Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

ORSZÁGJÁRÓ RUfm Nemzetközi szövetkezeti nap M inden év július első vasárnapján ün­nepli a világ a nemzetközi szö­vetkezeti napot. Az újkori törté­nelemben a világon az egyik legdinamiku- saoban fejlődő társadalmi-gazdasági mozga­lom a szövetkezés. Hagyományos ünnepe ez a világ szövet­kezeteinek a szocialista és kapitalista orszá­gokban egyaránt. Még másfél évszázada sincs annak, hogy 1884-ben az angliai Roch- daleban 28 kisiparos és kiskereskedő meg­alakította az első és tartósan fennmaradó szövetkezetei, melyhez kötődik; ünnepünk. Európában az első szövetkezetek a múlt század 20-as, ■ 30-as éveiben alakultak meg, gyorsabb elterjedésük csak a század máso­dik feleben következett be. Hasonlóképpen volt ez Magyarországon is. Hazánkban is a földművelők, parasztok, kisiparosok fogtak össze, hogy erőiket össze­adva boldoguljanak, hogy megélhetőségüket biztosítsák. Az „úttörőknek” nagyon nehéz dolguk volt; a kezdeti nehézségek legyőzése mellett még bizonyítaniuk is kellett — bi­zonyítani a hitetlenkedőknek. kételkedőnek, hogy csak ez lehet a jövő útja, hogy csak összefogással maradhatnak felszínen. És va­lóban: küzdelmük, munkájuk sikeres volt, ezt igazolja pártunk XIII. kongresszusának megállapítása is. „A szövetkezetek sokrétű tevékenységükkel fontos szerepet töltenek be gazdasági-társadalmi életünkben. Szövetke­zetpolitikánkat folytatva, arra kell töreked­ni, hogy a szövetkezetek szolgálják jobban tagságuk érdekeit, tökéletesítsék a demok­ratikus működési mechanizmusukat, erősít­sék a tagok személyes és anyagi közremű­ködését, tulajdonosi érdekeltségét.” A mintegy 3 millió tagot és dolgozót tö­mörítő mezőgazdasági és ipari szövetkeze­tek, továbbá a fogyasztási szövetkezetek kü­lönböző típusai a felszabadulást követő idő­szakban — falvakban és városokban egy­aránt — gazdasági-társadalmi életünk fon­tos tényezőivé váltak. A szövetkezetek az ország nemzeti jöve­delmének 24 százalékát adják. A mezőgaz­daságban meghatározó e tevékenységük a mezőgazdasági termények 89 százalékát ál­lítják elő. Az iparban elért részarányuk mintegy 17 százalék. A kiskereskedelmi for­galom 36 százalékát bonyolítják le. a taka­rékállomány 13.8 százalékát kezelik. A la­kásszövetkezetek lakásállománya meghalad­ja a negyedmilliót, a fogyasztási szolgálta­tások 1/4-ét a szövetkezetek nyújtják. Számottevő szerepet töltenek be a külke­reskedelem árualapjának előállításában. A termelést szolgáló állóalapjaik létrehozásá­ban pedig egyre erőteljesebb a tagok által ■— célrészjegyek, kölcsönök formájában — rendelkezésre bocsátott eszközök szerepe. A már hagyományos szövetkezetek mel­lett új szövetkezeti típusok is elterjedőben vannak. A kisszövetkezetek száma megha­ladja az ötszázát. Gyarapodnak a szövet­kezeti elveket alkalmazó újabb szervezeti formák és különféle kisvállalkozások, ame­lyek fokozatosan beilleszkednek a szocia­lista gazdálkodás rendszerébe. Örvendetes, hogy fejlődnek az ifjúsági szövetkezetek is, számuk meghaladja a négyszázat, j Számba véve a mozgalom legfontosabb 'eredményeit — elmondhatjuk — megyénk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetke­zetei összességében eredményesen gazdálkod­tak, szocialista jellegükben megerősödtek. A választott testületekben való tagsági részvé­tel jó szolgálta a mozgalom célkitűzései­nek megvalósítását. A szövetkezetek döntő részeseivé váltak a falu szocialista kulturá­lis élete fejlődési folyamatának. Nem vélet­len tehát, hogy a falvak népességmegtartó képességének erősítését emlegetve, hangsú­lyozzuk a szövetkezetek szerepét. A mozgalmi és szövetkezetpolitikai mun­kában is jelentősek az eredmények. Külön ki kell emelni a szocialista brigádmozgal­mat, amely ösztönöz a jobb. a fegyelmezet­tebb és hatékonyabb munkára, a tervfelada­tok teljesítésére. Kiemelkedő sikere volt a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára indított szocialista munka versenynek. A 63. nemzetközi szövetkezeti nap országos rendezvényére ezúttal Za­laegerszegen kerül sor. Az orszá­gos szövetkezeti tanács e helyen is közzé­teszi a szövetkezetek nemzetközi szövetségé­nek üzenetét, a világ legégetőbb kérdései megoldására meghirdetett programot. Egyet­ért azzal, hogy a világot érintő nagy kér­dések megoldásának alapja a minden nem­zet számára biztonságot nyújtó tartós béke megteremtése, amelyért a szövetkezetek is latba vetik erejüket. Üdvözli és tápnogatja a Szovjetunió konkrét javaslatokban megnyil­vánuló béketörekvéseit. Szövetkezeti moz­galmunk szolidáris mindazokkal az erőkkel, amely világszerte a békés egymás mellett élésre, a társadalmi haladás előmozdítására, az elnyomott népek szabadságának megte­remtésére törekednek. E gondolatok jegyében ünnepeljük a 63. nemzetközi szövetkezeti napot. A szövetkeze­tekben — a hatékony munka mellett _ — zé.ük a kongresszusi határozatokból adódó feladatok meghatározása. A tagsag aktív köz­reműködésével készülünk a sorra kerülő szö­vetkezeti kongresszusokra, ahol pontosabban meghatározhatjuk a továbbfejlődés útját, erősítve ezzel a hazai és nemzetközi szövet­kezés ügyét. Krisch Árpád. a Szövetkezetek Nógrád megye« koordinációs bizottságának elnöke Hajzsel Ferenc ha­tárőr, a balassagyar­mati magasabbegy- ség szakácsa eltávo­zásának utolsó nap­ját a vegyesboltban kezdte. A nővére kérte meg, hogy néhány apróbb dolgot vásároljon be a reggelihez, s mivel a fiatalember amúgy is házias természetű, szó nélkül fogta a szatyrot, s elballagott, hogy eleget tegyen a kérés­nek. Alig tett pár lépést a csen­des hétfői reggeiben szellóz- ködő falu utcáján, kiáltás ütötte meg a fülét. — Vitéz úr, legyen szíves! Hajzsel Ferenc a hang irá­nyába fordult és a körzeti fő­orvost pillantotta meg. A dok­tor feldúltnak látszott. Haj­zsel határőr elindult feléje, miközben kérdésre nyitotta az ajkát, ugyan mi történt, de a doktor megelőzte. — Az egyik közeli ház ud­varán egy asszony beleesett a kútba — hadarta, egyedül nem tudom kiemelni. Legyen a se­gítségemre! Hajzsel határőr az orvossal együtt futva fordult be a mondott ház kapuján, s csak ® régi kerekes kút előtt tor­pantak meg. Időközben oda­ért már Koczó László, az egyik közelben lakó fiatalem­ber is. aki a kiáltozásra fi­gyelt fel. Hármasban néztek le a kútba, amelynek mélyén, a csillogó víztükör tetején le­begett az asszony. — Valószínűleg lábbal le­felé zuhant, s a szoknya fel­fogta. amikor a vízbe esett — állapították meg Hajzsel Fe- reneék, miközben azon gon­dolkodtak, hogyan is emeljék ki a szerencsétlenül járt nőt a mélységből. Gyorsan szét­néztek a ház környéken va­lami segédeszköz után, mert a vödör láncán igencsak koc­kázatosnak tűnt a leereszke­nő sem volt olyan állapotban, hogy maga kapaszkodhasson föl. « A fészer alatt egy hosszú létrára bukkantak, s mellette hevert egy erős, több méteres lánc. — A lánc egyik végéhez erő­sítjük a létrát, a másikat az orsón rögzítjük, úgy talán le­ér a vízig — döntöttek. Szerencséjükre a számítás bevált. Miközben Hajzsel Fe­renc határőr és Koczó László arra készült, hogy lemásszon, a doktor valahonnan kerített egy vastag kötelet. — Ezt majd húzzátok át a két hóna alatt! — mondta —, és lassan emeljétek ki az asz- szonyt a vízből! Úgy nézem, elég hosszú, úgyhogy a felső végét majd én tartom. Legye­tek óvatosak! A figyelmeztetés fölösleges volt. A két fiatalember a szűk kútgyűrűben lassan, minden mozdulatra ügyelve haladt le­felé. Csak a lánc kitartson majd hármuk súlya alatt. .. Amikor elérték a nőt, az hir­telen magához tért, csapko­dott, hánykolódott, alig sike­rült átfűzniük a hóna alatt a kötelet. — Eddig jó, de a neheze még hátra van! — szólt egy­máshoz a két fiatalember, majd szilárdan megvetették a lábukat a létra fokán, hátuk­kal nekifeszültek a kútgyűrű betonfalának. Amikor a hu­rok végén csüngő test egy pillanatra elernyeűt, minden erejüket összeszedték, s las­san megemelték a terhet. Lé­pésről lépésre araszoltak föl­felé. Homlokukon gyöngyö­zött az izzadság, karjuk ólom- nenezen, mereven csüngött testük mellett, mire a szeren­csétlen asszonyt a kút kává­ján kívülre emelték. Holtíá- radtan támaszkodtak a ház falának, onnan nézték a dok­tor küzdelmét, ahogy az ájult, zuhanás közben több zúzódást szenvedett nőt visszahozta az életbe. Amikor kiszuszogták magu­kat, átvágtak a már össze­gyülekezett kíváncsiak között, hogy hazamenjenek. — Gondoltál arra mentés közben, mi történik, ha lesza­kad a lánc, vagy valamelyi­künk megcsúszik? — kérdezte a búcsúzáskor Koczó László Hajzsel határőrt. — Miért, te gondoltál erre? — kérdezett vissza amaz. — Nem — válaszolt Koczó. — Csak azon járt az eszem, hogy sikerüljön kimentenünk az asszonyt — felelt most mar Hajzsel Ferenc határőr is az előbb feltett kérdésre. A kút egyébként majdnem 14 méter mély. ☆ Hajzsel Ferehc határőrt pél­damutató bátorságáért a KISZ KB Intéző Bizottsága Ságvá- ri Endre Érdeméremmel tün­tette ki. amelyet a közelmúlt­ban a KB székházában Varga Sabján László, a KB titkára adott át. K. P. 1 Úes bármelyikük számára. A 4 MÖGRAD - 1985. július 5, szombat Guruló mintaterem Ruha teszi az embert? Igen is, nem is. Sok mindent elárul az emberről a külső megjele­nés, csak ennek alapján vi­szont nem szabad messzemenő következtetéseket levonni sen­kiről. Manapság például ke­vésbé árulkodik társadalmi hovatartozásról, foglalkozás­ról az öltözködés, mint né­hány évtizeddel ezelőtt. Far­merben jár a fiatal mérnök, jól szabott öltönyben a közép­korú esztergályos, a nők ru­házkodásában pedig még több a variációs lehetőség. De az elvétve feltűnő bő szoknyák kivételével azt sem árulja el a külső megjelenés, hogy ki a pesti, és ki a vidéki. Lehet egy soproni lány divatosabb, mint egy hagyományos stílust kedvelő fővárosi asszony. Az egyéni ízlés egyik fon­tos jellemzője, hogy ki, mi­lyen tempóban kívánja követ­ni a divatot. Ez a követési távolság tájegységenként '.s változó, a szakemberek két­éves ciklust állapítottak mag. Balázs Tibornétól, a FÉR Ru­házati Kereskedelmi V állaiat értékesítési főosztályának ve­zetőjétől hallottam ezt. A vál­lalat budapesti Arany János utcai bemutatótermében be­szélgettünk arról, hogy az or­szág minden tájáról ide ván­dorló 2700 kiskereskedelmi partnerüket milyen kínálattal fogadják, illetve keresik fel őket. Nincs könnyű dolguk, mert a fővárosi kereslet mellett egyre igényesebbek a többi városok, települések áruházai­nak, boltjainak képviselői. Hogy a vásárlóerő — magya­rul a pénz — megvan, azt nem kell nagyon bizonygatni, de a szép és divatos ruhák iránti igény is egyre inkább jellemző. Ez a FER-t szinte kényszeríti a fejlődésre, egyre újabb és újabb termékek for­galmazására. A mintaterem — a szebb­nél szebb női és férfiruhák, kabátok, gyermekholmik nagy választékát kínálva — szakmai fórum is. Nemrégen például Vámos Magda, a -Magyar Di­vatintézet vezető tervezője tájékoztatta a boltvezetőket párizsi tapasztalatairól. A tá­jékoztatás persze kölcsönös: a vevőpartnerek tolmácsolják Az őszi napsütésben kellemes viselet a lágy escsű kölöttruh» A hűvösebb napokra az ele­gáns kosztümöt ajánljuk. az ország legtávolabbi részén élő vásárlók kívánságait is. Hogy minden igényt kielégít­hessenek, például 83-féle is­kolaruhát kínálnak a kisdiá­koknak és a nagyoknak is. A sok divatos holmi azon­ban nem vár tétlenül, hanem rendszeresen „útrakel”. Persz€ nem gyalog, hanem autóbu­szon járja az országot, felke­resve az ország áruházait, üz­leteit, „házhoz viszi” a leg­újabb modelleket A mozgó bemutatótermekben kulturált! tárgyalósarok ad módot a vá­laszték megtekintése után a rendelések megbeszélésére. Hogy mennyire népszerűek ezek az országjáró ruhák, annak bizonyítására egy Számadat: 1984-ben a guruló mintaterem forgalma 220 mil­lió forint volt, ezért a pénzért — átlagárat számolva — 370 ezer darab ruhaneműt vettek a FER-től az áruházak és a boltok. Előnye ennek a mód­szernek az is, hogy nemcsak a boltvezetők látják a kínálatot, hanem a vevőkkel közvetle­nül foglalkozó eladók is el­mondják róla — tapasztalata­ik alapján — véleményüket. A vállalat forgalmának két­harmada a megyékben tevé­kenykedő állami vállalatok:, szövetkezetek, boltegységek éa magánkereskedők rendelései­ből tevődik ki. És nagy előny, ha a divatos szezonáruk rövid idő alatt megjelennek a tele­pülések boltjainak kirakatai­ban. A sportos, vagy elegáns vonalú nyárt ruhákból kicsik és nagyok megtalálják a vá­lasztékot. A legutóbbi divatbe­mutatókon pedig már az őszi újdonságokat láthatták a FÉR mintatermének látogatói. Imre Erzsébet Új üdítőital — tudományos kutatók segítségével A „ Vörös grófnő" Moszkvában A XIV. moszkvai nemzet­közi filmfesztiválon csütör lö­kön este vetítették a játékfil­mek kategóriájában nevezett magyar versenyfilmet, a „Vö­rös grófnő” című alkotást. A vetítést megelőzően a zsűri és a nézőközönség előtt bemu­tatkoztak a magyar filmmű­vészküldöttség tagjai, köztük Kovács András, a film ren­dezője. A bemutatót követően Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete fogadást adott a művészek tiszteletére. Herman Ottó- emlékérem Herman Ottó születésének 150. évfordulója alkalmából a magyar éremgyüjtők Csongrád megyei szervezete, a jeles polihisztort ábrázoló emlékérmet készíttetett. A bronzból készült és patinás négy centiméter átmérőjű érem előlapján Herman Ottó domborművű portréja, hát­oldalán a nagy természettu­dós egyik rajzát ábrázoló vé- set — egy szigonyozó halász — látható. A Lapis András szobrászművész által készí­tett mű feliratai utalnak a másfél évszázados évforduló­ra, s arra, hogy Herman Ottó Szeged országgyűlési képvi­selője is volt. Az érem 600 példányban készül. MTI) Tudományos kutatók segít­séget vette igénybe a Soproni Állami Gazdaság új üdítő­italának előállításához. A Magyar Tejgazdasági Kí­sérleti Intézet eljárásával, a tej úgynevezett ultraszűrésé­vel létrejött tejszérumot hasz­nálják föl alapanyagul. Az így keletkezett, vitaminban és ásványi anyagokban dús oldatot nemes baktérium- színtenyészettel tovább fer­mentálják. Ennek hatására kedvező aroma- és ízhatások mellett B-vitaminokkal dúsul a termék. Az üdítőital íze­sítésére a mangó déligyümöl­csöt használják fel, ám sza­mócaízzel és az év végén ananásszal is forgalomba hoz­A Magyar Tudományos Akadémia számítástudomá- n.yi bizottsága, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, valamint az ELTE számítóközpontja szervezésé­ben július 8-tól 10,-ig Győr­ben rendezik meg a IV. ma­gyar számítástudományi kon- ierenciát. A tanácskozást —, amelynek a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főis­kola ad otthont — Márta Fe­renc akadémikus, az MTA alelnöke nyitja meg. A kon­ferencia — hasonlóan az ető­nak a Fauna Fitt elnevezésű üdítőitalból. A termékben nagyszámú ásványi anyag található, makro- és mikro­elemek egyaránt. A benne le­vő Bj -vitamin fontos sze­repet játszik a szénhidrát- és aminosav-anyagcserében. A készítmény nem tartalma* szénsavat. Az állami gazdaság innová­ciós hitelekkel indította meg a gyártást, és jelentős saját forrást is felhasznált a ter­melés előkészítéséhez. Az idén másfél millió liter Fauna Fitt­et készítenek, jövőre a terv: 4 millió liter. Az ital árusí­tását a fővárosban és Észak- nyugat-Magyarországon meg­kezdték. (MTI) ző években megrendezett el- ső háromhoz — fontos elmé­leti számítástechnikai kérdé­sekkel foglalkozik. Mintegy száz előadás hangzik majd °1: az előadók sorában megtalál­hatók a Szovjetunió. több európai szocialista ország. az USA. Japán az NSZK és m is, a számítástechnika alkalma­zásában nagy tapasztalattal rendelkező ország Szakembe­rei. A konferenciára csaknem 250 résztvevőt várnak hazámé­ból és 1<8 külföldi országból. (MTI) ‘j Számítástudományi konferencia Győrben ÁSSZOMY A KÜTIBAN

Next

/
Thumbnails
Contents