Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

Mikor kérhető az örökbefogadás megszüntetése? J. G. p.-i olvasónk előző házasságában örökbefogadta feleségének gyermekét, házasságuk azonban megromlott, el­váltak. Most újabb házasságot kivan kötni, es az örökbe­fogadást meg akarja szüntetni, mivel időközben a vér sze­rinti apa ismertté vált. Kérdése: pan-e lehetőség az örók- be'ogadás megszüntetésére és milyen eljárással? A házasságról, a családról és a gyámságról szóló tör­vény határozza meg az örökbefogadás célját. Ezek szerint az örökbefogadás célja az. hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcso­latot létesitsen és elsősorban olyan kiskorúak nevelését biz­tosítsa. akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik nem kepesek megfelelően nevelni. Az örökbefogadás joghatása az. hogy az örökbefogadott mind az örökbefogadóval', mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lep. így például eltartási kötelezettség keletke­zik. avagy mód nyílik az „egymástól való” törvényes örök­lesre. Ugyanez a helyzet olvasónk esetében is. Itt a közös gyer­mekké fogadás egyik esetéről van szó: az egyik .házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe. Az örökbefogadás megszüntetésére két eljárás is lehető­séget ad. Az egyik a gyámhatóság előtti eljárás, amelyre az érdekelt felek kölcsönös kérelme alapján kerülhet sor. A másik a bíróság előtti eljárás, amelyet bármelyik fél kezde­ményezhet. A gyámhatóság az örökbefogadás felbontását csak akkor engedélyezheti, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak ak­kor. ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Ezen eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgathatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadá­lya. A bíróság akkor bonthatja fel az örökbefogadást, ha akár sz örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy.ha az örökbefogadás cél­ját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Ha azért kérik a felbontást, mert az örökbefogadás a társadalmi rendelteté­sét nem tölti be, a bíróság gondosan vizsgálja, hogy a tar­tást, az örökbefogadási kapcsolatot valóban meghiúsító kö­rülményekről van-e szó, vagy pedig múló. átmeneti, esetleg nevelési nehézségekből adódó problémákról. Az örökbefogadás bírósági felbontását — mint fentebb említettem — bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott erdőkében pedig az örökbefogadás bírósági felbontása iránt s gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Az örökbefo­gadás felbontása után az óroKbefogauott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselhetik, kivéve ha a gyámhatóság, illetve a bíróság másképp ren­delkezik. Olvasónk tehát ügyével vagy a gyámhatóságot — ez a városokban a tanács vb igazgatási osztálya —, vagy a te­rületileg illetékes bíróságot keresheti meg. I>r. Zs. A. Étem gyűjtök találkozója A Magyar Érem gyűjtők Egyesülete, augusztus 3—4-én, Zalaegerszegen tartotta XV. országos vándorgyűlését. A vándorgyűlésen, a Nógrád megyei szervezet 18 fővel képviseltette magát. Örven­detes volt, hogy a 18 fő kö­zű 6 no vett részt az ünnep­ségen. A nógrádi gyűjtők augusz- aus 2-án délután érkeztek Zalaegerszegre, ahol megte­kintették a város nevezetes­ségeit, többek között á Göcsej Múzeumot, a Szivárvány tv- műsorból ismertté vált zsi­nagógát, a tv-tornyot. a fa­lumúzeumot és sok más ér­dekességet. Tíz órakor kezdődött a dtszünnepség, hol Zalaeger­szeg tanácselnöke köszöntötte a megjelent éremgyűjtőket és röviden ismertette a város •történetét, ’ fejlődését. Ezt kö­vetően a Göcsej Múzeum igazgatója méltatta Deák Fe­renc. — a haza bölcse. — Za­laegerszeg szülöttjének élet­útját, — munkásságát. A disz­Leveiezőink írják Szakmunkástanulók az NOK-bó! Az Üvegipari Művek és az NDK-beli torgaui üvegkombi­nát között 1980-ban jött létre az a csereüdültetési szerző­dés. melynek alapján július 25. és augusztus 3 között hét szakmunkástanuló és két szak­oktató volt vendége a salgó­tarjáni síküveggyárnak. A kellemes üdülésért fele­lős személyzeti osztály mun­katársai gazdag programöt ál. látottak össze a fiataloknak. A második napon — a dél­előtti tgyárlátógatás után — megtekintették a várost, a EGY A SOK KÖZÜL bányamúzeumot, a vásárcsar­nokot, este a gyári KlSZ-fia- talokkal volt baráti találko­zás. Egyik napon kirándulás’ke­retében ismerkedtek gyönyö­rű fővárosunkkal. A 211. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben szakmai tájékoztatást kaptak az ott folyó munkáról, a tanítási módszerekről, láthatták a leg­korszerűbb szemléltetési esz­közöket, berendezéseket. Hol­lókőn megcsodálták a népvi­seletet. a népművészeti ha­gyományokat. Egerben pedig megismerkedhettek történel­münk egy darabkájával. Az utolsó nap egy nekik különleges élményt jelentő szalonnasütéssel búcsúztak a várostól. Maradandó emlékekkel tér­tek vissza hazájukba, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Jövőre síküveggyári szakmunkástanulók üdülnek náluk, Torgauban. Keményvári István VörÖskcrcszl-a la pszervezet Somoskőújfaluban ünnepség befejező aktusaként. Székely Dénes, a MÉE elnö­ke és dr. Mészáros István, MÉE főtitkára — kitüntető emlékérméket és vándorser­leget adott át az egész éves jól végzett munkáért. A díszünnepség után a me­gyei művelődési és ifjúsági központban rendezett érem- és plakettkdállítást tekintet­ték meg a résztvevők. A vándorgyűlésen megje­lent éremgyűjtők, délután érem cserén, és éremárverésen vettek rszt. Az árverésen gazdát cserélt a nagy összegű tallértól a kisebb értékű lyu­kas két filléresig. Ä nógrádi éremgyüj+ők 3- án az éjjeli órákban jó han­gulatban érkeztek haza. — ki-ki saját falujába, városá­ba. A nógrádi éremgyűjtők tábora ezúton is szeretné megköszönni a Nógrádi Szén­bányák Vállalatnak, hogy az aul óbuszt rendelkezésükre bocsátotfa. Béna József MÉE Nógrád megyei titkára Somoskőújfaluban tíz éve végzi a titkári teendőket Tá­las Miklósné a Vöröskereszt­ben, aki „civilben” óvónő. A közelmúltban folytatott be­szélgetésünk alkalmával meg­tudtam tőle, hogy az alap­szervezetnek jelenleg 240 tag­ja van a községben, de mun­kájuk nyomán ez a létszám tovább bővül. Éves terveik­ben is ez áll, bővíteni a tag­létszámot, főként a fiatalság köréből. Cél az, hogy egész­ségügyi vonalon még több le­gren a tájékozott ember. Színes programot állítottak össze, melyben szerepel a fel- világosíló tevékenység mellett a kiáljít^s.ok megrendezése, például a tejtermékek fo­gyasztásának szerepéről, a rostos üdítőitalok fogyasztásá­nak előnyeiről,' a helyes táp­lálkozásról. Különböző elő­adások hangzottak és hang­zanak el az idegrendszeri megbetegedésekről és egyéb fontos, az egészséges életmó­dot szemiéleltető bemutatók­kal. A községben 14 egészség- ügyi állomás működik, ame­lyekben mintegy 28 elsőse- gélynyújtó-tanfolyamot vég­zett aktíva tevékenykedik. A véradásban is élenjár­nak, többszörös véradók van­nak a községben, mint Apró Mihály, aki negyvenszeres és felesége, aki húszszoros vér­adó. Oravecz László és Sípos László több mint tízszeres véradók. Családi Lap 130 o’vasóhoz, a Gyermekünk c, folyóirat pe­dig ötven családhoz jut el. Az alapszervezet részt vett a tisztasági, lomtalanítási ak­cióban, munkájuk itt is ered­ménnyel járt. Nagy figyelmet fordítanak a helyi öregek nap­közi otthonára, az ott élők szociális körülményeire, ki­ket tőlük telhető módon se­gítenek, támogatnak. Az egészségügyi világnap alkal­mából programba iktatták, hogy elsősorban a KISZ-fi­atalokat nyerik meg a vörös­keresztes munka szépségei­nek, akik fokozatosan venné­nek részt különböző tanfolya­mokon. Az eredmények szépek, a tervek biztatóak, amelyeknek megvalósításában nagy szerep hárul az alapszervezet veze­tőségére és minden szorgal­mas aktívájára — mondta be­fejezésül Tálas Miklósné, az alapszervezet titkára. Takács Lajosné Szerkesztői üzenetek R. r,. (Pösténypuszta): Köz. érdekű panaszuknak vizsgá­latát megkezdtük. Előrelátha­tóan a jövő hét íulyamán hoz. zá jutunk a szükséges infor. manókhoz — amikor is vála­szolunk a levelében feltett kérdéseire Tisztelt iszerkesztőség Kérjük a balassagyarmati mozinézők érdekében pár so­ros írásunkat megjelentetni: „1985. augusztus 6-án a 17 óra 45 perckor kezdődő film­re jegyet vásároltunk, amiJ kor a jegyszedőkhöz értünk,1 közölték velünk, hogy a je­gyek a 15 óra 30 perckor kezdődött előadásra szóltak; Ezután mi a jegypénztárhoz fordultunk, ahol a pénztáros nem megfelelő hangnemben közölte, hogy távozás után reklamációt nem fogadnak el. Mi ezt a választ elfogadtuk volna, de közben több fi-tal és egy néni jött a kislányá­val. akik ugyanezt a problé­mát vetették fel. Ennyien azért mégsem tévedhettünk, ugyanakkor, bár nem ez az első eset, kénytelenek vol­tunk újra megvásárolni a be­lépőjegyeket a háromnegyed hatos előadásra, melyet na­gyon igazságtalannak tartot­tunk. Szeretnénk, ha az illetéke­sek intézkednének, hogy á jövőben hasonló eset ne for­duljon elő. Tisztelet+el: , Fülöp Hajnalka, Kováéi Tünde, Lengyel Rita, Len­gyel Zoltán, Kótner Imre, Pécsik Tibor és még sokan mások.” EMBERSÉG Mindennap nagy izgalommal várom a postabontást, sem­mivel sem kisebb egy reggel sem az érdeklődésem az ol­vasói levelek iránt, hiszen emberi sorsok, gondok nehézsé­gek és örömök íródnak papírra. Végtelen öröm számomra az olvasók irántunk érzett bizalma. Ma például megint egy szűkszavú, de annál többet mondó élet tárulkozott fel a nadújfalui Seres János szerkesztőségünknek írott levelében. Köszönetét kíván mondani, hogy miért? A nagy betűs EM­BERSÉGÉRT. ..Tisztelt Szerkesztőség. Ezúton szeretnék köszönetét mon­dani a Ganz-MAVAG' mátranováki gyáregysége vezetőinek és dolgozóinak, volt munkatársaimnak, akik nagy odaadás­sal, saját munkájukkal a legmesszebbmenőkig segítettek rajtam. Lehetővé tették számomra, hogy rokkantkocsimmal kimozdulhatok a lakásomról, elindulhatok vele a falu bár­mely irányába. Köszönöm mind annyinknak a törődést, a gondoskodást, amely nélkül örökre távol maradhatott volna tőlem a külvilág!” A sorokhoz kommentár nem kívánkozik. Ismét egy Kol­lektíva adta tanújelét annak, hogy nemcsak addig kell egy ember, egy munkatárs, amíg aktív munkával vesz részt az üzem, a gyár életében, hanem akkor is, amikor az élet előre nem látott gondjaival, bajaival kell megküzdenie. Se­gítőtársai embersége egy percig sem vitatható, amelyet mi is megtoldunk egy köszönettel, s minden emberi elísme- réssdi! — U — Id. Cs. G-né (Salgótarján): Megértjük felháborodását, ez­úttal azonban arra kérjük, szíveskedjék panaszával köz­vetlenül a Volán 2. sz. Válla, lathoz fordulni. M. S. (Salgótarján): Ked­ves olvasónk, levelezőnk Na­gyon szép. hagy a volt műn. dér becsülete érdekében tol­lat fogott, s megírta elkép­zelését. Őszintén sajnáljuk, hogy ezúttal közlésére még. sem vállalkozhatunk. Köszön­jük fáradozását. D. V. S. (Salgótarján): Sze­mélyesen előadott panaszuk, ra ismét intézkedtünk, sür­gettük az illetékesnél a vá. lasz megadását. Tehát nem fe­lejtettük el ígéretünket, de sajnos objektív akadályokba ütköztünk. Amint rendelke­zünk a szükséges, illetve a kért információval azonnal továbbítjuk a megbeszélt mii. dón. Köszönjük és kérjük ad­dig is szíves türelmüket. „Akik dicséretet érdeittciMek " Balassagyarmaton a Kos­suth Lajos utcában a „Ba­lassa” Ruhaipari Szövetke. zetnek egy kis üzlete talál­ható. ahol elfogadható áron, jó minőségű ruhák vásárol­hatók. Az értékesítést rend. kívül ügyesen az ott dolgo­zó varrónők végzik, példás udvariassággal. Példaképül állíthatók az ott dolgozók a szakképzett kereskedők elé. Több ismerősöm vásá­rolt Mit női saoknyát, két. részes ruhát, kismama­ruhát, melyet ellenszolgál­tatás nélkül méretre igazi, tottak. Kedvességükért a szűkebb vevőkör nevében köszönetünket fejezzük ki. Fülöp Rudolfné Balassagyarmat HOZZÁSZÓLÁS A négylábúak védelmében.. Lapunk augusztus 9-i szá­mában „Kutyaügyek” címmel közöltük egy olvasónk és ügyeletes riporterünk beszél­getését, miszerint a salgótar­jáni Zöldfa utca 13. környé­kén éjnek idején felverik a csendet a kóbor kutyák. Cik­künk nyomán levelet kap­tunk a Zöldfa utca 13-ban ia- k Adorján Gyulától, aki az alábbiakban cáfolja a fent hi­vatkozott. olvasói bejelentést. Íme levelének rövid kivonata: ;.Augusztus 9-én este, azaz 23 óra 30 perckor valóban ha­talmas csetepatét csináltak a derék négylábúak, de annak oka volt. Ugyanis házunktól mintegy 50 méternyire két il­letéktelen személy behatolt egv zártkertbe. Mivel éjsza­kára ki-ki a saját portáján elengedi házőrző kutyáját, azok vigyáznak az éj idején a gazdák tulajdonára. Nos, a megengedett módon szabadon bocsátott kutyák valóban haj­tóvadászatot indítottak az is­meretlen két idegen ellen olyannyira, hogy azok elhagy­ták Páifalva határát. Ezt ma­gam láttam, mert vettem a fáradtságot éjnek idején és ki­mentem megnézni, hogy mi is lett a házőrző kutyákkal illetve mi gerjesztette harag­ra őket. Ezt többen is 'láttuk Viszont el merem mondani hogy a Zöldfa utcában még senki nem látott kóbor kutyá­kat, és senki nem esett azok­nak áldozatául. Az igazság érdekében csak ennyit kíván­tam elmondani.” Ritkán fordul elő, hogy va­laki tollat fog a négylábúak védelmében, mi mindeneset­re helyt adtunk olvasónk ké­résének. közöltük az általi megfigyelt esetet, annál is in­kább, mivel ha valóban gaz­dátlan kutyák kóborlásáró lett volna szó, a cikkben ij hivatkozott illetékes jelentett! volna, hogy a Zöldfa utcába: ennyi vagy annyi gazdátlai kutyát begyűjtötték, va® esetleg sikertelen kísérlete tettek. Összeállította: Tóth Jolán Fiú, népviseletben Tóth Veronika felvétele NÓGRÁD - 1985. augusztus 15- csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents