Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-12 / 188. szám
IKR-biokémiai társulások Hét biokémiai társulást alakított taggazdaságainak részvételével a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKK. A Hódmezővásárhelyen, Városföldön, Sárváron, Envingen, Marcaliban, Szentlőrincen és Szerencsen létrehozott üzemekben szuszpenziös műtrágyát gyártanak majd. Az átlagosan évi 50 000 tonna kapacitású telepek építésére az 1KR versenytárgyalásokat hirdetett, illetve hirdet. Hódmezővásárhelyen és Városföldén már megkezdték az új folyékonymű trágya-keverőüzemek építését, Sárváron pedig ebben a hónapban látnak munkához. Az első három telep a jövő esztendő második fél évében kezdi meg a termelést. A további négy üzemhez most készítik a kiviteli terveket, építésüket pedig 1987 tavaszán kezdik. A hét társulásnak együttesen 64 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 10 állami gazdaság és 3 AGROKER-vállalat a tagja. Az IKR nemcsak irányítja a társulásokat, hanem csaknem 60 százalékos arányban' az anyagi terheket is viseli. Egy-egy szuszpenziös műtrágyaüzem beruházási költsége átlagosan 70 millió forint. Amikor 1987—88-ban már mind a hét üzem termel, akkor az IKR bábolnai referenciaüzemével együtt a nyolc telepen együttesen, már 400— 450 ezer tonna szuszpenziös műtrágyát állítanak elő évente. Ez a mennyiség félmillió hektárnyi terület műtrágyázásához elegendő. Az új üzemekben 26 változatban készítik a három hatóanyagú folyékony műtrágyát. Lehetőség lesz arra, hogy a választékot a gazdaságok igényeinek megfelelően, tovább bővítsék. A biokémiai központok gépi berendezéseinek 90 százalékát hazai vállalatoktól szerzik be, a fennmaradó hányadot pedig KGST-piacról vásárolják. A folyékonvműtrá- gya-keverőüzemektől az ipar- szerű kukoricatermelő közös vállalat 260 taggazdaságában mindenekelőtt á gabona- és kukoricahozamok növekedését várják, Az IKR szakemberei a taggazdaságoknak tanácsokat adnak a szuszpenziös műtrágya felhasználására és a technikai háttér kialakítására. Az üzemekben növénvvédelmi szel «ál tatásokra jS felkészülnek. (MTI) Sörs l<er Értékes díjakat nyertek a Kőbányai Sörgyár termékei a Lisszabonban megrendezett Monde Selekcion nemzetközi sorversenyen, amelyen 50 ország 150 sörkészítménye közül választotta ki a bíráló- bizottság a legkiválóbbakat. A vetélkedőn a kőbányai gyár Budapest márkájú söre másodszor kapott aranyérmet, emellett elnyerte a még magasabb fokú elismerést jelentő, Pálma-díjat. Ugyancsak második alkalommal tartotta érdemesnek a zsűri arany-' éremre a Kőbányai Extra Világost. A Bak sör ezüstérmet kapott. (MTI). RezgésáÜó alapozás Hogyan lehet megvédeni az épületek alapozását az állandó vagy az időszakos szeizmikus igénybevétel ellen, amelyeket nemcsak a földrengések. hanem a különböző közlekedési eszközök által kiváltott rezgések is okozhatnak? Szovjet mérnökök különleges megoldást fejlesztettek ki erre a célra. A védett épületek köré 40— 50 fokos szögben 15—25 méter mélységű kutakat fúrnak. A furatokat sakktáblaszerű- en helyezik el, egymástól 20— 30 méteres távolságra és rezgéselnyelő anyaggal töltik ki őket. Ez a védőpajzs védelmet nyújt a veszedelmes lökéshullámok ellen: energiájukat elnyeli és tompítja a furatokban e'heiyezett lökései- nyelő anyag. Zárszó után Befejeződött Ä min — a rendezvény zárszavával azonban csak a kezdet kezdeténél bábáskodó szakembereket bocsátották útjukra. Maga a megoldásra váró teendő ugyanis egyáltalán nem ért a végéhez az akadémia befejeztével, sőt! Azok, akik részt vettek a háromnapos tanácskozás munkájában, úgy értékelték: az egész eszmecsere nyílt vitaindító volt, szükséges katalizátora a számvitel fejlesztését. célzó kívánatos folyamatnak. Egy sor olyan kérdés vetődött felszínre a helyszínül szolgáló főiskolai előadóteremben, melyekben a jelenlevők nem jutottak teljes egyetértésre^ Mint. ez már a vitaindítók természetéből is adódik, nem feltétlenül az egyedül üdvözítő megoldás megmutatására vállalkoznak, inkább a többféle "vélemény összegyűjtése, némi rostálása, a kínálkozó lehetőségek felkínálása a dolguk. Mit tanuljanak az iskolában azok a fiatalok, akik a számviteli pályák felé orientálódnak? Egyike volt ez azoknak a kérdéseknek, melyek nem egyszer heves vitát váltottak ki. Elegendő őket az elméleti alapokkal felvértezni, a gyakorlat megtanításában számítva a munkahelyek segítségére, vagy tegyék az iskolák kötelességévé a gyakorlati ismeretek megtanítását is? A probléma korántsem periférikus, hiszen nem kevesebbet érint, mint azt: mennyire képes a tanintézet valóban az életre felkészíteni, s mennyiben csupán alapozni, noha ez utóbbi sem kevés. Ugyancsak szenvedélyes vitát kavart a vállalati mérlegbeszámolók ügye. A rovatok mennyisége és tartalma a gazdasági információk szükséges mélységéhez vezet. Sok-e az egyes gazdálkodóktól megkövetelt adat, vagv inkább kevés? S egyáltalán: kinek készüljön a mérlegibeszámoló? Magának a vállalatnak a tisztánlátás kedvéért vagy az államigazgatásnak? Az adatok mennyiségét firtató kérdésekre a válasz valahol a hasznosságban keresendő. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a legtöbb számviteli információ sem sok, ha hosszú távon is megbízható támaszt, nyújt a gazdálkodó jövőjét illető döntésekhez, s fordítva, a lényegre törő, összefogott adatközlés is nélkülözhet minden rációt, ha nem ad biztonságos adatbázist a lehetőségek közti választáshoz. Izgalmas kérdés — s talán nem csupán a szakemberek szűk köre számára — a költségelemzés. Hogy szükség van rá. s egyre nagyobb — az ma már nem vita tárgya, hiszen a mit gyártsunk kérdése mellett a másik legfontosabb a mibe kerül kérdése. Nem mindegy azonban az elemzésbe vont költségek köre. Csupán a szűkített vagy a teljes önköltségig terjedjen a vizsgálódás? A szabályozás a szűkített önköltségek határát jelöli meg. A teljes körű elemzés mellett szól1 viszont az a tapasztalat, hogy igen sok gazdálkodó esetében az általános költségek gyorsabban emelkednek, mint az árbevétel! Annyi bizonyos: a gazdálkodóknak módszertani segítségre van szükségük ahhoz, hogy nagy találati biztonsággal dönthessék ‘ el, melyik gyakorlat mellett horgonyozzanak le. Nem ok nélkül került az akadémia napirendjére a kisvállalkozások számvitele. A kisvállalkozók az esetek zömében szakmájuk kiváló mesterei, de nem mindig képesek még az egyszerűsített számvitelt is olyan fokon megtanulni és művelni, hogy abból adóalapjuk tisztán lássék. Nincs ezen csodálkoznivaló, hiszen a könyvelés, a számvitel is szakma, alapfeltétel tehát a hozzáértés. Nógrád megyében tavaly 15 tanfolyamot szerveztek az önálló és a vállalati gazdasági munkaközösségek, számára — segítendő a számviteli tudomány alapjainak elsajátítását. Az előadások anyagát könyvalakban is megkapták a hallgatók, ám a kötet 450 oldalán való eligazodás ugyancsak feltételez némi hozzáértést. Kézenfekvő lehetőségnek tűnik hát. hogy a kisvállalkozók hozzáértő szakembert fizessenek meg számvitelük rendbentariására — csakhogy ezt a megoldást nem sokan választják. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatósága heti két alkalommal nyújtott műszakiban fogadja a kisvállalkozókat, hogy tanácsot adjon nekik. Idén a már meglevőek mellé újabb, mintegy félszáz gazdasági munkaközösség alakult a megyében, oktatásuk fehér folt a térképen. Félő. hogy az adóigazgatásban, árképzésben, SZTK-ügyekben való járatlanságuk igen kellemetlen következményekkel terhelheti az egyébként hiányt pótló, szükséges munkát végző közösségeket. C_-J, a gondolatok vita gerjesztő szán- dókkal jutottak az országos tanácskozás nyilvánossága elé. A párbeszéd remélhetően folytatódik, a vitás kérdések tisztázódnak — naigvobb rendet teremtve ezáltal1 a gazdasági információk birodalmában. Kar, hogy az oly sok érdekes, fontos kérdést napirendjére tűző összejövetelen éppen a vendéglátó . megye szakemberei képviseltették magukat a legszerényebb számban. Sz. M. A B-öfuttafiö Társaság kezdte... Az S9SlllE=l€-@k története Hazánkban a vásárok története évszázadokra nyúlik vissza, arra az időre, amikor az adásvételt még ,.sokada_ lomnak” nevezték. Ezt váltották fel idővel a kirakodó vásárok vásártartási jog- gal rendelkező helységekben, elsősorban a szabad városokban. Az első mezőgazdasági jellegű állatkiállítást • a gróf Széchenyi István által alapított Lófuttató Társaság rendezte, 1829-ben. A társaság később jókora ingatlant vásárolt a Károlyiaktól a mai Üllői út sarkán és itt, a Köztelken rendezte meg a mezőgazdasági kiállításokat és vásárokat. Idővel a társaság felvette az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevet, s ő lett a főrendezője a felszabadulásig többé-kevés- bé rendszeresen megtartott mezőgazdasági kiállításoknak, vásároknak. toraié*, |iii... Lapozgatva a vásárok krónikáját, megannyi „premierre” bukkanunk Az első külföldi kiállítót — egy osztrák juh. tenyésztőt — 1841-ben üdvözölhettük hazánkban. Az első gazdasági. termény... állat- és gépkiállítást 1857 júliusában rendezték; ettől számítja hivatalosan a tárca a mezőgazdasági kiállítások törlénelét. Az első — mai értelemben vett — tenyészállatvásárt 1881 májusában tartották, a ferencvárosi marhavásártéren. Első ízben itt tűztek ki pénzjutalmat a legjobb szarvasmarhák és juhok díjazására: 100, illetve 25 arany tízfrankost. Volt vásár tehát a Köztelken és a marhavásártéren, a Városligetben és a Tatter. salban, mígnem végleges he-/ lyére. a Pongrác út és a Ligettelki dűlő kereszteződéséhez került. A lázas gyorsasággal megkezdett építkezéseket azonban hosszú időre félbeszakította az első világháború. Csak 1921 h-'o sikerült itt megrendezni az első tenyészállat-kiállítást és -vásárt. Hanem, mai szemmel nézve, furcsa rendezvény lehetett! Volt jelmezes lovasjáték és nyeretlen lovak díjlovaglása, pólólovak bírálata — küllem, testalkat, gyorsaság és vágtamunka alapján —, kutyakiállítás és solymászati bemutató, jelen volt a teljes magyar nagybirtokosság és arisztokrácia, csak a mező- gazdasági dolgozó, a paraszt- ember hiányzott. 1938. március 23—28: díjazással egybekötött Országos Mezőgazdasági Kiállítás és XLVII. Tenyészállatvásár — hirdették a korabeli újságok. A vásár elnöke vitéz Teleky Béla gróf, szenzációja pedig a kotorék- és patkányfogóverseny volt. A díjazott tenyészállatok többnyire uradalmakból kerültek a kiállításra. nagyritkán jutott egy-egy díj valamelyik vármegyei állattenyésztő egyesület kollektívájának. 1944-ben a rendezőknek már csak tenyészállatvásárra futotta az erejükből — mezőgazdasági kiállítás nélkül. A vásári katalógus első ízben tüntette fel az 1921—1942. közötti vásárokon nagydíjat nyert állattenyésztők névsorát. A listán ilyen nevek szerepeltek: gróf Esterházy Ferenc, gróf Apponvi Kárólv. herceg Festetics György és Tasziló. Gépei éüiasáp A felszabadulás persze e téren is gyökeres változásokat hozott. A vásárról eltűntek a nagybirtokosok és versenyistálló-tulajdonosok, a rendezvény azzá vált, aminek a nép álma szánta: a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékek, a legjobban bevált termelési módszerek seregszemléjévé. Olyan bemutatóvá, amely egyszerre adott hű képet dolgozó parasztságunk változó 1 életéről és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáról. Már az első kiállítások is megmutatták, hogyan szabadított fel a gép egyre több embert a nehéz testi munka nyűge alól. Folyamatosan, 1958-ban már mutatkoztak a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának eredményei. A kiállításon minden addiginál nagyobb helyet kapott az állattenyésztés, a fejlődő élelmiszeripar és zöldségtermesztés. A nemzetközi | gépkiállításon a baráti országok 140-féle mező- gazdasági nagygépe érzékeltette parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás járható útját. Később 'döntés született, hogy a kiállításokat ötévenként rendezik. Fél évtizedenként valóban volt miről számot adni, s megjelölni a további fejlődés irányát. A szocialista mező'gazdasági nagyüzemek évről'évre erősödtek; 1970-ben hazánk élelmiszer-kivitele már 22—23 százalékát adta az ország összes exportjának. A 68. OMÉK évében ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ezt az időszakot jellemzi az ipar- szerű termelési rendszerek széles körű elterjedése, s a magas, színvonalú termelési szakosodás. Találkozók A vásáron egymást érték a szakember-találkozók és a komplex gépbemutatók. Gazdagodott a kulturális és sport- program; az egyre több nézőt vonzó lovas játékok és fogatbemutatók mellett műsoros karneválokra, ifjúsági és szövetkezeti napokra, kertbarát-találkozókra várták az érdeklődőket. A látogatók száma nőttön nőtt. s 1970-ben túlhaladta az egymilliót. Öt évvel később már egy és negyed millió látogató között sorsolták ki a látogatók nagydíját, a hízott disznót A 68 OMÉK-on a hét európai szocialista országon kívül nvolc európai tőkésállam 42 kiállítója h- »i'-ozta termékeit. Ny. É. Női cipők Nagyorosziból Döntő részben nőket foglalkoztat a Favorit Cipőiparj Szövetkezet nagyoroszi telepe. Hat szocialista brigád serénykedik a termelési célkitűzések megvalósításén: félmillió pár női cipő elkészítésén. Az úgynevezett szabadidőscipők főleg a középkorú és idősebb korosztálynak készülnek műbőr felsőrésszel és fröccsentett talppal. A kedvelt és kényelmes 1 ábrává] ót 4—5-féle színváltozatban kínálják. A másfél száz dolgozót foglalkoztató telep árbevételi terve 57 millió forint. Ellenőrzik az elkészült lábbelit. képek: Bencze Péter Hőszigetelő ablak Az egyszeres üvegezésű ablak az öreg épületek hőmért legének leggyengébb pontja, négyszer annyi hőt ad le a külső térbe. min+ a falazat. Sok energiát megtakaríthatnánk vele, ha korszerű szigetelőüveggél cserélnénk ki az egyszerű üveget, csakhogy a klasszikus homlokzathoz nem illik az osztóléc nélküli szupermodern ablak, ezért az effajta átalakítást a műemlékvédelem nem engedélyezi. A Német Szövetségi Köztársaságban most megoldót 1 NOGRÁO - 1985. ták a gordiuszi csomót: megszólalásig élethű, osztóléces ablakot készítettek korszerű szigetelőüvegből. Az osztó- lécek fény- és időálló műanyag profilelemek, amc ■ e- ket a kettős üveglap köz 'ti 12 milliméteres légrésbe tenek be. A légmenteser zárt ..szendvicsben” sohr- szennyeződhetnek az ősz' cek. s nem is akadály - az üvegfelület tisztítását. Az öreg házakba szánt modern ablak fehér vagy barna színű osztólécekkel készült. augusztus 12., hétfő 3 v Szabó Zoltánná korszerű gépen vasalja a cipó kérgét.
