Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

Múzeumi hangverseny A 'nyári zenei események legnagyobb részét szabad­térre tervezik az esti órák­ra, amikor már enyhül a meleg és teljes figyelmünket a zenei produkciónak szen­telhetjük. Ezért is forgattam meglepetéssel azt a meghívót, melyben a balassagyar iti Palóc Múzeum zárttéri kon­certre invitált. Ám a jó szervezés nyomán egyre több pótszéket kellett a kiállító- teremben elhelyezni. A rend­kívüli nagy érdeklődés bizo­nyára éppen úgy szólt a vá­rosban tevékenykedő előadó- művésznek és tanárnak, Fo­garasi Bélának, mint népsze­rű hangszerének a gitárnak. Egyúttal jól példázta, milyen sokrétű közönsége van Ba­lassagyarmatnak; a hallgató­ság soraiban valamennyi nem­zedék képviseltette magát. A kollégák, tanítványok és állandó koncertlátogatók kö­zött jó érzés volt sok olyan fiatal arcot látni, akikre már bízvást mondhatjuk: ők az új közönség. Fogiarasi Béla személye nem ismeretlen a városban, hiszen a helybeli zeneiskola tanára, és tagja a balassa­gyarmati kamaraegyüttesnek. De nem ismeretlen az or­szágban sem, több fórumon aratott nagy sikert, virtuóz játékával, így lehetett a Ma­gyar Zeneművészek Szövetsé­ge észak-magyarországi cso­portjának egyik'nógrádi kép­viselője. Bár közreműködőként gyak­ran szerepel, ritkábban hall­ható egész estét betöltő prog­rammal. Legutóbbi hangver­senye két részből állt, szünet előtt J. S. Bach egy-egv pre­lúdiumát. fúgáját és egy lant­szvitet játszott a gitárművész, majd a második részben Cas- telnuovo-Tedesco két művét szólaltatta meg. A születésének 300. évfor­dulóját ünneplő J. S. Bach kompozíciói ebben az évben megkülönböztetett helyet kaptak a koncertéletben. A zongorára írott prelúdium, il­letőleg fúga nehezebben, a lantra komponált héttételes E-dúr szvit természetesebben csendült fe! gitáron. Előnyösebb '.épet adott az előadóművészről Mario Cas- telnuovo-Tedesco (1895—1908) két műve; Boccherini emlé­kére komponált szonáta, va­lamint „A jó kirájy dón Alonso” című népszerű zenei szám. Az 1939-től USA- ban élő muzsikus mérsékel­ten modern stílusban, számos színpadi, zenekari, vokális és kamaraművet alkotott. Ked­velte a gitárt, amit többek között két versernyműve, a kvintett, 24. capriccio szóló- gitárra és a 24. prelúdium és fúga két gitárra művei is jól példáznak. Fogarasi Béla interpretá­ciója —1 akárcsak a kiállító- terem levegője — a második részben felforrósodott. Játé­kának biztonsága. ritmikai feszültsége, a dallamvezetés iránti érzékenysége szuggesz- tív oldaláról mutatta be az előadóművészt. Ráadásként egy virtuóz sikerszámot, a soanyol „Ünnepi dal”-t hall­hatta tőle a lelkes közöpség. A múzeumban a tanítwa- nvok is tapsoltak tanárukna'?. Nemrég még fordított volt a helyzet; Fogarasi Béla négy növendékének szurkolt az or­szágos - tárversenyen Vá­cott. Így is l«:J"et . han.g'ver- f.enyláitogaió közönséget ne­velni. Barta Péter Hétszáz hanganyag egy év alatt Egy esztendeje kezdte el működését Salgótarjánban, a megyei tanács épületében a Magyar Rádió stúdiója. Az eltelt tizenkét hónap alatt mintegy hétszáz különféle ri­port. tudósítás készült ^ kor­szerű hangtechnikai berende­zésekkel felszerelt hírköz­pontban, ahol a Krónika-szer­kesztőség és a Miskolc kör­zeti stúdió munkatársai vég­zik munKájukat. Keverőasz­tal, vágásra is alkalmas mag­netofonok, különleges lemez­játszó, telex- és speciális te­lefonvonalak biztosítják a műsorok felvételét, szerkesz­tését, az éterben hallható hanganyagok jó színvonalát. Képünkön Németh Miklós Attila és Zengő Árpád adás­készre állítják össze az újabb információkat. ' — kulcsár — SALGÓTARJÁNI AKVARISTÁK A hal pukkadásig eszik A salgótarjáni akvaristák klubja tavaly májusban ala­kult meg. Lelkes amatőrök gyűltek össze a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban, ahol 22 akvarista dolgozik. — Minden hónapban két­szer találkozunk, amikor Ivitz Zoltán, a klub vezető jé tart előadást, utána pedig beszél­getünk tapasztalatainkról, a halakkal szerzett élményekről — kezdte Balogh Béla, a klub titkára. — Lehet a halakkal is kommunikálni? — Ügy mint a kutyával, vagy macskával nem. Én ar­ra tanítottam meg az enyé- meket, hogy vacsora előtt — ez az egyetlen étkezésük a nap folyamán — kopogok az akvárium oldalán és akkor a víz felszínére úsznak. De az utóbbi időben már eléjf az is, ha csak föléjük állok. — Koplaltatja a halait, vagy most éppen fogyókúráz­nak? — Erről szó sincs — moso- lvodott el. — A halaknak elég egyszer enniük egy nap. Kü­lönben elhíznak. — Ez olyan nagy baj? — Igen, mert lelassulnak az életfunkciók. Lusták lesznek, a nőstények például nem ik- rásodnak be. De előfordulhat uz is, hogy a hal addig eszik, ha valami finomat tesz a vízbe a gazdája — mondjuk vízibolhát, vagy tubifekszet — míg ki nem szakad a hasa. A szó szoros értelmében addig eszik, míg ki nem pukkad. — Hol szerzi be a vízibol­hát? — Kimegyek a városszéli tóra a halászhálómmal és én magam fogom ki. Néha elő­fordult a buszon, hogy bará­taimmal, ismerőseimmel utaz­tam együtt, akik megkérdez­ték tőlem, hova megyek? Pe- cázni! — hangzott a válasz. — És mire mész? — kérdez­ték. Vízibolhára.! — feleltem. Mondanöm sem kell, hogy nemcsak a kérdezőknek, de még a környéken ülőknek is elállt a lélegzetük. — Van kedvenc hala? —>, A sügéreket és a lazaco­kat szeretem a legjobban. Az otthoni készletemben is ez a legtöbb. Négy nagy akváriu­mom van és három kicsi. Ez sok is, meg kevés is. Az én panellakásomba sok, de ah­hoz, hogy különleges fajtákat tenyésszek, kicsi. A sügérek­hez is sok helyre volna szük­ség. Egyébként, a legokosabb halak és , nagyon érdekes tu­lajdonsággal is rendelkeznek a párválasztásban. Nem lehet kifogni egy nőstényt és hímet találomra, hogy majd az lesz egy pár. Maguk választják ki a nagy „Öt”. Amikor pedig ívásra kerül a sor, senkit sem engednek az ikrák közelébe. — Tavaly a klub rendezett egy gyönyörű kiállítást... — Igen nagy sikere volt. Az ország szinte minden te­rületéről voltak akvaristák. Az idén szeptember 14-én ter­vezünk megnyitni egy hason­lót. Egy hétig szeretnénk nyit­va tartani a nagyközönség előtt, a József Attila Városi- Megyei Művelődési Központ térre nyíló klubjában. V. M. A Rimától az Ipolyig (2.) Á félúton Nyusfya-Likér ... És hát, van akinek — mint Szombathy Viktor gó- möri „gyüker” írónknak —, életének örök középpontja ma­rad ez a Rima menti katlanos táj a kétoldalt egyre szűkebb utat engedő ezer méter felet­ti hegyvonulataival, Csehszló- vákiai mindennemű és fajú útikönyveink, kalandos vár­regéket pengető, felvidéki tá­jat festő regényeink Budán élő szerzője innen indult gye_ rekként, felnövő fiatalként először csak a Szinyec, a Kékellő magaslataira. Nyustya felé gurulva lát­szik balra az úttól az is. ben­ne, mögötte a hágó, Klenóc, Kokova a hutáshelyek, a vi_ lág legjobb sajtjainak „ter­mőterülete”. A Rimavica, a Rima egyik ága is errefelé csorog a „nagy” Rimába, az­tán még távolabb valahol csúcsok szögében a palócok folyóját sejteni, túl mindazon a ..hegytorlódáson”, ami »erre­felé megesik lépten-nyomon, túl a vízválasztó fennsíkon, ahonnan a Rima délkeletnek, az Ipoly erecskéi pedig dél­nyugatnak tartanak (de iga­zán csak hevenyészett föld­rajzi leírás ez mindenféle pon. tos mérést mellőzve, csupán csak a kép kedvéért és némi igazsággal is persze). ☆ Rimaszombat a honi utazó­nak megmaradt azon a vo­nalon, amelyen mindig is meghatározott módon állt: egyetlen főút érintette min­den korban — a Budapest, Vác, Kassa útvonal. Vasútjai már csak amolyan szárny- vonalacskák voltak és marad­tak (kettő keresztezi tán ma is) és ugyanígy megmaradt sokáig ipar nélküli, törzsökössé vált „vármegyének” (ebben hasonlatos a mi Balassagyar­matunkhoz), az ipart feljebb- re, északra a Rima völgyébe szorítva, nem kérve belőle, de a természet is erre kedvezett. A rimái völgv körös-körül tűzdelt vashámorokkal — ma persze elsősorban már csak a történelem emlékezetében —, mert ott volt a vas és más érc is garmadával, arra épül. tek meg az üveghuták is, 3 azokból modern nagyipari for­mát öltve máig működnek- fejlődnek néhányan. például Poltár körzetében. De éopen Poltár lesz fennek a rimái— ipolyi útnak a végén, ne vág­junk elébe! Föld alatti laboratónum A Türkmén SZSZK-ban, Ashabad közelében egy ré­gebbi olajfúrás 4500 méter mélységű aknájában föld alatti laboratóriumot rendez­tek be. Nagyon érzékeny mű­szereket helyeztek el benne, hogy különféle: a földrengés- kutatás szempontéból fontos méréseket végezzenek velük. Akusztikai készülékkel a földkéregben végbemenő pa­rányi változásokat is észlel­hetik. Adatokat gyűjtenek a mélyben található vizek hő­mérsékletéről és vegyi ösz- szetételéről is. Rimaszombatból északnak kijőve korszerű széles sávú négyágú útelágazás fogadja az utast, s ha a Rima forrás­vidékére kíváncsi (lehetne, mert ritka gyönyörű táj az ott fent), jól teszi, ha azonnal északnak fordul, be egy széles völgy jobbról-balról kitáruló két karjába, amely itt lent az alján még nógrádi tájakat, Pásztó környéki, cserháti he­gyeket, völgyeket idéz, de ahogy beljebb-feljebb hala. dunk a víz mentén (érdekes, hogy ha egy tájban végig lát­szik a folyóvíz, mennyire élővé válik minden körülöt­tünk!), egyre jobban felveszi saját arculatát a szűkülő völgy. Jobbról, az út elején még kissé távolabb a hegy­vonulat rejti a murányi Vé­nusz, Széchy Mária útját; ar­ra járt és járatta szekereit a várúrnő, fent a hegyek ge­rincén, senki által sem zavar­tatva. A vonulat aztán egyre 'komolyabb (nem komorabb) képet ölt, egyre látványosabb, attraktívabb minden pontján. Képét külön is gazdagítják az alacsonyan szálrdogáló f'»!- hők. bele-beleakadva egy-egy mélyebben fekyő erdőrászlet- be. Van, aki tán azt gondolja — miért hihetné, hiszen nfem „olyan” magas hegyek ezek —, hogy azok a világos . fol­tok erdőirtások. A felhőpa­macsok aztán szépen elterül­nek a fák között és akkor valóban tűztásnak hatnak in­nen lentről az út mellől. Ez a vulkáni dombvidék itt még „csak” hat-hét száz méter magasan húzódik fel Tiszolc felé. ahol már átvált mészkőre (takaróra!), de az út is egyre emelkedik, ha nem is túl feltűnően: Rimaszom­battól a körüloelül harminc, negyven kilométerre levő Tiszaiéig ’ (Tisovec) több mint kétszáz méter a szintbeli el­térés. Maga Tiszolc már 411 méter magasan fekszik vagy inkább nyúlik el a víz men­tén. végében az ezet méteres­nél. magasabb hegyekkel. Odáig azonban számos ős­régi. főként német, bányászok által alapított (egyet oiaszoKl alapítottak itt, éppen Rima- brézót az Árpádok korában) községeken át vezet az egyéb­ként jó minőségű út. “ár Ezek a kis bánvászváros- kák (szívesebben vélem város, nak valamennyit történelme után), mint például Rimabá­A zenekar tangóba kezdett és a tömeg hirtelen életre kelt a sanghaji Csing An táncteremben. Középkorú ká­derek és feleségeik özönlöt- ték el a parkettát és kezd­tek hajladozni és siklani. Né­hány perc múlva a zene vál­tott és az ifjúság tört be a Jitterburg hangjaira. Még nem túl gyakorlottak a tánc­ban, de indítottak vasárnapi iskolákat a pótlás érdekében —, s mindezt a párt jóváha­gyásával. Még egy veterán kommu­nista is diszkóra táncolt ott­nya is, minduntalan felidézik a nagyobb felvidéki bánya­városok: Selmecbánya, Kör­möcbánya, Rozsnyó, Beszterce­bánya, de pédául, mert alapí­tásában rokon, a távoli Nagy­bánya ősi magjának város­képét. Természetesen minia. tűr méretben sorra, ahogy felfelé a Rima fo'yása mentén haladva következnek. Rima­bánya rendezett kis központ­ja idézi a régmúltat templo­mával, régi bányai épületei, vei, gazdasági célt évszáza­dok óta szolgáló tömbjeivel. Itt született a cseh nyelven író költő, a szlovák Juraj Pal- kovic, Kisfaludy Sándor jó barátja, szobrát nemrégen ál. líthatták (stílusa szerint) az út menti szép park közepében. Félúton aztán következik Tiszolc felé haladva Nyustya- Likér, a régi Rima-Múrány—• Salgótarjáni Rt. valamikori központja. Itt működött* a társaság legnagyobb vasol- vaSztója, s jó ideje itt van Szlovákia legnagyobb fale. párló telepe. Hnusta-Likier egyes részeiben a mi Zagyva- pálfalvánkra is emlékeztet, vagy Salgótarján részeire, abban is, hogy hatalmas la­kótelepek épültek az újabb időkben a máig kisvárosnak tűnő nagy múltú helyen. Köz. pontjában egészen új keletű kereskedelmi központ, ben­ne olyan iparcikkválaszték- kal. hogy elámulhat az ember, (a kristálycsillár és a ka na egvként kapható) csak aztán akkor néz igazán nagyot, ha mint megesett, éppen itt nem kanható kazettás fotó fi lm, csak szalagban — de azzal mit kezdjen a szabad ég alatt a turista? Pedig Nyustya-Likér szá­míthat a turistáira, hisz‘;n éppen most újítják fel teljes mértékben út menti szállodá­ját, s éppen ezárt jelenleg zárva az olvasatokból jóval kisebbnek vélt Robotnicky doni. Itt már a múlt század közepén két vashámor mű. ködött, később innen kapta Ózd és Tarján is a nyers­anyagot. Itt élt a „rimamurá­nyi” idők értelmiségének leg­java, itt olyan iskolák mű­ködtek, olyan tanítókkal (Keszler Jánossal példa aki­ket, s amiket máig emleget­nek. Ha valahol, akkor itt le­het azonban megtanulni az egyszeregyen túl a hegyek, a természet örök szeretet ét. T. Pataki LászJó hon, mint mondta, a lányá­tól tanulta és véleménye sze­rint ez jót tesz az idős em­berek egészségének. Mások azért járnak táncolni, hogy társaságban legyenek és is­merkedjenek — mondja pél­dául Csen Hong 25 éves könyvelő. Egy újságriport szerint azonban Harbinban egy párttikárnő táncos ösz- sze jövetel eket szervezett a gyárukban, aminek az ott dol­gozó nők nagyon örültek, a férje azonban elvált tőle négy hónapi házasság után, nem tűrte, hogy a feleségét „mások ölelgessék.” műsor KOSSUTH RADIO: 8.2«: Köznapi ügyeink 8.50: Purcell: Dido és Aeneas Háromfelvonásos opera. 9.43: A gyermekeknek írta J S. Bach 10.05: Hazai vizeink krónikája 10.35: Labirintus flsm.) 10.50: Katonadalok 11.07: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak XV/1‘2 rés? 11.30: Védett férfiak XXTV/20. rész 12.45: Világhírlap 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.09: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.25: Tíz opera — tíz tenorhős 14.54 :"01vasókör 15.24: Népi dallamok nagy mesterek kezében- Janácek-művek. II. rész. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00“: Világirodalmi dekám erőn 17.41: Nótacsokor 18.15: Hói volt, hol nem volt... 18.25: Mai könvvajánlatunk. 19.15: Vallomások a szülőföldről 20.20: A magyar opera nyomában XVIIT/15 rész 21.00: Fél óra népzene 21.30: Változatok — a tör­ténelemre 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 22.54: Kávécserie. dinnyefa Kecskeméten. Riport 23.04: Arturo Toscanini Mozairt- műveket vezényel 0.15: Fiféi után PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.20: A 04, 05, 07 pelenti 10.45: Láttuk, hallottuk 12.10: Fúvósátiratok 12.30: ..Énekeltem én: Agasvári Sándorné” 12.45: Palóc népdalkörök énekelnek 13.05: Nosztalgiabullám 14.00: Magyari Imre népi zene­karának felvételeiből 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv (Ism.) 10.00: Dani uraságnak (II/l. rész) Ágh István regénye rádióra alkalmazva 16.52: Hajdú Mihály: Hortobágyi nóták 17.05: Snétberger Ferenc gitáro­zik, Lattmann Béla bogozik. Lakatos Antal szaxofonozik 17.25: Tanakodó — a tudás áráról 18.20: Tudósítás a Magyarország- Bulgária labdarúgó ifjú­sági világbajnoki mérkőzésről 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.034 A Poptanazdiya du.a*bc4 20.50: Közvetítés a súlyemelő- világbajnok »ágról 21.05: Rádiószínház 21.48: Csodaautó és társai II. rész 22.30: Nóták 23.20: A Duran Duran együttes 1982-es koncertje 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Ejtőernyő­sök között. — Nyárutón az ősz­ről Zsórifürdőben. — Szószóló­ban. Gvarmati Béla jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és mű- sorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Szünidei matiné 9.30: A csontok útja. Román történelmi k^landfilm. 11.15: Képújság L7.00: Hírek 17.05: Műsoron a számítógép (ism.) 17.30: Képújság 17.35: Pulzus LS.3&; Tefc&pGtft _ 1 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szegény zsebtolvaj. Francia film. 22.25: Népdalkórusok 21.35: Hirháttér 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 1-8.25: Képújság 18.30: Utópia (ism.) L9.00: Az istállótól a befutóig (ism.) 19.50:^Földtani históriák, avagy ’a Detunata bazaltjai (ism.) 20.00: Zenés nyári esték (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: 100 híres festmény 21.20: Kenya szafarival és anél­kül. NSZK rövidfilm. 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem állomása 21.15: Képek a Szovjetunió életéből 21.55: Tudományos és műszaki magazin 22.35: Hírek 2C.4S: Hangverseny lanOMctf müveiből 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A szlovák népi művész­együttes műsorából 21.10: A szlovák szocialista építőművészet 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Üdvözlet a sírból. Irodalmi összeállítás. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 10 órától: Bombajó bokszoló. (14). Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Délután: Piszkos munka (14). Színes, szinkronizált ausztrál western. — Balassagyar­mati Madách: Aranyeső Yuccá-' ban. Színes, szinkronizált olasz western. — Pásztói Mátra: Meg­felelő ember kényes feladatra (16). Színes magyar politikai krimi. — Szécsényi Rákóczi: Egy asszony visszanéz. Magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Hó­hányók és hóvirágok. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjú­sági film. — Nagylóc: A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Jobbágyi: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztr-aé— • u><z&latíbá k&landfiim« 4 NÓGHÁD — 1985. augusztus 29* csütörtök | Á tánc Kínában

Next

/
Thumbnails
Contents