Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
Hétfői magazin... Hétfői magazin... Hétfői magazin... » ISMERŐSTŐL ISMERŐSIG Mint a félkarú óriás ' A bátonyterenyei művelődési háznak csak egy része üzemel jelenleg. Hófehérre meszelt falak, diópáccal kezelt iaácsolat, kazettás meny- nyezet, hatalmas színházterem, modern elrendezés jellemzi az épület belsejét. A ház igazgatónője Szerencsi Andrásáé. — Magyai—történelem szakos pedagógusként végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a Bartók Béla Általános Iskolában, ahol először irodalmi szakkört, majd pedig irodalmi színpadot vezettem. — Mi a különbség a kettő között? — Az irodalmi szakkörben az iskolai tananyagot vettük át. verseket, novellákat, regényeket beszéltünk meg. Az irodalmi színpadon viszont a színjátszást sajátították el a gyerekek. A tanári évek után a tanácson dolgoztam, majd pedig a művelődési házban. De nagyon hiányoztak a gyerekek, magam köré gyűjtöttem hát az irodalmat és a színjátszást kedvelő diákokat, akik régi tanítványaim voltak — emlékszik visszg. — A tizenévesekkel nehezebb lehet együtt dolgozni. — Ez nem igaz! Érzelmekben valóban szélsőségesek, de ha valamit szeretnek, ha valamiért rajonganak, azt teljes szívből, őszintén csinálják. Ez egy sajátos, nehezebb korszak, amin mindannyian átesünk. .. Egy kicsit elkalandoztam ugyan, de nagyon szeretem a kamaszokat. Ott tartottam, hogy megalakult az irodalmi színpad, ugyanabban az évben Szentendrén az országos minősítő versenyen bronz fokozatot értünk el. öt évig működött a csoport. — Mi volt az oka a meg- tzünésnek? — Természetes dolog, hogy a gyerekek felnőnek, férjhez mennek, megnősülnek. Akad fontosabb dolguk is, mint a verselés. Sajnos, azóta sem sikerült. olyan életképeset szervezni. A zenei élet kimagasló Bá- tonyíerenyén, az 1976-ban alakult kamarazenekar sok szép sikert mondhat magáénak. — Kétségtelen, hogy ez a leghíresebb együttesünk. Az ifjúsági fúvósegyüttes aranykoszorús. s a közelmúltban megalakult a férfikórus is, a bánya fiatal munkásaiból. — Mi lehet az oka annak, hogy a színjátszás népszerűsége csökkent? — Nagy szerepe lehet annak is, hogy az átépítés miatt nem üzemel az egész ház. Jelenleg nincs könyvtárunk sem, dobozokban összecsomagolva állnak a könyvek a raktárban. Az öltözőben folyik az új könyvek katalogizálása. Komolyan mondom, félkarú óriásnak érzem magam. .,* — Egy kérdésem maradt: kiről olvasna szívesen mához egy hétre a NÓGRÁD-ban? — Ha már szóba került a képzőművészeti.. örömmel pillantanék bele egy alkotó munkájába. Vankó Magdolna Újra fellendülőben a honismereti mozgalom ? / Régi igazság, hogy múltunk ismerete nélkül nem értjük meg a jelent és nehezebben alakíthatjuk a jövőnket. És ez nem csak a „nagy történelemre”, a nemzetek, a világ múltjának megismerésére vonatkozik, hanem szőkébb pátriánk hagyományainak felkutatására is. A honismereti mozgalomban — országosan és Nógrád megyében, is — közismerten hullámhegvek és hullámvölgyek váltják egymást. Sokak szerint most újra felfelé szálló ágban van ez a tevékenység. Sok helyen adott ösztönzést ehhez a felszabadulásunk óta eltelt négy évtized jobb megismerésére való törekvés. Máshol — erre jó példa megyénkben Pásztó — a várossá válás nyomán fordultak e felé az emberek, idősebbek és fiatalok egyaránt. Tavaly Pásztón rendeztek egy honismereti tábort, ahol földrajzinév-gvűj- téssel foglalkoztak — talán a huszonnegyedik órában! A munka zömét elvégezték, ami maradt a gyűjtésből és az adatok rendszerezése az idei tábor feladata lesz. A tanács szervezésében létrejött e" munkabizottság, amely a város történetének teljesebb feltárását tűzte ki célul, egy új várostörténeti monográfia készül. Folytatódik az ásatás is. De említhetnénk más településeket, ahol több tucat aktívája van a honismereti mozgalomnak. Immár rendszeressé vált a szécsénvi és balassagyarmati honismereti híradó, számos tanulmány született a nagyközség és a város múltjáról, nem csak múzeumi szakemberek tollából. A megyei múzeumi pályázatot ifjúsági kategóriában is meghirdetik, egyre több középiskolás kapcsolódik be. „utánpótlást nevelnek” a múzeumbaráti körök is. A ma Székesfehérváron kezdődő XIII. országos honismereti akadémia és IV. országos honismereti konferencia — melyen Nógrádból 12 fős küldöttség vesz részt — bizonya, ra újabb ösztönzést nyújt ehhez a hasznos, szép tevékenységhez. — gkm — Qaclefánllclcl Süti cin Különleges értékű kihalt emlősfaj, a masztodon maradványaira bukkantak a kőfaragó és épületszobrász- ipari vállalat süttői kőfejtőüzemében. A dolgozók a hatalmas kőtömbök fűrészelésekor vették észre a maradványokat és azonnal értesítették az Akadémiát. A lelőhelyet felkeresték a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, a földmérő és talajvizsgáló vállalat és a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei. Megállapították, hogy a 80 cm hosszú és 10 cm átmérőjű agyar, a zápfog és alsó állkapocs olyan masztoKongatunk Bodonyban Mondom a komának „most, hogy az öreg Urbán Kálmán bácsi jóval elhaladta a kilencvenet — be kéne vezetni, hogy minden évben kongassunk egyet. ..” I __ ??? E gy bizonyos koron túl (lehet ötven is), illik kitalálni valamit, amivel az ember az elmúlást bosszantani tudja. Erre jó partner egy olyan ke- rekgyártó-bognár ..majszter”, amilyen a kétbodonyi Ur- bán bátyánk. Nosza, előre Bo- donynak! A községben akkora a csend, mintha nem is dél lenne, hanem éjszaka, az a bizonyos fehér. Mindenki a földeken, aki meg nem, az a gyárban, a romhányi üzemekben, Rútságon, Vácott, itt-ott. Négy évvel ezelőtt jártam legutóbb itt, akkor volt a mester kilencven, most kilencvennégynek kell lennie, de ugyan mi lehet vele? A télen láttam utoljára, amikor átgurultunk Kétbodony egyetlen (és fő) utcáján, aprózta nagyon a jegesedő úton (járda nemigen van Bodonyban). de amúgj> frissnek láttam. Megállítunk egy vidámarcú asz- szonyságot, hogy „megvan-e f£. öreg bognac. ,2 ” _ — Hogy megvan-e? Má’ hogy ne lenne! Tartja magát szépen, a bajsza is úgy vág, ahogy kell. . . Befizetett az óvodába étkezni, mondja is hogy cuclin tartják. . . De ez csak amolyan tréfálkozás. De a koporsóját azt ő maga megcsinálta. azt mondja, hagyott rajta egy kis nyilást-rést, oldalt vagy hátul, hogy levegőzni tudjon. . Próbáljon ezen halandó akárcsak mosolyogni is! Megyünk is feljebb a lépcsőkön. beljebb az örökké nyitott kapun (milyen mester az, akinek zárva a kapuja?) kiabálok. ahogy illik nagyokat „jónapof-ozva, de már az ámbituson aztán végképp megnyugszom — nincs semmi baj az öreggel — két akkora hordó áll ott, száradva, félig készen, hogy akárkit elrejtene. A pántok is rajtuk sze-' pen. ahogy dukál, de a finomítás aljazás-tetejekészítés még hátra van. A vasalt derekú görbebot az ajtófélfára akasztva. Itthon a mester. — Adjon isten, hozott isten ‘— jön a vidám hang valahonnan hátulról a műhely felől, onnan lépked ki Kálmán bácsi, de hogy kilencvennégy (vagy laéxam} éveslenne az éppúgy nem látszik rajta, mint ahogy a kilencven sem látszott négy esztendeje. Ami meg azóta eltelt, nyomtalanul telt. Megyünk is tovább, beljebb a műhelybe, a kerékgyártás-bognárko- dás eszközei közé beszélgetni egy keveset, hogy azóta mi újság keletkezett, amióta utoljára 1981-ben, annak is a végeidé, október táján együtt kongattunk? Nem változott semmi. A gyerekek elfoglaltak, keveset járnak, az egyik, aki a szobrászoknál dolgozik Miskolcon, azt mondja, hogy még „letekeri” azt a néhány évet, ami a nyugdíjig kell és akkor hazajön ide Bodonyba az öreg mellé. A többiek is nagyon elfoglaltak. Kálmán bácsi újabban a legszívesebben az apjáról beszél. Meg az „édes-drága” feleségéről, meghalt régebben, úgy emlegeti mindig, mintha ott lenne a konyhában, szobában. Hatvanöt éve lassan, hogy ide érkezett kerékgyártóbognárként Bodonyba, nem volt itt előtte ilyen mester, azóta sem és ezután sem nagyon lesz. Akire a bodonyiak a kocsijuk után olyan büsz-, kék lehetnek, mint Urbán Kálmán „majszter úrra”. Az rtpja igen neves takács vott döntői származik, amely ebből a mészkőfajtából még sehol nem bukkant elő. Képünk Kovács Tamás és Fenyvesi József az egyik kő- bányászbrigád tagjai vélték észre először a kőtömbben rejtőzködő kövületeket. Romhányban. Nélküle nem ment férjhez egy lány sem, az ő műhelyéből került ki mindenki stafirungja. „Kétféle volt, kétféle garnitúrát szőtt, színeset az édesapám... Az egyik volt a virágos, a másik a madaras, ki milyet szeretett volna, olyant választott.. Kálmán bácsi amikor kezdte, mindjárt tíz szekeret csinált a romhányiaknak megrendelésre. Amúgy meg egy nagyon jó váci mesternél tanult, nagy pofozóbajnok hírében állt, minden inas megszökött tőle, ő volt az első, aki kiállta, de akkor már az ipartestület is figyelmeztette, de fegyelem az volt! Később meg a Reiter Ödön-féle császári és királyi udvari kocsiszállító cégnél dolgozott; nem egy hintóbán, amit kiállításon láthatunk, ott a keze nyoma talán örökre. „Két öthektós hordót rendelt egy gyarmati doktor, azokat most csinálom, elvállalom, mert ha valakinek kell, hát valakinek meg is kell csinálni. Mondom aztán, hogy „kongassunk Kálmán báAzonnal rááll az öreg, hozom a falról leaggatva sorra a dögnehéz (egy kézzel kitartani nem gyereknekvaló) ke- rékagyfúrókat, három méret, háromféle magasságú hang, elő a három kalapácsot és ki az udvárra! Feláilunk körben, az öreg vezényel, sorra lendítünk egyik kézzel s még a lendület tetején a másikkal rá a kalapáccsal! Beteríti a falut az az iparos harangzúgás. „Jövőre kongatunk megint. . X. Pataki László Vendégcsalogató idők? a nógrádi szaiiásüeWi A javuló időjárás egyre több vendéget csábít Nógrád megyébe is — ez derült ki. amikor néhány szálláshelyen a hét végi forgalomról érdeklődtünk. A banki Tó motelben szombaton még csaknem minden szoba foglalt volt, az IBUSZ és a Budapest Tourist szervezésében vasárnap érkeztek az újabb üdülők. Gyerekzsivajtól hangos a Pásztóhoz tartozó nagymezői turistaház — a prievidzai járásból negyven úttörő, hat felnőtt kísérő tölt itt két hetet, valamint a váltótáborban isj folyamatosan cserélődnek a pajtások, vasárnap Ordaspusztáról érkezett egy negyvenfős Pécs környéki csapat. A szlovákiai gyerekeknek a pásztói úttörőelnökség gazdag programot szervezett Vasárnap már csak néhány vendéget várt üres szoba a Hotel Salgóban — a vállalatok által bérelt helyeken kívül öt pár pihent panzióban, négy nászutas pár vett részt kedvezményes üdülésen. Gyerekek és felnőttek egyaránt sokan, szálltak meg a salgótarjáni kempingben. Csaknem száz úttörő — közü_ lük ötvenen az állandó úttörőtáborban, a többiek a váltótáborban — indulhatott innen Salgótarján körnvéki túrákra. Voltak csoportok a ti- szavasvári AUKAUOIDÄ-böl, a székesfehérvári ORTON-ból, a kecskeméti kórházból is. Számosán vették isénvbe a sátorozási lehetőséget, a magvarok mellett belga vendégek is kempingeztek. Potif auf ások Kubából Szokatlan potyautasokra bukkanlak nemrégiben egy Kubából Várnába érkező fehérhajón: kirakodás közben népes méhraj röppent fel. Amint közelebbről szemügyre vették az egyébként, ártalmatlannak bizonyuló „utasok” poggyászát, kiderült, hogy az mintegy 10 kilónyi kiváló minőségű lépesmézet tartalmaz. Méhészek szerint minden bizonnyal az történt, hogy a konténer, amely alatt a méhek rejtőztek, az összegyűlt méz mennyiségébőt ítélve Kubában hosszú ideig hevert használaton kívül valahol a szabadban. A konténer rácsozata között megtelepülő méhcsalád valóságos kaptárát épített ki — Várnában 15 lápét találtak mézzel. Ä rejtély' csupán az — teszik fel a kérdést Bulgáriában —, hogy a meleghez szokott méhek hogyan vészelték át a hosszú, hűvös tengeri utat? Diákok az ELZETT-bea Ezen a nyáron a megszo-J kottnál több fiatal arcot lehet látni a szécsényi ELZETT gyáregységben. A tmk-ban a gondnokságon, a raktárban kapnak feladatokat azok a diákok, akik a dolgozók gyerekei közül a nyár egy részét munkával szeretnék tölteni, zsebpénzt szerezni a nyaraláshoz. Kötelező termelési gyakorlatát három számviteli főiskolás és tizennégy szakközépiskolás (a salgótarjáni köz- gazdaságiból, a gépipariból és Budapestről) tölti itt, emellett 22 ipari tanuló (géplakatosok, villanyszerelők, esztergályosok) dolgozik az üzemben.-------------------------------------------—s M l a siófoki yálilasoma A siófoki szállodasoron aa Európa Szálló mellett szombaton átadták rendeltetésének a most elkészült kilencszer tizennyolc méteres uszodát. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat csaknem kilencmillió forintos beruházását a Belkereskedelmi Minisztérium és az IBUSZ több mint négymillió forinttal támogatta. j Fúrótól az esztergagépig terjed a megyei iparcikk-kiskeres-] kedelmi vállalat és a gép- és szerszámértékesítő vállalat közös szaküzletének árukínálata Salgótarjánban. Az évi 23 millió forintos árbevételi terv teljesítése a közületektől függj hiszen ők a legfőbb vásárlók, — bp —
