Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NsÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 160. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JGLIUS 10., SZERDA Szervezési szigetek Lehetséges-e a gyártósorkapacitását 20 százalékkal növelni lágy, hogy nincs mód sem a létszám növelésére, sem pedig az adott technikai-technológiai feltételek megváltoztatására? A feladattal külföldi szervezőket bíztak meg, és gyorsan kiderült, hogy a kívánt kapacitásbővítés — csakis a munka átszervezésével — bizony, megoldható. És még mindig maradtak bő,séges teljesítménytartalékok, ugyanis a külföldi szakemberek által javasolt szervezési módszert sajátságos magyar specialitásokkal fűszerezték. A jórészt szakképzetlen segédmunkásokat foglalkoztató munkahely átszervezése közben érzékenyen ügyeltek, vigyáztak arra a néhány szakmunkásra, akiknek munkája a minőség és a mennyiség szempontjából meghatározó, s, akik ily módon a munkafolyamat kulcsfigurái. Ugyanis, ha az átszervezéssel a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyüket veszélyeztették volna, akkor az egész átszervezés kudarcával is számolni kellett volna. Ügyelni kellett a közvetlen munkahelyi vezetők „szervezésérzékenységére” is: anyagi ösztönzési rendszerük ugyanis nem a teljesítménytartalékok robbanásszerű, hanem csak fokozatos, lassú feltárására készteti őket. S persze, vigyázni kellett a segédmunkásgárdára is, mert. ha nem érzik az átszervezés azonnali — és kedvező anyagi következményeit, akkor egyszerűen odébbáll nak. A módszer: az átszervezést követő azonnali és általános orabéremelés — minden teljesítménynövekedés nélkül. így aztán mindenki jól járt, csak a külföldi szervezők távoztak csalódottan, mert be kellett látniuk, hogy munkájuk jó esetben is fél sikerhez vezetett. A teljesítmények és a bérek valamicskét közelebb kerültek ugyan egymáshoz, de a keresetek közötti különbségek nem annyira a teljesítménykülönbségeket, hanem inkább a szóban forgó munkaszervezetre jellemző hatalmi viszonyokat tükrözték. Márpedig az általuk végzett munka sikerének alapfeltételeként a teljesítmények és a bérek közvetlen kapcsolatát jelölték meg... Más példa: a gépipari nagyvállalatnál egyre többe került és még több gondot okozott a tmk-munka. Az átszervezéssel megbízott külföldi szakemberek első figyelmeztetése: ha egyszer „tervszerű megelőző karbantartás”, akkor semmi helye az utólagos és tervszerűtlen kapkodó javítgatásoknak. Tehát a szervezési javaslat: előre megrendelni az esedékes karbantartási munkákat, ezeket — a megrendelések alapján — előre tervezni és szervezni, jó előre kidolgozni az egyes munkafolyamatok irányítását, megoldani e munkálatok hatékonyságának mérését, hozzárendelni a megfelelő ösztönzési eszközrendszert, és végül az egész folyamatról pontosan informálni az illetékes vezetőket. A tagadhatatlanul racionális elképzelés annyira megtetszett a vállalat vezetőinek, hogy a módszert „egy az egyben” alkalmazni kívánták á váratlan üzemzavarok elhárításával foglalkozók —, vagyis a hagyományos értelemben vett tmk- sok —ökörében is. A következmény: teljes csőd. A gyors reagálást, a hirtelen támadt zavarók esetén nélkülözhetetlen mozgékonyságot és rugalmasságot tanúsító javítóbrigádok egyszerűen nem tűrték meg a folyamatosan tervezett, a géphibák megelőzésére kitalált — ráadásul a hatékonyságot szolgáló szigorú normázási módszerekkel kombinált —szervezési eljárást. Nem is csoda! A tűzoltók munkáját sem előre megállapított normaadatok szerint értékelik... De, mert belekényszerítették őket e rendszerbe, a karbantartómunka minden korábbinál mélyebb mélypontra süllyedt: egyre több volt a váratlan géphiba, s egyre nehézkesebben ment b javítás. Az akció végül is odavezetett, hogy közös megegyezéssel tartósították a felemásra szervezett karbantartási rendszert; fokozatosan enyhítették a rendszer szigorát, lazították a prémiumfeltételeket, a munkamegrendelés és az elszámolás rendjét. . Az imént vázolt két — és az ezekhez hasonló sok más — példának közös a lényege és a tanulsága: úgy látszik, hogy a vállalatvezetők, s még inkább a termelést közvetlenül irányítók cselekvését a kelleténél jóval kevésbé motiválja a termelékenység növelésével elérhető eredményesség. S ez mindeddig a vezetők érdekeltségi rendszerének hibáira, ellentmondásaira volt visszavezethető. Másrészt: a hazai szervezési gyakorlat többnyire inkább a termelő munkahelyekre szorítkozik; az irányító munkában és a termelés előkészítésében alig-alig fedezhetők föl az átszervezésekből szükségképpen adódó konzekvenciák. Nem is nagyon lehet ez másként, mert — és harmadsorban — a vezetők kezében sincs annyi és olyan hatásos eszköz, amely a szervezési akciókkal megmozdított tartalékok folyamatos és hosszabb távon is jellemző hasznosításához kellene. Röviden és kényszerű egyszerűsítéssel fogalmazva: a teljesítmény-visszatartásra ösztönző -érdekeltségi viszonyok közepette jó esetben is csak afféle szervezési szigetek tűnnek fel a vállalatoknál, hogy aztán előbb-utóbb eltűnjenek, visz- szasüllyedve a gazdálkodás általános feltételrendszerébe. Nem kellene meghosszabbítani, tartóssá tenni e szervezési szigetek létét? Első lépésként sokat jelentene, ez is. Várkonyi Péter Hágában r Varkonyi Péter külügyminiszter Hans van den Broek holland külügyminiszter meghívására kedden hivatalos látogatásra a Holland Királyságba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bart von Bartheid, a Holland Királyság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Várkonyi Péter külügyminiszter keddien délelőtt bwatalos látogatásra Hágába érkezett. A rotterdami repülőtéren Hans van den Broek holland külügyminiszter fogadta őt a budapesti holland és a hágai magyar nagykövet társaságában. A két külügyminiszter rögtön megkezdte a megbeszéléseket, amelyeken a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett érintik a főbb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatok adószerű témáit is. (iM'Elá Amíg az iskolacsengő hallgat Megújuló intézmények Elcsendesedtek az iskolák, bezárták kapuikat, s a gyerekhad ezekben a hetekben a kirándulóhelyek, az üdülők felé veszi útját. Míg ők pihennek, regenerálódnak, addig kerül sor az intézmények felújítására, megszépítésére, karbantartására. Balassagyarmat öt általános iskolája közül a Bajcsy-Zsi- linszky útiban egymillió-kétszázezer, a zeneiskolában százezer forint értékű munkálatok folynak. Az óvodák közül pedig a IV. számú négy- százezer forintos értékben szépül meg. Átadták a Vasért- raktárból kialakított ökölvívóedzőtermet, amelyet a Rákóczi iskola alsó tagozatos diákjai vehetnek birtokukba. Ugyancsak a tornateremgondokon enyhít a Balassi Bálint Gimnázium készülő helyisége, ez várhatóan szeptembertől a diákok rendelkezésére áll, míg a Dózsa György Üti Általános Iskola tornatermének az építése folyamatos, ennek átadása áthúzódik az 1986-os tanévre. A nyári karbantartási munkálatokra Balassagyarmat Városi Tanácsának művelődési osztálya a GAMESZ-szal kötött szerződést, amelyben augusztus 25-ét jelölték meg befejezési határidőként. A teljes képhez tartozik, hogy az iskolák karbantartási, felújífFoi&tatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a málna szedése a Varsányi mintegy negyvenöt hektáron termel bogyós nógrádsipeki határban, amelyet a nagyrédei A rimóci határban a tizennyolc hektáros te szüretel az itt dolgozó 150 ember. Balázs Fe 50 kilogramm málnát szed le. Minden évben Fercze Gyöngyi és Puruczki Emese a málna bás a Gacsán Józsefné „szedését’’ mázsálja, labb dolgozója, a tizenkét éves Balázs Gyula kában. Űj Kalász Termelőszövetkezetben. Az idén gyümölcsöt a tsz a varsányi, a rimóci és % hutőházba szállítanak. rületről naponta közei hatvan mázsa málnát rencné — jobb felső képen — egy nap alatt besegít a két középiskolás — középen —i szüretben. Bal alsó képünkön Balázs Barnámig a .jobb alsó képen a málnaföld legfiataJ nagy szorgalommal vesz részt a nyári mui*4 Féle« merleg az ipavban Versenyképesség és gyártmányfejlesztés a megye üzemeiben Az Ipari Minisztériumban elkészítették az. ipari ágazatok első félévi gyorsmérleget. Az előzetes becslések szerint az ipari termelés 1985. I—VI. hónapban a tervezettnél jóval szerényebb mértékben, csak 0,1—0,2 százalékkal növekedett. Az éves tervelképzelések időarányos részét a bányászat teljesítette, elsősorban a kőolaj- és földgáz- kitermelés növekedett, más bányászati ágak termelése azonban valamelyest visszaesett. Félévi eredményét illetően jól áll a villamosener- gia-ipar is, ugyanakkor a kohászat — ezen belül különösen a vaskohászat —, a gépipar, a vegyipar és a könv- nyűipar —, főleg a papír- és, cipőipar —, a tervezetthez és a múlt év azonos időszakához képest is alacsonyabb termelésű, szintet ért el. Az ipar exportteljesítményeit vizsgálva megállapítható, hogy az egyes alágaza- tok szocialista exportja általában növekedett, mind a múlt év első feléhez, mind a tervezetthez képest. Számottevően bővítették szocialista piacra irányuló kivitelüket a gépipari, a vegyipari és a könnyűipari vállalatok, a kohászat exportja azonban elmaradt. Kedvezőtlenül alakult az ipar konvertibilis elszámolású kivitele. A kohászat és a könnyűipar tőkésexportja jelentősen elmaradt a várakozástól, a gépiparé közel azonos szinten alakult mint tavaly ilyenkor, a vegyiparé pedig valamelyest bővült. A gyorsmérleg adatai alapién az - év- második felében az egész iparnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie mind a termelés bővítéséért, mind az exportlehetőségek kihasználásáért. Az ipar első féléves teljesítményét nagymértékben befolyásolta, rontotta a rendkívül kemény téli időjárás és az amiatt bevezetett energiakorlátozás, aminek hatása sok helyütt még ma is érezhető. Az alapanyaggyártók termeléskiesése csak a rákövetkező híjnapokban mutatkozott meg az egész feldolgozó iparban. Sok vállalatnál igyekeztek ' és igyekeznek most is behozni a lemaradásokat, a kezdeményezések egy része máris sikerrel járt. A felismerés ugyan megvan, az ezt megtestesítő bizonyíték vagyis a gyakorlat azonban nem minden nógrádi üzemben igazolja, hogy viszonylag kiegyensúlyozott jövővel csak az az üzemi, gyári kollektíva számolhat, ahol a termékek versenyképességének, gazdaságosságának növelése céljából szélesre tárják a kapukat a gyártmányfejlesztői tevékenység előtt és gondoskodnak annak folyamatosságáról, kibontakoztatásáról. Lényegesen lüet A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár első fél évében elért kedvező eredményében része van a tavaly elvégzett és áz idén már megvalósított előnyös gyártmány- fejlesztői elképzeléseknek. Egy korábbi információnk szerint az idén 6ft—T0 százalékban új,: vagy továbbfejlesztett termékek kerülnek ki az üzemekből. Ennek megfelelően az első fél évben a Karancs gáztűzhelycsalád volt az alapvető, a meghatározó, amelynek gyártását ez évben kezdték meg. Elődjénél, a Gálánál lényegesen többet tud, jobban a piaci igényeknek megfelelően alakították ki a gyártmányfejlesztők. Kedvelt, bevált, magas műszaki színvonalat képviselő termékekről van szó, amelyeket jelenleg a belföldi piacon értékesítenek. Közülük a Kombi névre hallgatóból, — annak ellenire, hogy a fogyasztói; ára magas —, az igényeket egyelőre nem tudják kielégíteni. Újdonságként jelent meg a gyártmánystruktúrában az Alfa szilárdtüzelésű tűzhely, az öntvényből készült kerti pad, az erkélykorlát, a szalonnasütő, a cserépkáiyhához szükséges ajtó, a négy típusban és különböző színekben gyártott öntöttvas edények, amelyeket a gyár mintaboltjában már meg lehet vásárolni. Belföldre és exportra Kettős feladatot oldottak meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsológyárában az első fél évben megvalósított gyártmányfejlesztéssel. Először : korszerűbb termékekkel látták el belföldi megrendelőiket. Másodszor: újabb exporthoz is megteremtették a múlhatatlanul szükséges feltételeket. tFviyiatáa * 2. ohckUonJ MÁLNASZŰRST Megjelentek a legfoe® ospszámiálási adalék A Statisztikai Kiadó Váila- lat gondozásában megjelentek! az elmúlt évi kis népszámlálás (mikroeexrzus) adatai. A KSH felmérése szerint ország népessége a kis nép- számlálás idején — tavaly októberben — 10 659 000 volt, ötvenezerrel — 0,5 százalékkal — kevesebb, mint öt évvel korábban. A nemek aránya viszont alig változott: az ország népességének 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő. A korösszetételre az elöregedési folyamat jellemző, a 40 éven aluliak 220 ezerrel' kevesebben, az ennél idősebbek viszont 170 ezerrel többen vannak, mint a megelőző nép- számláláskor. Főként a 20— 24 évesek vannak kevesebben, de a születések visszaesésének következtében a csökkenés a csecsemő-, illetve kisgyermekkoriaknál szintén számottevő. A korábbinál kedvezőtlenebb korösszetétel mt^ att kisebb a munkaerő-utánpótlás, valamint a szülőképes korú nők száma is. Kedvező viszont, hogy a nők valamivel több gyermeket vállalnak, mint korábban: száz, házasságban élő nő 1980-bai* 172, 1984-ben viszont 175 gyermek szülésére vállalkozott. A statisztikusok ezúttal azt is vizsgálták, hogyan látják e* az anyák gyermekeiket, s a különféle intézmények mi’yen mértékben jelentenek szamokra segítséget ebben. Az adatok szerint 15 éves korig a gyermekek 29 százalékáról kizárólag az anya, 71 százalékáról napközben más személy vagy intézmény gondoskodik.’ A gyermekintézményeket lényegesen többen veszik igénybe a városokban, mutt a k5a* ségekben. _
