Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

lit az ipari termelés üteme

(Folytatás az 1. oldalról)

lyásolta a szabályozó rendszer változása, a megrendelések, valamint a munkanapok számának csökkenése és nem utolsósorban az év elején tapasztalt, rendkívüli hideg időjárás. A saját építési-szerelési munkák-volumene ezek együttes hatására 1984. első fél évéhez képest 10 százalékkal mérséklődött, jobban mint az előző években. A visszaesés nem érte el az országos mértéket. Az építőipari vállalatok termelése kevésbé csökkent, mint a szövetkezeti építőiparé. A szövetkezeteknél a probléma elsősorban a megrendelések hiányából, vagy nem megfelelő összetételéből adódott. A termelés kedvezőtlen alakulása kapcsolatban van az építőipari szervezeteknél már több éve tapasztalható létszámcsökkenéssel. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma közel 6 százalékkal mérséklődött. A csökkenés az állami szektorban minimális, ugyanakkor a szövetkezetiben számottevő volt.

Legnagyobb mérvű létszám- csökkenés az építőipari közös' vállalatoknál figyelhető meg. Az építőipari szervezeteknél a létszám fogyása a fizikai és azon belül is elsősorban az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottaknál érzékelhető.

Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke 1985. első felében meghaladta a 10Ö ezer forintot. A termelékenység- romlás az utóbbi egy év alatt több mint 4 százalékos volt. Az építőipari szervezetekben foglalkoztatottak havi átlagbére a vizsgált időszakban az előző években tapasztaltnál kevésbé emelkedett. Az átlagbér összege 1985. első felében megközelítette az 5409 forintot, egy év alatt 4 százalékkal az elmúlt öt évben évente átlagosain köze! 8 százalékkal nőtt.

Mezőgazdaság

Nógrád megye összes földterülete 1985. május 31-én 287 200 hektár volt. Megállt a szántóterület csökkenése és hosszú évek után á múlt évtől lassú emelkedést mutat. Az 1984. évihez képest a kerté. a gyümölcsösé, a szőlőé és a gyepé. A termőterület közel azonos a múlt évivel.

A művelési ágak változása a gazdaságok ésszerűbb földhasznosításra való törekvését tükrözi. A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete közel azonos a múlt évivel. Nagymértékű növekedés csupán a napraforgónál történt. Jó jövedelmezősége miatt az elmúlt három évben is évről évre emelkedett vetésterülete. Legnagyobb területet. ez évben is a búza foglalja el. Emelkedett a burgonya vetésterülete is 3.1 és e cukorrépáé 5.9 százalékkal, ugyanakkor csökkent az árpáé 6.7 és a kukoricáé 3,4 százalékkal.

Csökkent a megye állatáT- lománya. A tehénállomány 1985. június 30-án 17,8 ezer darab, az anyakoca-állomány 4.1 ezer darab volt. kevesebb mint egv évvel korábban. A vágóállat-felvásárlás 1985. I. fél évében a vágómarha kivételével elmaradt a múlt év

I. félévitől. A foglalkoztatottak száma 1984. első fél évéhez kénes! mind az állami gazdaságokban, mind a me. zőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban jelentős mértékben csökkent. A mérséklődés a fizikai foglalkozásúak kőiében a legnagyobb. Az állami gazdaságokban 10,7, a termelőszövetkezetekben 13,5 százalékos.

A létszámcsökkenéssel párhuzamosan nőtt a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az állami gazdaságokban 4556 forintról 5110 forintra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 4237 forintról 4754 forintra.

Beruházások

Nógrád megye szocialista szervei 1984. évben több mint

2-5 milliárd forintot fordítót- «aas. beruházások mag valósításara. A kifizetések egy év alatt ugyan folyó áron emelkedtek. változatlan áron viszont 3.9 százalékkal csökkentek. Az építőipar és a kereskedelem területén az átlagosnál nagyobb mérvű beruházási kifizetéseket eszközöltek. ugyanakkor a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban, a közlekedés, posta és távközlésben. valamint a vízgazdálkodásban az előző évinél kevesebbet költöttek beruházások megvalósítására.

Folytatódik az építési beruházások mérséklődése. A gépi beruházásokon belül — az importkorlátozó intézkedések ellenére — fokozódott az importból származó gépek hányada. Mérséklődött a tanácsi beruházások részesedése, valamint a kommunális célú beruházások hányada is.

A megyében 1985. év eddig eltelt időszakában két fontosabb — 100 millió forint feletti költség-előirányzatú — beruházás kivitelezése kezdődött meg. Ezek közül a salgótarjáni megyei könyvtár a Nógrád Megyei Tanács beruházása. amely előreláthatóan

1987. évben kerül átadásra. A másik beruházás — a szécsé- nyi téglagyár rekonstrukciója — jelentőségét az adia. hogv az építőanyag-ellátás területén meglevő gondok enyhítésére irányul.

Jelentősebb beruházások közül üzembe helyezték a Sal_ gótariáni .Kohászati Üz.emek ©gy újabb beruházását, amelyre egyrészt a szeggvárt ó-kapacitás növelése, másrészt a munkakörülmények javítása érdekében volt szükség.

Nógrád megyében 1985. I. fél év végén 11 darab fontosabb. együttesen mintegy 3.3 milliárd forint költség-elő- irámyaatú beruházás volt fo- Ivamattoan. A beruházások kismérvű élénkülésére utal. hogy egy évvel korábban 9 darab beruházás kivitelezésén dolgoztak. A folyamatban levő beruházások közül1 a balassagyarmati kórház rekonstrukció i árnak k i vi te1 e_ zése jó ütemben folyik, ngyan_ akkor a városi tanács és irodaház, valamint az Arany János úti iskola építése vontatottan halad. A nyugatnógrádi térségi vízműnél az alapvető kapacitásbelépés már megtörtént, kisebb hiánypótlási munkák húzódtak még át 1985. évre.

Hlakosság életkörülményéi

Nógrád megye lakónépessége 1985. január 1-én 235 ezer fő volt, 2200 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az évek óta tartó él- veszületésszám-csökkenés az elmúlt évre is jellemző volt, ugyanis 1984-ben 2770 gyermek született, 69-cel kevesebb az 1983. évinél. Csökkent a halálozások száma. Ezek a népmozgalmi változások 1984. évben is a népesség természetes fogyását okozták. A lakónépesség számának csökkenéséhez hozzájárult ‘ még a vándorlási veszteség is. Ez a tendencia 1985-ben is folytatódik.

A megyében a lakosság pénzbevételei 1985. I. fél évében 7,4 százalékkal emelkedtek az 1984. I. fél évhez viszon y í t.va. mé rsékel tebben,

mint a megelőző évben. Hasonló tendeoia tapasztalható a takarékbetét-állomány alakulásánál is, amely 1985. június 30-án 9.4 százalékkal

volt több mint egy évvel korábban. Negatív hatást gyakorolt a betétképződésre a lakásépítési kiadások dinamikus növ^edése. A hitelállomány a vizsgált időszakban több mint 10 százalékkal nőtt.

A megye kiskereskedelmi hálózata 1985. I. fél évében 4329 millió forint forgalmat bonyolított le, amely folyó áron ugyan 6.9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. ugyanakkor változatlan áron mindössze 0,7 százalékkal haladta meg azt. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése emelkedett a légy na gyobb mértékben, 1984. évi áron számítva mintegy 5 százalékkal1.

A megye szocialista kiskereskedelmében foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 6300 fő volt. 1985. I. fél évben. Számuk az egy évvel korábbihoz képest minimálisan, 0.3 százalékkal emelkedett. Az összes foglalkoztatottaik átlagos hart munkabére 4308 forint volt, 5;7 százalékkal több mint 1984. I. fél évében.

A megyében 1985. I. fél évben 103 általános orvosi, valamint 18 gyermekorvosi körzet volt. Ez utóbbi tavaly óta 2-vel nőtt. A körzet* bővüléssel párhuzamosan 17_ re nőtt a gyermekorvosok száma. Így 10 általános és egy gyermekkörzet betöltetlen. A kórházi ágyak száma nem változott az eltelt egy év során.

Nógrád megyében az év I. fél évében 315 lakás épült, 4 százalékkal több mint egy évvel korábban, az 1983. hasonló időszakot pedig jelentősen, 22 százalékkal haladja meg. Az elmúlt évek tendenciájához hasonlóan a lakások zöme. 85 százaléka magánerőből készült és mindössze 15 százaléka állami finanszírozásból.

Hasznosítsuk a látottakat

11 a, vasárnap zárult mezőgazdasági.

’ kiállítás főpavilonjában egy felirat, amely azt tudatta, hogy folytatjuk agrárpolitikánkat, A kiállítás rendezői a XII. pártkongresszus határozatából vették az idézetet, jelezve, hogy a párt agrárpolitikája 1956 után tág teret nyitott a mezőgazdaságban dolgozó képességei kifej iesztéséhez, a termelési adottságok hasznosításához.

Erre a politikára alapozva értük el eddigi sikereinket, ennek nyomán fejlődött erőteljesen az országban az agrártermelés, szocialista mezőgazdaságunk így küzdötte fel magáit a világ élvonalába. Olyan vívmány ez, mely meghatározza élelmiszer-termelésünk jövőjét is. Ezt a politikát folytatva a következő években egyet jelent a termelés további korszerűsítésével, az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásával, a hatékonyság, a termelékenység, az éntéktermő képesség növelésével .

Ahhoz tehát, bogy az új igények által diktálta követelményekhez igazodhasson az országban az élelmiszeri-termelés, minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, ami segít a kedvező tapasztalatok, módszerek elterjesztésében. a tudomány eredményeinek hasznosításában, Ilyen lehetőség volt az idei mezőgazdasági kiállítás, ahol a szakemberek ezrei tanulmányozhatták mindazt, ami koc- szjerű a termelésben, de azt is, hogy mit kínál a jövő a számukra.

A teljesítménydíjas nagyüzemek, a Boly! Mezőgazdasági Kombinát, az Enyingi Állami Gazdaság, a Székesfehérvári Szabad Élet. a Mezőhegyesi Kombinát, a Nádudvari Vörös Csillag Tsz eredményei a kiállításon is meggyőző példát szolgáltattak, mennyi tartalék rejlik még az agrártermelésben, milyen lehetőségek kínálkoznak a hozamok növelésére, a termelési költségek viszonylagos csökkentésére, illetve növekedésének mérséklésére. A kiállításon a legsikeresebben szereplő gazdaságok, vállalatok gyakorlati munkájukkal jelezték, hogy ezek az elméleti jellegű megfontolások nagyon is valósággá lehetnek a mindennapokon.

Az állattenyésztési eredményekért teljesítménydíjban részesült nagyüzemek, a Kőcsert Petőfi, a Ma rt on v ás ári Űj Élet. a Kis- várdai Rákóczi, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát eredmenvei azt bizonyítják, hogy reálisak mezőgazdaságúinkban azok a célkitűzések, amelyek az élelmiszer-termelés gazdaságosabbá tételére ösztönöznek. Érthető, hogy a mostani, kiállításon nagy volt az érdeklődés a minőséget, a hozamot javító módszerek, a takarékosabb anyag- és energiafelhasználási eljárások iránit. Ez utóbbira talán a forgatás nélküli talajművelés, vagy az ISV sertéshizlaló technológiája volt a legszembetűnőbb példa.

Természetesen lehetetlenség felsorolni a hU'lliadékfelihaszniá'lástól a primőrzöldség-ter- melesig és az élelmiszeriparban alkalmazott

új technológiákig midaat, ami a kiállításon előremutató megoldásként a látogatók elé került. Ezek összessége jelzi: a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdészetben. a fafeldolgozásban tevékenykedő emberek közül sokan értik a ma követelményeit és akarnak is cselekedni. Erre utal az a nagyfokú érdeklődés, »mely a kiállítás rendezvényei iránt a szakemberek körében megnyilvánult. A különféle szakmai tanácskozások mindig zsúfolt termekben zajlottak.

A mostani kiállítás nemcsak a hazai mód-' szerekkel ismertetett meg. Bőséges lehetőség nyílt a tanulásra a külföldi tapasztalatokból. hiszen hazánkkal együtt 28 ország képviseltette magát ezen az országos seregszemlén. A külföldi résztvevők főként gépeikkel. berendezéseikkel jelezték: hol tart az élmezőny a mezőgazdasági technikában. A gépbemutató azt is érzékeltette, hogy az utóbbi években sokat haladt a hazai mező- gépgyártás is és ha önálló fejlesztések révén nem is győzi a lépést a legjobbakkal, a kooperációk segítségével mind korszerűbb termékeket kínál a hazat termelőknek és a külkereskedelemnek.

Külön színfoltjai voltak a kiállításnak — ez egyben jelzi a nagyüzemek körében zaj-; ló fejlődést is — az egyes állami gazdaságok, kombinátok, termelőszövetkezetek és termelési rendszerék önálló pavilonjai. Eredményeikről, más mezőgazdasági nagyüzemekben is érdeklődésre számot tartó terme* keikről, szolgáltatásaikról adtaik gazdag, ál-' halában jól áttekinthető képet.

Ugyancsak kimelfcedő az élelmiszeri par termékbemutatója. A kiállítás legszebb pavilonjának fő értékét az adta. hogy az ott látott termékek szinte mindegyike kap-; ható a kereskedelemben.

Sokaikat érint az is, hogy a szocialista kö* zösségen, a KGST-n belül milyen együtt* működés alakul ki a jövőben az élelmiszer.; termelésben. Az idei kiállításon a KGST-J országok közös bemutatója már a jövőt idézte. milyen lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesztésére, hogyan alakult: hatnak a mezőgazdaságii termelésben a kapcsolatok a baráti országokkal.

teilát mit tanulni, van mit hasznos i tani ebből az országos sej regszemléből. Azt azonban érdemes a kiállítás tanulságaként leszűrni, hogy bármilyen fontos is a tanú Imányozott jó módszerek gyors elterjesztése, az elsőséget annak az alkotó szemléletmódnak kell adni, amit a kiállítók többsége képviselt. Ez a szemléletmód nem elégszik meg a pazarlás, a gondatlanság, a szervezetlenség megszüntetésével, a fegyelmezett munkával. Ennél több kell: megújulni a termelés, a gazdálkodás mindén területén.

Cserháti Ferenc

Volt

A téli takarmányt kazlazzák a szandai tsz-ben.

— kj

Panel szélén nem jó lakni...

Nví rí ácska út 5. sz. Vadonatúj, 10 emeletes épület, a salgótarjáni Gorkij-lakótelep közepén. Nagy Gyuláék 8. emeleti lakásából remek panoráma tárul elénk. E rövid kis hír önmagában nem is kínálkozna a lap hasábjaira, az viszont már szemet szúr, hogy az ablak alatt föl- hólyagzott, levált tapéta bontja meg a szép lakás harmóniáját. Az okokat ismerjük a házigazda NÓGRÁD- hoz írt leveléből: beázik a nyílászáró.

A kánikulai időszakban mát: felszáradt a padlószőnyeg, s a leírt kellemetlen szagot sem érezzük — hála a jó időnek. Napokkal ezelőtt, mikor jótékony eső áztatta a földeket, 'Nagyék lakásából, akár ki sem kellett volna menni meggyőződni a csapadékról, bejött az magától. A rövid vizit után utunk a sötét lépcsőházon át, a lifthez vezet. — Most működik, de elég sokszor gyalog kutyagolunk, vagy inkább botorkálunk az itt-ott még pislákoló világítótestek halvány fénye alatt, kezemben a teh' bevásárlókosár és a négyéves gyerek — panaszoljá a háziasszony.

A 800 ezer forintos lakás tartogat még jó néhány kellemetlen meglepetést, de ezek felsorolása jószerivel az egéss lapot betöltené, ezért inkábfc felkerestük az értékesítéssel megbízott cég, az OTP Nógrád megyei fiókjának illetékesét. Csincsik áándorné műszaki főelőadó hatalmas pak- samétákkal jelzi, hogy a. panaszos levelek már kom oh raktározási gondot okoznak a hivatalnak. — Június 10-én kaptuk meg Nagyék panaszát, melyben leírták a lakás használatba vétele során tapasztalt hiányosságokat. Csatolva az épületben lakók hasonló jegyzékéhez, elküldtük a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari'Vállalathoz és a NŐM- BER-hez, a garanciális javítások elvégzése céljából. Mivel ezt az épületet csak májusra sikerült beköltöztetni, s szavatossági bejárásra mé| nem került sor. ezért az apróbb hibákat csak a közeljövőben fogják orvosolni. Sajnos az említett építőipari egységek még nem reagáltak levelünkre, nézze meg, üres a visszaigazolást tartalmazd rubrika.

Agg László, a NOTÉV termelési osztályvezetője nemrég érkezett vissza szabadságáról. de a gondosan összegyűjtött irathalmok sűrűjében, hamar ráakad az emlí-;

tett épület átadásával foglalkozó papírokra. Nagy Gyula panaszait nézegetve egyértelművé válik a kép: festéshibák, rosszul záró ajtók, hibás gáztűzhely, felváló szegélyek, s még jó néhány kellemetlen tünet. A jegyzőkönyv felvételének időpontjában még nem esett az eső, ezért a, beázási gondokat csak egy későbbi tfelex jelzi, ami július 9-én érkezett a kivitelezőhöz. Segítőkészen mutatja a bejárást követő intézkedéseket, s a visszatérített összeget. 300 forintot! — A gyakorlatnak megfelelően, egy év után javítjuk ki a garanciális bejárás során feltárt hibákat. Természetesen azokról a hibákról van szó, melyek alapvetően nem akadályozzák a lakhatást. A beázás viszont épületszerkezeti probléma, ennek a kijavítását soron kívül fogjuk elvégezni, még az esős őszi időszak beállta előtt. Sajnos a házgyár néha hibás elemeket is szállít, ami a használatba vétel után derül ki — például beázás formájában — fejtegeti a termelési osztály vezetője.

A beázás természetesen többeket is érint, mivel a panelszerkezet ilypn hátránvos tulajdonsággal! is rendelkezik. Az egyik lakónál meg- penészedett a szekrény alja, máshol a bútorok átrendezése okozott „fennakadást” a közlekedésben. Bízunk a NOTÉV tenni akarásában, Agg László ígérete mindenképpen kötelez. Most még csak pár sort Nagyék tanulságos leveléből:

„A második napja tartó esőzés 1 miatt a középső szobánk locsog a víztől, a tapétának »nőtt a hasa«, ugyanis zacskóban gyűlik alatta a víz. Ezek olyanok, mint a rossz betegek, naponta meg kell őkeíi műteni (azaz fel kell vágni a hasukat). Ehhez a munkához a bútorok szolgáltatják a vízizenét, melyek dobozán feltüntették, hogy nedvességtől óvni kell. Mivel a bútor fából van, gondolom az őszi esőzések alkalmával lassan el is rohad, s már nem csak a víztől, s az ázott tapéta átható »illatától«, hanem a szekrények kipárolgásától is lakhatatlanná válik a szoba. Ha ez így megy tovább, egy számunkra még csak hallomásból ismert kultúra megjelenését is tanulmányozhatjuk, név szerint a penészgombáét.”

A biológiai élmény elmaradásáért a NOTÉV utólag vállalja a felelősséget.

(T. Németh)

ipfeepi és iársközségeibői jeli®

Magyargéeben és Kisgécben régóta gond az egészséges ivóvíz hiánya. Ezért mindenekelőtt a csecsemőkről gondoskodnak. A boltokban jegyre Karanesvíz vásárolható.1 Nógrádmegyer se áll jobban vízügyben, bár a termelőszövetkezeti és a cigány telepi kutaknak jó az ivóvize, de ez kevés. Sok fáradtságtól kímélnék meg a községieket, ha Nógrádmegyerben is lehetne kapni a csecsemők szá-j mára oly fontos Karacs vizet; A legkisebbek után a kisebbekről szól az a hír, hogy befejezték a megyeri óvoda nagytakarítását. Átfestették a lábazatot, meszeltek. Most még nyaralnak az apróságok, de szeptember első napjaitól újra hangosak lesznek a falak.

Korszerűsödik az egészség- ügyi ellátás, pontosabban a fogászati rendelő Nógrádme- gyerben. Most végzik egy fo-j gászati röntgenkészülék üzembe állítását.

A régi és korszerűtlen szol-: gálati lakás helyett új épül Nógrádmegyerben, amely ha elkészül, pedagógusoknak ad otthont, A munkákat a szé- csényi költségvetési üzem szakemberei végzik. Az átadási határidőt, amely az év; vége, tartani fogják. Hamarosan új helyre költözik a takarékszövetkezet. Elkészült az épület tetőszerkezete és a cserepezésen a sor. Az is építési hír, hogy a volt gyógyszertárból kisvendéglőt építtet a szécsényi áfész. A kulturáltabb szórakozás lehetőségének örülnek a községben, és annak is, hogy a majdani kisvendéglőbe költöző italbolt helyével bővül az élelmiszerbolt.

NÓGRÁD - 1985. augusztus 27,, kedd