Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

Megveri „fám"-bepi!tantás A cselekvő ember... A Nógrádmegveri Vastö- megcikií Ipari Szövetkezetnél valami készül 1 Ismerve a helybeli ciaánvlakosság által elapított üzem lehetőségeit senki ne gondolja, hogy ezen­túl ők lesznek a Trabant leg­nagyobb alkatrészszállítói. Az viszont tény. hogy magasabb színvonalú termékekkel sze­retnének kirukkolni a jövő­ben. Botos Attila, a szövet­kezet elnöke, derűlátóan nyi­latkozik: — A tavalyi évben sikerült megszüntetnünk a vesztesé­ges termelést. Megpróbáltunk nagyobb bonyolultságú de a szövetkezet lehetőségeit fi­gyelembe vevő munkákat ker resrni. Fölkutattunk olyan kooperációs lehetőségeket, melyek — most már nyugod­tan elmondhatom —, lendí­tettek rajtunk. Nem kell ecse­telnem. hogy a stnszöggyár- tás. a mi módszerünkkel nem jelent egetverő lehetőséget az előbbrelépésben. Az új ter­mék a fali melegítőberende­zés. vagy a munkaigényes alumínium távtartó gyártása a salgótarjáni és az orosházi síküveggyárak számára — már igen. Egy telephelyre koncentrál­ták a termelést, ami a mun­ka hatékonyságát eredmé­nyezte. Megkezdték a kiöre­gedett géppark felfrissítését is. Mint minden beruházás, ez is növeli a költségeket, de az igényesebb termékeket maga­sabb áron értékesíthetik. Fel­vásárlóik elégedettem a szö­vetkezet álltai gyártott cikkek­kel —, így a balassagyarmati Vasért —, s nem csoda, hogv egész, évre biztosított a mun­kalehetőség. — 120 dolgozónkból' csak­nem száz a fizikai munkás. Bonyolult munkafolyamat eredménye a fali melegítő, melyet Bangó Kálmán for­raszt. Fotó: Bábel akik nagyrészt a község la­kói. Elégedettek a munkájuk­kal és a fizetéssel is. Nem tudtuk azonban megoldani néhány rehabilitált női dolgo­zónk foglalkoztatását. Nagy segítség ienne ha jelentkez­ne olyan vállalat, vagy szö­vetkezet. amelyek ' felajánla­nának részükre valamilyen tevékenységet. A többségükben betanított dolgozókból álló gárda szak­mai színvonala emelkedőben van A vezetők segítik aszak- munkásoklevé! megszerzését. Egy mérnök feltétlenül elkel­ne. s valószínűleg nagymér­tékben hozzájárulna a szak­mai színvonal emeléséhez. A fejlesztésről csak annyit mond az elnök: X — Nyitott szemmel kell jár­ni ! A stabilizálódás egyik jele az elvándorlók számának csökkenése. Évente nem ha­ladja meg az öt-hat főt! Tá­mogatják a lakásépítőket, 10— IS ezer forint hozzájárulás­sal. Ma már nem ritka az 5 ezer forint feletti kereset, s mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetése felkészült a nagyobb népgazdasági kö­vetelmények teljesítésére. Sok múlik persze a fejlesztések ésszerű aránvainaik betartá­sán és az itt dolgozók akara­tán. tudásán. — A megélhetés csak ak­kor biztosított, ha „színvona­las terméket tudunk gyártani, s ezáltal magasabb áron érté­kesíthetjük” — vélekedik az elnök. A kohó mellett, kalapács, ütésétől alakul a sínszög. Szomszédságában már korsze­rű célgép, szinte magától da­rabolja az alumíniumszála­kat. forrasztják a rézcsöveket. Nógrádmegyerben elkezdő­dött valami! T. Németh László I Korszerűsödik a vasúti pálya Ebben az évben összesein 218 kilométeren építik át a vasúti pályát, vagyis a pálya­korszerűsítés folytatódik, de a korábbi ütemhez ke pest le­lassul. Tavaly 251, a megelő­ző évben pedig 310 kilomé­teren korszerűsítettek a vá­gányokat. Néhány évvel ezelőtt a hosz- szú távú pályarekonstrukciós terv alapján még úgy számol­tak a szakemberek, hogy évi 400 kilométernyi pálya átépíté_ sével 1990-re el lehet érni az egyensúlyi állapotot. vagyis azt a helyzetet, amikor mar csak a természetes elhaszná­lódás miatt kel! egyes pálya- szakaszokat kicserélni. A be­ruházási lehetőségek szűkülé­se miatt 'azonban az egyen­súlyi állapot elérése kitoló­dik a századforduló utáni időszakra. De addig sem csökkenhet a vonatközlekedés biztonsága: ahol szükséges. mérséklik a vonatok sebes­ségét, terhelését. A palvaátépí- téseket úgy rangsorolják, hogy a törzsvonalakon —, melyek részei a nemzetközi hálózat­nak — minél hamarabb lét­rejöjjön az egységes pálya­felépítmény: korszérű, hézag nélküli síneket fektetnek le, s olyan nagy teherbírású pá­lyát építenek ki. amelyen 120 kilométeies óránkénti sebes­séggel közlekedhetnek a vo­natok. Az idén a legjelentősebb pá 1 y arekonstr u kciós rou n k á. latok nagy részét már befe­jezték. hogy az építés minél kevésbé akadályozza a közel­gő őszi csúcsforgalmat. Szol­nok és Szaiol között a bal vágányt építették át 7.2 kilo. méter hosszban. Dombóvár és Godisa között 14,5 kilomé­teren fejezték be az átépí­tést. Székesfehérvár és Sza- badbattyán között is korsze­rűsítették a vágányt, s ha­marosan átadják az Ercsi— PüSztaszabolek közötti , átépí­tett vonalszakaszt. Mindezek, mellett folyamatosan javítják a mellékvonalak állapotát, s tervszerű a pályáik karban­tartása is. A pályaépítést napra üte­mezett szervezési program alapján végzik. Fontos fel­adat, hogy minél rövidebb ideig zavarják a vonatforgal­mat. Éppen ezért egy-egy sza­kaszra összpontosítják a gé­peket és a munkaerőt, s éj­jel-nappal dolgoznak a pálya- építők, akiket anyagilag is érdekeltté tettek az építés ide­iének csökkentésében., A mun­ka javuló szervezettségére jellemző, hogy ugyanazt a feladatot ma fele annyi 1 idő alatt végzik el, mint öt évvel ezelőtt. (MTI) Ebben az évben új üzemcsarnok építését ke zdték el a Szécsényi Téglagyárban. A száz­harmincötmillió forint beruházási költséggel épülő új gyárrészlegben automata téglagyár­tó berendezések kapnak helyet, amellyel évente tizcnkélmillió darab kisméretű téglát tud­nak gyártani. A munkálatokat a lengyelor szági EXBUD—KIELCE vállalat végzi, mig az új csarnok kemencéit és gépsorait NDK- ból, Csehszlovákiából és Olaszországból fog­ják szállítani Szécsénybe. A teljes munkálat okkal a jövő év novemberében szerelnének végezni. megbecsülése, rangja, tekintélye, elis- j mertsége eddig is meghatározó volt me­gyénk üzemei, gvarai, mindenoldalú fejlő- || dése megteremtésében, az egyéni és közös- jí ségi gyarapodás gyorsabb, vagy kevésbé ha- I ladós megvalósításában. Egyre többször és I gyakrabban hallom, a kisebb vagy nagyobb beosztásban lévőktől; ha nem dolgoztak j volna olyan lendületesen, pontosan, fegyel- mezetten, becsületesen a szocialista és mun- | kabrigádok, ha nem lennének ilyen jó ké- | pességű, jó tulajdonságokkal rendelkező ! vállalkozó kedvű dolgozóink, akkor nem jj tudtunk volna megbirkózni a szigorodó köz- gazdasági szabályoz ókból adódó magasabb követelményekkel. A legeredményesebben tevékenykedő me- gyénkbéli gyárak, üzemek, vállalatok — Romhányi Építési Kerámiagyár, Vegyépszer salgótarjáni gyáregysége, Ipoly Bútorgyár, Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége, Balassagyarmati Fémipari Vállalat, Sénior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége ' — példája tanúsítja: ahol intézkedésekkel élén­kítik, az értékteremtő, cselekvésre kész dol­gozók sokaságát, ott egyre jobb a légkör az alkotni vágyáshoz. Ide sorolhatjuk azokat a belső érdekelt­ségi rendszereket, amelyek eredményeként az alkotni vágyó emberek még jobban érzik, cselekvőkészségük fontosságát, értelmét látják újabb, sokat ígérő tevékenységüknek, élvezik és ismerik előnyeit. Ez a természetes emberi magatartás azon­ban nem mindenkire és nem mindenütt jel­lemző. Sajnos! Pedig kevés olyan fórum volt és van, sőt lesz is, ahol ne kerülne szó­ba a cselekvő emberek, a legjobbak diffe­renciált anyagi és erkölcsi elismerése. Ne­héz áttörni az ezzel kapcsolatos, maradisá- got megtestesítő kemény falakat. Pedig le­het és kell is! Ezt bizonyítja a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet dolgozói­nak véleménye. Ök mondták el, sikerült ná­luk elérni, hogy a szövetkezet fejlődésének, gazdagodásának, a fegyelmezett munka meg­teremtésének kérdéseiben, az ezzel kapcso­latos döntésekben, állásfoglalásokban kizá­rólag a munkájúkat szorgalmasan, becsü­letesen, kifogástalanul és fegyelmezetten vég­zők szava, véleménye jut kifejezésre. Jó lenne ezt a mércét megyénk minden termelő, gazdálkodó egységében a kisebb- nagyobb kollektívákban érvényesíteni. Mert, ahol a dolgozók érzik, tapasztalják, hogy minden rendű és rangú vezető ferde szem­mel néz a fejlődést hátráltatókra, ugyan­akkor segít annak a közhangulatnak a ki­alakulásában, hogy a fegyelmezetlen, a kol­lektíva rendjét, fegyelmét bontók minél előbb kívülre kerüljenek, ott ugrásszerűen felerősödik az alkotó, cselekvő emberek szava, akik egyetértésüket, támogatási szán­dékukat, tetteikkel bizonyítják Ez utóbbira viszont csak akkor képesek, ha minden tekintetben garantálják nekik a folyamatos munka feltételeit. Mert anélkül képtelenek jó értelemben vett hangadókká válni. A példák sokasága kínálja, hogy a cselekvő emberek nehezen viselik el, sőt leg­többször, nem is hajlandók tudomásul venni azt a fajta magyarázkodást, amely mögött szervezetlenségek, együttműködési zavarok, kooperációs fegyelmezetlenségek, esetenként pedig egymás elleni, a közösség nyugalmát, a kiegyensúlyozott munkát zavaró lépése!# vannak. Ez utóbbihoz kapcsolódva szükséges meg­jegyezni, hogy bármilyen indítékú vezetői torzsalkodás, kül önutas-tevékenység, mindig csak az egységet bontja és egyenesen zsák­utcába vezet. Hatására a cselekvő, tettrekész, gondolkodva dolgozó munkások, vagy kö­zépvezetők a kritikus szemmel, a jó gazda módjára tevékenykedők is lefékezik a tempót, mérsékelik a közösség javát szolgáló csele­kedeteik hatékonyságát. A megyénk üzemeiben szorgoskodó több mint háromezer —, valamelyik szocialista cím fokozatáért küzdő — kollektíva leg­jobbjainak a sikerei egyértelműen és mesz- szehangzóan bizonyítják: nem szűkölködünk a cselekvő emberekben. További gyarapítá­suk a folyámatos termelés feltételeinek biz­tosítása mellett megkívánja, hogy a terme­lés, gazdálkodás legfőbb tényezője, a cse­lekvő ember, képes legyen megújulni, hogy időben, eredményesen fogadja be az újat. Ezért sokhelyütt igen helyesen, megkülönböz­tetett gondot fordítanak a dolgozók képzé­sére, továbbképzésére. Sőt, vannak üzemek, ahol nemcsak előírják, hanem megkövetelik a korszerűbb tudás elsajátítását, mert az önkéntességhez és a szükségszerű felismerés­hez fűzött remények nem hozták meg a kívánt sikert. A megújulást szolgáló, azt segítő, képzés, továbbképzés, akár belső erőkkel, akár külső segítséggel történik. kizárólag az alkotó, cselekyő ember meglévő jó tulajdonságainak, értékeinek gyarapítását szolgálja a közösség érdekében. Mostanság részben az egyoldalú megnyi­latkozások miatt, részben rossz beidegző­désből, esetleg a piszkálódás kellemetlensé­geinek elkerülése céljából, no meg azért, mert ma sok helyütt sikknek számít a pa­naszkodás, a meg nem értésre való hivat­kozás — jóval kevesebb szó esik arról az örömről, amely a munkát szerető, azt kifo­gástalanul végző embert áthatja. Pedig bár­merre fordítjuk tekintetünket a világban, ahol jobban élnek, mint mi, ott a jobblétet kiváltó, létrehozó okok között első helyen mindig a nagyobb teljesítményeknek, köve­telményeknek eleget tevő, magasabb általá­nos és szakmai műveltséggel rendelkező, cse­lekvő embereket találjuk. A világgazdaságban lezajlott és most is zajló, de bennünket kedvezőtlenül érintő je­lenségek a korábbi évekénél jóval nagyobb erőfeszítésre késztettek. Dolgozókat és veze­tőket egyaránt. Az erősen sújtó diszkrimi­natív 'intézkedések sokaságának, az elszen­vedett árveszteségek kellemetlen következmé­nyének ellenére sikerült megvetni a lábun­kat, sőt bizonyos területeken tovább is fej­lődtünk. Ebben a helytállásban nagy sze­repe volt, hallatlan erőt jelentett az értel­mesen gondolkodó és cselekvökész emberek egyre gyarapodó tábora. Soraik bővítése, ér­tékteremtő munkájuk további gazdagítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az első fél­évi nem éppen sikeres időszak után a mos­tani fél évben ismét bebizonyítsuk: életünk jobbá tételében, a gazdálkodási folyamat kö­zéppontjában továbbra is az új értéket te­remtő. cselekvő embernek van meghatározó szerepe, és lesz a jövőben is. V. K. i Bizalom a bizalmiban Szakszervezeti választások­ra készülnek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is. A választások nem csak azért jelentenek fontos esemenyt a kollektíva éieteben, mert ilyenkor áttekintik az elmúlt évek munkáját es számot vél­nek a soron következő fela­datokkal, hanem azért is, mert a választásokon megmé­retne!/ a tisztségviselők. A no­vemberi választásokra már hetek óta készülődének az üzemekben, a főosztályokon, a bizalmicsoportokban. A szak- szervezeti tagság egymás kö­zött baráti beszélgetések so­rán a szervezett összejövete­leken. mérlegeli, hogy a bi­zalmija betöltötte-e a megbí­zatását, vagy nem töltötte be. Noha a bizalmiak beszá­moltatása még csak a követ­kező napok feladata, s ezzel együtt lesz a választás is, mar ■ most. érzékelni, hogy melyik bizalmival elégedett a tagság és melyik nem számíthat az újraválasztásra. A kohászati üz.emek egyik fontos gyárrészlegében, a hideghengerműben végzi köz­vetlen munkáját Gráczer György, aki hivatali beosztá­sánál fogva revizor, társadal­mi tisztsége alapján pedig a minőség-ellenőrzési főmérnök­ség szakszervezet; bizalmija. Gráczer György egyike azok­nak a szakszervezeti bizalmi­aknak. akikről a tagság már kialakította a véleményét, elé­gedett a munkájával, újra kí­vánja választani. Csaknem 30 éve dolgozik a gyárban és elmondhatja ma­gáról. hogy ennyi ideje szak-' szervezeti bizalmi is. Társa­dalmi tevékenységét, sokágú munkáját nem könnyű mun­katerületen végzi. A minőség- ellenőrzési főmérnökségre a sokféleség, a munkahelyek szétszórtsága jellemző, hiszen minőség-ellenőrzés mindenütt szükséges. Éppen ezért Grá­czer György munkáját három bizalmihelyettes is segíti. Szakszervezeti csoportjának több mint 60 tagja van. Ez egyben azt jelenti, hogy száz­százalékos a szervezettseg, mivel mindenki szakszervezeti tag. Amikor arra kerestem a választ, hogy minek alapjan kívánja újraválasztani a szak- szervezeti csoport 'a bizalmi­ját. megtudtam. Gráczer György igen gyümölcsöző partnerkapcsolatot alakított ki gazdasági vezetőivel és nagy a tekintélye a tagság körében. Minden szavának súlya és fo­ganatja van. amire nagyon is oda kell figyelni. Ö azonban nem tartja magát tévedhetet­lennek és csalhatatlannak, s éppen ezért számos kérdésben konzultál a tagsággal, vagy a gazdasági vezetővel. Ha vala­miben állást kell foglalni és ez fontos, az egész szakszer­vezeti csoortot érintő kérdés, akkor- a gazdasági vezető is mindig kikéri a bizalmi vé­leményét. A minőség-ellenőrzési fő­mérnökség készáruosztályán a szakszervezeti tagok egyút­NÓGRAD - 1965. tál szocialista brigádtagok is. Munkájukban olyan kötele­zettségeket vállaltak, amely a termelést segíti. Éppen ezért a dolgozók mindenki«- igen kritikusan vetik fel, ha ehhez a munkához nincsenek bizto­sítva a feltételek. Nyíltan megfogalmazzák véleményü­ket a szakszervezeti bizalmi­nak, a gazdasági vezetőnek is, hogy ők azért járnak az üzembe. mert dolgozni akarnak. A szakszervezeti­csoport tagjai tehát fontos végrehajtói a termelésnek. Fontos feladata a szakszer­vezetnek, a szaksz.ervezeti bi­zalminak az erdekvedelem. Ilyen problémákkal is gyak­ran keresik Gráczer György bizalmit a dolgozók. Ilyenkor elengedhetetlennek . tartja, hogy tisztázzák a helyzetet, körültekintően megvizsgálják a problémát és a gazdasági vezetéssel együttműködés­ben segítsenek. Azt. mondják, hogy még minden esetben közös nevezőre jutott a bizal­mi a dolgozókkal, a dolgozók problémáinak megoldásaiban a gazdasági vezetéssel. Azt vall­ja,. hogy minden dolgozó megkapja a védelmet, ha az jogos. De nem támogat jog­talan igényeket. S, ezt min­dig meg is mondja. Szerinte a nyílt, őszinte szó minden­nél többet ér, ez a dolok leg­célravezetőbb elintézési mód­ja. . P. A. 2X, péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents