Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

Segífeff o brJcóef Nyolc éve mellettük ' — Nem tudják az én gye­rekeim kimondani, mit jelent ez nekik. Én azonban látom rajtuk egy-egy alkalommal, hogyan örülnek, milyen jól­esik nekik a találkozás a bri­gáddal, bármelyik brigádtag­gal — szabadkozik a vékony, törékeny asszony, László Im- réné, a 2. számú Volán nagy- bátonyi üzemigazgatóságának pénztárosa. — Legutóbb is, amikor a legnagyobb lányom, Anikó ballagásán ott volt a brigád, megfigyeltem, meny­nyire örült ennek. Nehéz’is erről beszélni. Ma­gam is ezt tapasztalom, kér­dezgetve a Március 15-e Szocialista Brigád tagjait. Andó Józsefné, az üzemigaz­gatóság munkaverseny-felem- se mégis úgy fogalmaz, hogy a brigádok munkáját ez a fajta tevékenység színesíti, mutatja meg az igazi értéke­ket. László Imréné féi-je 1977- ben halt meg, azóta patronál­ja a Március 15-e brigád az apa nélkül maradt gyereke­ket. — Nekem is sokat jelentett, könnyítettek rajtam, akkor voltam terhes a legkisebb lányommal. Béke brigád volt még 1977-ben a nevük, és Alexi Józsefné, az akkori bri. gádvezető kezdeményezte, hogy felkarolják a családomat. Sok erőt adott ez nekem, megvé­dett attól, hogy összeroppan­jak. A legjobb kollégáim, kolléganőim vannak közöttük — emlékezik vissza Lászlóné. Azóta sokat változott a brigád, a női kollektívát ösz- szevonták másokkal, gépkocsi- vezetők is kerültek ide, és azóta komplexbrigádként dol­goznak. A nyolc évvel ezelőtt kezdeményezett patronálás azonban nem szakadt meg, az átalakult, megnőtt létszámú szocialista kollektíva megtar­totta a maradandó értékeket: Lászlóné három lányának tá­mogatása nem került le na­pirendről. Molnár ' István gépkocsive­zető három éve, az átszerve­zés óta tagja a brigádnak. —.Engem is,., meglepett,1 mennyire ragaszkodtak ezek a lányok a kollektívához, és az különösen jó volt, hogy az összevonás után férfiak is ke­rültek a patronálok közé, hi­szen az apa hiányzott a gye­rekeknek — mondja. Még most is elevenen él Molnár Istvánban az a nem­régi eset, amikor intézeti fiú­kat, lányokat szállított autó­buszán kirándulásra, és az utazás befejeztével ezek a gyerekek alig tudtak elszakad­ni a kiránduláson velük tartó KISZ-es fiataloktól. De nem­csak ez, hanem a józan mér­legelés, ítélet mondatja vele: — Humánus, szép dolog a mi patronálásunk. és emel­lett szükséges is. Igaz, hogy a társadalom anyagilag segíti a szülő nélkül maradt kiskorúa­kat. mégis más az, ha egy kis közösség veszi körül a csalá­dot. Mert egy anyának egye­dül három gyerekkel, bizony, nem könnyű. A kapcsolat nyolc év alatt nem lazult a brigád és László­né családja, gyermekei között. Ma Püski Sándorné. a moz- gatórúgója, „édesanyja” ennek Nekem is sokat jelentett — mondja László Imréné Dinnye kicsiben és nagyban — Jó napot. Fogy-e a diny- nye? — szólítom meg a java­korabeli. szikár férfit a sötét­zöld gyümöicshalom mellett Őrhalom főutcáján. Többen áesorognak körülötte, de job­bára csak kóstolgatnak, né­zelődnek. — Inkább csak fogyogat — feleli Csábi Mihály téesztag. — De majd jobban megy, ha megjön a busz Tarjánból meg Gyarmatról. Különben sincs sok dinnyém, csak a háztá­jiban termesztem, egy holdon. — Vinnék, ha nem lenne olyan drága — szól közbe va­laki. — Hát, idén nerh olcsó a dinnye, mert kevés termett. Elverte a jég, meg kirohadt a gyökere. De én még olcsób­ban adom. mint a piacon. — replikázik a gazda. — Miről lehet megállapíta­ni, jó-e már a dinnye? — kér­dezem, és a gyerekkoromban lopott ..tökre” gondolok. — Ha szép sötétzöld alul meg —. ahol a földet nyomja — már sárga. No meg, ha a baj­sza. az indája már elszáradt, le lehet szedni. Ha harmat­ban szedi az ember, az érett másképp kopog. De csak amíg fel nem melegszik. Nevetek is sokat magamban, amikor a sok városi, a piacon „szak­értőén” kopogtatja. — Esv őrhalmi gazda hon­nan ismeri a dinnye hangját? — Én is. meg a testvérem is. az aoámtól tanultuk, aki a Felvidéken, egy uradalomban volt dinnyés. A kistermelő titán egy „nagvgazdát” keresek föl az érsekvadkerti határban. Mol­nár János és felesége már nyolcadik éve termelik a diny- nyét a helyi teesz földjén. Szállítható faházufe mellett petunia és kardvirág virít, zsinegre felfuttatott hajnalics- ka vet árnyékot, estike illa­tozik. Oldalt takaros szín, benne a mai szedés, tonnányi csemege. — Megéri az év nagy ré­szét az otthonuktól távol el­eitől teni ? — Mi hortiak, no meg a csánvi dinnyések, már ezt szoktuk meg. Nem tudom, hogyan lesz, ha a mi nemzedé­künk kiöregszik... A fiatalok már nem csinálják, a mi lá­nyunk is banktisztviselő. De számoljunk együtt, hogy meg­éri-e? Ezen a tíz hektáron az idén terem vagy ötszázezer forint áru gyümölcs. Hatvan százalék a termelőszövetkeze­té. ezért adja a földét, a trágvát. a vegyszereket és el­végzi a gépi munkákat. A kézi munka a miénk, no meg a napszám, ha nem győzzük ketten a párommal. A piacra szállítás költségén ugyanilyen arányban osztozunk a szövet­kezettel. Ha nem érné meg, nem csinálnánk. De annyi pénzt ma már máshol is le­het keresni — nyilatkozik a „pénzügvminiszter-asszonv”. — Sok munka van a diny- nyével ? — Akad. Március elején már itt lakunk a faházban. Míg a gépek előkészítik a ta­lajt. mi fél méter vastag trá­gva talpat készítünk, gyeptég- lát vágunk, minden szem magnak egyet-egvet. kifúrjuk, belerakjuk a csíráztatott mag­vakat. melegágyba tesszük. A felnevelt palántákat — vagy hatvanezret —, kiüitetjűkj aztán várjuk a jó időt. Köz­ben háromszor meg is kell kapálni, de szerencsére, en­nek nagyobb részét már gép végzv Amikor aztán érni kezd, jöhet a szedés, szeptember végéig — sorolja egyszuszra a sokszor végzett műveleteket Molnár János. — A kártevők ellen hogyan védekeznek? — A termelőszövetkezet permetez, mi meg virrasztónk. _ ??? — A drótféreg és a lSszt- harmat ellen van vegyszer, sajnos a gyökérfekélyt nem lehet kezeini. A tolvajok mi­att pedig felváltva őrködünk! Nem is hinné, hány embernek fái a foga egy kis ingyen dinnyére. Fogtunk már el autóst negyven kiló gyümölcs­csel is. Ráadásul mind éretlen volt. — Mivel foglalkoznak té­len ? — Pihenünk, elvégezzük a ház körül a szükséges munká­kat. segítünk a rokonoknak kukoricát tömi, disznót vág­ni. Mi egyszerre vesszük ki a szabadnapokat, de néha még így sem akaródzik tavasszal elindulni. — Hány évig szándékoznak még a határban nyaralni? — A nyugdíjig, vagy amed­dig egészséggel bírjuk. Ebben a faházban már könnyebb, mint a régieknek a földbe vájt, reumanevelő kunyhóban volt. Reméli ük, még sokszor vir­rad ránk a Lőrinc-nap a dinnyeföldön. <M. L.) i Molnár István: Amellett, hogy Mindig örültek az ajándék- humánus tett, szükség is van nak — így Nagy Gyuláné. rá. (fotó: kulcsár) a kötődésnek. A brigádnapló csak száraz tényeket közöl: gyermeknap, korácsony nem maradhat el anélkül, hogy ajándékot ne kapnának a patronáltak. Kirándulásokra vitték magukkal a lányokat, üdülésüket támogatták és olykor-olykor ünnepélyes brigádgyűlesen is jelen lehet­tek a lányok. — Nagy szeretettel fogadják a gyerekek az ajándékokat, és mindig örülnek az együtt- létnek. Nemcsak játékokat, vettünk, hanem olyan dolgo­kat is, ami a háztartási mun­kát, édesanyjuk dolgát köny- nyíti, nemrégiben például centrifugát — mondja Nagy Gyuláné. A lányok közben felnőttek, Anikó, a legidősebb 19 éves, ő már dolgozik; Marianna 17 éve^, ipari tanuló és Adrienn, a legkisebb, most végezte el az általános iskola első osz­tályát. Mostanában már ők. jönnek be az üzembe, néha- néha az édesanyjukhoz, és ak­kor találkoznak, beszélgetnek a Március 15-e brigád tag­jaival is. Mennyi már a piros pont? — kérdezgetik ilyenkor a legkisebbtől, mert talán most ő a legkedvesebb. És ő elmeséli az iskolában történ­teket. — Két évé, amikor beteg voltam, állandóan érdeklődött a brigád a lányaimtól el tud­ják-e látni a házi munkát, miben szorulnak segítségre — említi meg László Imréné. — Jó az üzemben a kollektíva és magam is szeretek itt dol­gozni. .. A legidősebb lány, Anikó már menyasszony. Az édes­anya úgy gondolja, hogy az eddig nyújtott önzetlen segít­ség után a brigád meghívót kap lányától az esküvőre, hi­szen nélkülük nehezebb lett volna. Ezzel a biztatással in­duljon majd Anikó az önálló életbe... •ir Jövünk visszafelé a Volán nagybátonyi üzemigazgatósá­gának telepén a beszélgetés után. A munkaverseny-felelős bemutat még egy fiatalem­bert, ő a Bajcsy-Zsilinszky Endre Szocialista Brigád tag­ja, hetedik osztályos kislányt patronálnak. Nem ritkaság ennél a vál­lalatnál az a törekvés, hogy az emberi kapcsolatok igazi ízét, mélységét sokan megérezzék, sokan megismerjék. A brigá­dok munkaversenyének jelsza­vában ezt úgy fogalmazzák: szocialista módon élni. Zsély András Nemzeti nap a mezőgazdasági kiállításon Veszik a karancslapuitői gabonasilót Hétfőn két ország, az NDK és Hollandia, nemzeti napját rendezték meg az' OMÉK-on, A vendégeknek bemutatták az NDK agrárgazdaságnak több mint száz termékét, az új­donságok öt témakörben lát­hatók. Kiállították a mező- gazdaságban felhasználható számítógépet is, amellyel a gazdaságok programozhatják az időszerű munkákat. Tech­nikai újdonság az élelmiszerek minősítésére kifejlesztett elemző berendezés. amely komputerrel van összekötve. A berendezés iránt máris ér­deklődnek a v magyar válla­latok. Az Agromasexpón az NDK vállalatai bemutatják a hazánkban jól bevájt ga- bonakompájnok továbbfejlesz­tett változatás és a rét-, legelő­gazdálkodás új berendezéseit. A tőkésországok kiállítói között a holland vállalatok vesznek részt legnagyobb számban az OMÉK-on. El­hozták vetőmagújdonságai­kat és a kertészeti szaporító­anyagok egész gyűjteményét; ezek egvrészét a magyar—hol­land, közös vetőmagvállalat már forgalmazza is. Modern kertészeti vetőgépet is bemu­tatnak. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a hivatalos látogatáson ha­zánkban taVtózkodó Gerrit Braks holland földművelési és halászati miniszter az OMÉK központjában jegyző­könyvet írt alá a két ország Bizottságok dolgoznak a működési szabályzaton Nógrádi tanácsi vállalatok új irányítási formában A Nógrád Megyei Tanács legutóbbi ülésén tanácsi vál­lalatok új vezetési formába való átsorolásáról is döntött. Az érintett vállalatok a jog­szabályokban meghatározott Időben bejelentették a felü­gyeleti szerveknek, hogy szé­les körű előkészítés, tájéko­zódás, a demokratikus fóru­mok véleménye alapján a vál­lalat dolgozói támogatják az új vállalatirányítási formára való áttérést. A megyei tanácsi illetékes szakigazgatási szerveinek ja­vaslata alapján — az érdekelt szervekkel való egyeztetés után — a Nógrád Megyei Ta­nács az Ipoly Bútorgyárban, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatnál, a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál, a Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál és a Nógrád Me­gyei Vendéglátó Vállalatnál a vállalati tanács általános ve­zetésével működő irányítási formát határozta meg. A vállalat dolgozóinak köz­gyűlése irányítja majd a Nóg­rád Megyei Patyolat Kelme­festő és Vegytisztító Vállala­tot, a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalatot és a Nóg­rád Megyei Beruházási Vál­lalatot. A Nógrád Megyei Szolgáltatóipar! Vállalat, a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat és Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatré­szére a küldöttgyűlés általá­nos vezetésével működő vál­lalatirányítási formát hatá­rozta meg a Nógrád Megyei Tanács. A testület az új szervezeti és működési szabályzatok el­készítésével bizottságokat bí­zott meg. Az ' áttérésre — az eredeti elképzeléseknek meg­felelően — 1985. december 31- ig kerül sor. Kivéve az Ipoly Bútorgyárat, amely 1985. ok­tóber. 1-ig tér át a vállalati tanács iránvítása alá. Az új irányítási formák megnalározása mellett egyéb döntéseket is hozott a Nógrád Megyei Tanács. A Belkeres­kedelmi Minisztérium egyet­értésével például engedélyez­te a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak — 1985. szeptember 1-től —a ruházati és iparcikkre vonat­kozó nagykereskedelmi tevé­kenységet. Ezzel együtt hoz­zájárul a testület a NÓGRÁD Kereskedelmi Vállalat — NÓGRÁDKER — névhaszná­lathoz. Engedélyezte a Nóg­rád Megyei Tanács a Nógrád Megyei Mozi üzemi Vállalat tevékenységi körének módosí­tását is. 1985. szeptember 1- tő1 eszerint a vállalat mun­kája videokazetta forgalmazá­sával és kölcsönzésével, a fil­mekhez kapcsolódó reklám- és propasandaanyagok árusításá­val. valamint egyéb kultúr- cikkek —• filmszakkönvvék, filmlapok, hanglemezek, ka­zetták — árusításával is bő­vülhet. Citrompótló gyártásához szükséges mintegy száz mázsa citromfűiévé! válogatását végzi Tóth Béláné, Lászlók Gyuláné és Hever 1st vánné az örhalmi Hazafias Népfront Ter­melőszövetkezet balassagyarm ati ipari ágazatában. A kiválogatott gyógynövény a Dro­gunkon GT sziráki telepére kerül. — RT — közötti szakmai együttműkö­dés bővítéséről. A Kárancslapujtői Karancs Termelőszövetkezet akácfa­szerkezetből állított fel a ki­állításon nagyméretű gabona- tárolót. A látogatók a körala­kú csarnok belső terében ta­nulmányozhatják a szerkezeti megoldásokat. A Gabonatröszt máris rendelt a faanyagú si­lóból. miután a korábbi kísér­leti példányok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Eszerint a faanyag, amely egykor a gabonatárházak szer­kezeti anyaga volt, jelentős átalakítással és iparszerű megmunkálással ugyan, de is­mét elfoglalta helyét a ga­bonatárolásban.

Next

/
Thumbnails
Contents