Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

Szécsényi véradók Példamutató dolgozók az ELZETT-ben NÓGRÁD Dr. Halász József köszönti a negyvenötszörös véradót. Strehó Barnabást. dóst pedig a kollektív szerző­dés is tartalmazza: az arany fokozatú véradók közül a negyvenszeresek 2000, a har­mincszorosak 1500, a húszszo­ros véradók pedig 1000. forint pénzjutalomban is részesül­nek. •k Strehó Barnabás, aki ez év­ben 51 eves, 1978-tól dolgo­zik az ELZETT-nél három műszakban. A gyár felületke­zelő üzemrészében találkozunk az alacsony, barna bőrű, de nagyon közvetlen munkásem­berrel. aki szívesen válaszol a véradómozgalommal kap­csolatos kerdasekre. — Most adott negyvenötöd- ször vért. Kérem, mondja el, milyen indítékok vezérlik önt az áldozatkészség e nagyon szép sorozatában. — 1950-ben egy kerékpár­baleset ért és tetanuszmérge­zést kaptam. Később megtud­tam, hogy hozzám hasonló súlyos betegségben nyolcvan- ■ hatan feküdtek a balassagyar­mati kórházban és csak ket­ten gyógyultunk meg. Ekkor elhatároztam, hogy amiben csak tehetem, segítem a vö­röskeresztes mozgalmat. Édes­anyám több mint egy hóna­pig ült a betegágyam mellett. Három hétig eszméletlenül, mindenkitől elzárva, egy sö­tét helyiségben feküdtem és nagyon jól emlékszem arra, hogy 224 injekciót kaptam. Először a határőrségnél ad­tam vért, amiért eltávozásban részesítettek. Később Nagy- lócon lettem községi KISZ-tit- kár. és itt saját példamutatá­sommal is mozgósítottam a fi­atalokat a térítésmentes, ön­kéntes véradásra. Most éven­te háromszor adok vért. A közérzetem kitűnő, fáradtsá­got nem érzek. Ötvenszeres véradó szeretnék lenni. Strehó Barnabás személyes példamutatását a véradómoz­galom elismeri, az elmúlt év­ben a megyei szervek is ki­tüntettek. Rácz András-adómozgalom üzemi ered- nényeiről. — Sok dolgozó a munka- dő-kedvezményt sem veszi génybe, folytatja a véradást tövetően a korábban abba- lagyott munkát. A véradómozgalom a szo­cialista brigádok tevékenysé­gébe is beépült, és már az íves alapvállalásban is jelzik inkéntességüket a brigád ta- äok. Talán ez is segíti, hogy i véradók száma tovább nö­vekedett a gyárban. — Ez évben 238 ELZETT- Syári dolgozó adott térítés­mentesen vért, ez az átlagos létszám 30 százaléka. A vér­idók közül 73 fő rendelkezik irány fokozattal, 63 fő ezüst­éi a bronz fokozatot 128-an tapták meg. Sza’oóné Hakkel Lídia vö- ■öskeresztes titkár elmondja, logy valamennyien átvették i kitüntetést és a vele együtt iáró pénzjutalmat, amit az izem ad. A legújabb intézke­Salgótarján vízellátásának gerincét az ÉNRV mihálygergei víztermelő telepe adja. Napi átlagban 10 ezer köbméter kiváló minőségű ivóvizet kap a város, aminek kémiai pa­ramétereit naponta vizsgálják. A diszpécserközpontból figyelemmel lehet kísérni a víz útját. AZ OLVASD KÉRDEZ Ili szolgáltatások és ügyintézés az OTP-nél A NÖGRÁD-fórum címmel indított új sorozatunk ven­dége első alkalommal Zsidai László, az Országos Takarék- pénztár Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetője volt. A fórumon elhangzott kérdések megválaszolását a NÖGRÁD hasábjain, is folytatjuk. Ezúttal többnyire az új szolgálta­tásokkal és az ügyintézéssel kapcsolatos információkat kö­zöljük, s a közérdekű kérdéseknek és válaszoknak a továb­biakban is helyet adunik. Sokat lehet hallani az utób­bi években a takarékcsekk­ről. mégsem terjedt el elég­gé. Többen úgy vélik, hogy a nehézkes eljárás, a körül­ményes beválthatóság ennek a magyarázata. Mi erről az OTP igazgatójának a véle­ménye? Hazánkban a 80-as évek elején vezették be a takarék­csekket. mint új fizetési mó­dot. Célja a készpénzforga­lom csökkentése, kímélése. Minden átutalásibetétszámla- tulajdonos megfelelő fedezet esetén takarékcsekket vált­hat. amellyel minden olyan helyen fizethet, (kereskedelem, vendéglátás stb ). ahol a ta- karékcsekk emblémája jelzi ezt a lehetőséget, illetve bár­melyik takarékpénztári fiók­nál. postahivatalnál és taka­rékszövetkezetné! készpénzt vehet fel. Valóban, kezdet­ben nehézkes, körülményes volt a csekkek beváltása, ke­zelése. mint minden új. ez is nehezen terjedt. Az emberek, már csak megszokásból is, jobban kedvelik a készpén­zes fizetést. Az idők- folya­mán a beváltás egyszerűsö­désének hatására használata egyre inkább elterjed. Bizo­nyíték erre. hogy amíg a be­vezetés évében egyegv csekk beváltása meevénkben ku­riózum volt. addig ebben az évben már 674 esetben, csak­nem 2 miiló forintos készpénz nélkrHi forgalmat bonyolítot­tak le a csekktulajdonosok. Azt. hogy a kereskedelemnek is egyre inkább előnyös, bi­zonyítja a Skála-Metró­val kötött szerződésünk, mi­szerint az áruház egv-egy csekket az általános 5000 fo­rinttól eltérően, 10 000 forint összeghatárig fogad el. A lapok hírt adtak arról, hogy megalakult az OTP— Peota Tours Utazási Iroda. Milyen lehetőséneket kínál az új kezdeményezés? Az elmúlt év januárjában alapították az osztrák—ma­avar érdekeltségű utazási iro­dát. az OTP—Penta Tourst. A Penta által ajánlott, utak egy részét forintért. másik részét egvéni valutakeret ter­hére. valamint devizáért le­het isénvbe venni. További lehetőség a TOURÖPA szer­vezésű utakon való részvétel, ezeket csak devizáért adjuk, ezért a devizaszámla-tulajdo­nos ügyfeleink érdeklődésére számítunk. Megyénkben a kiutazás nehezen indult, az el­múlt évben csak néhány bécsi utat tudtunk értékesí­teni. Utasaink kedvező vé­leményének hatására az idei forgalmunkon már érezzük a fellendülési. 1985-ben már Nvugat-Európa majdnem minden országába értékesí­tettünk utakat, sőt az USA- ba is. Az iroda külföldiek be­utazásával is foglalkozik. Ez év március 1-től az OTP— Penti Tours tevékenysége to­vább bővült. MALÉV-ügynök- ságként repülőjegy-eladási tevékenységet is folytatunk. Ennek keretében gondosko­dunk helyfoglalásról az OTP— Penti Tours repülősútjaink­hoz; repülőjegyet szerzünk be a vállalatok, intézmények megrendelései alapján: kül­földi és magyar állampolgá­rok turista-látogató és hiva­talos utazásait bonyolítjuk le. A jegyiroda, mint MA- LÉV-ügynökség. elsősorban a MALÉV útvonalhálózatára ál­lít ki repülőjegyet, valamint minden olyan légitársaság járataira, amellyel a MALÉV- nek szerződése van. Hivatalos külföldi útról megmaradt kiküldetési díj (valuta) ügyintézésére hol van lehetőség? A külföldi kiküldetés so­rán megtakarított valuta ügy­intézését 1982 májusától — a budapesti kerületi fiókokon kívül — a megyei igazgató­ságok is lebonyolítják. A devizaszámlára történő lefi­zetéshez a kiküldő szerv 30 napnál nem régebbi keltezé­sű igazolása szükséges. Az új vállalkozási formák elterjedése mennyire érinti a takarékpénztár tevékenysé­gét? A takarékpénztár 1984-től vállalkozói banktevékenységet is ellát, ennek a feladatnak tesz eleget a központban ala­kult vállalkozási iroda. Fel­adata kifejezetten üzleti jel­legű, többek között hitelt nyújt egyéni és társas, ma­gánvállalkozók részére is. ha a kockázat nagysága, az ige­nyelt hitel összege, a saját erő mértéke, a visszafizetés időtartama eltér a rövid és középlejáratú hitelek feltéte­leitől. ■ Ilyen arányú érdeklő­dés már igazgatóságunknál is volt. A vállalkozói tevékeny­séget a takarékpénztár első­sorban a hitelnyújtás útján támogatja. Egyéni vállalko­zók — főként kisiparosok és kiskereskedők — általában műhely- és üzlethelyiségek építésére, felújítására, gépek és munkaeszközök vásárlásá­ra. anyag-, árukészlet beszer­zésére veszik igénybe a köl­csönt. A VI. ötéves tervidő­szak első 4 évében 324 eset­ben engedélyeztünk egyéni vállalkozók részére kölcsönt, összege megközelítette a 20 millió forintot. A kisvállal­kozások, gazdasági munkakö­zösségek részére csekkszámlát vezetünk. A pénzforgalmu­kat ezen bonyolítják le, nyil­vántartásunkban 505 ilyen számla van. Néha úgy tűnik az ügyfél­nek. hogy kissé körülménye-- sen tudja pénzügyeit intézni az OTP-nél. Milyen intézke­dések szolgálhatják a gyor­sabb kiszolgálást, főleg csúcs­időkben? A takarékpénztár a lakos­ság érdekében igen széles körű pénzügyi szolgáltatói te­vékenységet lát el Az ügy­intézési időt nagymértékben befolyásolja, hogy milyen jellegű szolgáltatásunkat ve­szik igénybe. Nyilvánvaló, hogy a takarékbetét-elhelye­zés. vagy hiteltörlesztés befi­zetése lényegesen kevesebb időt igényel, mint egy lakás- vásárlás, ami engedélyek, igazolások, pkmányok, válla­lati támogatások beszerzésé­vel is együttjár. A kérdésben körülményesnek nevezett ügyintézést az előbbieken kí­vül befolyásolhatja a banki előírások betartása, valamint a nagyon változó ügyfélfor­galom alakulása. Az elmúlt 5 év a'att forgalmunk 60—70 százalékkal emelkedett. A mi érdekünk is a gyors, kul­turált ügyfélszolgálat biz­tosítása. eZiért igazgatóságun­kon és Balassagyarmaton ál­landó jelleggel egyszemélyes betétpénztárt üzemeltetünk, csúcsidőkben kisegítő pénztá­rakat. állítunk fel. informáci­ós szolgálatot működtetünk. Ezen felül igény szerint a többi fiókunknál is arra tö­rekszünk, hogy különböző tá­jékoztatókkal, propaganda- anyagokkal. kiadványokkal segítsük ügyfeleink eligazodá­sát. Még egy kérdés az ügyféli fogadásról: milyen lehetősé­gük van a dolgozóknak Nóg- rádhan arra, hogy az OTP- vel kapcsolatos ügyeiket mun­kaidejük után is elintézhes­sék? A megyében működő hét takarékpénztári egység a he­lyi igényeknek és szokások­nak megfelelően alakította ki nyitvatartási rendjét. Kieme­lem, hogy a megyei igazga­tóságon csütörtökön 8 órától' 16 óráig hosszabbított nyitva­tartási időben fogadjuk ügy­feleinket, szombaton pedig 8 órától 11 óráig ügyeleti szol­gálatot tartunk, amikor ta­karékbetét be- és kifizetést teljesítünk, csekkbefizetést fogadunk el, és információs szolgálatot látunk el. Több kezdeményezésünk volt a nyitvatartási idő rugalma­sabb kialakítására, azonban valamennyi formánál az volt és jelenleg is az a tapaszta­latunk, hogy ügyfeleink nem használják ki a felkínált le­hetőségeket. A megszokás itt is erősen él az emberek­ben. Itt utalok az átutalási betét, munkabér-átutalás és takarékcsekk előnyeire. Telefonszóm-vóltozósok Varsóban A lengyel posta tájékozta­tása szerint augusztus 17-től Varsóban megváltozik a te­lefonszámok egy része. A ,,62 ’-es és a „67”-es számok­kal kezdődő, hat számjegyű telefonszámok elé a „6”-os számjegy kerül. Az ily mó­don hét számjegyűre válto­zott telefonszámokat távhí­vással a többitől eltérően a 2úes körzetszámmal lehet hív­ni. A nemzetközi távhívó­hálózatba bekapcsolt hazai készülékekről e varsói állo­másokat. tehát távhívással a következőképpen lehet felhív: ni: az első búgó hang után tár­csázni keli a „00”-át, majd a magasabb, második búgó hang után Lengyelország „48”-as hívószámát, ezt követően a 2-es körzetszámot, majd '■>- lyamatosan a varsói előfizető hétjegyű telefon számát. A többi varsói telefonszám változatlanul hat számjegyű marad, és azokat távhívás­sal az eddigiekhez hasonlóan a „22-es” körzetszámmal le­het elérni. így Magyarország­ról ezen állomások hívásánál a második tárcsahang után először a „48 -at. majd a ,.22”-es számot kell tárcsázni és utána folyamatosan a hat számjegyű varsói hívószámát. Marco Polo nyomában Nekivágott útjának az a nemzetközi expedíció, amely­nek célja, hogy Pakisz­tán keleti részéről indulva, a Karakoram-hágón átkelve jusson el kínai területre, majd onnan Pekingbe — azon az útvonalon, amelyen a XIII. században Marco Polo is vé­gigutazott. A csoportot az amerikai Harry Rutstein vezeti. Az expedíció tagjai között több kínai újságíró is van. Az utazókra 6400 kilométeres út vár. A híres selyem útján kí­vánnak haladni, miként egy­koron Marco Polo és társai. Az expedíció közlekedési esz­köze a gépkocsi; azokon á helyeken azonban. ahol m^i már nem vezet út, tevét, lo­vat és jakot is igénybe vesz­nek. A vállalkozás költségeit, mintegy 100 ezer dollárt Rut­stein Marco Polo-alapítványa fedezi. Ez az első alkalom, hogy a kínai hatóságok ame­rikai kutatóknak engedélyez­ték az ősi kereskedelmi út­vonal kínai szakaszának be­járását. Marco Polo 1275-ben indult Velencéből, 21 ezer kilomé­ternyi utat tett meg Pekin- gig, majd 1295-ben tért visz- sza hazájába. blÓGRÁD — 1985. augusztus 17., szombat Racskó Pálnéval, a Magyar Vöröskereszt szécsénvi városi jogú vezetőségének titkárá­val beszélgetünk a véradás­ról. — Ez az a mozgalom, mely­ben a résztvevők nem kérde­zik meg, hogy ..miért?”. és ,.kinek?”. Egy törekvés, szán­dék vezérel mindenkit; ön­zetlenül segíteni a bajba ju­tott embertársakon — utal a veradómozgalom lényeges vo­násaira. — Meggyőződésem, hogv az egymásért való ten­ni akarás sehol sem ölt. úgy testet, mint a mi véradómoz- ga'munkban. Racskó Pálné örömmel ad tájékoztatást arról is, hogy több véradónaora került sor Szécsénv térségében é«t to­vább növekedett az önkéntes véradók száma. — Hol lesz legközelebb vér­adás. — Az ELZETT gyárában. ☆ A portán ismerősként fo­gadják a rendészet dolgozói a Nógrád megyei vértranszfú- ] ziós állomás főorvosát, dr. Halász Józsefet és a vérvé­telre kiszállt „brigád” tagja­it. Az üzemi vöröskeresztes aktívák már előkészített he­lyiségekkel várják az érkező egészségügyi szakembereket. . Szabóné Hakkel Lídia, a Vő- 1 röskereszt szervezetének tit- j kára már összesítette a je- , lentkezéseket: 130 dolgozó vár véradásra. — Az idén ez már a má- ' sodik véradónap — mondja j Boldog Istvánná üzemi nővér. f A véradásra érkezőket Ág- , ner Jánosné nyugdíjas, vö- J röskeresztes aktíva fogadja. ’ Különösen ügyel az első vér­adókra. akik most vállalkoz­tak nemes cselekedetre. — Bátorítani kell őket és az J sem árt. ha ió hangulatban a szorongást leküzdve járják | végig a nyilván tartásba vétel, ! a vizsgálat, és a vérvétel „út- | ját” — magyarázza a nagy ta­pasztalattal rendelkező vö­röskeresztes. * ! Róka Miklós, a gyár igazga- ; tója is kedvezően szól a vé- i

Next

/
Thumbnails
Contents