Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

Fiatal szakemberek kezelik a laboratóriumokban levő kor­szerű gépeket. Képünkön Tóth Zsoltné laborasszisztens a vér kémiai értékeit határozza meg a gyors munkát segítő berendezéssel. Jelentősen javultak az itt dolgozók munkakörülményei is. A tárgyi feltételek biztosításával megbízhatóbbá, pontosab­bá váltak a vizsgálatok eredményei. Képünkön dr. Sajtos Lajos vegyész és Gőtz Jánosné asszisztens végez közös mun­kát. A diagnosztikai pavilon szakemberei egyaránt megállapít­ják. a kórház fekvő és a rendelőintézet járó betegeinek kor­meghatározásához szükséges adatokat. Képünkön Molnár Erzsébet vesz részt a laboratóriumi munkában Főleg a gyermekgyógyászat veszi nagy hasznát a kevés vér­mintát igénylő, a kémiai paramétereket vizsgáló japán be­rendezésnek, amely a korábbi egynegyedére csökkenti a leletek elkészítésének idejét. Használatához kevesebb — tő­késimportból származó — vegyszer szükséges, így olcsób­bá is válik a diagnosztizálás. Képünkön: Boldogné Szarvas Ágnes és Pityi Ferencné kezelik a készüléket. Kulcsár József NOGRAD —n 2) __ _ rlLJ Lnnj AZ OLVASD KÉRDEZ Beletek es kamatok Zsidai László, az Országos Takarékpénztár Nógrád Me­gyei Igazgatóságának vezetője a NÖGRÁD-fórum vendége­ként már olvasóink igen sok kérdésére válaszolt a lap ha­sábjain. Ezúttal azokat a válaszokat adjuk közre, amelyek a betétek alakulásába engednek bepillantást és eloszlatják a kamatok körüli esetleges félreértéseket is. Küfföltíi kalandozások Nyári uiak — biztonsággal „Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy legalább van biztosításunk” — mondta négy honfitársunk azon a délutánon az Amerikai Egye­sült Államokban, egy ország­úti bisztró parkolójában. Történt, hogy a Magyar Te­levízió egyik stábja az Egye­sült Államokban forgatott. Az értékes felszereléseket ütésbiztos bőröndökben a bé­relt autó csomagtartójára kötözték. Mindössze egy hamburgerre és hűsítőre álltak meg a bisztrónál. Ami­kor tovább akartak indulni, megdöbbenve tapasztalták, hogy a csomagtartóról levág­ták bőröndjeiket. Idehaza • az Állami Biztosító 96 ezer fo­rint poggyászkárt fizetett ki. A televíziósok ugyanis min­den eshetőséggel számolva fejenként 2 egységes baleset­és poggyászbiztosítást kötöt­tek az indulás előtt. E biz­tosításformánál a poggyász­károkat 12 ezer forintig té­rítik meg, de így 24 000 fo­rintot. azaz négyüknek 96 ezret fizettek ki. Nem mindenki olyan elő­relátó viszont, mint a televí­ziósok. Az ismert zenemű­vész 160 ezer forint értékű csellójával indult külföld5 vendégszereplésre. Az úti ké- _ szülődésnél a biztosításról valahogy megfeledkezett, vagy talán úgy gondolta: arra a néhány napra nem érdemes költeni. Pedig a baj ponto­san ezen az úton következett be: az értékes hangszert el­lopták. A biztosítás hiányában a művésznek egy fillér kára sem térült meg. Ezekben a napokban és hetekben sokan indulnak kül­földi nyaralásra, turistaútra, látogatóba. Vannak, akik az utazási irodákra bízzák ma­gukat, de szép számmal egye­dül, illetve szűk családi, eset­leg baráti körben szeretnek utazni. Az Állami Biztosító nekik is szeretne társuk lenni. A szocialista országokba utazókat sok tekintetben vé­dik az érvényes államközi szerződések, például, ha sür­gős orvosi, illetve kórházi ke­zelésre szorulnak. De nem árt, ha megkötik a külföldre uta­zók baleset- és poggyászbizto­sításét is. A gyakorlott uta­zók már jól ismerik ezt a for­mát, az úgynevezett tasakos biztosítást: 3 napra 15 fo­rintba kerül, 4—9 napra 30 forint, 10—15 napra 60 fo­rint, 15—30 napra pedig 100 forint a díjtétel. Harminc na­pot meghaladó utazásnál na­ponta 5 forint pluszköltséget jelent a biztonság. Az Állami Biztosító ennél a formánál 150 ezer forintig fizet baleset biztosítási összeget, ha meg­történik a baj, a poggyász­károk pedig a már említett 12 ezer forintig térülnek meg. Ismeretes, hogy napjainkban már igen sokan ennél jóval értékesebb útiholmival indul­nak a nagyvilágba. Jó ha tudják: ez a szerződés egy személyre kétszeresen is megköthető, ilyen esetekben a baleseti térítés is megdup­lázódik. A tökésországokba utazók­nak — tekintettel, hogy ezek­nek az államoknak a többsé­gével hazánknak nincsenek szociálpolitikai, illetve egész-, ségügyi egyezményei — a betegség-, baleset- és pogy- gyászbiztosítást, röviden a BBP-t ajánlja az Állami Biz­tosító. Ez a szerződés mini­málisan 10 napra, maximá­lisan egy évre köthető meg. A díja az első 30 napra napi 10 forint, a folyamatos kül­földi tartózkodás 31. napjá­tól pedig 20 forint. Ennél a formánál is a fentiekben le­írt baleset- és poggyászbiztosí­tás érvényesül. Ezen felül az ÁB vállalja, hogy az orvosi ellátásra vagy kórházi keze­lésre szoruló magyar állam­polgár helyett az adott ország pénznemében megtéríti a költségeket. Akkor is fennáll a biztosító készfizető kezes­sége. ha a váratlan, előre nem látható betegséggel, vagy balesettel kapcsolatos kiadá­sokat a kinn élő rokon, ba­rát vagy ismerős már kifizet­te. A saját valutából fedezett — számlával igazolt — költ­ségeket is megtéríti a biztosító. Hogyan alakult az utóbbi években a betétállomány? Ezzel összefüggésben: hány milliomos van Nógrádban? Az elmúlt öt évben Nóg­rád megye lakosságának betét- állománya igen szépen gya­rapodott. 1980. végén 123 ezer betétkönyvben 2.7 milliárd forint volt ügyfeleink meg­takarítása. 1984. december végén 179 ezer betétkönyv­ben már 4 milliárd forintra emelkedett ez az összeg. Az év eddig eltelt időszakában is hasonló, dinamikus növe­kedésről szólhatunk, ugyanis a betétállomány 139 millió forinttal emelkedett. Nógrád megyében az emberek döntő többsége takarékos életmó­dot folytat, a munkával szer­zett jövedelméből tesz félre. Arra vonatkozóan, hogy van­nak-e milliomosok Nógrád­ban, azt válaszolom. hogy nem jellemző. Egyébként is köt a beté+ekre vonatkozó ti­toktartás. Ha van is nagyobb összegű betétünk. azok álta­lában totó- és lottónveremé- nvekből. ingatlanértékesítés­ből. esetleg örökségből szár­mazhatnak. Az átutalási betétet a kor­szerű pénzkezelési formák egyikének tartják, mennyire népszerű ez a megyében? Az átutalási betét lehetősé­gével 1967 óta állunk a la­kosság rendelkezésére. Az el­telt idő alatt ügyfeleink meg­kedvelték és egyre szélesebb i körben veszik igénybe. Az átutalási betét a korszerű pénzforgalom talán legfonto­1/ öltő kínálja a szép ké- pes beszédet: „Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet_” Két verssor Petőfi Sándor' jövőt, jogot, emberibb világot látno­ki módon körvonalazó művé­ből. S bár olykor bice-bóca ez az asztal, tagadhatatlanul mindannyiunknak helyünk van mellette — a törvény ál­tal kizártak maroknyi cso­portjától eltekintve. Már-már leülnénk, de... ki terítette meg az asztalt?! S ki terít holnap, holnapután, s mi lesz a terí­ték? Napjainkban ötezernél több hatályos jogszabály van, és a felszabadulás óta összesen hu­szonötezer — különféle rangú — jogszabály jelent meg. Sok ez az ötezer, éppen elegendő, vagy kevés? Mihez mérten? Az élet furcsa fintorainak egyike, hogy a legtöbb jog­szabályról csakis a gyakor­latban — azaz meghozatala, hatályba lépése után — derül, derülhet ki, hogy nem jó, nem kellően pontos, nem az­zal a hatással járt, melyet vártak tőle. Megelőzni? Bizo­nyos határokon belül lehetsé­ges. Az élet jelenségeinek okos elemzésével, a jogsza­bály-előkészítésbe bevontak körének tágításával, a tapasz­talatok folyamatos gyűjtésé­vel, értékelésével Vannak érdekes esetek. Az 1984. évi IV. törvény — a tisztességtelen gazdasági tevé­kenység tilalmáról — valójá­ban rendeletként készült. Kép­viselői javaslatokra a rende­lettervezetből törvényjavaslat, majd törvény lett. Ez azon­ban érdekes, de kivételes eset. Ugyanis, bár meglepően hang­zik, kevés a törvény, sok vi­szont a — különböző rangú — rendelet'. A múlt esztendő végén százharminchat törvény, ugvanakkor csupán a kor­mányrendeletnél is alacso­nyabb fokú jogszabályokból két és fél ezernél több volt vül kiválóan alkalmas rövid távú takarékossági célok meg­valósítására is, hiszen 4 szá­zalékkal kamatozik és a meg­takarított pénz bármikor fel­vehető. Ügyfeleink vaiameny- nyi rendszeres befizetési kö­telezettségét teljesítjük, meg­kímélve ezzel a sorbanállás- tól. Arra is mód van, hogy a számlára a szükséges fedeze­tet a számlatulajdonos mun­kabéréből — megbízása alap­ján — havonta rendszeresen a munkáltató utalja át. A megyében csaknem 8 ezer család rendelkezik átutalási betétszámlával. 71 vállalattal van szerződésünk munkabér- átutalásra és majdnem 2 ezer számlatulajdonos él is ezzel a lehetőséggel. Megte­remtve ezzel a családi pénz­ügyek korszerű. kényelmes, biztonságos intézését. A célrészjegy- és kötvény- forgalmazással foglalkozik-e a takarékpénztár ? Célrészjegyek kibocsátásá­val a takarékpénztár nem foglalkozik, viszont ez év jú­lius 1-től mi is bekapcsolód­tunk a hazánkban az utóbbi években alakulóban levő köt­vénypiacba. A takarékpénz­tár csak a lakosság tulajdo­nában levő kötvények forgal­mazásával foglalkozik, füg­getlenül attól, hogy ki a ki­bocsátó. Tevékenységünk ilyen irányú bővülése lehető­séget nyújt arra, hogy ez­után az országban 41 helyen — megyei igazgatóságoknál, kerületi fiókoknál — foglal­kozunk a kötvények adásvé­telével. Eddigi tapasztalatunk hatályos, azaz volt érvény­ben...! Meghökkentő arányok. Furcsa módon azonban ma­gunk vagyunk ennek okai. Gyakran abban a hitben élünk, hogy amiről a jogsza­bály rendelkezik,, az rendben megy a maga útján, az már az elvégzett feladatok, teen­dők közé tartozik. Túlságo­san könnyen, túlzott gyorsa­sággal fogalmazódnak meg a különböző irányítószerveknél, hatóságoknál a rendelkezések szövegei. Hatásuk azután meg­lepő: nemhogy tisztázni se­gítenék. hanem tovább bonyo­lítják a helyzetet. Ennek okait elemezve kide­rül, kevés volt az ismeret a mindennapokról, csekély az érdeklődés az érintettek véle­ménye iránt, elmaradt a vég­rehajtás feltételeinek mérle­gelése. Tömörebben és nyer­sebben fogalmazva: elmaradt az alapos előkészítés. Az ala­pos előkészítés legfőbb mozza­nata ugyanis annak eldöntése, kell-e egyáltalán a jogszabály?! Kell-e, avagy más utakon, más módszerekkel., érhető el az eredmény? Ennek a leg­főbb mozzanatnak a mellőzé­se azután olykor átrendezi a jognak asztalát. Pedig Max Weber azt írta: „A jognak meg kell szabadulnia szakjo­gászi minőségétől, s olyanná kell alakulnia, hogy ne csak a hivatalnokok, de mindenek­előtt az alattvalók is, idegen segítség nélkül, kimeríthető- en tanulhassák meg belőle a maguk jogi helyzetét.” Tárgyi­lagosan nézve: eléggé távol vagyunk még ettől. Gyakran a végrehajtók — „a hivatal­nokok” — sem ismerik ki ma­gukat a rendelkezés alkotta szövevényben, bár ha őket is kérdik az előkészítés szakaszá­ban, seregnyi javaslattal, ta­náccsal, tapasztalattal, a való­ságból szerzett ismerettel se­gíthették volna a célnak meg­felelő, a rendet szolgáló ren­delkezést. az, hogy csak az a kötvény igazán kelendő, amelyik ked-: vező kamatozású. Többen azt mondják, ma­gas kamatra ad hitelt az OTP és alacsony százalékot fizet a betétek után. A kölcsönök és a betétek kamatairól lehet­ne valamilyen összehasonlí­tást hallani? Köztudomású, hogy a beté­tek és hitelek kamatainak megállapítása nem a takarék- pénztár feladata. Mind a be­tét-, mind a hitelkonstrukci­ók kamatfeltételeit pénzügy- miniszteri. illetve miniszter- tanácsi rendeletek szabályoz­zák. Az igazgatóságunknál kézéit lakossági hitelállomány csaknem 90 százalékát — 3,6 milliárd forintot — az úgy­nevezett hosszú lejáratú hite­lek teszik ki, amelyeknek évi átlagos kamatlába alig éri el a 2,5 százalékot. Ezek a lakásvásárlással -építéssel, •-felújítással és ingatlanfor­galmazással összefüggő köl­csönök. A mintegy 10 száza­lékos részarányú rövid és kö­zéplejáratú hitelek átlagka­matiába megközelítően 8-2 százalék. E kölcsönfajták a személyi, áruvásárlási, mező- gazdasági és egyéni vállalko­zási hiteleket foglalják ma­gukban. A megyében összes­ségében a hitelek után besze­dett átlagkamat nagyságrend­je nem éri el még a 3 száza­lékot sem. Ezzel szemben a 4 milliárdos betétállomány átlagos évi kamatlába meg­haladja az 5 százalékot. A jelentős kamatkülönbözet a költségvetést terheli. Kipótol­va a lakosságtól beszedett hi­telkamatot, akkora összegre, ami lehetővé teszi a betétka­matok kifizetését. Igazságtalanul járnánk el persze, ha hallgatnánk arról, hogy a korábbiakhoz képest a jogszabályalkotók napjaink­ban már nagyobb figyelmet szentelnek a peres ügyek alakulásának, a bírói ítéletek tapasztalatainak, de például olyasminek is, mint a tömeg- tájékoztatási jogi cikkek, mű­sorok — telefonon érkező, le­vélbeli, műsorkritikai — vissz­hangja. További forrás a jog­nak asztalánál való terítés­hez: a különöző társadalmi fórumok jelzőrendszerként történő működtetése, továbbá a korábbi törvények folyama­tos figyelemmel kísérése: mi­lyen hatással jár az egyea szakterületek —, például ke­reskedelem, oktatás, törvény- és rendelkezéscsoportjainala folyamatos karbantartása. És a végső pontig elmenve: aa állampolgár magánszemély­ként is javaslatot tehet, tör­vény, rendelkezés megalkotá­sára, módosítására, korszerű­sítésére. Az állampolgári ak­tivitásra, érdeklődésre, hasz­nos javaslatok seregének meg­fogalmazására meggyőző pél'» da volt az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1983. évi III, törvény széles körű vitája. Másfelé nézve. A népi ellen­őrzésről szóló törvény — 1984. évi — módosítását az a fel­ismerés vezette, hogy a ko­rábbi jogi keretek között a továbbfejlesztett gazdaság- irányítási rendszerben a népi ellenőrzés nem tud eléggé ha­tásosan dolgozni. Friss reagá­lás a friss tapasztalatok bir­tokában. Amiből persze nem az következik, hogy minden tapasztalatra jogszabállyal, módosítással lehet, kell rea­gálni. örök becsű ugyanis Montesquieu véleménye, „sem­mi sem igazságos azért, mert törvény, de mindenből, ami igazságos, törvényt kellene csinálni.” XL U. sabb formájává vált. Ezenki­Ki terít a jognak asztalánál? Betegségmeghatérozés A kiemelt társadalompoli­tikai célok egyikeként, az egészségügyi fejlesztések ke­retében. hozták létre Balas­sagyarmaton a diagnosztikai ház rekonstrukciójának, ré­szeként mintegy 100 millió forintba került a létesítmény, amelynek összetett munkájá­ból kívánunk ízelítőt adni kénrihort unkhan

Next

/
Thumbnails
Contents