Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

I Megállapodás esetén a Szovjetunió kész a leszerelésre Gorbacsov válasza japán levélre HIROSIMA Vita a külpolitikáról az NSZK-ban kesedik az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjá­ért. Genscherrel ellentétben Stra­uss bajor kormányfő vasárnap esti tv-nyilatkozatában óvott „a konstruktív, vagy realista ' enyhülési politika új szaka­szának” meghirdetésélői, mi­vel ennek — úgymond — nin­csenek meg a feltételei. Stra­uss szavaiból egyértelműen ki­derült: azért tart az enyhülési politika nyugatnémet vállalá­sától és támogatásától, mert az szerinte a reagani erőpoli­tika elutasítását jelentené, s így eltávoütaná Bonnt Wa­shingtontól. Ellentétek tapasztalhatók a nyugatnémet kereszténylibe- rális kormánykoalíció pártjai között az NSZK külpolitiká­jának megítélésében. M’:g Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter szabaddemok­rata pártja „a realista enyhü­lési politika új szakaszáért” száll síkra, addig Franz Josef Strauss 'keresztényszociális uniója kétségbe vonja ennek lehetőségét. Genscher külügyminiszter a Der Spiegel e heti számában újólag megerősítette, hogy a kelet—nyugati párbeszéd és azon belül az amerikai—szov­jet közeledés híve, s nem lel­NŰGRÁD - 1985. augusztus 6., kedd Kommunista polgármester Kommunista polgármestert választott Prato olasz város. Alessandro Lucharini jelölé­sét az OKP-n kívül az Olasz Szocialista Párt is támogatta. A város élén hat kommunis­ta és öt szocialista, valamint független baloldali személy áll majd. (MTI) Pfimnácan Órezte magát az elnök az ruimidsn' Augusta fedélzetén A hajó a potsdami értekezlet befejezése után vissza­felé vitte őt Amerikába: az idő remek, a víz csendes, az ég ragyogóan kék. Harry S. Tru­man fehér útiruhában élvezte az enyhe szel­lőt, amikor egy tiszt lépett hozzá, táviratot nyújtott át. amelyben egyebek között a kö­vetkező volt olvasható: Hirosimából 1945 au­gusztus 5., 19 óra 15 perckor jelentette Par­sons, hogy „az eredmény minden szempont­ból sima siker. .” Az elnök titokzatoskodvs bár. de látható elégedettséggel rázta mea a hajó odasiető kapitányának a kezét: „Ez a történelem legnagyobb eseménye". Néhánv pere múlva a tisztek szobájában már el­mondta, miről szól a hír. Hatalmas erejű bombát dobtak le egy japán városra. Majd hozzáfűzte: „A játszmát megnyertük!” Ez­után üzenetét küldött Washingtonba, amely­ben egyebek között ez állt: „A mindenség őserői elszabadultak kötelékeikből”. Augusztus 8-án az elnök már fehér házi író­asztalánál ült, nézte az első hirosimai felvé­teleket, és hallgatta Stimson hadügvminisz- ter beszámolóját arról, hogy — talán ez az egy is elég les2 Japán térdrekényszerítésére? De Truman nem vonta vissza az utasítást a második atombomba ledobására Nagaszakira. S a magyarázat erre a tömegpusztító ismét­lésre nem is Japánnál keresendő, hanem ab­ban. amit egv amerikai történész nemrég így fogalmazott meg 1945-ről szólva: ..Látszott, hogy Byrnes (akkori) külügyminiszter bom­bával a zsebében akart Oroszországgal szem­ben fellépni”, Négy évtized telt el azóta, s atomfegyverek egész rendszere alakult ki a világban. a hirosimainál százszor és ezerszer hatásosab­bak. A nagyhatalmak ma már a viszonylag kis. hadszíntéri nukleáris fegyverektől az óriá­sokig minden méretűvel rendelkezne«, és ki­fejlesztették a hordozó, a célbajuttató esz­közök tökéletesített, s mind félelmetesebb változatait, összehasonlíthatatlanul többet tu­dunk ma már nem csak magáról e fegyver­ről. hanem várható hatásáról is. Kiszámítha­tó, hol, milyen becsapódás esetén, hányán pusztulnának el. és mi, hogyan tűnne el a föld színéről. Közismertté vált a „nukleáris tél” fogalma, amelynek az a lényege, hogy egy atomháború után az életben maradók­ra szörnyűbb sors várna, mint az elhamva- dókra, a romok alatt elpusztultakra. De többet tudunk arról is. mit kell és fő­leg lehet tenni a kataszt rófa megelőzésére Ha egyszer kialakult ezeknek a fegyvereknek a rendszere, ha egész stratégiák épültek rájuk, ha politikai eszközzé és sajnos, a nemzetkö­zi élet szereplőivé, a fenyegetés eszközeivé váltak — ki kell alakítani felszámolásuk rendszerét is. Akkoriban — 1945-ben — mindössze két bombát kellett volna szétsze­relni és megállapodni, hogy többé senki nem állít, össze ilyen eszközt. Ma nyilvánvalóan sokkal bonyolultabb a feladat —. de nem megoldhatatlan. A politikai tárgyalások na­pirendjén keli tartani az atomfegyverek ügyét, de nem „örök témaként”, hanem úgy, hogy fokozatosan kiszoruljon a terepről és — legalábbis katonai szempontból — a min- denséenek ezt az őserejét bilincsbe verjék Érdemes ismételten emlékezhetni arra. hosv a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa javaslataikkal ezt a célt szolgál­ják. Indítványaik úgy épültek egymásra az évek folyamán, hogy a legkönnyebben meg­oldható vállalástól (elsőnek senki ne alkal­mazzon atomfegyvert) a kísérletek tilalmán át, a nehezebben létrehozható megállapodá­sokig. a teljes tilalomig jussanak el az atom­hatalmak. Mihail Gorbacsov néhány napja bejelentette: a Szovjetunió augusztus 6-tól, tehát mától egyoldalúan beszünteti atomfegy­ver-kísérleteit, és erre szólítja fel a többi nukleáris hataimat is. Az SZKP főtitkára közölte: a szovjet moratórium 1986. január 1-ig szól. de továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok lemond az atom­fegyver-kísérletek folytatásáról. Az ame­rikai válasz a kezdeményezésre mindjárt el­utasító volt. A hajdani amerikai külügymi­niszter „bombával a zsebében” akart tárgyal­ni a Szovjetunióval, vagyis, a katonai fölény tudatában. Hasonló magatartás tanúi va­gyunk ma is. Annak ellenére, hogy az elmúlt negyven év megmutatta: ez rossz módszer, feszültséget okoz, és fokozza a fegyverkezési versenyt. Hirneima Pusztulásáról minden év­n i'l-l *1*41 ^en megemlékezünk. Most, a 40. évfordulón nemcsak a halottak emléke, nemcsak a gyógyíthat?:»lan betegek fájdalma kiált az égre. Hirosima örök figyelmeztetés: a világmindenség őserőinek csak a békét sza­bad szolgálniuk. Tatár Imre Uj miniszter a Szovjetunióban A nyugalomba vonult Vita- lij Csugyin helyébe a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége Jevgenyij Var- nacsevet nevezte ki a Szov­jetunió építőipari, út- és köz­műipari, gépgyártási minisz­terévé. Az orosz nemzetiségű Jev­genyij Varnacsev 1932-ben született. Pályafutását gyári munkásként kezdte. Egyre magasabb beosztásokat ka­pott, -míg 1975-ben az Ord- zsonikidze nevét viselő uráli nehézgépgyár főmérnöke, majd 1978-ban az Uralnias ipari egyesülés vezérigazgató­ja lett. Ezt a tisztséget töl­tötte be egészen miniszteri ki­nevezéséig. (MTI) Ágy útűz iráni városokra Az iraki katonai parancs­nokság szóvivője megerősítet­te. hogy az iraki haditenge­részet alegységei két csapást mértek Novruz iráni olajlelő­hely szivattyúberendezéseire és olajkútjaira. Iraki bombá­zógépek az elmúlt napokban 43 bevetésben támadtak iráni célpontokat a déli frontsza­kaszon. Egy iraki bombázó nem tért vissza. Az észaui frontszakaszon iraki helikop­terek megsemmisítettek egy ellenséges rakétaáilást és több lőszerraktárt. Iraki hivatalos közlemény szerint július 14. és 29. között az iráni hadsereg ötezer ka­tonáját semmisítették meg. Az ÍRNA iráni hírügynökség a maga részéről azt jelentet­te, hogy Irán légvédelmi erői lelőttek egy ellenséges va­dászbombázót. A legtöbb front­szakaszon folytatódott a tűz- párbaj. A front északi részén az irakiak legalább hetven halottat és sebesültet vesztei­tek. Iráni erők megsemmis'- tettek több ellenséges naszá­dot. Az irakiak ágyútűz, alatt tartották Abadan és Horram- sahr iráni városokat. Az iráni haditengerészet parancsnoka egy interjúban közölte: Irán továbbra is elkoboz minden olyan hajóterhet —, bármely ország hajói szállítsák —, amely Irak számára katonai jelentőségű lehet. (MTI) Joiuzelski beszéde a K8 ülésén Semmiféle programja nincs már az ellenzéknek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette a Szovjetunió nukleáris lesze­relés melletti elkötelezettségét. Ezt arra a levélre válaszolva fejtette ki, amelyet az atom­támadások áldozatainak ja­pán szervezeté intézett hozzá. Az SZK KB főtitkára hét­főn Moszkvában . nyilvános­ságra hozott üzenetében együttérzését fejezi ki a hiro- simai és nagaszaki atomtáma­dások áldozataival, s kifeje­zésre jutattja azt a kívánsá­gát. hogy a két japán város tragédiája soha ne ismétlőd­jék meg. Mihail Gorbacsov emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió már a nukleáris fegyver megjelenő-» sekor az- ilyen fegyver meg­semmisítéséért lépett fel, s most is erre törekszik. Szem­betalálja magát azonban a nyugat ellenállásával. Ilyen körülmények között a Szov­jetunió arra kényszerül, hogy közbülső megoldásokat keres­ve és javasolva igyekezzék el­érni ezt a fontos célt. A Szovjetunió, ha sikerül megállapodásra jutnia más nukleáris hatalmakkal, kész ‘ bármely pillanatban megkez- i deni a nukleáris leszerelést. Az Egyesült Államokkal is azért folytat tárgyalásokat i Genfben, hogy elkerülhető le­gyen a fegyverkezési hajsza kiterjesztése a világűrre, meg­szűnjön a nukleáris fegyver­kezes a földön, s meg lehes­sen kezdeni a nukleáris fegy­verzetek radikális csökkenté­sét, végső soron pedig teljes felszámolásukat. Az amerikai fél álláspontja a tárgyaláso­kon azonban mindmáig aka- , dáiyozza az előrelépést a meg­állapodás eléréséhez — mutat rá az üzenet. A Szovjetunió nem kezd ■>ukleáris háborút;' kötelezett­’ séget vállalt arra, hogy nem alkalmas elsőként nukleáris 1 fegyvert. A veszélyes nukleá­ris versengés megszüntetését szolgálja az az új szovjet döntés, hogy augusztus 6-tól jövő év január 1-ig a Szov­jetunió beszüntet mindenfajta nukleáris robbantást. Ez a moratórium a későbbiekben i is érvényben marad, ha az Egyesült Államok szintén tar- : tózkodik nukleáris robbantá- i sok végrehajtásáról — szögezi le levelében Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban a Szovjetunió tá­mogatásáról biztosítja azokat a törekvéseket, hogy a föld különböző részein nukleáris fegyverektől mentes övezete­ket hozzanak létre. A Szov­jetunió helyesli ilyen zónák megteremtését Észak-Európá- ban. a Balkán-félszigeten. Dél- kelet-Azsiában. Afrikában. Egyetért a Csendes-óceán déli részében lévő államok ilyen irányú törekvésével isi Mihail Gorbacsov válasza végezetül kívánatosnak neve­zi Japán nukleáris fegyverek­től mentes státusának fenn­tartását. Ugyanakkor fejhívja rá a figyelmet: a Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kí­vül azokat az egyre erőtelje­sebben megnyilvánuló törek­véseket. amelyek célja Japán amerikai nukleáris támasz- oonttá változtatása, katonai szerepének növelése. Ezek a próbálkozások a feszültség ki­éleződéséhez vezethetnek a Tá­vol-Keleten és az ázsiai csen­des-óceáni térségben — mutat rá levelében az SZKP KB fő­titkára. (MTI) Lengyelország számára megmaradtak a korábbi évek kihívásai, de a közvetlen ve­szélyek elmúltak — hangsú­lyozta Wojciech Jaruzelski el­ső titkár a LEMP KB szom­bati ülésén elmondott zársza­vában. A beszédből a lengyel rádió és tv hétfőn közölt rész­leteket. Wojciech Jaruzelski össze­gezte a párt előtt álló fel­adatokat és kitért az elmúlt öt év fontosabb eseményeire. Utalt arra, hogy az elmúlt időben több erélyes intézke­dést kellett hozni. A döntések ezért születtek, mert a mos­tani vezetés meggyőződése, bogy elsősorban nem enged­ményekkel lehet megszerezni ez emberek bizalmát. Az el­lenfél is tudja, hogy éppen a következetességben, a IX. kongresszuson meghirdetett elvek betartásában rejlenek a LEMP mellett szóló legerő­sebb érvek. Jaruzelski emlékeztetett ar. ra, hogy az 1980-as gdanski, szczecini és jastrzebiei megy állapodósokat a kormány be­tartotta. Ugyanakkor bizonyos pontokat a kemény gazdasági realitások miatt egyelőre nem lehet teljesíteni. A választásokról szólva Ja­ruzelski hangsúlyozta, hogy októberben olyan emberek járulnak majd az urnákhoz, akik tegnap még más tábor­ba tartoztak, megosztottak voltak, de ma már sok tekin­tetben együtt cselekszenek”, öt évvel ezelőtt az akkori Szolidaritás-szervezet millió­kat vonzott soraiba, olyan embereket, akik hittek az élet megtisztításában, a meg­újulásban. Ugyanakkor ott ve*Jtak a szocialistaellenes erők és mindinkább ők lettek meghatározók a Szolidaritái vezetőségében és apparátusa ban. Ez azonban nem lehetet a többség vonala; a tömegei egyre nagyobb bizalmatlan­sággal tekintettek a kalandoi jelszavakra. Az első titkár kifejtette hogy az úgynevezett ellenzél továbbra is a teljes tagadé: híve és annál hangosabb, mi nél kevesebb a támogatója Kifejtette azt a véleményét hogy a mai már „nem te­kinthető ellenzéknek, anná is inkább, mivel a tagadásor kívül semmiféle programma nem rendelkezik”. A pári folytatja a közmegegyezés po­litikáját, de nem felejti el hogy harcolnia kell azok el­len. akik akadályokat emel­nek a közmegegyezés útján — nangsúlyozta Wojciech Jaru- selski a LEMP KB ülésén. (MTI) Szórványos géppuskatűz Bejrúthan A libanoni főváros keresz­tény és mohamedán negyedét elválasztó vonal mentén va­sárnap a felek alapjában vé­ve tartották magukat a tűz­szünethez, miután Szíria le­szögezte, hogy támogatja Amin Dzsemajel elnököt és segítsé­get nyújt a libanoni harcok befejezéséhez. Csak szórványos géppuska­tűz hallatszott a bejrúti „Zöld vonal” környékén — közölte az állami rádió. A fővárostól keletre elterülő hegyvidéken azonban a drúz milicisták és az állami hadsereg egységei elkeseredett harcokat vívtak egymással. Az An-Nahar című. nagy te­kintélyű bejrúti napilap köz­lése szerint Abdel Halim Had- dam szíriai alelnök szombaton telefonbeszélgetést folytatott Amin Dzsemajellel és kormá­nya további támogatásáról biz­tosította a libanoni elnököt. Haddam kifejezte Damaszkusz készségét arra, hogy semleges, közvetítő szerepet vállaljon a libanoni miliciák közti el­lentétek elsimításában. (MTI) CASABLANCA Cilii SUh IIHJ/SUctJUIlgUIlcUS. egy régi kalandfilmet juttat eszébe, de ez a színes, izgal­mas marokkói város most tö­mény politikai okokból áll a nemzetközi érdeklődés hom­lokterében. A kérdés az, hogy komolyan vehető-e, sőt, egy­általán megtartható lesz-e a II. Hasszán marokkói király által Casablancába összehí­vott, összarabnak elképzelt csúcstalálkozó. Mind az első, mind a má­sodik kérdésre meglehetősen nehéz igenlő választ adni. Ha egyáltalán összeülhet a konferencia, a legjobb eset­ben is csonka, és a tervezett­nél protokollárisán is alacso- nvabb szintű lesz. Hogy mi­ért. az az ügv hátterének is­meretében válik világossá. Négv esztendeié Washington nagv garral „közel-keleti ren­dezési tervet” harangozott be. Ennek lényege olyan „béke” lett volna, amelvben az ieazi szálakat a T’nfemac oartiá- ról mozgatják, és a főszerep­íuh. az ugyaevezeu merseiten (értsd: konzervatív, nyugat­barát) arab országok. Nagy fantázia akkor sem kellett annak megállapításához, hogy a Ronald Reagan nevével fémjelzett terv nem tartozik a realitások birodalmába. Az amerikai politika a terv meg­hirdetése után szorgosan dol­gozott ugyanazon, amit a terv meghirdetése előtt próbált megvalósítani: egy olyan kö­zel-keleti status quo kialakí­tásán, amelyre az a jellemző, hogy a nemcsak a térséghez igencsak közel fekvő Szov­jetuniót szorítják ki az egye­temes döntéshozatali mecha­nizmusból. hanem mindazokat az arab államokat is, amelye­ket nem fűznek szoros szálak az Egyesült Államokhoz. En­nek a vonulatnak a jegyében tettek kísérletet a PFSZ kikü­szöbölésére, egy „Jordániái megoldásra”, vagy éppen egy amerikai érdekeknek — és c=ak azoknak — megfelelő libanoni „kibontakozásra”. Nos, ennek a vonulatnak len­ne része a szerdára tervezett, ugyancsak elsősorban Jordá­niára, Marokkóra és Szaúd- Arábiára épülő casablancai csúcs. Ezt azonban az érde­keltek is jól tudják. így és ezért érthető, hogy a térség kulcsországa, Sziria lemondá­sa után megérkezett Libanon, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Líbia, majd leg­utóbb Algéria lemondása is. Köteteket írtak össze a t rendkívül bonyolult és ve­szélyes közel-keleti helyzet­ről, és mind többen vallják, hogy igazi reményt csak a minden érdekelt részvételé­vei összeülő általános konfe­rencia jelenthetne. A casa­blancai kísérlet nem ilyen. Az algériai lemondó nyilat­kozat okkal állapítja meg: ez az értekezlet ebben a helyzet­ben nem az egység, hanem a mélvülő megosztottság irá- 1 nyába hatna. (Harmat Endre) ÍASZSZ-jelentés Hég nincs amerikai válasz a szovjet moratórium­javaslatra Az amerikai fél még min­dig nem adott hivatalos vá­laszt a Szovjetuniónak az atomrobbantásokkal kapcsola­tos moratóriumjavaslatára — állapítja meg a TASZSZ hír- ügynökség hétfői, washingto­ni keltezésű jelentésében. A szovjet hírügynökség, az ame­rikai sajtóra hivatkozva, egyebek mellett rámutat, hogy a szovjet kezdeményezés ne­héz helyzetbe hozta az ame­rikai kormányzatot. amelyx bői, úgy tűnik, egyelőre még nem találta meg a kiutat. Ezt hangoztatják azok a megfi­gyelők is, akik jobbára szo­lidárisaknak mondhatók a fegyverkorlátozási kérdések­kel kapcsolatos hivatalos washingtoni kurzussal. Szex rintük az atomrobbantásokra szóló kölcsönös moratórium semmiféle kárt nem okozna az Egyesült Államok nemzet- biztonsági érdekeinek, s a moratórium gyakorlati meg­valósításához minden szüksé­ges feltétel adott. A Pentagon a tömegtájé­koztatásban azt sugalmazza, hogy a szovjet javaslat elfo­gadása leállítana számos, el­sőbbséget élvező katonai kor­mányprogramot. A The Washington Post szerint az űrfegyverkezési program amelyet „nem nukleárisnak” állítanak be, igényli az egyik összetevővel, a lézer röntgen- sugárral való atomkísérletek folytatását. Azok az amerikai politiku­sok, akik a fegyverkezési haj­sza korlátozásának szüksé­gességét vallják, Moszkva legutóbbi lépése alapján el­dönthetik, hogy ki törekszik valójában a nukleáris lesze­relésre, és ki lép fel ellene — fejeződik be a TASZSZ je­lentése. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents