Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
Szándékuk: kiváló! Nem titkolja szándékát a Salgótarjáni Ruhagyár megyeszékhelyi telepe: a hatodik ötéves terv záróakkordjaként harmadszor is el akarják érni a kiváló címet. Esélyeik mindenesetre biztatóak, az első féléves tervüket századi százalékra teljesítették, kiemelkedő volt a tőkéspiacokra történő szállításuk is, 32 millió forint helyett, mintegy 44 millió forint értékben gyártottak nem rubelelszámolású termékeket. A rendelés- állomány a második fél évre is biztosított, az itt dolgozó bét szocialista brigád naenynyiségben és minőségben is túl kívánja szárnyalni a terveket. Képünkön a gyártó- szalagon készülő exportárut Szalai Józsefné diszpécser öltötte magára, az alkalmi meózást Borbás Istvánné, szalagvezető tótja el. — kulcsár — FRISS BIZONYÍTVÁNNYAL - PÁLYAKEZDŐK AZ ÉPÍTŐIPARBAN r — Pontosan, meg többet keil dolgozni most. Ma a lépcsőfeljáró alatt falaztunk és belső vakoláson dolgoztunk. Nem rossz itt, egyelőre még tetszik. Rendes a művezető, megmondja, mit kell csinálni. Hárman vagyunk most fiatal kőművesek, de úgy tudom, lesz majd ifjúsági brigád. Engem hívtak az IKV- hoz, de itt maradtam, mert a vállalatnál vannak a^ ismerősök, akikkel együtt tanultam. Meg ideköt a tanulmányi szerződésem is: az utolsó évben tíz hónapon át kaptam ösztöndíjat. Tarján- ban lakom. A szüleim nem szóltak bele, hová menjek dolgozni — mondja Tóth István kőműves, aki az idén szerezte szakmunkás-bizonyítványát, és néhány hete már munkába állt a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A 17 éves fiatalember munkás hétköznapjai most kezdődének: a vállalat Csizmadiai úti lakásépítkezésén Salgótarjánban éli át az első munkanapokat. Ugyanitt, a festőbrigádban dolgozik Tóth László, aki szintén ebben az évben végezte el a szakmunkásképző iskolát. — Az általános iskola után pincérnek jelentkeztem, de nem vettek fel, ezután választottam a festőszakmát. Nem bántam meg. Most több a meló, mint, amikor gyakorlaton voltunk a vállalatnál, és az első napokban nehéz is belejönni. Ügy gondolom, el kell ftt töltenem 2—3 évet, hogy b. letanul jak a szakmába. Aztán később jó lenne külföldön is dolgozni. Most jól érzem magam a brigádban, befogadtak, ugyanaz a brigád- vezetőm, aki a mesterem is volt az r iskolai gyakorlatok alatt. Rákóczi-telepről járok be Volán-járattal, reggel hat órakor indulok. Hogy miért ide jöttem.? Saját magam választottam meg a munkahelyemet, és úgy láttam, hogy itt van munkaterület, tehát van munkaiehetőség, aztán meg máshol sem kapnék több fizetést, és ösztöndíjat is kaptam az iskolai idő alatt — vélekedik elhelyezkedéséről a fiatalember. ☆ A friss szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők elhelyezkedéséről a NOTÉV központjában Kanyó Péter munkaügyi vezetővel beszélgetünk. — Negyvenhat olyan fiatalemberrel van kapcsolatunk, akik most szerezték meg a szakmát. Közülük harminchá- tan vállalatunknál végezték a szakmai gyakorlatot is. A különböző építkezési területeken húszán már munkába álltak ebben a hónapban, a többiek augusztus végén, szeptember elején jelentkeznek majd. — Ez nem kevés pályakezdő elhelyezkedését jelenti a vállalatnál. Jobb most az arányuk, mint az elmúlt években? — Visszatekintve tíz évre, í zt mondhatjuk, sokkal jobb. Akkoriban a nálunk tanult gyerekeknek csupán fele maradt a vállalatnál a megszerzett szakmával. Jelenleg pedig ennél sokkal többen. — Mi lehet ennek a magyarázata? — /. vállalatnak a megye mindhárom városában van építésvezetősége, négy munkásszállító autóbuszunk útvonala — Kozárdtól Litkéig — szinte behálózza az egész megyét. Így dolgozóink bármelyik településről viszonylag gyorsan és kényelmesen juthatnak el munkahelyükre. Emellett — bár Budapesten akár tíz-húsz százalékkal is többet lehet keresni az építőipaiban — a szállók óvják 17 —18 éves gyermekeiket még ebben a korban a fővárostól. És ha több is a kereset, egy vidéki megélhetése Budapesten csak többe kerül, mint itthon. — Tanulmányi szerződést is kötnek a tanulókkal, ez is jelent bizonyos • kötöttséget... — Az ebben a tanévben végzettek közül huszonnégy tanulóval volt tanulmányi szerződésünk, havonta 400— 500 forint ösztöndíjat fizettünk nekik. Leginkább azok a fiúk kötelezik el magukat vállalatunknál, akiknek az apjuk is nálunk dolgozik. — Van-e egyéb kedvezmény a 17—18 éves pályakezdők részére a vállalatnál? Gondolok itt például arra, hogy mint a NÁÉV-nál ifjúsági takarékbetétet nyitnak részükre... — Nincs hasonló kedvezmény. Az a véleményünk, hogy minden hónapban a „gyerekek” kezébe kell adni annak a munkának az értékét, amit megtermeltek. Hiszen máris teljesítménybérben dolgoznak, s az idősebb szakmunkások mellé beosztott fiatalok intenzívebb munkavégzést szokhatnak, mint ami az iskolai gyakorlati időben volt. — És lesz-e ifjúsági brigád? — Meg akarjuk szervezni. A tanévzárón vetődött fel, hogy a tizenhárom most végzett kőműves szeretne együtt, egy brigádban dolgozni. Régebben a festőknél már volt ilyen brigád, de az nem vált be. Most azt akarjuk, hogy egy öt-hat éves szakmai gyakorlattal rendelkező, de még a fiatalok korosztályához tartozó munkásember állna az ifjúsági brigád élén. Mert miről van szó? Ezeknek a fiatalembereknek lassan-lassan le kell zárniuk az „ISZI-tempót”, és komoly munkában kell helytállniuk. Zsély András VONÁSOK A MOZGATÓJÁN Kezdődnek a szakszervezeti választások megyénkben 1985. szeptember elsejével készülünk a szakszervezeti vezető testületek, tisztségviselők újraválasztására. Az előkészítés és végrehajtás szakaszai jó lehetőséget biztosítanak a megyében is — 11 383 szak- szervezeti tisztségviselő közreműködésével — arra, hogy párbeszédet folytassunk a szervezett dolgozókkal, testületi tagakkal, tisztségviselőkr- kel. A választási események jó feltételeket teremtenek arra is, hogy mozgósítsanak az előttünk álló feladatok megvalósítására, az MSZMP Központi Bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján pedig a helyi tennivalók teljesítésére, a félidős beszámoló értekezleteken megfogalmazott igények és törekvések elérésére. Az időpont megteremti a lehetőségét annak, hogy megfogalmazzák az MSZMP XIII. kogresszusa határozataiból adódó konkrét helyi szakszervezeti feladatokat. Mindezek, valamint a VII. ötéves tervkoncepciók feldolgozása egyben felkészülés, felkészítés is a középtávú tervidőszak feladatainak minél színvonalasabb teljesítésére, az igények és lehetőségek összehangolására. TESTÜLETEK ÉS TISZTSÉGVISELŐK A választás fontos feladata, hogy megteremtse a tagság igényének megfelelő szakszervezeti munka személyi feltételeit, hogy a szervezett dolgozók demokratikusan megválasszák bizalmiaikat, főbi- zalmiaikat, a vezető testületeket és tisztségviselőiket. A határozat magába foglalja mindazoknak az újraválasztásra kerülő tisztségviselőknek a körét, a szakszervezeti szerveket, amelyek a * mozgalom mai gyakorlatában megtalálhatók. Ezen belül, a munkahelyi szervek döntik el —, figyelembe véve az iparági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségének idevonatkozó irányelveit —, hogy milyen szervezeti rendben és milyen létszámú választott vezetőséggel kívánnak működni. Természetesen mindenhol figyelembe kell venni a gazdaságirányítás, a köz- igazgatás változásait, a főbb működési elveket.. Többi között a demokratikus centralizmust, a kollektív vezetést, a képviseleti elvet. A testületek létszáma tegye lehetővé a vezetőség megfelelő munka- képességét, ugyanakkor a területre jellemző rétegek képviseletét. Az a helyes, ha nem növekszenek az áttételek, hanem biztosítják a tagság közvetlen részvételét — a lehetséges határig — a munkahelyi és szakszervezeti feladatok kialakítására, ellenőrzésére. A közigazgatás korszerűsítése, a helyi tanácsok önkormányzati szerepének erősödése, az önállóbb város és községpolitika növeli a szakmaközi bizottságok szerepét. Ezért fontos, hogy az alapszervezeti választások után viszonylag gvorsan alakuljanak újjá. Munkájuk akkor lesz eredményes, hatékony, ha bennük az alapszervezeteket megfelelő helyi ismeréttel, tekintéllyel rendelkező szak- szervezeti tisztségviselők, Szak- szervezeti bizottsági titkárok képviselik. NÖVEKVŐ DEMOKRATIZMUS Üj vonásokkal gazdagodik a szakszervezeti mozgalom választási rendje, melynek célja, hogy a tagság szerepét, választási lehetőségét, vagyis a demokratizmust tovább bővítse. Üj vonás, hogy a bizalmiak és helyetteseik megválasztására nem a felsőbb szerv képviselője tesz javaslatot, hanem a bizalmicsoport tagjai közül, az általuk választott jelölők. Előtte kötelessége a csoport minden tagjától véleményt kérni. A másik lényeges változás, hogy a szakszervezeti csoport a bizalmit és helyettesét is titkosan választhatja meg saját elhatározása szerint, illetve a titkos választás ezen a szinten is kötelező abban az esetben, ha a tagság két, vagy több jelöltet állít. Jelentősen növekszik a jelölőbizottságok és a jelölést végző szakszervezeti tagok politikai, erkölcsi felelőssége. A jelölést előkészítő, és a konkrét jelölést végző munka szerves egységet képez, ezért mindkettőt a jelölőbizottságok, illetve a jelölők végzik. Ennek megfelelően ők válnak felelőseivé a káder-előkészítésnek. Korábban ezt a funkcióban lévő vezető testületek végezték. Megszűnik a centrális elemeket tartalmazó jelölési sorrend döntő szerepe. Helyette, a tagság akaratát jobban tükröző szavazatok száma a meghatározó. Csökken a választási előírások központi aránya, a választási szabályzat nagyobb teret biztosít a helyi sajátosságoknak. Megszűnt az a korábbi korlátozás, hogy a különböző tisztségekbe csak egy-kettőhárom éves tagsági viszony után lehet megválasztani a szakszervezeti tagokat. A mostani, érvényben lévő rendszer alapján a szakszervezeti tag korlátozás nélkül minden tisztségre megválasztható, függetlenül attól, mikor lépett be a szervezetbe. Remélhető, hogy ez a változás elősegíti a fiatalok nagyobb számának bekerülését a testületbe, tisztségekbe, ők új lendületet, friss szellemet hozhatnak a mozgalomba, biztosítják az idősebbek, a _ munkából kilépők utánpótlását. KÉT ÚJ FORMA A tagság közvetlen részvételére — a feladatok kialakításában és végrehajtásában — két új forma: az összevont csoportgyűlés és a' kétszakaszos választási mód alkalmazása ad további lehetőséget. Az előbbi esetnél a fpbizal- i-i, illetve a munkahelyi bizottság, a munkaterületük össz-szakszervezeti tagsága előtt ad számot a végzett munkáról. Ezek megválasztásánál is, nyilván az egész tagság jogosult a szavazásra. Tehát ez az új forma szélesíti a választás demokratizmusát is. Az utóbbi két különálló szakaszból áll. Az elsőben, a még funkcióban lévő szak- szervezeti és számvizsgáló bizottság. a bizalmitestület alakuló ülésén beszámol az öt év alatt végzett munkáról. A beszámolók vitája után — a legfontosabb jövőbeni feladatok kialakítását követően — a már egy hónapja működő jelölőbizottság javaslatot tesz a tisztségviselők és a felsőbb választói értekezleten részt > vevő küldöttek személyére.' Ekkor a bizalmitestület nyílt szavazással dönt, kik kerülnek fel a szavazólapra. A második szakaszban —■ legkésőbb 48 óra múlva — a munkahelyeken történik a szavazás. Ezt a lehetőséget, feltételt minden munkában lévő szakszervezeti tagnak biztosítani kell. A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében munkahelyenként célszerű a titkos szavazás feltételeit megteremteni. Mód van az urnák egyik munkahelyről a másikra való mozgatására is. Az eredményt a szavazatok ösz- szeszámlálása után azonnal nyilvánosságra kell hozni. Szigorodtak az érvényes vá-' lasztás feltételei is. Az új szabályozás szerint, csak akkor tekinthető érvényesnek a választás, ha azon a jogosultak legalább kétharmada érvényes szavazattal részt vesz. Megválasztott tisztségviselőnek viszont, azt lehet tekinteni, aki megkapta a szavazatok több mint 50 százalékát. Több jelölt esetében az a személy lesz a tisztségviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, és az meghaladja a leadott szavazatok legalább 50 százalékát. DIFFERENCIÁLT RÉTEGMUNKA Társadalmi-gazdasági életünkben jelentkező bonyolultabb feladatok, a társadalom rétegszerkezetében létrejött változások szükségessé teszik a szakszervezeti mozgalom számára a differenciáltabb, ugyanakkor az erőteljesebb rétegmunkát. Ez a mozgalom megújulásának is egyik fontos feltétele. Szükséges, hogy legalább négy szinten — alapszervezet; iparági-ágazat, központi vezetőség, szakszervezetek megyei tanácsa, SZOT —, olyan szervezeti feltételek jöjjenek létre, amelyek folyamatosan garantálják a rétegekre irányuld kettős célú munkát. Egyrészt érdekfeltáró és érdekelemző tevékenységgel látják el a 'rétegek speciális érdek- képviseletét, másrészt megvalósítják egyes rétegek fokozottabb bevonását, céljaink alakításába, azok megértetésébe, megvalósításuk segítésébe. Az adott szinten működő vezető testület dönti el, milyen társadalmi, illetve foglalkozási rétegek számára hoz létre rétegbizottságokat, melyeknek véleményét, javaslatát döntéseinél figyelembe veszi. A választásokig hátralévő időt fel kell használnunk a tennivalók előkészítésére, a tagság felkészítésére, mozgósítására oly motion, hogy teljesítsük azokat a feladatokat is, amelyeket az 1985. évi terv maradéktalan végrehajtása érdekében a szakszervezeteknek tenniük . kell. A választási időszak alatt segítsük elő, hogy a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa a tagság széles körű vitájára, véleménycseréiére alaoozva határozhassa meg az elkövetkezendő időszak feladatait. Medved Károly, az SZMT vezető titkára Felderítik a vashiányt A hamarosan kezdődő tanévben — amikor újra megvizsgálják a tanulók egészségi állapotát — különös figyelemmel ellenőrzik a gyermekek szervezetének vastartalmát. Ha azt látják, hogy valamelyik gyermek arca és szemének nyálkahártyája sápadt és a gyermek étvágytalanságról, fáradékonyságról panaszkodik, laboratóriumi vizsgálatokat végeznek. Fontos tudni, hogy a vas — a haemoglobin egyik alkotó része, amely szükséges ahhoz, hogy a vér oxigént juttasson a sejtekhez — megfelelő mennyiségben van-e jelen a szervezetben — mondották a szakemberek. Ha-a vérből hiányzik, a legjelentősebb szervek nem működnek megfele-3 lően, csökken a szervezet ellenállása a fertőző betegségekkel szemben, a betegségek lassan gyógyulnak. A vérszegény gyermekek testi fejlődése, szellemi teljesítőképessége elmarad az egészségesekétől. NÓGRÁD — 1985. augusztus 24., szombat 3 * * Lesz-e ifjúsági brigád?
