Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

Ülést tartott a lUögröd Megyei Tanöcs r (Folytatás az 1. oldalról) színvonala megőrzésének, il­letve javításának. Törekedni kell a fejlesztés és a fenntar­tás összhangjára, a meglévő eszközállomány megóvására. A rendelkezésre álló pénzt az 1985 végén folyamatban lévő beruházások és felújítások befejezésére koncentrálják. A tanácsi gazdálkodás fej­lesztésének kiemelt társada­lompolitikai céljai: az alapel­látás körébe tartozó intézmé­nyek működési színvonalának megőrzése, a lakásellátás és -gazdálkodás fejlesztése; a kö­zépfokú és általános iskolai oktatás bővítése, az egészséges ivóvíz biztosítása. Az anyagi lehetőségedet mérlegelve már a koncepció kialakításakor is számolni kell azzal, hogy a mennyiségi szükségletek teljes körű kielégítésére még a Ki­emelt társadalompolitikai te­rületeken sem lesz lehetőség. A tervkoncepció természe­tesen kitér a célok megvaló­sításához szükséges anyagi forrásokra is. Alanyi jogon, a népesség arányában illeti meg a tanácsokat az úgyne­vezett fejkvóta, ennek össze­ge a VII. ötéves tervben 1397 millió forint. Szükséges azon. ban a településcsoportonkénti differenciálás, hiszen eltérő funkciójuk is. A megyei ta­nács ülése végül is öt kategó­riát állapított meg, külön fejkvótát kap a megyeszék­hely, a városok, a városi jogú nagyközségek, a nagyközségek és a többi községek csoportja. A népgazdasági érdekekhez kapcsolódva céltámogatások­kal is indokolt ösztönözni a helyi tanácsokat a lakásellá­tás javítására, a középfokú oktatás és az egészséges ivó- vízellátás feltételeinek jobbí­tására. Ezen túlmenően — a megyei sajátosságoknak meg­felelően — az általános is­kolai hálózat és a szennyvíz- tisztító kapacitás növelésére is támogatás szükséges, ösz- szességében a lehetőségekkel összehangolt fejlődés elérését Nógrád megyében 1105 millió forint összegű céltámogatás biztosíthatja. Végül: a me­gyei tanács hatáskörébe utalt fejlesztési feladatok megoldá­sához 884 millió forint szük­séges, ebből 253 milliót az átmenő beruházások fedezeté­re kell biztosítani. A tervkoncepcióhoz Romasz Adolf, a megyei tanács el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt, aki többek között szólt az újszerű vonásokról, az előkészítés vitáiról és a tervezőmunka soronlévő fel­adatairól is. A többi között hangsúlyozta: — A helyi tanácsok önálló­ságának fokozása, gazdasági megalapozása együtt jár a megyei és a helyi tanácsok munkamegosztásának kor­szerűsítésével, a döntési jogo­sultság és a felelősség egyér­telmű elhatárolásával. Az új helyzetben a tanácsi gazdál­kodással szemben is növekvő követelménnyé válik az al­kotó kezdeményezőkészség kibontakoztatása, a lakosság és a gazdálkodó szervek tár­sadalmi aktivitásának fokozó, dása. Felértékelődnek az em­beri tényezők, így a ráter­mettség, a szervezőkészség, a kezdeményező kockázatot és a felelősséget vállaló maga­tartás. Romasz Adolf beszélt a megvalósítás szabályozott for­rásairól, majd kitért a taná­csok egyéb, úgynevezett érde­keltségi bevételeire is. Így fogalmazott: — Megítélésem szerint a VII. ötéves tervidőszak kulcs­kérdése lesz, hogy a helyi ta­nácsok — kezdeményezőkész­ségüktől, rátermettségüktől függően — mennyiben lesz­nek képesek mozgósítani a társadalmi erőforrásokat. A megyei tanács elnökhe­lyettese ezek között említette a lakossági kapcsolatok szé­lesítését, a társadalmi munka fokozását. Hozzátéve: jelen­tős tartalékok vannak még ezen a téren, mert a VI. öt­éves tervidőszakban is bebi­zonyosodott, hogy ahol a cé­lok megjelölése találkozott a helyi lakosság és a gazdálkodó szervek közvetlen érdekeltsé­gével, ott jelentős előrelépések voltak a szűkösebb központi anyagi lehetőségek mellett is. Szükséges a gazdálkodó szer­vezetekkel való kapcsolat bő­vítése is, s a társadalmi erő­források mozgósításához fo­kozottabban hozzájárulhatnak a társadalmi és tömegszerve­zetek. A vitában elsőként C. Bec­ker Judit, megyei tanácstag (Salgótarján), a megyeszék­hely tanácsának elnöke kért szót. Először a városkörnyéki tanácstagi csoport véleményét tolmácsolta, miszerint a kon­cepció egyértelműen épít az eddigi munkára és összhangot kíván teremteni a terület- és településfejlesztés, valamint a tanácsok tevékenysége között. A koncepció alapján követ­kezetesen folytatódhat a dif-, ferenciált fejlesztés, mondot­ta C. Becker Judit, majd szemléletes példákkal igazolta', hogy a megyeszékhely milyen városkörzeti és megyei igénye­ket elégít ki. Az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatás adatai is amellett szóltak, hogy indokolt a kategórián­kénti eltérő fejkvóta megál­lapítása. * Róka Miklós megyei tanács­tag (Varsányi Szécsény és környéke néhány speciális gondjáról szólt. Mihályiné Ba­lázs Melinda megyei tanács­tag (Etes) saját véleményét, valamint a tervgazdasági munkabizottság tapasztalatait tolmácsolta. Mint mondotta: a fiatalokat megnyugtatja, hogy a lakásépítés kiemelt helyet kapott a VII. ötéves terv koncepciójában is. java­solta ugyanakkor a szociális bérlakáshoz jutás feltétel­rendszerének felülvizsgálását. A tervgazdasági munkabizott­ság véleményét összegezve többek között így fogalmazott: jól kimunkált a koncepció, helyesen és nyíltan mutat rá a feszültségekre is. Pavkó Andrásáé megyei tanácstag (Vanyarc) az 1700 lelkes tele­pülés legutóbbi változásait és soron lévő feladatait vette sorra. Szót kért Letovai Ildikó megyei tanácstag (Kishartyán), a Hazafias Népfront tnegyei bizottságának titkára is, aki összegezte azt a szakmai vi­tát, amit a népfront szerve­zett a koncepcióról. A többi között arról szólt, hogy a vé­leményformáláshoz kiváló in-' formációkat adtak a szakem­berek; a koncepció jól tükrö­zi a megvei érdekeket; s a szakmai konzultáció is iga­zolta, hogy a népfront akti­vistáira már a tervezés idő­szakában is lehet számítani. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára minde­nekelőtt arról szólt, hogy fe­lelősségteljes munkát végez a tanácsülés, hiszen a megye ötéves fejlesztésének főbb irá­nyait jelöli ki a megvitatott koncepció. A továbbiakban népgazdasági összefüggésekre utalt, hozzátéve, hogy a me­gyei tervkoncepció tárgyalá­sakor nem lehet elfeledkezni arról, hogy hol tart a nép­gazdaság egésze. Az' elmúlt évek tapasztalatainak össze­foglalása után a megyei párt- bizottság titkára így fogalma­zott: az igényeket, a feszült­ségek feloldását össze kell hangolni gazdasági lehetősé­geinkkel, a mostani tervező- munkának ez a legfontosabb jellemzője. Reálisan kell épí­teni a VI. ötéves terv ered­ményeire. a lehetőségek és a körülmények ismeretében pe­dig1 azzal kell számolni, hogy minden jogos igényt sem le­het kielégíteni. Ozsvárt -Jó­zsef beszélt a megyei és a helyi érdekek egyeztetéséről, a pályázati rendszer előnyei­ről és annak mostani tovább­fejlesztéséről. S ennek éppen az a jelentősége, hogy továb­bi elképzelések valósíthatók meg az újabb erők felszínre hozásával. A helyi tanácsok önállóságának növekedése kap­csán arra is utalt a megyei pártbizottság titkára, hogy a döntéssel járó nagyobb fele­lősséget már tervezés során is viselni kell. Végül a tervkon­cepció egészét így minősítette: — Jól . szolgálja a XIII. pártkongresszus és a megvei pártértekeelet határozatainak végrehajtását, * összhangban van a terület- és település­fejlesztés hosszú távú feladata­ival. Pongrácz József megyei ta­nácstag (Rétsági a többi kö­zött a tanácsok és a gazdál­kodó szervek együttműködése kapcsán arra hívta fel a fi­gyelmet. hogy nehezebb a mezőgazdasági üzemek hely­zete is, a megszokott támoga­tást is esetleg nagyabb meg­próbáltatás árán tudják nyúj­tani. Dr. Győri Sándor me­gyei tanácstag (Balassagyar­mati, városi tanácselnök az előterjesztést alapos, elemző munka eredményének nevez­te és jó rendszernek minősí­tette a célok megvalósítását szolgáló források között a fejkvótát. Végezetül néhány olyan változást igénylő tény­re hívta fel a figyelmet, ami alapvetően fontos lenne Ba­lassagyarmat életében. Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök a napirend vitájá­ban a megyei tanács szerepét elemezte, majd a változások­ról szólt, a pályázati rendszert a mostani céltámogatás jó előiskolájának nevezte. Ennek kapcsán később így fogalma­zott: előnyben azok lesznek, akik saját maguk is a leg­többet teszik, nem pedig azok, akik á leghangosabbak. A megyei tanács elnöke sorra vette a VI. ötéves terv leg­fontosabb eredményeit, majd a tanácstagi csoportok vitái­ra is utalva megállapította: a tervkoncepció számításai mö­gött objektivitás áll, .a me­gyei tanácsnak nem lehet ugyanis célja, hogy bárkit is előnyben részesítsen a másik rovására. A vitát Romasz Adolf me­gyei tanácselnök-helyettes fog­lalta össze, majd a testület egyhangúlag elfogadta a terv- koncepciót. Á Nógrád Megyei . Tanács ezután javaslatot fogadott el a tanácsi vállalatok új veze­tési formáinak meghatározá­sáról. majd egy korábbi in­terpellációra adott válasz fö­lött döntött a testület. Vége­zetül Devcsics Miklós megyei tanácselnök bejelentette, hogy megalakultak a megyei ta­nácstagok városkörnyéki cso­portjai, amelyek intenzíven részt vesznek a tanácsülések előkészítésében. Kelemen Gábor Szovjet-amerikai vu-ony Pillantás őszre A helsinki évfordulós szám­vetések szinte mindegyike — bárhol is készült — megál­lapította. hogy a kelet—nyu­gati kapcsolatok egészében korántsem hűltek le olyan mértékben, mint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonya. Ez sem változtat azon, hogy az enyhülés jövője, az egyetemes béke és a biz­tonság szempontjából a szov­jet—amerikai viszony a leg­fontosabb kétoldalú kapcso­latrendszert jelenti a világon. MOZAIKKOCKÁK — REMÉNYEK Emlékezetes, hogy a hideg­háború éveiben a szovjet— amerikai kapcsolatok teljes mértékben kifejezték a szem­benállás élességét, az enyhü­lés korának kezdetétől pedig nem csak tükrözték ezt a fo­lyamatot. hanem annak egyik előrelendítő erejét jelentették. Ha abban bízunk, hogy a kö­vetkező években visszatérhe­tünk az enyhüléshez, akkor az aligha képzelhető el másképp, mint a szovjet—amerikai kap­csolatok jelentős javulásával. E pillanatban persze, még ko­rai lenne e kapcsolatok jelen­tős javulásáról beszélni — a mozaikkockák azonban, noha nem adják ki a teljes képet, azért figyelemre méltóak. A Helsinkiben megrende­zett évfordulós tanácskozáson az amerikai külügyminiszter ismét megkísérelte a sokszor hallott vádaskodásokkal pel­lengérre állítani a Szovjet­uniót. Ez természetesen nem valami drámai fejlemény. Mindenki tudja, hogy az ilyen beszédeket „otthon” és az amerikai publikum számára állítják össze, és hogy a kül­ügyminiszter semmiképp nem sorolható a Reagan-kormány héjái közé. Másrészt viszont az ilyen támadások egyfajta öngerjesztő folyamat részei le­hetnek: az amerikai politikát befolyásoló némely szélsősé­gesek gyakran épp az ilyen vádaskodásokra hivatkozva próbálják igazolni a kitérést a megállapodások elől. A ha­tározott, ám mértéktartó szov­2 NÓGRÁD — ,1985. ougusztus 9., péntek Bírálják az arab csúcstalálkozót Az arab országok haladó pártjai és sajtószervei bírál­ják a casablancai csonkacsúcs összehívását. A Szíriái Baath Párt (Arab Üjjäszületgs Szocialista Párt­ja) regionális vezetőségének egyik tagja, Ahtrini szerint a tanácskozás célja egyes arab országok kapituláns politiká­jának törvényesítése, és a „Camp David-i különalku folytatásának” számító jor- dániai—palesztin megállapo. dás támogatása. A csúcsér­tekezlet aláássa az arab egy­séget. s ezzel az arab orszá­gok feletti uralomra törekvő Egyesült Állámok és Izrael érdekeit szolgálja — véleke­dett Ahtrini. Ugyancsak bírálta a casa­blancai arab csúcsértekezletet a Libanoni Kommunista Párt. A párt Központi Bizottságá­nak közleménye szerint a tanácskozás „arab reakciós körök műve”. Ez a reakció a térségben hatalomra törekvő Egyesült Államok utasítására cselekszik — hangoztatta a Libanoni KP. Az Al-Baath szíriai napilap a Camp David-i folyamat felélesztésére tett kísérletnek nevezte a marokkói értekez­letet. A lap szerint a találkozó csak akadályozza az arab né­pek előtt álló fontos problé­mák megoldását. (MTI) OeMIffriko Határozott fellépést sürget a nyugatnémet ellenzék A Német Szociáldemokrata Párt hat követelést támaszt a fajüldöző, dél-afrikai rezsim­mel szemben. A követeléseket csütörtöki, bonni sajtóértekez­letén Günter Verheugen kép­viselő ismertette, aki az SPD elnökségének megbízásából háromnapos utazást tett az országban. Eszerint az SPD elvárja az összes politikai fogoly szaba­don bocsátását, a betiltott né­ger szabadságmozgalmak mű­ködésének engedélyezését, s azonnali tárgyalások megkez­dését a hazai és emigráns fe­kete bőrű vezetőkkel, minde­nekelőtt a bebörtönzött Nel­son Mandelával. A német szociáldemokraták ezen túlmenően sürgetik a fekete többséghez tartozó ál­lampolgárok egyenjogúságá­nak megvalósítását. útlevél biztosítását számukra és az őket sújtó, gazdasági megkü­lönböztetések megszüntetését. Az SPD és a Zöldek kezde­ményezésére a közeljövőben az NSZK parlamentje is fog­lalkozik a dél-afrikai helyzet­tel. Az ellenzéki nyugatnémet pártok ugyanis keményebb magatartást szeretnének elér­ni a Kohl-kormanynál a faj­üldöző dél-afrikai rendszerrel szemben. (MTI) Shultz és az új szovjet külügyminiszter, Sevardnadze első kézfogása Helsinkiben. jet válaszadás volt az. ami el­kerülhetővé tette a látványos nagyhatalmi összecsapást és újólag világossá tette azt, amit az elmúlt hetek megannyi moszkvai kezdeményezése is tükrözött: javítani akarják a kapcsolatokat. A finn fővá­rosban tartott Sevardnadze— Shultz találkozón mindeneset­re az őszi csúcstalálkozó elő­készítésére lehetett koncent­rálni. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozója több mint hat év után az el­ső szovjet—amerikai csúcs lesz, és bármilyen óvatosak a hivatalos megnyilatkozások, azt senki sem vonhatja két­ségbe. hogy roppant fontos eseménynek ígérkezik, jelen­tősége messze túlmutat a két­oldalú kapcsolatok szféráján. Ez akkor is igaz, ha tudjuk: a politikai folyamatokban nincs helye a „lovasrohamok. nak”, ezek általában is idő­igényesek és az újjáépítéshez a politikában egyébként is több idő szükségeltetik, mint a kapcsolatok rombolásához, ami sajnos elég hamar vég­hez vihető. KEZDEMÉNYEZÉSEK MOSZKVÁBÓL A csúcstalálkozót forma szerint egyik fél sem köti ösz- sze a genfi tárgyalási fórum­mal, de a kölcsönhatás nyil­vánvaló. A svájci városban nyár végén felújításra váró megbeszélések napirendjén alapvető fontosságú kérdések szerepeinek. Egyetlen . más mozzanat sem akadályozza olyan nagy mértékben a kap­csolatok javítását, mint az amerikai SDI-nek nevezett űrháborús terv. Érthető, hogy világszerte elemzik a szak­emberek azokat a javaslato­kat, amelyeket a Szovjetunió tett az egy helyben topogás megszüntetésére e tárgyalá­son. Moszkvában közölték: amennyiben az Egyesült Ál­lamok felhagy a csillaghábo- rús tervekkel, akkor a szov­jet fél kész a nukleáris arze­nál 25 százalékos, vagy eset­leg még nagvobb aránvú csök­kentésére. Ez nem csekélv. s nem szimbolikus limitálás: hordozóeszközökre vonatkoz­tatva 1800-ra csökkentené a rakéták és a repülőgépek sza­mát — mindkét oldalon: a SALT-plafon 2400 volt. Emel­lett szovjet részről azt is kö­zölték. hogy a hordozóeszkö­zökön túlmenően hajlandóak a töltetek bizonyos mértékű csökkentésére is; ez közelít­heti a felek álláspontját. A genfi tárgyalásoktól füg­getlenül tett szovjet egyolda­lú lépések is figyelemre érde­mesek. A legutóbbi kezdemé­nyezést Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára jelentette be: szovjet részről augusztus <3- tól. tehát a hirosimai rob­bantás évfordulójától 1985. január 1-ig szüneteltetik az atomrobbantásokat, s csak az amerikai féltől függ, hogy azután se kerüljön sor nuk­leáris kísérletekre. Az atom­robbantások végleges beszün­tetése gátat vetne a nukleáris fegyverkezési verseny legve­szedelmesebb minőségi as­pektusának. Az atomeszközök új fajtáinak rendszerbe állí­tása és gyártása kísérletek nélkül ugyanis ma sem lehet­séges. Ez nem az első szovjet egyoldalú lépés volt. Moszkva április elején moratóriumot hirdetett — novemberig tartó hatállyal — a szovjet köze­pes hatótávolságú rakéták to­vábbi európai telepítésére. Ak­kor is közölték: az, hogy mi történik november után, az Egyesült Államoktól függ. at­tól, hogy folytatja-e nukleáris rakétái nyugat-európai tele­pítését. Egyelőre mindkét szovjet kezdeményezés visszautasítás­ra talált Washingtonban. Ezek az indítványok mégsem hiá- bavalóak. hiszen alakítják a nemzetközi közvélemény rea­gálását is. ami szintén fontos tényező: a diplomáciai tár­gyalások nem légüres térben folynak. A brit Reuter hír- ügynökség kommentátora a legutóbbi szovjet kezdeménye­zés után megállaoította: ..Rea­gan elnökre alighanem foko­zott nyomás nehezedik maid a nvugati szövetségesek és a nukleáris fegyvereket ellenző ésoportok részéről, hogy te­gyen engedményeket...” Vajda Péter Amerikai képviselők Moszkvában Van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti együttműködés bővíté­sére, egyebek közötti a mező- gazdaság terén. Az egyenjo­gúság és kölcsönös előnyök alapján a Szovjetunió válto­zatlanul gazdasági kapcsola­tainak fejlesztésére törekszik minden országgal — jelentette ki Avguszt Vossz, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának elnöke csütörtökön, amikor fogadta az amerikai képviselőház mező- gazdasági bizottságának kül­döttségét. amelyet a bizottság elnöke, Eligio Kika de la Garza vezet. Az amerikai kép. viselőket a Szovjetunió parla­menti csoportja hívta meg, s a szovjet fővárost megelő­zően a vendégek Leningrádot keresték fel. A delegáció csütörtökön érkezett Moszkvá­ba. Nem sokkal a megérkezés után az amerikai küldöttség látogatást tett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, ahol Avguszt Vossz tájékoztatta a vendégeket a legfelsőbb ál­lamhatalmi szerv felépítéséről és munkájáról. A amerikai képviselők tájé. koztatást kaptak az alapvető nemzetközi kérdésekben el­foglalt szovjet álláspontról, s ennek kapcsán szovjet részről rámutattak a nukleáris rob­bantásokkal kapcsolatban vál­lalt egyoldalú szovjet lépés jelentőségére. A megbeszélések hangoztat, ták, hogy ez a mostani talál­kozó is előmozdítja a két nép közötti bizalom és megértés javítását. Az amerikai küldöttség a nap folyamán tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztériumában is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents