Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

y­i KULCSSZEREPBEN A KERESKEDELEM 1731 NÄGYTTÖ ALATT Ki veszi meg és mit? Nem lehet sok panasz a termelésre a salgótarjáni öb­lösüveggyárban, mert annak mértéke az első fél évben megközelítette a tervezettet, de az eredmény alig haladta meg a negyven százalékot. Az ev első két hónapjában a gáz. es villamosenergia-korlát ozá­sok miatt veszteségek jelent­keztek, de az azt követő két hónapban már érezhető volt a felfutás, míg május-június hónapokban rekorderedmé­nyek születtek. A gyáriak most akképpen kalkulálnak, úgy alakuljon a termelési ér­ték november végére, decem­ber elejére, hogy december közepén vagy végén" egy eset­leges újabb korlátozás ne je­lentsen fennakadást. RENDELÉSHIÁNY A gyári eredmény alakulá­sát jelentős mértékben meg­határozta, hogy a tervezett nagyságú termelés mögött nem volt rendelés, jórészt raktárra került az áru. Mé- séklődött a félautomata prés­termékek iránti kereslet. En­nek egyik oka, hogy a tőkés­országok automatizált gyártá­sa a termékek árát lejjebb nyomta a piacon. A gépi ke- helygyártásban csupán egy bizonyos terméknek volt sike­re, ezért új termékcsalád ki­alakítását tervezik, oly mó­don, hogy előbb a szárfalat változtatnák meg, s utána a kelvhet is. Bővült ugyan a kézi gyár­tás iránti igény, de itt is hul­lámzások jelentkeztek. A csil­lár és világítási üveg gyártá­sában egy olyan új termék- csoport létrehozását tervezik, amely egy lakás harmonikus, egységes megvilágítását adná. Elképzeléseik szerint ezzel mér az őszi BNV-n szeretné­nek jelentkezni. A nagy raktári készlet mi­att, ma a gyár legtöbbet em­legetett problémája a kereske­delem. Az értékesítési tevé­kenység ingadozásának oka — egyértelműen a kereslet, de meg kell itt említeni, hogy rossz a kiszállítások üteme is. Nem örül annak egyik part­ner sem, ha például csak a hónap végén gurítanak oda két vagon árut. A kereslet csökkenését még­is elsősorban a lakosság vá­sárlóerejének mérséklődése, a nem várt piáéi hatások és a tőkéspiacokon a világítási ter­mékek versenyképességének csökkenése idézte elő. Más oldalról szemlélve: amit az öblösüveggyárban tudtak gyártani, azt nem tudták el­adni, amit pedig eladhattak voina, azt behatárolták a gyártási lehetőségek. Például több fúvott kehely is elkelt volna a piacon. Jellemző az öblösüveggyári termékek iránti keresletre az Amfora nagykereskedelmi vál­lalat igénye, ami az első ne­gyedévben 35 millió forintot tett ki, a második negyedév­ben a megrendelésük már 90 millió forint volt, ám ennek egyharmadát a harmadik ne­gyedévi előszállítás képezte. MAGAS TERMELÉSI KÖLTSÉGEK Nagyban befolyásolták a gyári eredménytervtől való elmaradást a magas termelé­si költségek. Ezek közül a leg­nagyobb mértékű az energia- költség, igy ennek csökkenté­sét állandóan napirenden kell tartani. Nem kis részt tesz­nek ki a csomagolóanyagok költségei sem, ami azt köve­teli a gyártól, hogy olcsóbb csomagolást keressen. Ezzel együtt meg kell szüntetnie a kényszerű raktározás miatt egy-egy termék kétszeri cso­magolását. Jelentősek a fenn­tartásra fordított költségek is. Ez egy olyan szemlélet ki­alakítására ösztönzi az üze­met, hogy nagyobb fenntar­tást csak akkor hajtson vég­re, ha jobb helyzetben lesz. A versenyképesség rászorít­ja a gyárat arra, hogy több új termék előállításával kí­sérletezzen, ami együttjár az úgynevezett felszerszámozási kiadások növelésével is. Olyan megállapodások megkö­tésére van szükség, amelynek alapján a kísérletezés idejére, az első felszerszámozásba a megrendelő anyagilag is „be­szállna”. Szükség van a re­zsiköltség csökkentésére, ugyanis a munkahelyi készle­tek értéke meghaladja a tava­lyit. Részben azért, mert az üzemek nemcsak a folyó ter­meléshez vételeznek ki anya­got, hanem igyekeznek azok­ból biztonsági tartalékot is „felhalmozni”. Ezért egyes anyagokból három-négy he­lyen is biztonsági készletet tá­rolnak. Ez a helytelen gya­korlat figyelmen kívül hagy­ja, hogy a készletek állagmeg­óvása, szakszerű kezelése leg­inkább egy helyen, a raktár­ban biztosítható. Mindezek feltérképezése, szabályozása, a kiadott in­tézkedések következetes vég­rehajtása fontos láncszemet jelenthetnek a gyár veszteség- forrásainak felszámolásában. ELŐREJELZÉS HOSSZÚ TÁVRA Az öblösüveggyári termé­kekről összességében megálla­pítható, hogy azok nyereség- tartalma nem kedvező. Ennek sok összetevője között ele­gendő az alapanyagárak emel­kedését említeni, de a nagy­mértékben felhasznált papír árának emelése is jelentős veszteséget hozott. Ez a költ­ségnövekedés egyelőre a ter­mékek áraiban még nem rea­lizálható. A gyár vezetőinek figyel­mében kulcsszerepet kap a kereskedelem, a piackutatás. A több bel- és külkereskedel­mi vállalattal létesített kap­csolat alapján a gyáriak 40— 50 vállalathoz küldtek ajánla­tokat. Folyamatos a raktár­ban elfekvő készletek kiaján­lása, az újabb vevő keresése, új boltok, értékesítési helyek nyitását tervezik, sőt egyes helyeken már meg is kezd­ték az értékesítést. Űjabb és újabb vevőket kell keresni, több értékesítési formát létre­hozni. Ha eddig havonta ti­zenötször keresték meg aján­lataikkal a vevőket, ezután negyvenszer kell — vélik a gyáriak. A „felesleges” áru­készletet cserére kell ajánla­ni a külkereskedőknek és ke­resni kell a lehetőséget a szo­cialista országokba kivihető áruk kontingensének emelésé­re. Györs és operatív intézke­désre van szükség a tervezett eredmény eléréséhez, ugyan­akkor a megújulásra már ma kellenek a hosszú távú el­képzelések is. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az öb­lösüveggyár partner szakke­reskedelmi vállalatai hosszú távon jelezzék mit kér a piac. Zs. A. Korszerű információs hálózat bányákban Hét új korszerű diszpécser­rendszert gyárt az idén a ha­zai mélyművelésű szénbányák részére a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat. Valamennyit a gyártók szerelik fel a meg­rendelőknek. A legnagyobb, az Or őszi áni Szénbányák új már- kushegyi bányája számára ké­szült. Ez a mintegy 80 mil­lió formt értékű információs hálózat gyújtószikramentes változatban készült; a terme­lés, a létfontosságú szellőzte­tés. a vízviszonyok és az energiaellátás összes adatait folyamatosan regisztrálja, s elemzi a beiktatott számító­gép segítségével. A korszerű rendszer folyamatosan mint­egy 2000, a bánya helyzetét jellemző adattal áll a szak­emberek rendelkezésére. A várpalotai diszpécser­rendszerek a hazai gyakorlat­ban és . nagyüzemi mértékben először kapcsolnak be számí­tógépet a mélyművelésű bá- n-'k különféle folyamatainak ellenőrzésébe. Az ehhez szük­séges számítógépes programot a Központi Fizikai Kutató Intézet szakembereivel közö­sen dolgozták ki. (MTI) IwMreiÉztr Magyarországon az elkövet­kező években bevezetik a fo­gyasztási cikkek és a beru­házási javak egységes kód­rendszerét. A Magyar Kereskedelmi Kamarában működő egységes termékkódirodában az MTI munkatársának elmondották, hogy a beruházási javak je­lölesére Magyarországon egy­séges termékazonosító kód­rendszert dolgoztak ki. míg a fogyasztási cikkekre a vi­lág számos országban már alkalmazott nemzetközi ter­mékszámozási és vonalkód­rendszert vezetik be. A két, egymással kapcsolatban lévő rendszer alkalmazása min­den eddiginél pontosabb nép­gazdasági szintű készletnyil­vántartást tesz lehetővé, s nagyban hozzájárul a válla­lati készletgazdálkodás haté­konyságának javitásához. A munka már megkezdődött, 1986-ig 300 beruházási termék­kör azonosító kódrendszere ké­szül el. A hazai termékazo­nosítási jeleket úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a nemzetközi rendszerhez. A közelmúltban jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelete, mely előírja, hogy az egységes ter­mékazonosítási kódrendszert 1988. január 1-ig milyen ter­mékeknél kell bevezetni. Eb­ben a munkában mintegy öt-hatszáz vállalat, gyártómű vesz részt. Vállalatközi kap­csolataik szervezésében foko­zatosan áttérnek az egységes kódrendszer alkalmazására. A fogyasztási cikkeknél a nemzetközi termékszámozási és vonalkódrendszer beveze­tése nemcsak a hazai készle­tek nyilvántartásának kor­szerűsítése miatt fontos. Erre az exportálókat készteti az is. hogy Nyugat-Európában és Észak-Amerikában csak vonalkóddal ellátott terméke­ket lehet értékesíteni. Jelen­leg már mintegy 500 olyan terméket gyártanak Magyar- országon, amelyet vonalkód­dal látnak el. Többek között ilyen cikkek a Caola Hemovit- és Óceán-készítményei. a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat árucikkei és a Hun- garofruct konzervei, amelyeket döntő többségében exportra szállítanak. Ma még elsősor­ban a külföldön értékesített fogyasztási cikkeket látják el vonalkóddal, mert hazai hasz­nosításának feltételeivel a kereskedelmi vállalatok még nem rendelkeznek. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság tervezi, hogy anyagilag is támogatja kereskedelmi, raktározási, ipari mintarend­szerek kialakítását, amelyeket a későbbiekben széles körben alkalmazhatnak. Hazánk 1984. január 1. óta tagja a Nemzetközi Termék­számozási Társaságnak. Azóta a hazai szakemberek egyre aktívabban kapcsolódnak be a nemzetközi szervezet munká­jába. Ennek elismeréseként a 25 tagországot tömörítő tár­saság végrehajtó bizottsági ülését idén decemberben Bu­dapesten rendezik meg. (MTI) n költségérzékenység Divatos szóösszetétel a címben szereplő fogalom: annyit jelent, hogy a gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek, sőt, intézmények is iparkodnak takarékosan bánni a költségek­kel, ahol lehet lefaragva azokat. Azaz érzékenyek —, mert hisz kénytelenek vele — a költségek alakulására. A helyes költségérzékenység azonban az ésszerűséget is magába foglalja, s mint ilyen, nagyfokú rugalmasságot feltételez. Különös, noha egyáltalán nem ritka jelenség: jelentéktelen összeg megtakarítása is igen nagy károkat, okozhat, ha a gazdálkodó nem lát tovább az orránál Igaz, aktuális tételként csak az éppen megspórolt összeg kerül a nagykönyvbe, s talán nem is mindig4 feltűnően függ össze a miatta bekövetkező későbbi veszteséggel. A kap­csolatot azonban végig kell gondolnia mindenkinek, aki a gazdálkodás sikereit nem pusztán rövid távra szánja. Elgondolkodtató jelenség, hogy a költségérzékenység je­lentős fokozódása idején éppen azoknak a számviteli szak­embereknek az oktatására, felkészítésére nem jut pénz, akiknek a költségek soraiban kell rendet tartaniuk. Ók változatlanul a periférián dolgoznak, jóllehet joggal kerül­hetnének a figyelem fókuszába is. A Pénzügyminisztérium Ügy vitel szervezési Intézete kiad­ványokkal. módszertani segédletekkel támogatja tagválla­latai, szövetkezetei, intézményei számviteli rendjét. Az in­tézet tagjai éves tagdíjjal járulnak hozzá ezek kiadásához. Idén háromezer forinttal emelkedett a tagdíj, mire sokan — köztük nógrádiak is — megszüntették tagsági viszonyu­kat. Nem minden tanulság nélkül való, hogy éppen azok függesztették fel tagsági viszonyukat, akik a leggyengébben gazdálkodnak, tartván tőle, hogy ezzel a háromezer forinttal is csak veszteségeiket hizlalják. Pedig gondolniuk kellett volna arra is, hogy a módszertani mankó híján elrontott egy-egy számviteli tétel a tagsági díj sokszorosát kitevő bírságot, pótlékot vonja maga után. Miféle költségérzékeny­ség tehát az effajta? A jövőiáló, gondolkodó szakember azt mondja: kiadom a pénzem, noha holnap még nem profitálok belőle semmit, holnapután viszont sokszorosan megtérül. Érdemes türelem­mel várni, hiszen a befektetés meghozza gyümölcsét, s az jóval nagyobb értékkel kecsegtet, mint a pillanatnyi meg­takarítás haszna. Ha már költségérzékenység — legyen ilyen. Kicsinyes­ségből még úgysem gazdagodott meg senki. — sz. m. — „Fekete doboz gépkocsikba A próbagyártás után meg­kezdődött a „FOK-GYEM” Finommechanikai és Elektro­nikus Műszergyártó Szövetke­zet legújabb terméke, a Mars menetíró berendezés gyakorla­ti kipróbálása. Az eddigi .ta­pasztalatok kedvezőek, mind­össze kisebb módosítások szükségesek az üzemszerű gyártáshoz. A minden gépkocsiba be­építhető, elektronikus memó­riaegységgel felszerelt doboz a repülőgépek „fekete doboz”- aihoz hasonlóan rögzíti az adatokat: út-idő diagramot készít, mégnesierhez-tárolójá- ból később is visszahívható adatokkal. Ez különösen hasz­nos az esetleges balesetek okának'felderítésénél. A „fe­kete doboz” folyamatosan re­gisztrálja a sebességet, az időt, és segítségével az is megállapítható, hogy a vezető mikor lépett a fékre. Ezen túlmenően folyamatosan — négyméterenként — vesz je­let a berendezés, és a min­denkori utolsó ezer méter ada­tai tárolja. így pontosan visz- saakereshető például egy ka- r- .nbolnál, hogy műszaki hi­ba vagy emberi mulasztás volt-e az ok. A berendezést olyan kijelzőkkel is ellátják a gyártók, amelyek segítségé­vel a gépkocsi vezetője és a gépkocsit irányító dicspécse- rek további információkhoz jutnak, így megtudhatják pél­dául az áru nélkül futott ki­lométerek mennyiségét és más, a szervezés szempontjá­ból fontos adatokat. Egy korábbi jogszabály min­den 3,5 tonnánál nehezebb terhet szállító gépjárműnél kötelezővé tette menetíró be­rendezés felszerelését, ám Ilyet eddig a hazai gyártók nem készítettek. Az eddigi mechanikus út-idő diagra­mok feldolgozása hosszadalmas és költséges volt; a mostani berendezés alkalmas arra, hogy számítógéphez csatlakoz­tassák. és ezzel a feldolgozás ideje 16 másodpercre csökken. A menetíró berendezés iránt, melyből a szövetkezet tervei szerint évi ötezer darabot gyártanak a jövő évtől kez­dődően, a hazai fuvarozó vál­lalatok mellett osztrák cégek is érdeklődnek. (MTI) Kapacitásbörze Tovább bővült a Comporgan Rendszerház Közös Vállalat keletében működő INKA ka­pacitás- és eszközbörze part­nereinek köre. Az öt éve működő számítógépes rend­szernek ma már több mint 400 hazai vállalat. és szövet­kezet a tagja. Az INKA, amely felesleges kapacitások értékesítésével- kooperációs partnerek keresésével foglal, kozik, a szakma legjelentősebb szervezetévé vált az ország­ban. A börze partnereinek mintegy 40 százaléka nagy­vállalat. Hasonló arányban képviseltetik magukat a szö­vetkezetek is. Bővült a kisebb szervezetek, gmk-k, kisiparo­sok részvétele is, ami ugyan­csak növelte a kooperációs kapacitáskínálatot. Az INKA számítógépes adat­tárában mintegy 2800 beje­lentést tartanak nyilván, amelynek 90 százaléka vala­milyen szabad kapacitás fel­ajánlása hasznosításra. A szervezet az idén mintegy 440 kooperációhoz keresett part­nert, ebből 42 kooperáció már létrejött, 220 témában még tárgyalnak az érdekeltek. A kooperációs piacon az el­múlt években fokozatosa« egyensúly alakult ki. Egyes területeken — forgácsolás, műanyag fröccsöntés — ma már a kínálat számottevően meghaladja a keresletet. Eln- nek ellenére továbbra sem egyszerű a kooperációk szer­vezése. A gyártásra vállalko­zók ma még sok esetben gyengébb minőségű technoló­giát kínálnak, mint amire partnereiknek szükségük len­ne. Számottevően növekedett az idén az építőipari kapacitás iránti kereslet, itt ma már hiánnyal számolnak. Főleg a szakipari és a kőművesmun­káknál haladja meg a keres­let a kínálatot. Az INKA minden hónap utolsó hétfőjén a szervezet II. kerület Bég utcai székhazá­ban rendszeresen szakmai napot tart, amelyen a koope­rációs partnerek találkozhat­nak. elmondhatják tapaszta­lataikat. Ezek a rendezvények egyben a vállalatok közötti együttműködés szervezésének gyorsításához is hozzájárul­nak. (MTI) A piaci igények szerint készülnek a mintás padlóburkoló lapok, a Komhanyi Építési Kerámiagyár R Il-es padlólap­üzemében (báb-) NOGRAD — 1985. augusztus csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents