Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEIC! MSZMP MÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 200. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 27., KEDD n középtávú terűről tárgyalt Szécsenyben a tanács A szélesebb fejlődést ígérő koncepciót választották Élei miszer- higiéniai szimpózium A harmadik negyedévben 9 millió forint a terve a NÄEV műkő- és vasbeton-előregyártó üzemének. Jelenleg nagy ütemben folyik a Salgótarján ban épülő városi tanács hóm-’ lokzati elemeinek gyártása. Összesen 982 darab elemet kell készíteniük 34 változatban. — Kép: Berwze -1? Versenyben a bányásznap tiszteletére A bányásznapi munkaver­senyben már csak a szeptem­beri hónap van hátra, az ed­dig nyert kép azonban nem felhőtlen. Kányáson és Mén- kesen a kedvezőtlen fronti adottságok befolyásolják a ter­melést, ennek ellenére Laka­tos Ferenc, illetve Bakos And­rás t. brigádja száz százalék feletti eredményeket hoznak. Szorospatakon Kiss Antal frontbrigádja 1500 tonna több- letszén felszínre küldésével szeretne hozzájárulni a sike­res termeléshez. A vágathajtók közül a kányásiak járnak az élen, Molnár Ferenc, Forgács István és Asztalos Miklós csa­patai révén. Szoroson Nováki József, Ménkesen Molnár Zol­tán elővájói vettek nagyobb lendületet. A külfejtési bá­nyaüzemnél eddig 3240 tonna szénnel adott többet Kökénves- di János brigádja. Kiegyensú­lyozottabb a bányásznapi mun­kaverseny a szénen kívüli tevé­kenységet folytató üzemeknél, ahol ezen kívül több brigád társadalmi munkaakciókat is szervezett. Széesény jövőjéről, az el­következendő öt esztendő ta­nácsi, gazdaságfejlesztési kon­cepcióiról esett szó a városi jogú nagyközségi tanács hét­fő délutáni ülésén, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a helyi párt-,, állami és társadalmi szervek képvi­selői, a póttanácstagok, jelen volt a tanácsülésen Berki Mi­hály, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese. Az egybegyűlteket Zagyvái Sándor, Szécsénv Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának elnö­ke köszöntötte, majd kezdetét vette az érdemi munka. A ta­nácsülést megelőzően a vég­rehajtó bizottság tárgyalta a VII. ötéves település- és gaz­daságfejlesztési koncepciókat, továbbá társadalmi vita össze­gezte az elképzeléseket, ezek alternatívái kerültek a testü­let elé. Zagyva! Sándor előterjesz­tésében előbb a VI. ötéves terv­időszak főbb tapasztalatait is­mertette. Elmondotta, hogy összességében eredményes lesz a számvetés, a legfontosabb célkitűzések megvalósulnak. Ezután sorra vette az ágaza­tokat, amelyek között első helyen a lakásépítés, a telek- ellátás, az ivóvízgond enyhí­tése. s a művelődési központ építése szerepelt. A tervidő­szakban Szécsényben megépült 10 célcsoportos. 38 OTP-lakás, íWábbá másfél száz hagyomá­nyos és 10 korszerű családi ház elkészítésével számolnak. Jelenleg a nagyközségben több minit 2200 lakást tarta­nak nyilván, ám ennek elle- : éré gond az otthonhoz jutás. Áttekintette a beszámoló rész­letesebben is a várható telje­sítési számokat, majd fölvá­zolta az elkövetkező tervidő­szak koncepcióját. — Az 1-es számú elképze­lés szerint — mondotta Zagy­vái Sándor szóbeli kiegészí­tőjében — 81 telepszerű, többszintes lakás megépítésé­vel számolunk, amelyek a központban kapnának végle­ges formát. Ez a megoldás nem tenné lehetővé további éíflcek kialakítását, sőt a szennyvíztisztító-kapacitás bő­vítése és az autóbusz-pálya­udvar kivitelezésének beindí­tása sem válhatna valóra, ugyanakkor lényegesen javí­tana a lakásgondokon. A má­sodik számú koncepció — folytatta a tanácselnök — 31 telepszerű lakással * számol, sor kerülne a szennyvíztisztí­tó bővítésére, s az autóbusz­pályaudvar megépítésének megkezdésére. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a folya­matban lévő beruházások fel­tételeinek biztosítása, így a művelődési központ építésé­nek befejezése, a vízellátás helyzetének javítása, a Sport utcában kialakított telkeknél a további közművesítés, a te­lepszerű többszintes, a korsze­rű csoportos és a hagyomá­nyos családiház-építések fel­tételének megteremtése, a te­lepülésközpont rekonstrukció­ja, az autóbusz-állomás végle­ges elhelyezése, a szennyvíz­tisztító-kapacitás bővítése. Ezen és további munkálatok­hoz, hangsúlyozta Zagyvái Sándor, szükség van a lakos­ság bevonására, az üzemek, társadalmi szervezetek támo­gatására. Utalt a közeljövő­ben bevezetendő településfej­lesztési hozzájárulásra, amely­nek összegét a tanács koncep­ciós tervében 600 forintban ál­lapította meg. A tanácselnök szóbeli kiegé­szítése után többen elmondták véleményüket. Kovács Károly- né benczúrfaivai tanácstag a vonzáskörzet néhány problé­máját tette szóvá, kérve azok mihamarabbi megoldását. Sza­bó József, a számvizsgáló bi­zottság elnöke, a testület vé­leményét ismertette, jelezve, hogy a 2-es számú variáció mellett voksoltak. Tóth Endré- né, a HNF helyi titkára ugyancsak ezen megoldást tá­mogatta néhány kiegészítéssel — hangsúlyozva a társadalmi vitán fölvetett észrevételeket. Varga József, az MSZMP vá­rosi jogú nagyközségi bizott­ságának titkára színvonalas­nak minősítette az alternatí­vákat és hasznos javaslatok­kal egészítette ki azokat. Szót kért Berki Mihály, Nógrád Ellentmondásos o fejlődés ül ott az ipari termelés üteme A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgató­ságának jelentése a megye 1985. L félévi gazdasági ered­ményeiről. vekedett a fizikai foglalko­zásúak létszáma is. Az év első felében —, ha kisebb mértékben is, mint 1984. azonos időszakában — emel­kedett az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés. A termelést és a termelékenységet is meg­haladó mértékben nőtt a fizi­kai foglalkozásúak részére kifizetett átlagbér. A növeke­dés mértéke 5,6 százalékot ért el, s így az átlagos havi mun­kabér megközelítette az 5160 forintot. Áz új keresetszabá­lyozása formák valamivel ked­vezőbb lehetőséget biztosíta­nak a hatékonyabb belső ösz­tönzési rendszer működtetésé­hez, de ez idáig számottevő változásokra nem került sor. Nógrád megye szociálisba iparának exportárbevétele folyó áron az első fél év fo­lyamán 14.5 százalékkal bő­vült az elmúlt év hasonló időszakához képest A kivitel nem rubelelszámolásban nőtt, a , rubelelszámolású piacon viszont csökkent. Az. exjporii­bevétel minden szektorba növekedett. A szövetkeze ipar közel 2,5_szer többet ex portált, minit egy évvel ke rábban, ám kedvező a m: nisztériumi ipar 12,2 százaié kos, illetve a tanácsi ipa 31.6 százalékos exportnöyc kedése is. A külpiaci értéke sites közel 2 '3-át. négy terme lőegység állítja elő. Ezek vállalatok mindkét piaco meghatározó szerepet töltene be, mivel a nem rubel elszámolású export több min kétharmadát, a rubelelszámo lású kivitel 60,4 százaléka biztosították az év első felé ben. Építőipar A megyei székhelyű kivi­telező építőipari szervezetek gazdálkodását 1985. I. fél évben nagymértékben befő, (Folytatása 3. oidoioftj Megyei továbbképzés népművelőknek fl hátrányos helyzetű falvakért r Különböző fórumokon sok szó esik manapság a kistele­pülésekről, az ott élők viszo­nyairól, hátrányos helyzetük megszüntetésének lehetőségei­ről. Az igen összetett kérdés­kör Nógrád megyében különö­sen aktuális, hisz a megye te­lepülésszerkezetére jellemző, hogy sok a néhánv száz la­kosú falu. Nem véletlen tehát, hogy a megye főhivatású nép­művelőinek tegnap kezdődött egyhetes továbbképzésén a kis­települések helyzete került te­rítékre. Nemcsak művelődés­elméleti szempontból tárgyal­ják a témát, hisz a hátrá­nyos helyzetű falvak problé­mája nem egyszerűen kulturá­lis kérdés. A program szer­vezői teljességre törekedtek. Tegnap délután Település- rendszerünk sajátosságai cím­mel dr. Tóth József kandidátus, az MTA Regionális Kutató In­tézetének főigazgatóhélyette- se tartott előadást, majd Sára János, a megyei tanács terv­osztályának vezetője a megye településfejlesztesi politikájá­ról beszélt. A megyei viszo­nyok jobb megismerését szol­gálja az az előadás is. amely az érvényes tanácsi állásfog­lalásokat, intézkedéseket is­merteti. Egy másik előadás pedig a VII. ötéves terv fő célkitűzéseibe avatja be a közművelődés szakembereit, különös tekintettel a kulturá­lis ellátás fejlesztésének lehe­tőségeire. Mivel a kistelepülések la­kóit nem szolgálja fejlett in­tézményrendszer, a népműve­lőtől is másfajta munkát vár­nak el az aprófalvakban. A hagyományos módszerek, esz­közök itt nem igazán hatéko­nyak, ám az egyesületek, mű­velődési körök bevált formák. Szerdán módszertani előadá­sokra kerül sor a népművelők továbbképzésén, csütörtökön pedig személyes tapasztalato­kat szerezhetnek egy megyei kirándulás alkalmával. Var- sányban és Nógrádsipeken a község vezetőivel és a műve­lődési kör tagjaival találkoz­nak. Pénteken fórumot rendez­nek a kérdéskörről, ahol dr. Tóth József, Sára János és dr. Horváth István, a megyei művelődési osztály vezetője válaszol a továbbképzésen résztvevők kérdéseire. Az egyhetes továbbképzés­nek az SZMT oktatási és mű­velődési központ ad helyet Salgótarjánban, s közel ötven főhivatású népművelő vesz részt. Igen szerencsés megol­dás — épp a továbbképzés témája miatt —. hogy olyan aktivisták is meghallgatják az előadásokat, akik tiszteletdí­jasként szervezik a közműve­lődést falujukban. Épp a kis­településeken gyakori, hogy nincs mód népművelő alkal­mazására. ' Hétfőn megkezdte munká­ját az Éielmiszerhigiénikus Állatorvosok Világszövetségé­nek (W^-VFA) 9. szimpóziu­ma az MTESZ budapesti szék­házában. Az ötnapos tanács­kozáson — amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület ren­dez — negyven országból mintegy 300 szakember a leg- korszerű bb élelmiszer-hi giénial eljárások alkalmazásának tapasztalatait vitatja meg. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitó szavai után Dieter Grossklaus, az Élelmiszerhi­giénikus Állatorvosok Világ- szövetségének elnöke üdvö­zölte a résztvevőket. Rámu­tatott arra, hogy az állati ere­detű élelmiszerek nemzetközi kereskedelmének dinamikus növekedése egyre nagyobb feladat elé állítja a higiéniai feltételek biztosításával, il­letve ellenőrzésével foglalko­zó szakembereket. A minél hatékonyabb és gyorsabb el­lenőrzési eljárások kialakítása különösen azokban az orszá­gokban fontos, amelyek jelen­tős mennyiségű élelmiszert exportálnak. Egyre korsze­rűbb eszközök, valamint fel­készült szakértőket foglal­koztató hatósági szervezetek szükségesek ahhoz, hogy kikü­szöböljék az idegén anyagok, netán a fogyasztók egészségét is veszélyeztető kórokozók jelenlétét az élelmiszerekben. Annál is inkább fontos ez, mert ma már az importáló » országok saját fogyasztóik és állatállományuk védelméért a szállítóktól különböző biz­tosítékokat kérnek. Ezek a legtöbb esetben nemcsak a termék minőségére, hanem az előállítási folyamat tech­nológiai-higiéniai követelmé­nyeire. a késztermék csoma­golására, tárolására is vonat­koznak. A megnyitó után a részt­vevők a tanácskozás öt fő témaköréből a nemzetközi élelmiszer-kereskedelbm idő­szerű kérdéseit, valamint az élelmiszer-higiéniai feltételek biztosításának fejlődő orszá- gokbeli lehetőségeit vitatták meg. A szimpózium ma újabb plenáris előadásokkal folytatja munkáját. Ipar Nógrád megye szocialista iparában közel 12 milliárd fo­rint bruttó termelési értéket állítottak elő az év első fe­lében. Az ipari termelés volu­mene az országos átlaghoz és a megyei előirányzathoz ké­pest dinamikusan emelkedett. Az ipari termelőegységek 3,9 százalékkal több terméket gyártottak, mint egy évvel korábban. Az ipar termelé­sének döntő többségét adó ál­lami iparban 3,3 százalékkal nőtt a termelés, ezen belül a minisztériumi iparban 3,6 szá­zalékkal emelkedett, a taná­csi iparban pedig 4,7 száza­lékkal csökkent. A második negyedéiben tovább folytató­dott a szövetkezeti ipar ter­melésemel kedése. Az állami ipar főbb ága­zatai az elért eredményekhez igen differenciált módon já­rultak hozzá. Az előző év azonos időszakához képest növekedett a termelés a gép­iparban és az építőanyag-ipar­ban, ugyanakkor csökkent a bányászat, a kohászat, a könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelési volumene. A megye szocialista iparában 1985. I. fél évében 39 079 fő dolgozott, egy százalékkal több. mint 1984. azonos idő­szakában, de közel 4 száza­lékkal kevesebb, mint öt év­vel korábban. Növekedés ta­pasztalható minden szektor­ban. Az állami ipar ágazatai közül a bányászatban és a kohászatban jelentkezett lét­számcsökkenés. ugyanakkor az átlagot meghaladóan nö­vekedett a gépiparban és az építőanyag-iparban dolgozók száma. Az átlagosnál vala­mivel mérsékeltebben, de nö­Megye Tanácsának ébwStfhe­lyettese, aki a következő terv­időszak új vonásait vázolta fel. Fölhívta a figyelmet az anyagi erőforrások ésszerű elosztásának fontosságára. a településfejlesztési hozzájáru­lásban rejlő lehetőségek ki­aknázására, a lakosság szé­les körű bevonásara. A vitában elhangzottakat Zagyva! Sándor foglalta ösz- sze, utalva arra, hogy szeret­nék minél szélesebb körben megismertetni a lakossággal, társadalmi szervezetekkel, üzemekkel a tanácsi elképze­léseket. hogy majd a legopti­málisabb döntést hozhassa a testület. A tanácskozás továb­bi részében egyéb szervezeti kérdéseket tárgyalt Szécsény Városi Jogú Nagyközségi Taná- ■ csa.

Next

/
Thumbnails
Contents