Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

Ö//i v '"O'; /' Hová lettek a kőművesek? Gereiyes [mire emlékezete Az olvasok lóriin SBTC-győzelem a főpróbán Hálózatbiztonság számítógéppel VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD 1SZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS K XLI. ÉVF., 191. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. AUGUSZTUS 15-, CSÜTÖRTÖK Népességmegtartó képesség és úthálózat Nógrád megye lakosságának 51.3 százaléka él kistelepü. léseken, az aprófalvak 127 200 polgárának mindennapjairól volt szó a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egyik ülésén, amikor többek között megtárgyalták a falvak közlekedésének helyzetét. A tanácskozáson a népességmeg­tartó képesség növelésére utalva az egyik különösen fontos alagazatnak minősítették a közúthálózatot, annak állapo­tát. A kialakult útrendszer az «rimáit eveki>en mennyiségi­leg es minőségileg is fejlő­dött, de korántsem tudott lé­pest tartani a motorizációval, illetve a gazdaságii és torsa- dwlimá változásokkal!. Az or­szágos főútvonalak, csomó­pontok fejlesztése mellett nem jutott elég erő a kistelepülé­seket az országos hálózatba kapcsoló bekötőutak megfe­lelő minőségű kiépítéséire és karbantartására. Mint a vég­rehajtó bizottsági ülésen el­hangzott: ezek az utak ala­csony színvonalú, műszaki technológiával készülték, nem megfelelő a vízelvezetésük sem. Ezek következtében nagymérvű az utak állagának romlása, a minőség az, időjá­rás függvénye. A helyzetértékelésre a me­gyei tanács közlekedési osz­tálya számos adatot is felso­rakoztatott. E szerint a me­gyében levő csaknem három­száz kilométernyi külterületi bekötőútból 82,4 kilométeres szakasz egynyomú — 28 szá­zalék —, s ezeken a bizton­ságos közlekedés feltételei tel. jeskörűen nem valósíthatok meg. Az országos közutak- ból az összekötő- és a bekötő­utak átkelési szakaszai csak­nem teljes egészében a kis­településeken vannak. Vala­mennyi útszakasz portalan í- tott. azonban csak húszszá­zaléknyi útburkolat minősít­hető korszerűnek. Nem szá­mottevő a kiemelt szegélyes, csapadékvíz-csartonával ellá­tott út. Ugyancsak nem si­került csökkenteni az úgyne­vezett zsáktelepülések szá­mát. a falvak 31 százaléka jelenleg is csak egy úton kö­zelíthető meg. A közlekedési osztály rámutatott, hogy a teherszállításnál ez a tény gazdasaga veszteséget okoz, a szeméivszállítáisban pedig az utazási időt növeli. A hely­zet megváltoztatására csak hosszabb távon, az anyagi le. hetőségek függvényében nyí­lik mód. A falvak népességmegtartó képességét döntően befolyá­solja a települések belső út­hálózatának és gyalogjárdái­nak állapota is. A tanácsi kezelésű utak 61 százaléka a kistelepüléseken van. s a ki­épített utak 58.6 húzódik az aprófalvakban. A burkolt utak átlagszélessége 3.8 meter —, ami egy nyomnak felel meg —, s a kiépített utak 13 szá­zaléka nem portalan ított. A járdák kapcsán a végre­hajtó bizottság ülésén el­mondták, hogy a falvakban a kiépítettség csaknem azonos a megyei átlaggal, az. elhasz­nálódás azonban nagyobb mér­vű. A legtöbb gondot a vízelvezetesi rendszerek hiá­nya okozza. nagymértékben veszélyeztetve a meglevő utak állagát. Több olyan telepü­lés is van Nógrád ban, ahol az utca, illetve az út egyben vízelvezető is. Sok esetben a lakóházak elhelyezése is gá­tolja a megfelelő utak kiépí­tését, nem veszik figyelembe az út, a padika, a vízelvezető árok és a járda terű létszük­ségletét. A népességmegtartó képes­ség erősödését jelzi, hogy egy­re több helyen építenek a falvakban nagy értékű családi hazakat, ezt a folyamatot az úthálózat kiépítésé a szüksé­gesnél lassabban követi. Ha­tározatában éppen ezért, a Nógirád Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága többek kö­zött arra hívta fel a figyel­met, hogy a helyi tanácsok­nak a községrendezési felada­tok tervezésénél és végrehaj­tásánál biztosítani k4ll az elő­írásoknak megfelelő útszéles- séget. A célok között fogal­mazták meg a forgalmi és gyűjtőutak két nyomra való bővítését, s a járdakorszerű­sítés mellett, folytatni kelj a nem megfelelő teherbírású — tanácsi kezelésű — hidak fel­újítását is. A biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében úgynevezett telemechanikus rendszer kísér­leti próbái kezdődtek el az ÉMASZ salgótarjáni üzemigazgatóságának kö/.poníi telephelyén. Az országos hálózathoz kapcsolódó üzemirányítóban számítógéppel ellenőrzik az áramszol­gáltatás műszaki paramétereit, figyelik a területükhöz tartozó vezetékrendszer működését, egy esetleges üzemzavart azonnal észlelnek, a hibát a komputer javaslatainak figyelembe­vételével távvezérléssel azonnal megszüntethetik. Az f.MA SZ salgótarjáni üzemigazgatósá­gának korszerű irányítóbázisa huszonötmillió forintba került. Képünkön Jakab Vince szak- szolgálati csoportvezető, Rózsa Ferenc telemechanikai ügy intéző és Monos Árpád üzem- irányító diszpécser a vezérlőteremben. —kulcsár— Külföldi vendégek az OMÉK-ra A 70. OMÉK alkalmóbó Váncsa Jenő mezőgazdasági éi élelmezésügyi miniszter meg hívására szerdán hazánkbí érkezett Nguyen Ngoc Triu, i Vietnami Szocialista Köztár­saság mezőgazdasági minisz­tere és Alekszej Gulenko, i Szovjetunió mezőgazdaság miniszterhelyettese, a magyai —szovjet mezőgazdaság együttműködési állandó mun kacsoport társelnöke. Csökkent a tejtermelés — más megyéből gátolták a hiányt Félévi számvetés a pöszlöl tejüzemben Átképzési támogatás — szélesebb körben Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke a mun­kaerő hatékony foglalkoztatá­sának elősegítése érdekében módosította az átképzési tá­mogatásról szóló korábbi ren­delkezését. Eszerint az új szakma elsajátításának idejére az eddiginél szélesebb körben igényelhető az átképzési tá­mogatás, amelyet a jövőben a pályakezdők és a bedolgozók számára is kérhetnek a mun­káltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy ellen­súlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, amennyivet kevesebb bért kapnak koráb­bi fizetésüknél az új szakma elsajátításának ideje alatt. A támogatás változatlanul 12 hó­napig folyósítható a betanítás esetén, illetve 30 hónapig a szakképzésben részvevők szá­mára. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési támogatást azoknak a dolgo­zóknak. akiknek a munka- viszonya, illetve munkaköre azért szűnik meg, mert a te­vékenységet, amelyben addig foglalkoztatták őket, felszá­molták a vállalatnál. így a vállalaton belüli munkaerő-át­csoportosításhoz ezután is kér­hető a támogatás, sőt az ed­digiektől eltérően nem korlá­tozzák ezt a létszámot. Iúe csak akkor lehet a munkaerő belső átcsoportosításához tá­mogatást kérni, ha az átkép­zés a termekszerkezet változ­tatásai vagy az eiektromzáció bevezetését, illetve kiterjeszté­sét segíti elő. A rendelkezés új eleme az is, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szer­vek igazolása alapján hárjm hónapon belül nem ' tudnak elhelyezkedni tanult szakmá­jukban, de van olyan mun­káltató, amely más szakmá­ban alkalmazni tudná őket, az ehhez szükséges átképzés idő­tartamára támogatásban ré­szesülhetnék. A jövőben a saját elhatáro­zásukból munkahelyet változ­tatók. valamint a szakkép­zettséggel nem rendelkező pá­lyakezdők számára is igényel­hetnek a munkáltatók átkép­zési támogatást, amennyiben az érintettek valamilyen hi­ányszakma vagy az elektroni- zációhoz kapcsolódó szakis­meret elsajátítására vállalkoz­nak. A rendelkezés új vonása az is, hogy az ÁBMH elnöke és a pénzügyminiszter együttes engedélye alapján az átkép­zés egyéb költségeinek egy része is átvállalható nyereség­adó-kedvezmény formájában, ha ahhoz jelentős foglalkozta­tási érdek kapcsolódik. A pásztói tejüzem vezetői műszaki értekezleten értékel­ték a napokban az l!)8.r>. évi tervcélok időarányos teljesí­tését. A félévi számvetésből kiderült, hogy az üzem fel­vásárlási körzetébe tartozó tejtermelő gazdaságok egy ré­szében esőkként a tejterme­lés. Ezért mintegy 400 ezer literrel kevesebbet tudtak fel­vásárolni, a tervezett, illetve a szerződésekben lekötött mennyiségnél. Ennek ellenére a lakosság ellátásában nem jelentkeztek zavarok, mert a tejtermelés csökkenéséből származó Hi­ányt más megyéből való vá­sárlással pótolta a tejüzem. Természetesen a szállítási tá­volság növekedése kedvezőt­lenül befolyásolta a felvásár­lási fuvarköltségek alakulá­sát. Termelési tervét — idő­arányosan — 100.8 százalékra teljesítette az üzem. Javult a termékek minősége. A rend­szeres hatósági ellenőrzések ez idáig nem találtak minő­séghibás terméket. Csökkent az üzletekbe kiszállított, a vásárlóknak annyi bosszúsá­got okozó folyós tejek ará­nya —, állapították meg a műszaki tanácskozáson. \ . A tejipari termékek érté­kesítése meghaladta a terve­zett szintet — 103 százalék — csak a vaj értékesítésben mu­tatkozik kisebb lemaradás, amely még az év végéig pó­tolható. A pásztóiak fontos munká­ja, hogy a tejipar által gyár­tott összes terméket forgal­mazza az élelmiszer-kereske­delem számára. Ezért a tej­ipari vállalatokkal kapcsola7 tot tart es az általuk gyártott termékeket a kereskedelem rendeléseinek, megfelelően tel­jesíti. Értékesítési feladatu­kat a hideg tél ellenére ered- ménvesen oldották meg az el­ső fél évben. Az üzemi kol­lektíva gondos és lelkiisme­retes munkája révén csök­kentek a termelés és forgal­mazás veszteségei, javult az üzem költséggazdálkodása. Ennek következtében az üzem eredménye meghaladta a ter­vezett szintet. Megnövekedett az, értékesítési terület. A má­sodik fél évben már a megye lakosságának mintegy 75—80 százalékát a pásztói tejüzem látja el tej- és tejtermékek­kel. A színvonalasabb lakos- sá-n ellátás érdekében a ke­reskedelmi szervekkel együtt­működve, bőséges áruválasz­tékkal, az olcsóbb termékek ajánlásával (alacsonyabb zsír- tartalmú tej, tejföl stb.) és pontos munkával készülnek a második féléves terv sike­res megvalósítására. j Nemzetközi meliorációs tanácskozás Új lanévre készek a megyeszékhely iskolái Salgótarjánban és vonzás- körzetében az alsó- és közép­fokú oktatás területén a ko­rábbiakhoz hasonlóan alakul­nak a tárgyi feltételek az idén is. I Az óvodások száma foko­zatosan csökken, így ■: ren­delkezésre álló 2250 férőhely elegendő az igények kielégí­tésére. Mindössze két lakó­telepi óvodára jellemző a zsú­foltság, máshol viszont lehe­tőség van rá, hogy a nagy csoportlétszámokat csökkent­sék, s ezzel növeljék a neve­lés hatékonyságát. Az általános iskolákban a demográfiai hullám még min­dig érezteti hatását. Jelentő­sebb létszámnövekedés a Beszterce- és a Gorkij-lakó­telepen lesz. de a nyugati vá­rosrész épületeinek átadásá­val több gyereket kell fo­gadnia a városközpont isko­láinak is A Beszterce-lakó- telepröl a korábbi kilenc ta­nulócsoport helyett tizenegyet kell majd naponta utaztatni a volt fiúkollégium épületé­be. a Petőfalvi iskola az if­júsági-művelődési ház épü­letét veszi igénybe tanítási ■órák megtartására. A középfokú tanintézetek 'tárgyi feltételei általában jobbak az általános iskoláké­nál. A létszám lassan növek­szik, ami azt jelenti, hogy a ’ demográfiái hullám íokoza- 1 ♦osan eléri a középiskolát. Az 1 Arany János úti gjmnáziu- * ' mot várhatóan 1987-ben ad- • ják át. A nyáron a megyeszékhely és környéke minden okta- ' tási intézményében elvégez- 1 ték a szükséges és előírt ta- ■ tarozási munkákat (festés, ■ mázolás, karbantartás, nagy- ’ takarítás). Egész évben folya­matosan végezték a nagy fel- J újításokat. Így került sor a i Csizmadia Sándor Üti Álta­lános Iskola teljes felújításé- ] ra, a Somoskőújfalui Általá- , nos Iskola fűtésszerelésére, a Bolyai János Gimnázium és a zeneiskola tetőszerkezetének szigetelésére. Tovább tart a volt fiúkollégium épületé­nek átalakítása általános is­kolává. Kedvezőek az új tanév in­dításának személyi feltételei. A meghirdetett több mint I félszáz pedagógusi állásra t nagy volt a túljelentkezés, de s az iskolák és a jelentkezők 1 igényei nem mindig voltak c összhangban. Az üres állás- 1 helyeket betöltö+ték, a még c hiányzó napközis tanári és c kollégiumi nevelőtanári állá- z sokat átmenetileg nyugdíjas t pedagógusok alkalmazásával oldják meg. 4 A Magyar Agrártudományi egyesület, a Nemzetközi ön- özési és Vízrendezési Szövet­ség és a Magyar Hidrológiai társaság rendezésében szér­ián a kertészeti egyetemen láromnapos nemzetközi tu- iományos tanácskozás kezdő- iött a meliorációnak a me- őgazdasági termelés fejlesz- ésében betöltött szerepéről. A tudományos ülést Soós 1 Habar, a Magyar Agrartudo^ < mányi Egyesület elnöke rtvi- totta meg, majd Dénes La­jos mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a melioráci­ós munkák hazai tapasztala« tálról. A tudományos tanácskozás son hazai és külföldi szak­emberek ismertetik a meli­orációs munkáik módszereit é* eredményeit, j Tanácsi testület tárgyalté:

Next

/
Thumbnails
Contents