Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

A PAPRIKÁSHANGÚ TAGGYŰLÉS UTÁN Sem a Budapesti Finomkö- töttórugyár, sem pedig az ebbe a családba tartozó ba­lassagyarmati kollektívának nem sikerült jól zárni az el­múlt esztendőt. Az ember azt hinné, hogy a keserű időszak tapasztalatainak levonása után. fogadkozások helyett az idén kiküszöbölik a csor­bát. helyreállítják korábbi hírnevüket, mind a vállalat, mind a gyér dolgozói. „ Sajnos, átmenetileg az ellen­kezője történt. Vajon miért? A SIKERTELENSÉG OKAI — Termelésünk a budapesti központi gyártól függ. Onnan kapjuk az alapanyagot és a kellékeket, nekünk csupán a kiadott feladatot kell haté­konyan végrehajtani — jel­lemzi státusukat Nagy - Er­zsébet, a balassagyarmati gyár alapszervezetének párt­titkára, akinek szavaiból már az első percekben kiderült, bogy nem szívesen beszél a tavalyi sikertelen esztendő, első negyedévi ugyancsak si­kertelen folytatásáról. Itt azonban nem átl meg — A második negyedév ed­digi tapasztalatai egyértelmű­en bebizonyították; ha a termelés feltételeit idejében biztosítják számunkra, ak­kor a kollektíva megbirkózik a növekvő feladatokkal is. Csakhogy az első negyedév­ben csupán a tőkésexporthoz voltak meg viszonylag a fo­lyamatos munka körülményei. — Osztrák cégnek dolgoz­tunk bérmunkában, és bár volt alapanyag és kellék, még­sem remekeltünk. Ezt tanú­sítják az alacsony teljesftmé- nvek. Ennek oka, hogy az alapanyag eltért a korábbiak­tól, nagyon nehéz volt meg­munkálni, könnyen deformá­lódott. a varrásnál és a va­salásnál igen sok gondot okozott. Emellett hiányoztak a sikeres kezdés feltételei, de nem volt következetes a menetközben! minőségellen­őrzés sem, emiatt sok volt az utólagos javítás. A tőkés- megrendelő pedig továbbra is magasra állította a mér­cét. Öt szalagon gyártottunk tökésárut. s ennek ellenére a tervezett !> millióból csupán 7 rn'llió forintot teljesítettünk, — pergeti vissza a három hónappal ezelőtti napokat az alapszervezet párttitkára. Még rosszabban alakult a nzocialista export, amelyhez az alapanyagot a gyár buda­pesti szövödéjének kellett volna biztosítani. Mivel nem így történt, a tervezett 38 millió forint bevétel he­lyett csupán 14 milliót értek el. összegezve az első ne­gyedévet: a tervezett terme­lési tervüket csupán 50 szá­zalékra teljesítették. Ez ösz- szefüggött az alacsony, 74.9 százalékos dolgozói átlagtel­jesítménnyel is. Olyan idő­szakban került hullámvölgy­be. mélypontra a vállalat, amikor a legkeményebb fel­tételeket előíró keresetszint­szabályozást választotta. A bérfe.iiesztés fedezetét haté­konysággal kellett volna ga­rantálnia, aminek egyik felté­tele az ütemes termelés. A folyamatos termelés kö­rülményeinek hiánya kedve­zőtlenül hatott a dolgozók hangulatára, ugyanakkor megnehezítette a politikai munkát is. Ilyen helyzetben került sor az első negyedévi termelést ertekelő párttag- gyűlésre. — Parázs volt a hangulat, — veszi vissza a szót Nagy Erzsébet. — A gyár igazga­tójának a beszámolóját a tagság reálisnak értékelte, tu­domásul vette, de nem fu­karkodott véleményével sem. A felszólalásokból egyönte­tűen kicsendült, hogy a je­lenlegi hullámvölgyből ki­lábalni csak egyféleképpen, a folyamatos termelés feltéte­leinek biztosításával lehet­séges. Ez szükséges a teljes kapacitás lekötéséhez, a bér- fejlesztés hatékonysággal tör­ténő fedezéséhez. Vajon a párttaggyűlés ál­lásfoglalása, a dolgozók vé­leményét tükröző megítélé­sek miként jutottak el a köz­pontba, s lett-e kellő ered­ményt kiváltó foganatja? Kü­lönös tekintettel arra a tag­gyűlési állásfoglalásra, hogy jobb irányító munkával nem­csak tehet, hanem kell is változtatni az első negyed­évben bekövetkezett áldat­lan helyzeten. JÓ IRÁNYÚ ELMOZDULÁS A második negyedév eddig elért eredményei azt mutat­ják. hogy kedvező irányban mozdultak el a központban, s ennek előnyös hatása érző­dik. Az első negyedév 50 szá­zalékos tervtel jesítése után a második negyedévben az előzetes számítások szerint csaknem 90 százalékra tel­jesítik termelési tervüket. En­nek megfelelően a teljesít­ményszázalékok az áprilisi 81.7 százalékról májusban már 99,2 százalékra emelked­tek, javult a dolgozók hangu­lata, fokozódott munkakedve. — Mi idézte elő a válto­zásokat ? — A programnak megfele­lően érkezett a szabvány, nem kellett gyakran átállni, majd visszaállni az egyik termékről a másikra — kér ismét szót Nagy Erzsébet, — Jelentősen csökkent. — egy­re — a tőkésexportra dolgo­zók száma, ugyanakkor nőtt a munka hatékonysága, mert javult a kiszolgálás és jól megszervezték a beindulást. A befejező blokkoknál, két-há- rom speciális gépnél, (vasaló, meó) és a raktárban megszer­veztük a három műszakot. Ez­zel egyidőben a dolgozókkal egvetértésben jelentősen nö­veltük a túlórákat. — „Lá­tod. most, hogy van munkánk, tudunk termelni, jó a han­gulat. nem ülnek az emberek a gép mellett” — idézi a párttagok véleményét az alapszervezet titkára, majd így folytatja: — Jóleső érzés volt ezt hallani, s mi taga­dás, a politikai munkára is jó hatással volt. Emellett még más tanulsága is van az el­múlt időszaknak: bebizo­nyosodott, hogy a párttagok és a dolgozók megértését, tü­relmét csak a valóban súlyos gondok időszakában szabad kérni. A vezetés, irányítás hiányosságait, késlekedését nem lehet a végtelenségig a dolgozók türelmének és meg­értésének a számlájára írni. GARANTÁLJÁK AZ ÜTEMES TERMELÉST Mivel itt van a harmadik negyedév, indokolt a kíván­csiskodó kérdés: hogyan to­vább? — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megismé­teljük az 1.984. évi rossz tel­jesítményt, — utal a jelen és a jövő megváltozhatatlan kö­vetelményére Nagy Erzsébet. Központunk megígérte, hogy megteremti a teltétele­ket az ütemes termeléshez, a terv teljesítéséhez. Ennek biz­tató jelei már-már most is tapasztalhatók. A jövőben pe­dig tovább javul a termék- összetételünk. amelynek so­rán nagy sorozatban állí­tunk elő olyan ruhafélesége­ket. amelyek biztosítják a hatékonyságot, a termelékeny­séget. amelynek során jól bele tudunk lendülni a mun­kába. Szükség van a gyor­sabb. eredményesebb, gaz­daságosabb termelésre, mert az első fél évről 20 millió fo­rint adósságot hoztunk. át. Ennek az év végéig el kell tűnnie. — A korábbiaktól eltérő­en. az idén, egységesen, egy hétre nyári szabadságra le- állunk. ezzel megteremtjük a feltételeket az évi nagyja­vításra. Ily módon energiát és anyagot takarítunk meg. Felkészülünk arra. hogy is­mét túlóráznunk kell. A ha­tékonyság növelését várjuk az ACIG külföldi szervezők ál­tal javasolt korszerűbb ve­zetési és munkaszervezési módszerek alkalmazásától. A termelés emelése céljából pe­dig a varrodában hozzákez­dünk egy, vagy két vállalati gazdasági munkaközösség megszervezéséhez. MÁR TÖBBSZÖR BEBIZONYÍTOTTA Az adósság elég nagy, de nem kétségbeejtő. A kollektí­va viszont már többször be­bizonyította, hogy a nehéz helyzetekből mindig sikerrel és győztesen kerül ki. Erre vállalkozik most is szívesen, örömmel. A kívánt sikerhez a hátralevő időben, minden­kor garantálni kell a terme­lés összes feltételeit. Venesz Károly Az elmúlt napokban sorra megalakultak a helyi tanácsok. A június 8-i általános és a június 22-i pótválasztáson bizal­mat kapott tanácstagok az ünnepélyes alakuló üléseken megválasztották a népképViSélet helyi szerveinek vezetőit — a tisztségviselőket és a végrehajtó bizottság tagjait —, ugyan­akkor titkos szavazással döntöttek a megyei tanács tagjai­nak személyéről is. Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Tanács székhazában óta délelőtt kerül sor a testület ünnepélyes alakuló ülésére. A Nógrád Megyei Tanács hetvenöt tagja közül ötven a helyi tanácsok tagjai közül került ki és huszonöt a delegáltak szá­ma. A testületre ma. az ötéves munka elején is felelősség- teljes döntések varnak: megválasztják a végrehajtó bizott­ságot, a tisztségviselőket, a tanács bizottságait és döntenek más személyi kérdésekben. Ehhez, s az elkövetkezendő öt év választókat és Nógrád megyét szolgáló munkájához sok sikert kívánunk a testület minden tagjának. A Nógrád Megyei Tanács megválasztott tagjai: Nógrádi Szénbányák kányáid aknaüzemének vájára. Mátraverebél.y: Sarló Béla, a Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Tanácsának titkára. Mat- raterenye: ifj. Sipös Ervin1 agronómus. Mátra mindszenti Cseszneg Jánosné, a Málra- völgye Termelőszövetkezet növénytermesztési doiigozója. Nagybárkánv: Szlúka Pál. 3 Kii-Zagyva völgye Termelői szövetkezet művezetője. Nem-' ti: Nagy Károly, a men kési aknaüzem vájára. RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE Rétság: dr. Körmendy .ló-’ zsef, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tit«j kára; Pongrác* József, a tol- mácsi termelőszövetkezet el­nöke. Romhány: dr. Szépvölgyi János fogorvos. Diósjenőj Wisinger János, a szociális foglalkoztató intézet igazgató­ja. Drégelypalánk: Kiss Ist­ván üzemvezető. Nagyoroszit Kürtös Jánosné, a FAVORIT Cipőipari Szövetkezet betaní­tott munkása. Nézsa: drj Zomborka Béla állatorvosó Nógrád: Túri Gyuláné tanárj Nőtincs: Szegner László ta­nácselnök. Tereske: Lisinszki Károlyné vezető óvónő. SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE Szécsénv: Skoda Ferenc, a« MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára: Perez« Dezsőné. a KISZ-bizottság munkatársa. Rimóc: Németh Péterné. a Nógrád Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke. EndJ refalva: Papp Vencel termed lőszö vetkezeti elnö khelyettes.’ Karancsság: Dénes Dezső1 technikus. Ludányhaiászü Máté Csabáné, a MÉSZÖV el-J nöke: Nagyióc: dr. Praznovsz- ky Mihály megyei múzeum- igazgató. Nógrád megy er: Berki Mihály, a Nógrád Megyei Ta­nács elnökhelveitese. Var- sány: Róka Miklós, az KŐ­ZETT szécsényi gyárának igaz­gatója. BALASSAGYARMAT ÉS VAROSKÖRNYÉKE Balassagyarmat: Egyed La­jos rendőr őrnagy; Ember Csaba zéneiskolai igazgató; dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke; Kisváriné dr. Glózik Anna, a Nógrád Me­gyei Bíróság elnöke; Romasz Adolf, a megyei tanács osz­tályvezetője; Antalfi Zoltán, az Ipoly Bútorgyár üzemmér­nöke. Bércéi: Nándori Márton vil­lanyszerelő, Érsekvadkert: Kristók Józsefné, az építő­ipari szövetkezet anyagköny­velője. Cserhátsurány: Demkó Györgyné blokkvezető. Dej- tár: Vincze Zoltán határőr ezredes. Magyarnándor: dr. Kecskeméthy Gyuláné, a ba­lassagyarmati művelődési ház igazgatója. Nógrádkövesd: Molnár János -üzemvezető- helyettes. Őrhalom: Rados Já­nos. gépészeti ágazatvezető. Szanda: Gecsényiné Slezák Mária kirakatrendező. Szügy: Tálas Györgyné raktáros. PÁSZTÓ ÉS VAROSKÖRNYÉKE Pásztó: Illés Miklós nyu­galmazott megyei tanácselnök­helyettes; dr. Langmayer Ba­lázs mátraszőlösi körzeti or­vos; Fekete Attila Pásztó Vá­ros Tanácsának elnöke. Buják: Da néz Jánosné kéz­műipari vállalat csomagoló- ja. Jobbágyi: Juhász Imre, hi­vatásos katona. Szurdok j)üs-. pöki: Juhász Ferenc lakatos. Tar: Radics János, a Nógrád Megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokság vezetője. Vanyarc: Pavkó Andrásné az áfész bolti el­adója, Alsótold: Janőijé Mé­hész Zsuzsanna részlegvezető. Ecseg: Csonka György, a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyár munkavédelmi veze­tője. Kálló: Czeba János gépszerelő. Palotáshalom: Si­pos László főágazatvezető. Szirák: Király Istvánná mű­szaki ellenőr. SALGÓTARJÁN és VAROSKÖRNYÉKE Salgótarján: Dcvesics Mik­lós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke; Timmer Zoltán, a NÁÉV igazgatója; Dombi And- rás, a Nógrád Megyei Ven­déglátó Vállalat igazgatója; C. Bceker Judit Salgótarján IMsziii a Mim szarvasailoraanv A Szovjetunió Vörös Köny­vében szereplő bokharai szarvasokat az egyik tadzsi- kisztáni hegyvidéki védett te­rületről széttelepítették az or­szág más területeire. A szarva­sok száma az óvintézkedések eredményeképpen 700-ra nö­vekedett. Ez több mint a fe­le a Szovjetunió területén éíő bokharai szarvasoknak. A szovjet állam csupán 1’984- ben több mint 2 milliárd ru­belt fordított a természet vé­delmi úwesskedések megssakosis­A Dunai Vasmű kokszoló műjéhez különböző be.rendezéseket gyártanak a Vegyépszer sal­gótarjáni gyárában. Összesen 60 millió forint értékben hő cserélőket és nagyméretű — egyenként Ili) tonnás — kolonnákat (tartályokat) állítan ak össze, amelyek igényes mű­szaki feladat megoldását jelentik a szakemberek számára. NSZK-beli technológia alapján szerelik a termékeket, e+készültük után a nyugat-európai Stili cég szakemberei végzik el a minosegeflenorzeot is, .képünkön Ba+ogh Gábor lakatos elkészült hőcserélő nyomáspró­bára*. . . ­Építőipari energiaracionalizálási kollokvium Határozatok elfogadásával, javaslatok kidolgozásával fe­jezte be munkáját csütörtökön a Székeshetérváron tanácsko­zó 3. Országos Építőipari Energiaracionalizálási Kol­lokvium. A háromnapos esz­mecserén —, amelyen 200-nál töb hazai és kütföttíi szakem­ber vett részt — megvitatni*) az ÉVM energiaracionalizálá­si célprogramja teljesítésének eddigi eredményeit, a további feladatokat. A kollokviumon negyvennél több előadás hangzott el. MÖGfiÁD— jaas. július i,. péntek I Város Tanácsának elnöke; Ozsvárt Sándor, az 1SZI szak- , oktatója; Halász Éva, a Sal­■ gótarjáni Ruhagyár varrónő­je; Ondrék László nyugdíjas; dr. Juhász Gyula, a salgótar­jáni síküveggyár igazgatója; dr. Rozgonyi József, a salgó­. tarjáni kereskedelmi szakkö­zépiskola tanára; Tóth Ist­ván. a Salgótarjáni Kohászati ’ Üzemek gyalusa. Barna: Gajdár Lászlón« bolti eladó. Etes: Mihályné Balázs Melinda. a megyei KISZ-bizottság osztályvezető­je. Karancskeszi: Ellenbach 1 Istvánná nyugdíjas. Vizslás: Petik László gépkocsivezető. Cered: Czene Győző tanács- . elnök. Karancslapujtő: Lantos Sándor, az SKÜ újítási elő- : adója. Kazár: Zsidai László, : az OTP Nógrád Megyei Igaz­• gatóságának vezetője. Kis­■ hártyán: Letovai Ildikó. a . Hazafias Népfront Nógrád : Megyei Bizottságának titkára. : Liliké: Márton Vilmos, az SKÜ osztályvezetője. Mihálv- gerge: Sztremi Istvánná, ve­zető óvónő. bAtonyterenye és KÖRNYÉKE Bátonyterenve: Havas Fe­renc, a Nógrád Megyei Ta­nács elnökhelyettese; Czene József, a bátonyterenyei vá- - rosi jogú pártbizottság első • titkára; Cscgöldi Sándor, a Szécsényi szövetkezet és francia gépgyár kooperációja csényben pedig a betanulás .időszakában művezetést .id. Az egyenként ketmillió-két- százezer forint értékű beren­dezésekből a szécsényi üzem már 1986-ban tízet készít, ia- yarészt exportra. A kooperáci­ót később kiszélesítik: szóba került például a Thimon jég által a szocialista országokban értékesített berendezések sze- csényi szervizelése, további francia csomagológépek gyár­tásának átvétele, francia cso­magológépek szécsényi gyár­tása harmadik piacokon való értékesítéssel. A Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Tsz harmadik éve fog­lalkozik cső magológép-gv űr­fással. Az idén hatezer négy­zetméter alapterületű közpon­ti üzemében már hatvanmil­lió forint értékű zsugorfóliá- zó. valamint por- és granuiá- tumcsomagoló gépet állít elő, svéd és NSZK-licenc alap ján. A már megkötött, illetve elő­készítés alatt álló szerződé­sek alapján jövő évi terme! lé­se meghaladja majd a száz­millió forintot, az üzem ex­portja pedig több lesz. mint az idei egész évi termelés ér­téké. Kooperációs megállapodást kötött a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet a francia Thimon csomagológép­gyárral. A szerződés értelmé­ben, a szécsényi közös gazda­ság csomagológép-gyártó üze­me megkezdi a francia cég egyik géptípusának előállítá­sát. A programvezérlésű gép a raklapon elhelyezett áru térfogatát elektronikus érzé­kelőivel beméri, automatiku­san kiszab és összeíortaszt egy megfelelő méretű pvc- fóliasapkát és azt a rako­mányra húzza. A raklap ez­után a zsugorkemence alá gördül, amely a fóliasapkát légmentesen a rakománvra forrasztja. A francia berende­zés minden fizikai munka nélkül, nyolcféle program sze­rint, óránként száz rakománvt képes légmentes és szilárd csomagolással ellátni, amely jól ellenáll mind a közúti, vasúti, mind a tengeri szállí­tás viszontagságainak. A megállapodás értelmében a francia cég adja a berender zés dokumentációit, műszaki leírását, saját ipartelepén be­tanítja a szécsényi csomago- lógép-üzem munkásait, Szé­Ma tartja alakuló ülését a Nógrád Megyei Tanács ...Látod, hogy most van munkánk...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents