletet hozott a tavalyihoz képest. A tavaly nyáron megnyitott acéláruk mintaboltjában idén 15 millió forint értékű áru kelt el, kiemelkedő volt a vas-műszaki cikkek, a járműalkatrészek és a gyur- tyánosi közületi telep forgalma. Az értékesítés 38 százaléka az áruházakban bonyolódott le. Beért a Pécskő Üzletház korszerűsítése, szép teljesítményt mondhat magáénak a Lakberendezési Áruház, noha a bútorpiacon ma nem köny- nyű produkálni. Az év első felében további 43 százalékkal nőtt a közvetlen beszerzések értéke. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat ez időben 47 termelővel kötött új szállítási szerződést, ezzel szállító- partnereinek szám eléri a 350-et. A közvetlen beszerzések ösztönzésére jövedelem- érdekeltségi formára szervezték át az áruforgalmi osztályt, két. nyugdíjas dolgozót pedig a termeltetés szervezésével bíztak meg. Gyümölcsöznek a külkereskedelmi vállalatokkal kiépített kapcsolatok is: a Hungarotext- től például 2.5 millió forint értékű árut szerzett be a vállalat hat hónap alatt. Jelentősen javult a vállalat jövedelmezőségi mutatója. Elsősorban a ráfordítások csökkentése révén a tavaly ilyenkori 11 millió forinttal szemben idén 16,5 millió forintos a vállalat nyeresége. Két lakóépületet A Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a harmadik negyedévben, a termelési programjának megfelelően két helyen kíván lakóépületeket átadni. Az egyikre Pásztón kerül sor, ahol az A jelű épületben 31 OTP-la'kás várja majd új tulajdonosait. Jelenleg a befejezési munkálatok zajlanak. erőteljes ütemben. A határidő betartásához szükséges létszámot biztosították. A másik, tíz lakásból álló 3-as számú lakóépületet Salgótarjánban, a Csizmadia úton adják majd át tulajdonosaiknak. Ennél a létesítménynél gyorsítják a tempót, mert a befejező munkálatokkal egy kicsit lemaradtak. A határidő betartása érdekében már újabb munkásokkal erősítették meg az itt tevékenykedő kollektívát. Mii és hogyan értelmezzünk ? fi szakszervezetek és az új vállalatirányítási formák Cukornád helyett manióka A brazil—nyugatnémet tudományos-műszaki együttműködési egyezmény keretében olyan biotechnológiai eljárás kifejlesztésén dolgoznak, amellyel motorhajtó üzemanyagot állíthatnának elő a manióka gumószerüen megvastagodott gyökereiből. Eddig Brazíliában főként a cukornádat használták fel kiindulási anyagként motorhajtó üzemanyag előállítására. A cukornád azonban — ellentétben a maniókával —, csak jó minőségű tfermőtalajon termeszthető, ezért a cukornádtermesztés jelentős szántóföldi területet kötött le. A ma- niókagyökérből előállított üzemanyaggal Brazília teljés üzemanyag-szükségletének 25 százalékát tervezik fedezni. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége által kiadott együttes irányelv megfogalmazza az új vállalatvezetési formák létrehozásával ösz- szefüggő feladatokat. Törvényerejű rendelet mondja ki, hogy a kijelölt állami vállalatok nagy többsége, 1985- től. új irányítási formában működik. Ez történhet vállalati tanács, közgyűlés, vagy küldöttgyűlés által. A szakszervezetek az átalakulás során kezdeményező szerepet vállaltak. > Tájékoztatták a dolgozókat a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. a vállalatvezetés formájának módosításáról, segítik az új formák lényegének megértetését, felkészítik a kollektívákat azok bevezetésére. Részt vesznek az átsorolás és az átalakulás előkészítésében, a vállalati kollektívák véleményének megismerésében, összegezésében, képviseletében. A vállalati tanács dolgozói küldötteinek, az igazgató, a vezetőség adott esetben a küldöttgyűlés és az ellenőrző bizottság tagjainak első alkalommal történő megválasztását a szakszervezetek vállalati szervei készítik elő és szervezik. Ml van az egyes leinteteek mogoil? Az új irányítási formákra való áttérés megyénkben is megkezdődött. A két állami gazdaságban már megála- kult a vállalati tanács, több gazdasági egységnél pedig folyamatban van. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján — melyet a megyei párt végrehajtó bizottsága is tárgyait — kívánok bizonyos kérdésekről szólni, főleg olyanokról, amelyeket nem mindenhol értelmeznek egységesen. A vállalati tanács összetétele az igazgatóból, a vállalat- vezetők képviselőiből és a munkások választott küldötteiből áll. A szervezeti és működési szabályzatban szükséges rögzíteni azt, hogy a tanácsnak a vállalatvezetés képviseletében melyik szervezeti egységek vezetői lesznek a tagjai. A vállalat- vezetés képviselőinek egy másik csoportját pedig az igazgató jelöli ki. Ez utóbbiak létszámát is a szervezeti és működési szabályzat írja elő, azzal a megkötéssel, hogy ezeknek a száma a vállalat- vezetés képviselőinek egy- harmadánál több nem lehet. Ha a vállalatvezetés képviselőinek egyharmada nem jelent egész számot, akkor azt. lefelé kell kerekíteni. Abban az esetben, amikor a munkásküldöttek létszámát határozzák meg, az igazgatót a vállalatvezetés képviselőjeként kell számításba venni. Erre azért van szükség, mert a rendelet kimondja, hogy a munkások küldötteinek számaránya a vállalati tanács létszámának felénél kevesebb nem lehet. Vagyis a dolgozói küldöttek számát a vállalati tanács teljes létszámához szükséges viszonyítani. Ebből az következik, hogy a munkásküldöttek száma, nem lehet kevesebb. mint a vállalatvezetés képviselőinek száma, hozzájuk számítva ebben az esetben az igazgatót is. A vállalati tanács hatáskörébe tartozik az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése. Ugyancsak a tanács gyakorol, ja az egyéb munkáltatói jogokat is. Nem tartoznak a vállalati tanács hatáskörébe a tanács elnökére ruházott jogok. Önként adódik a kérdés; milyen jogokkal célszerű megbízni a tanács elnökét. Mivel az igazgató bérének, bérfejlesztésének, prémiumának megállapítása, az igazgató munkájának értékelése az ő hatáskörébe tartozik, azzal szoros összefüggésben van, ezért azt a jogkört nem helyes a tanács elnökére bízni. Egyébként is a jelentősebb munkáltatói jo. gokat célszerű testületi hatáskörben tartani. Ebből adódik, hogy csak a kisebb súlyú (többnyire adminisztratív jellegű) jogokkal helyes felruházni a vállalati tanács elnöké^. A közgyűlési (küldöttgyűlés) irányítási formánál a közgyűlés hatáskörébe tartozik az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése. A vezetőség minősíti az igazgatót, értékeli munkáját és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Az igazgató bérének, bérfejlesztésének, prémiumának megállapítása, a vezetőség hatáskörébe tartozik. Pályázat, eptlnÉöilés, epzieles Szóba kerülhet továbbá az is, hogy az új irányítási formára való áttérés időszakában az igazgatói posztra történő pályázatnál mi a teendő. Az átalakulás idején az igazgató megválasztásával kapcsolatban olyan, sajátos szabály érvényes, mely kimondja, hogy pályázatot csak abban az esetben lehet, illetve szükséges kiírni, ha a korábbi igazgatót a vállalati tanács — közgyűlés, (küldött- gyűlés) — jogszerűen nem választotta meg. Itt is érvényes az a szabály, hogy az addigi igazgató tisztségében való megerősítéséhez is ki kell kérni az alapító szerv előzetes egyetértését. Ha az új irányítási formára való áttéréskor a vállalatnak nincs igazgatója, akkor a vállalati tanácsba az igazgató által kijelölhető tagokat a vállalat vezetésével megbízott személy delegálja. Az igazgató megválasztásának kérdésében az ilyen összetételű tanács dönt. Egységesen szükséges értelmezni az'igazgató által megbízott tanácstagok megbízatási idejét is abban az esetben, ha igazgatóváltásra kerül sor. Ha az igazgatót nem erősítik meg tisztségében vagy új igazgató választására kerül sor, akkor az előbbiekben említett válla- ati tanácstagok megbízatása addig tart. amíg az úi igazgató más személyeket nem jelöl a tanácsba. Az új szervezeti és működési szabályzatnak a többi között tartalmaznia kell a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének szabályait is. Kialakításánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy az új irányítási formára való áttéréskor is érvényben marad a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről szóló 1049 1982. (XII. 15.) Mt.—SZOT számú együttes határozat. Az új vállalati vezető szervek hatáskörébe olyan kérdések is kerülnek, amelyeknek eldöntése eddig a munkahelyi demokratikus fórumok, az igazgató, illetőleg az alapító szerv - kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez a változás szükségessé teszi a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének megfogalmazását. Ennek szabályait, gyakorlatát célszerű a szervezési és működési szabályzatban meghatározni. Például a vállalati tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben helyes, ha az igazgató előzetesen egyezteti elképzeléseit a szakszervezeti bizottsággal, illetve annak titkárával. Ezért a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, hogy a vállalati tanács hatáskörébe tartozó kérdések — többi között a középtávú és éves terv, a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentősebb döntések, a felhasználható jövedelemfelosztás elvei stb. — megtárgyalására a bizalmitestület, vagy a szakszervezeti bizottság az illetékes. Az igazgató alkal mazásánál, megbízásánál, felmentésénél, illetve kitüntetésénél az a helyes eljárás, ha a vállalati tanács elnöke kikéri az illetékes szakszervezeti testület véleményét. A szakszervezet egyetértési jogkörébe tartozó kérdések akkor kerülhetnek a vállalati tanács elé, ha az egyeztetés során kialakult az egyetértés. A véleményezési jogkörbe tartozó ügyeknél pedig, ha a szakszervezeti szervnek eltérő véleménye van, akkor azt az előterjesztésben mint alternatívát be kell mutatni. Az igazgató, valamint más vezető állású dolgozó hatáskörébe tartozó kérdésekben a szakszervezettel való együttműködés szabályai nem változnak. A dolgozói közgyűlés ugyanolyan közvetlen munkahelyi fórum, mint az összevont szakszervezeti taggyűlés, amelyen azok a dolgozók is részt vesznek, akik nem szakszervezeti tagok. Csal a szüzem« A kifogásolási jogot az új vezetési formáknál is a szakszervezeti bizottságok gyakorolhatják. Kifogást lehet emelni — indokolt esetben — a vállalati tanács, a közgyűlés, küldöttgyűlés, valamint a választott vezetőség intézkedéseivel szemben is. Ilyenkor a munkáltató és a szakszervezet felsőbb szerve dönthet’ a vitás kérdésekben. Medved Károly, az SZMT vezető titkára Jelentősen javult az ellátás gyógyszerekből az év első felében; a múlt évi központi intézkedések és a vállalati erőfeszítések eredményeként most csaknem 40 százalékkal több hazad készítményt forgalmaztak itthon, mint a múlt év azonos időszakában. így a hazai alapvető és lényeges medicinákból sikerült megszüntetni a hiányt, ezekből a készítményekből az esztendő első hat hónapjában elegendő mennyiséget kaptak a patikák és a kórházak, s ellátásuk most is kiegyensúlyozott. Néhány nem alapvető gyógyszerből azonban változatlanul előfordultak késedelmes szállítások. Az ellátás javítására az adott lehetőséget, hogy a gyógyszergyárak erőteljesen növelték termelésüket, s ehhez az alapanyag-ellátás is kiegyensúlyozottabb volt a tavalyinál. A gyógyszeripar vállalatai az év első felében csaknem 11 százalékkal több készítményt állítottak elő, mint egy évvel ezelőtt. A hazai igények jobb kielégítése mellett az export bővítésére is futotta a vállalatok erejéből. A szocialista országokba, 8 százalékkal több gyógyszert szállítottak, mint a múlt év első felében. Bővült a behozatal is: szocialista partnereiktől csaknem 5 szazatokkal több készítményt és hatóanyagot vásároltak a gyógyszergyárak, mint egy évvel korábban. A gyógyszergyárak tevékenységében kiemelkedő fontosságú a KGST-országokkal kialakított termelési együttműködés. 82-féle gyógyszer gyártásszakosítására kötöttek sokoldalú egyezményt a KGST-tagországok, s ebből 34 készítményt magyar gyógyszergyárak áKErtemak elő. a hazai, illetve szocialista partnereik igényeinek kielégítésére. A gyártásszakosítási egyezmények keretében kiszállított gyógyszerekért cserébe más fontos medicinák érkeznek hazánkba. Ez az együttműködés is hozzájárul ahhoz, hogy tőkésországból viszonylag kevés gyógyszert kell behozni: a hazai igénynek csaknem háromnegyed részét magyar termékkel, további 16 százalékát pedig a szocialista országokból érkező készítményekkel elégítik ki. NÖGRAD — 1985. augusztus 13., kedd (
