Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

Művelődési ház — születőben Üj seprő, jól seper. Fiatal, energikus munkatárs életet hozhat a házba. Hozhat... Ügy legyen! Rodák Imréné Varsányban talán tényleg sze­rencsét hoz a népművelői munkakörben. Igaz, hogy nincs szakkepzettsege, érettsé­givel látja el tavaly augusz­tustól a művelődési ház veze­tését, de helybeli, ismeri az itt lakókat, szereti a gyereke­ket — egy évig óvodában is dolgozott —, és a könyvtárosi munkában már néhány hónap otan egészen szép eredménye­ket mutathat föl. Nyolc és fél ezer kötet ma már a kör­zeti könyvtár állománya, két napi-, hét heti- és tíz havilap >ár az intézménybe. Provokáló a kérdésem, szándékosan: vajon csak a könyvtári munkát tekinti eny. nyíre fontosnak, szívügyének, vagy a sarkára fog állni, ha más közművelődési témákról is szó esik az illetékesekkel, a tanácsi vezetőkkel, a gaz­dasági egységek képviselőivel zajló beszélgetéseken? Judit nem lepődik meg, sér­tődést sem érzek a válaszá­ban. — Körűi lehet nézni... Iga­zán otthonossá, esztétikussá még csak a könyvtári helyisé­geket sikerült tennünk. De már a nagyteremben ott függ a falon a pávakör fellépéséről készült tabló, van néhány tár­sasjátékunk, amit az egykori ifjúsági klubtól örököltünk... Vannak elképzeléseink a fa­lak, a folyosók „felöltözteté­sére”, a helyiségek minél jobb kihasználására. Ám először a falunak meg kell ismernie a házat, nekünk pe­dig az ő igényeiket. Ha lesz közös terv, ahhoz kérni fogok segítséget... Egyedül semmire se megyek, jói tudom. Asztalfoei a nagyteremben Azt mondja, szerinte ma is sokan élnek a faluban, akik alig tudnak az új művelődési házról. Pár hónapra még szük­ség van, hogy ismertté legyen széles körben. A gyerekek, az iskolások rögtön, a tavalyi in­tézményátadás után fölfedez­ték, és sok időt itt töltenek. Belőlük lesz majd a jövő ra­gyogó ifjúsági klubjának törzsgárdája... Manapság ritka esemény, hogy egy községben újdonat­új művelődési házat adnak át. A szakemberek természete­sen rögtön megjegyezték: ez még csak épület, be kell lakni ahhoz, hogy valóban a kultu­rális élet helyi, körzeti köz­pontja legyen. Ez a munka a könyvtárban már elkezdődött. Egy nemrégiben elkészült jelentésben olvastam a kö­vetkező adatokat: 1982'83-ban 270 olvasó volt összesen, s 2700 kötetet vittek haza. Könyv- kiállítás, könyvtárbemutató­foglalkozás alig volt, a nagyon szűkös helyen. 1983-ban mind­össze négy és fél hónapot tar­tottak nyitva — ezalatt 192 olvasó 1602 könyvet kölcsön­zött. Se gazdája, se használó­ja nem volt igazából az in­tézménynek. Aztán 1984. má­sodik fél évében, amikor Ro­dák Imréné ide került, folya­matossá vált a nyitvatartás, lassan-lassan emelkedett a látogatók száma. Ami ennél is fontosabb: könyvbarátszak­kör alakult, versmondóver­senyt, rendhagyó irodalom­órákat tartottak (Szentpál Mó­nika és Kun János voltak az előadóművészek.) Elindult a színvonalasabb tartalmi mun­ka; 14 úttörő, nyolc felnőtt kapcsolódott be a megyei ol­vasópályázatba. míg a kisdo­bosoknak „házi”-olvasópá­Ivázatot rendezett a fiatal könyvtárosnö. Fél esztendő sem kellett hozzá — persze az új intézmény vonzása, a nagyobb terület komoly szere­pet játszott ebben, a lelkes népművelői munka mellett —, hogy rekordot döntsenek, há­romszáz fölé emelkedjen az olvasók száma, közel négy­ezer kötet találjon érdeklődő­re. Rodákné a nagyteremben járva elmondja, a padló alatt egy ugyanilyen hosszúságú és szélességű területen pince van, a termelőszövetkezettel és a tanáccsal közösen klu­bot terveznek oda. Jelenleg még csak születőben az igazi művelődési ház. Az egyetlen nem könyvtárhoz kötődő kö­zösség a heiyi hagyomány- őrző csoport, ők itt próbálnak. Kéthetente diszkót rendez­nek. Az ifjúsági klub csak lassan formálódik; nem elég erős a KISZ-szervezet ah­hoz, hogy ütőképes program­mal összefogja a fiatalokat. Szeretnének kismamaklubot is. Egy foglalkozás már volt, amikor felmerült az ötlet, hogy ne csak egy-egy isme­retterjesztő előadást tartsa­nak, hanem közösséget alakít­sanak a közös problémákat együtt megbeszélő fiatalasz- szonyokból. Az életmód gaz­dagítása, jobb minősége ér­dekében vetődött föl egy ci­gányklub indításának ötlete is. A megye sok településén működött hasonló, érdemes lenne a tapasztalatokról be­szélni a szervezőkkel. hogy ne maguk „találják föl a spa­nyolviaszt”; olyan baklövé. seket ne kövessenek el, amit máshol az útkeresés idején elkövettek. Furcsa ellentmondás: itt van egy szép, tágas művelő­dési ház — a folyosója csak­nem olyan alapterületű, mint a régi könyvtárszoba —, de a belső tere még nagyon si­vár. Egyetlen nagytermi ren­dezvény volt július közepéig: egy gyerekszínházi előadás, két kiállítást láthattak az előcsarnokban — Szécsény és vonzáskörzete 40 évéről, va­lamint a megyei könyvtártól kapott könyvtártörténeti anya­got. Művelődési ház — születő­ben. Tervekről írtunk. Var­sányban sokak segítségére, összefogására lesz szükség, hogy megvalósuljanak. G. Kiss Magdolna Elet a könyvtárban MŰSZAKI KÖNYVTÁR ÉS MEGÜJUIÁS Okos ember eltanul, de nem másol A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban okosan talál­ták meg a műszaki könyvtár helyét: a fejlesztési osztály hatalmas tervezőirodájából nyílik az ajtaja. Így éppen azok juthatnak a legkönnyeb­ben hozzá a kívánt szakiro­dalomhoz, akiknek arra a leg­inkább szükségük van. Mert ma már aligha lehet új dol­gokat — pontosabban termé­keket — kisütni folyamatos, pontos és úgymond napra­kész ismeretek nélkül. Meg aztán kisütni sem lehet úgy, mint évekkel ezedőtt: töp­rengve naphosszat az íróasz­talok mellett, egyedül, vagy a kollégákkal beszélgetve, mi is legyen a teendő. A műszai. technikai, tudo­mányos fejlődés hihetetlen mértékű felgyorsulása hatott az intézmények, termelőegy­ségek munkájára is, átfor­málva a szemléletet és maga­tartást, a korábbi gyakorla­tot. RENDEZÉS ALATT A közel hatezer kötetes, szabványokat és több mint százféle — köztük orosz, né­met és angol nyelvű — fo­lyóiratot tartalmazó műszaki könyvtárba lépve elsőként gondozatlansága tűnik fel. A padlón több tucat lap egymás mellé sorakoztatva, a zsúfolt polcokon sután odarakott könyvek. — Említettem, hogy nagy most a rendetlenség — men­tegetőzik Nagy Mihály fej­lesztési osztályvezető. — Több oka van ennek. Az. egyik, hogy régebbtől nincs függet­lenített könyvtárosunk; csak februárban várható vissza a gyermekgondozási szabadság­ról. Nagyobb ok azonban, hogy a könyvtár állományá­nak egyes részeit most ren­dezzük, és a vele megbízott kolléganőnk, Angyal Zoltánná szabadságon van. Egyébként, ő adminisztrátor, s munka­idejének a felét tölti ki a könyvtár ügyeinek intézése. Jelenleg nincs hivatalos nyitvatartási idő sem. Ennek viszont inkább az előnyeit élvezik, hiszen mindenki ak­kor keresgethet a szakiroda- lomban, amikor csak kedve tartja. Az idegen nyelvű folyóira­tokból fordításokat készíttet­nek, részint hivatásosokkal, ré­szint a gyárban dolgozó, oro­szul, németül, angolul jól tu­dó munkatársaikkal. Rendsze­resen küld kivonatokat az Or­szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, vala­mint a Prodinform is. Persze azt mindenki tudja. sokkal jobban lehetne hasznosítani a külföldön már tudottakat, ha a műszaki — a szakmunká­sokra nem is merek gondol­ni — gárda zöme beszélne va­lamilyen idegen nyelven. De országunkban sajnos ez még egyelőre csak gyakran el­hangzó vágyálom. Az SVT is pár éve elkezdett egy német nyelvtanfolyamot, ám a kez­deti lendület hamar elapadt, s a kudarc máig tétlenségre kárhoztat. — Amire a mi szakmánk­ban szükség van, amit a mi dolgozóinknak tudni kell, ah­hoz a könyvtárunkban hozzá lehet jutni — mondja a fej­lesztési osztályvezető. Nem­csak gazdag, választékos is az állomány. OLVASÁSI INDÍTÉKOK A jelenlegi könyvtáros se­gítésével ketten lettek meg­bízva. Átlagosan naponta 10 —12 ember fordul meg a mintegy 30 négyzetméter alap- területű h el ínségben. Főkép­pen a fejlesztési osztály dol­gozói, tehát azok, akiknek alaposan tisztában kell lenni a piaci igényekkel, mások ké­szítményeivel, hogy a gyár állni tudja a versenyt a bél­és külföldi piacokon egyaránt. — A műszaki könyvtár nél­kül nem is tudnék dolgozni — vallja a kohómérnöki vég­zettségű főkonstruktőr, Vá­mos Tibor. — Naponta szük­ségem van lexikális ismere­tekre, műszaki táblázatokra, szabványokra. Ugyanakkor új elveket, módszereket sajátít el az ember. De felelevenítés­képpen is szükséges a könyv­tárba járás, gondolva az egye­temi tanulmányainkra. — Mindennapos munkaesz­közünk a könyvtár — fogal­maz határozottan Győri László célgépfejlesztési cso­portvezető. — Korszerű az ál­lomány, követi a fejlődő tech­nikát, technológiát. A fejlesz­tés ma már nem nélkülözheti a szakirodalom tanulmányozá­sát. Olyan elképzelhetetlen, hogy mindent maga találjon ki valaki. Nincs is rá idő, annyira gyors a tempó a fej­lődésben. — Ön kapott már ötleteket a szakirodalomból? — Sokat. Az osztályon rend­kívül sokrétű dologgal foglal­kozunk, mindig újakkal. Nem engedhetjük meg magunk­nak — az egész közösség lát­ná kárát — az érdektelensé­get. a lustaságot, a nem olva­sást. — Milyen ötleteket merítet­tek a könyvtár anyagából? — Hadd ne mondjam meg! — feleli Nagy Mihály, az osz­tályvezető. — A lényeg, hogy nem fölöslegesen vesszük meg a könyveket, járatjuk a fo­lyóiratokat. Ha látunk valami újdonságot, adaptáljuk saját körülményeinkre, lehetősége­inkre. vagy továbbfejlesztjük. Szerintünk az okos ember nem fél ellesni a jót mások­tól, de nem másol. hanem mindig hozzátesz valamit a megismerthez... többet ad. Így lehet versenyben! TOVÁBBLÉPÉSEN GONDOLKODVA A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nagyon nehéz, ke­serves éveket hagyott maga mögött. Gyártották, gyártot­ták az ilyen meg az olyan tűzhelyeket, aztán alig kellett valakinek. Gazdaságilag ful­doklót! a gyár. A gyárnak a fennmaradás érdekében minél gyorsabb fej­lesztésre kellett és kell töre­kednie. Két új termékük már megérett a sorozatgyártásra, s még két újabb megjelenik eb­ben az évben. A könyvek, fo­lyóiratok haszna vitathatatlan. De még többet profitálhatnak belőle, ha... Ha visszajön a füg­getlenített könyvtáros és iga­zi rend lesz. Ha a könyvtár­ban témafigyelések is készül­nek. Ha a gyáron belül meg­szervezik a folyóiratok pontos elosztását, vagyis még töb­bekhez juttatják el a min­dennapi munkavégzéshez nél­külözhetetlen korszerű isme­reteket. A fejlesztés csak sokféle úton járhat, és ezekből kell kiválasztania a legjobbakat. Sulyok László iiMfiiliMiiimiKiiiiliiiinminimttifliliiiiiiiiiiiimmimiiii ORSZÁGJÁRÁS A hírős város Az ország legnagyobb me­gyéjének, Bács-Kisk unnak székhelye a több mint hat- száz éves Kecskemét. A száz­ezer lakosú, szépen fejlődő város számtalan látnivalót tó­nál az arra járónak. Múzeu­mok, képtár, szép régi és új épületek, szobrok, kemping, strand, fedett uszoda várja a turistákat. Fotó: Pásztor „Va'tefchol már találkozitimlc” — ezzel a címmel sugározza a televízió a héten Soltész Rezső. műsorát. Megakadt a szemem a címen, és engedtes­sék meg nekem, hogy el­mondjam: jó régen találkoz­tunk először. A népszerű éne­kesnek évtizedek óta a film­szakma szeretetét és megbe­csülését élvező, nyugdíjasként is nagyon aktív édesapja majd húsz évig kedvelt kollégám volt, gyerekeit kisgyerekként ismertem meg. Rezső pálya­futását természetesen figye­lemmel kísértem, de most ta­lálkozót kértem tőle, hogy sze­mélyesen mondja el életét, sorsa alakulását. — Amatőrként kezdtem gi­tározni. Aztán jöttek a Ki mit tud?-sikerek. 1972-ben megalakult a Cortina, kis- és nagylemezek, televízió, bei­éi; külföldi tapsok, elismeré­sek következtek. Nagyon jó munka volt. Aztán, mint amy- nyi más együttesnél. abba­maradt, pedig szerettek min­4 NÖGRAD - 1985. két. De zenei és emberi ösz- szeférhetetlenségek, a perspek­tíva hiánya miatt megérett a döntés: feloszlottunk. — A folytatás nem volt egyszerű. Nem volt előzetes elképzelésem, hogyan tovább, s bár a döntést megfontoltam, a folytatást, nem. Megalakult a rövid életű Oxigén együt­tes. Aztán elkészült Cseh­szlovákiában első szólóleme­zem, aiz angol nyelvű nagyle­mez. a Codex, megkezdődött szólóénekesi pályafutásom. Szinte valamennyi szocialista országban felléptem. Ez volt az „előkészítő” időszakom. Önmagamat kellett, kialakíta­nom, felismernem, leküzdenem hibáimat. Idegen nyelven, idegen közönség előtt léptem fel. nagy volt a kockázat, de megérte. Itthon viszont nem akartaik elfogadni szólóéne­kesként. De voltak segítők, augtKztos £&» szombat bátorítok, akik nélkül nem ment volna. A Codex rekordpéldány- szamban fogyott az NDK-ban, Csehszlovákiában. 1980-ban volt a drezdai fesztivál, ek­kor kaptam a legnépszerűbb énekesnek szóló közönségdí­jat. Ezeknek a külföldi sike­reknek itthon is hírük ter­jedt. 1981: Szóljon hangosan az ének... Fesztiválsiker ide­haza. Aztán ezzel a szám­mal bejártam a világot. Min­denütt tetszett. Még most is tetszik, hisz’ a Szentendre Ró­zsája külföldi szerkesztői kér­ték. hogy szerepeljen a mű­sorban. Í982-ben jött a Made in Hungary első díja, a bul­gáriai Arany Orfeusz első dí­ja. meg az amerikai feszti­váldíjak. Az első itthoni nagyleme­zem több mint negyedmillió példányban fogyott el. A második, a Valahol már ta­lálkoztunk hamarosan arány- lemez lett. Anyagából kon- eenmmaé á£& a&aae, amelyet rögzített a televízió. Szeren­csének tartom, hogy mind­két nagylemezem egy követ­kező nagylemez bemutatásá­nak időpontjára esett: né­hány napja jelent meg a Jókedvű vagyok. Most gyors egymásutánban sugározza a tévé a Szentend­re Rózsáját, a Valahol már talá!koztunk-ot, és augusztus 23-án a Hét végeben is ben­ne leszek. Tavaly ősszel meghirdettem egy gyermekdalpályázatot, en­nek eredményeként a napok­ban kerül az üzletekbe egy kislemez, amelyen három si­masági kislány énekli dalait. Újabb nagylemezem felvé­teleire készülök. Modern, kül­földi — főleg olasz — dalok­kal. magyar nyelven. Még az idén felvesszük. Októberben egy hónapra az NDK-ba me­gyek. novemberben pedig ha­zai turnéra készülők a Jó­kedvű vagyok néspszerűsitésé- re. Ennyi a próza. A többi ze­nében. a televízió 1-es prog­ramjában, augusztus 18-án. 21 óra 35 perces kezdette!: Va­lahol már találkoztunk. Erdős Márta Az ú.i városközpontban április 4-én adták át az Illés Gyu­la készítette hősi emlékművet. A város egyik legszebb épülete, a Leehner Ödön tervezte — 1895-ben épült — városi ta nácsháza. Erkélyén a nem­régen elkészült harang.iátékb an naponta háromszor gyö. nyörködhetnek a látogatók, a város lakói. KAMERAKÖZELBEN Soltész Rezső műsora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents