Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

Pásztói barkácsmunka aratás ©lőtt JUkatrészrehajlcas A hozzászólók sorát Juhász András a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának első tit­kára nyitotta meg, aki az ifjúsági mozgalom sajátos te­endőit és lehetőségeit taglal­ta. Sürgette a munkamegosz­tásban részt vevő szervek szorosabb együttműködését, a KISZ feladatainak határo­zottabb körvonalazását. Szóit a lakáshelyzet megyei tapasz­talatairól, s fölhívta a figyel­met a vállalatok, a takarék- pénztár, a szövetkezetek na­gyobb kezdeményezőkészsé­gére, a szélesebb körű tájé­koztatásra, a nyilvánosságá­ra. A párt és KISZ kapcsola­táról elmondotta, hogy a fia­talok jó lehetőséget kapnak az együttműködésre, amely­nek színvonalát, különösen az alapszervezetekben erősíteni szükséges. Tőzsér Zsuzsanna, a megyei pártbizottság tagja, a salgótarjáni öblösüveggyár csiszolója a gyári fiatalok munkájáról szólt, kiemelve a felnőttek példamutatásának fontosságát. Beszélt a gyár azon kezdeményezéseiről, amelyek a családalapítás, a szabad idő hasznos eltöltése gondjain enyhítenek. Az idő­sebb nemzedék felelősségét hangsúlyozta Fiissy József, a megyei pártbizottság tagja, a pásztói városi pártbizottság első titkára, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiata­lok életkori sajátossága a türelmetlenség, amely a dol­gok gyorsabb és jobb meg­oldását sürgeti. A rétegpoli­tika fontossága mellett ki­emelte: a politikánk melletti értelmi kötődésen túl az ér­zelmi azonosulásra is figyel­met kell fordítani! Fölhívta a figyelmet, hogy a KISZ-nek nem csupán cselekvési teret, hanem igazi közösséget . is nyújtani kell a fiataloknak. Árva György, a megyei párt- bizottság tagja, az Országos Bányagépgyártó Vállalat sal­gótarjáni gyárának esztergá­lyosa, a pályakezdés, a mun­kahelyi beilleszkedés erköl­csi, politikai kérdéseivel fog­lalkozott, sürgetve, hogy vissza keM szerezni a szak­Gépi diagnózis Leningrádi orvosok és konstruktőrök röntgenfelvé­teleket elemző automatizált rendszert fejlesztettek ki. Mi a rendszer lényege? Az emberi szem nem mindig ké­pes objektiven értékelni egyes felvételeket. Ezenkívül, ha ez orvos a röntgenfelvétel egyes részére koncentrál ak­kor esetleg nem veszi észre a rendellenességet a felvétel többi zónájában. Ezen a té­ren is a korszerű technika sietett az orvosok segítségére. A fejlesztők a számítógépet fényképezőgéphez hasonló optikai átalakítóval egészítet­ték ki. 'Az érzékeli a felvé­telt, a kapott adatokat pedig a számítógép dolgozza fel'. Az új rendszer segítségével már több száz páciens vizsgá­latát végezték el. A röntgen- felvételek új elemzési mód­szerének nagy jövője aao. Naponta kétezer tonna kövei termel a Pestvidéki Kőbányák nógrádkövesdi üzeme. Idén az év első öt hónapjában 162 ezer tonna zúzott követ szállítottak el — 26 millió forint értékben — az, ország különböző ul- és vasútépítési munkálataihoz Nógrádkövesdröl. ______ (képe kui-4 m unka presztízsét. Ám, — tette hozzá —, ez nem csupán az intézkedéseken, hanem magukon a szakmunkásokon is múlik. Varga István, a megyei KISZ-bizottság tagja, a ba­lassagyarmati kábelgyár párt- alapszervezeti titkárá azt hangsúlyozta, hogy a gyárban sikerült eredményt elérni a szakmunkás- és a műszaki ér­telmiségi fiatalok helyzeté­nek javításában. A KISZ sze­repéről szólva kiemelte, csak akkor töltheti be hivatását, ha mozgalmi jellegét erősíti, s ehhez megkapja a pártszer­vek fokozottabb segítségét. A szakmunkástanulók mint­egy átmenetet képeznek a munkás- és a tanulóifjúság között, kezdte hozzászólását Horváth László, a megyei pártbizottság tagja, a 211-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, aki az intézményben tanuló 1300 diák helyzetével foglalkozott. Különösen a pályára kerülők gondjait taglalta, megemlítve, hogy a lemorzsolódás 20 szá­zalékos aránya is jelzi: a pá­lyaválasztók nem kellőképpen mérlegelik döntésüket. To­vábbgondolásra érdemes ada­tot emlitett Horváth László a család szerepéről: a szülői ér­tekezletekre a meghívottak­nak alig feie jön el, a foga­dónapokon pedig mindössze a szülők 2 százaléka jelenik meg... Végh József né, a megyei pártbizottság tagja, a diósjenői tsz agronómusa, a fiatal nők helyzetéről szólt, sürgetve a gyermeknevelés iránti elkö­telezettséget, annak a szem­léletnek a visszaszorítását, amely a különféle kiegészítő jövedelmeket a család, a gyer­meknevelés rovására igyekszik érvényesíteni. Ürmössy László, a megyei pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója felszó­lalásában utalt arra, hogy a fiatalság jellemzője: az élet minden területén, szinte egy- időben kerülnek a kibontako­zás állapotába. A helyes rang­sor kialakítása, a problémák megoldása során azonban arra is szükség van, hogy ők ma­guk is tegyenek meg mindent boldogulásukért! Szalai Pál, a KISZ KB, a megyei KISZ-bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák KlSZ- alapsaervezeti titkára, föl­hívta a figyelmet, hogy jólle­het történtek intézkedések a bányászfiatalok helyzetének jobbítására, ám ennek gya­korlati haszna még nem na­gyon jelentkezik. Kiemelte, hogy az ifjúsági munkaver- stnyben rejlő lehetőségeket még korántsem használtuk ki. Berki Mihály, Nógrád Megye Tanácsának elnökhelyettese a tanácsok, intézmények előtt álló ifjúságpolitikai teendők­ről beszélt. Elmondotta, hogy a tanács hároméves lakás- programja keretében jelentő­sen javul, majd a lakáshely­zet, például e gond enyhíté­sére 28 helyi tanács, mintegy 65 millió forintöt használhat fel. Szandter Iván, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára szólt azokról az elképzelések­ről, amelyek némiképp átala­kítják majd az ifjúsági moz­galom szervezeti formáját. Ennek célja, hogy például a középiskolákban lazább kere­tekben, pezsgőbb KISZ-elei! alakuljon ki, az öntevékeny és önkormányzati formák erősí­tése mellett., A dolgozó fiata­lok szervezeti keretei megfe­lelőek. de a tartalmi munka megújulásra szorul itt is, Bzandter Iván hangsúlyozta; az ifjúsági problémák vizsgá­latánál elsősorban nem aa életkor, hanem a megoldásra váró kérdés jellege a fontos. Lényeges feladat tudatosítani; hogy minden nemzedéknek magának kell megküzdeni a társadalmi érvényesülésért, még akkor is, ha ehhez meg­felelő feltételeket, ösztönzése-} két, segítségeket kap. A fiatal szakemberek heil- leszkedési nehézségeivel fog­lalkozott hozzászólásában Má- jer József, a megyei pán bi­zottság tagja, a palot.áshalmi termelőszövetkezet villanysze­relője, megemlítve az ez irá­nyú törekvéseit, a helyi párt- szervezet törődését a fiatalok­ról. Szakmár Rezső, az MHSZ megyei titkára a tíz és fél ezer ifjú tag hazafias-honvédelmi neveléséről beszélt, amely munka sokrétűbbé, tartalma­sabbá vált az utóbbi években. Gáspár Antalné, a megyei pártbizottság tagja, a balassa­gyarmati finomkötöttárugyár varrónője, a 30 év alatti lá­nyok, fiatalasszonyok helyze­tét taglalta, felvetve a kér­dést: vajon mindig mindent megtettünk-e azért, hogy ne legyenek közömbösek, hogy bekapcsolódjanak a mozgal­mi életbe? A nemleges válása okaként említette a család, a munkahely hiányosságait, s ezek nagyobb felelősségét szor­galmazta. Báli Nándorné, a Vöröskereszt megyei titkára; az egészséges életmódot, a hátrányos helyzetű fiatalok­ról való társadalmi gondosko­dást emelte ki. Hangsúlyozta az úttörőszövetséggel való eredményes együttműködést, s kérte a KISZ nagyobb törek­vését is a közös feladat mag- valósításáért. Kun András, a megyei pártbizottság tagja, az endrefaivai termelőszövetkezet állattenyésztője, a lakóterület* KISZ-szervezetek helyzetéről szólt, megemlítve, hogy ahol nagyobb a törődés, az odafi­gyelés, ott megnövekedett az építkezési kedv, javult a közén-} zet. Néhány ifjúsági prob lé-' mának minősített kérdéssel foglalkozott Medved Károly, á megyei pártbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Egyebek között kiemelte, hogy nem ál­talában, hanem mindig konk­rétan kell elemezni az ifjúiá-} gi problémákat. * Felszólalt Cservenka Fe^ rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki beve­zetőül átadta a KB üdvözle­tét. A megyei pártbizottság elé került előterjesztésről, vi­táról elmondotta, hogy érz.ő-i dik belőle: komoly, felelős­ségteljes a fiatalokról való gondoskodás Nógrád megyé­ben. Ezután felidézte a 40-es esztendők végét, az újjáépítés} legendás korszakaként emli-J tett időszakot, amelyben, rmnti mondotta, éppúgy megtalálha­tó volt a fiatalok körében at jó és rossz példa egyaránt; mint napjainkban. Felhívta a figyelmet arra, hogy mun­kánk során nemcsak a fiata­lok, hanem a felnőttek szerig leletén is változtatni kell. A vitát Skoda Ferenc fog­lalta össze, hangsúlyozva, hogy a széles körű vélemény megerősítette abban. no gy nem az elveket kell felülvizs­gálni, újrafogalmazni. ha­nem a végrehajtás feladatait szükséges tisztázni, konkreti­zálni, egységesíteni. Az e'ő- terjesztést a testületek egy­hangúlag elfogadták. Ezt követően Géczi János adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1985. június 26-i üléséről, az országgyűlési kép­viselői és tanácstagi választá­sok politikai tapasztalatából. A megyei pártbizottság elfo­gadta az MSZMP XIII. kong­resszusa és a megyei párt ér­tekezlet. határozatai végrehaj­tásának munkaprogram1 át, majd a Nógrád Megyei Ta­nács alakuló ülésével kapcso­latos személyi%érdésekben lett ajánlást a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának. Tanka László NOGkAD — 1985. július csütörtök r — Még a rokoni kapcsola­taimat is felhasználom, hogy alkatrészekhez jussunk — fej­tegeti Sőregi László műhely- vezető. — És most ott vagyok feireállva. hogy a saját bá­tyámnak nem tudom viszonoz­ni a korábbi segítségét: ők is meg vannak szorulva... £ iiipusú Hiány . Napok múlva kezdi az ara­tást a Pásztói Béke Tsz. A szövetkezet műszakijai javá­ban készítik elő a betakantó- géoeket: minél nagyobb erő­vel, minél kevesebb fennaka­dással folyjon majd a mun­ka. — Nyolc kombájnunk áll rendelkezésre — közli Szlav- kovszky György ipari és mű­szaki főágazat vezető. — Négy NDK-gyártmányú gép, egy John Deere, két Class Domi­na tor' és egy SZK 5-ös. Kü­lönösen az E 514-es, E 516-os gépekhez hiányoznak alkatré­szek; a legnagyobb gondot a rostatoldat okozza. Az E tí­pusú gépeknél évről évre visszatérő gond az alkatrész- hiány. Mint a szakember részlete­zi : közvetlenül az aratás után nincs kapacitás a kombájnok teljes feljavítására. Jó, ha a traktorokat rendbe tudják hoz­ni. Ekkor az alkatrészeket sem szerezhetik be, mert meg­emelkedne a készletszint, nő­ne az adó. Azt sem bírja gaz­dálkodásuk elviselni, hogy egy évben kétszer mutatkoz­zon a javítási költség. Így hát az aratás előtti feljavítás ma­rad lehetőségnek. . Ilyenkor viszont, általános az alkat­részhiány. Bonyolítja helyze­tüket, hogy a jövőben az ille­tékes készletező vállalat csak előrendeléseket fogad el —, mert náluk is szempont a készletszint —, így hát koráb­bi szemrevételezés alapján kell ez igénylistát benyújtani. Óhatatlan azonban, hogy köz­vetlenül a szereléskor is újabb igényekre derüljön fény. Emellett az új gépekkel is bajok vannak. — Idén jött két E 514-es kombájn — közli a főágazat- vezétö. — Az egyik alig öt órát ment, és az önindítója náris felmondta a szolgálatot. Garanciális még, de kérdés, hogy a szavatosság erre vo­natkozik-e. Mert a villamos alkatrészekre elvileg nem szól a garancia. És nincs időnk kivárni a garanciális javítást: minden gépre szükségünk van. Megtanult lecke A termelőszövetkezet lep­kéi majorjában derűsen baj­lódik a nehézségekkel a pjű- helyvezető, Sőregi László. A csarnokban épp egy nagy zöld John Deere áll, vágóasztala le van véve. Mi baja? — Már tízéves gép, de ez­zel még nem volt probléma — mutat a gépre az iroda ab­lakából a szakember. — A motorja tökéletes. Még tavaly oldalba kapott egy bokrot, az deformálta a csigát, hamar rendbehozzuk. De amott van egy E típusú gép. Csak más­fél éves, de az olaj folyik be­lőle mindenhonnan. Kényte­lenek vagyunk a több mint egytonnás motort megemelni. Van egy SZK gépünk is, majd megmutatom magának — le­gyint a javakorabeli férfi. — Foglalkozunk a KSZK silózó- val is. Amikor újonnan vet­tük, s beindítottuk: a ventil­látor le akart repülni. A vál­tóba nem tettek olajat, mire észrevettük, a csapágyak ösz- szetörtek. Az MTZ 82-esekre szintén gondot fordítunk. Van egy tervezési hibája: haladás­kor az első kerék „beszicál”. Le kell állítani és újraindí­tani. De a motorja jó. Megta­nultuk a leckét: minden új gépet alaposan át kell vizsgál­nunk, s minden esavart uíán- húznunk! Sándor József gépszerelő 35 éve űzi a szakmát, még an­nak idején gépállomáson kez­dett. A tepkei majorban húsz éve ügyködik. — Nehéz a dolgunk, mert a semmiből variálunk — fejti ki véleményét. — Nagyon, so­kat nem tudunk csinálni. Olt van például a törekasztalhoz a szalmatovábbító. Tavaly el­hoztuk Kisterenyéről, mert ott felborult egy gép és kölcsön­adták az alkatrészt. Ők meg elvittek egy csigát. Most ké­rik vissza a szalmatovábbílót, nekünk meg a csiga kellene. Itt is, ott is egy-egy gép áll. Kérik a csigát, én meg mond­tam nekik: „Hát vannak a fűben csigák ilyenkor, szedje­tek, válogassatok belőle” — neveti el magát a munkaru­hás szerelő a munkapad mel­lett. Nagy keletje van a szakmá­ban az összetört gépeknek. Szinte öröm, ha ilyenfajta kár keletkezik. Sülysápon pél­dául tavaly tönkrement egy kombájn, erről a baráti kap­csolatok révén szétfutott a hír. Pásztóról már többször elmentek Sülysápra a Zsuk- kal, s tervezik, hogy még út­nak indulnak. Az ottani ter­melőszövetkezet 30 forintért adja kilóját a tönkrement gépnek. De hamar kiürül egy- egy ilyen „alkatrészbánya”. Kalászt 1' A szakemberek optimisták: aratásra mind a nyolc gép üzemképes lesz. Kooperálnak is velük: Túrán négy gépük „vendégszerepei”, Mátramínd- szenten kettő. A pásztói ha­tárban 1718 hektáron aratnak majd búzát, árpát, mustárt. Nehéz aratásra számítanak: dőlt kalászok várják a beta­karítást. Lesz dolga a kalász­emelőnek. Molnár Pál Együttes ülés (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde további részében Skoda Ferenc a fiatalok kö­rében létező szocializmus­képről szólt, majd a tanuló- ifjúság, a pályakezdők hely­zetét taglalta, megemlítve a közéletben betöltött szerepü­ket. Végezetül a pártszerve­zetek tevékenységét hangsú­lyozta. Mint mondotta, a me­gye 22 ezer kommunistája mindennapos munkája so­rán közvetlen kapcsolatba ke­rül az ifjúsággal, a legna­gyobb nevelőerő — hívta föl a figyelmet — a példamuta­tás! — Segítenünk kell az if­júság válaszkeresését, ezt csak türelemmel, értelemmel, őszinte szóval és bizalommal lehet. Leegyszerűsített, se­matikus válaszok nem elégí­tik ki őket, meggyőző érve­lés, ügyünk igazába vetett hit, az ellentmondások, a problé­mák őszinte feltárása, ez az, ami elfogadható választ je­lenthet számukra is.. . A me­gye pártszervei és -szerveze­tei közvetlen felelősséget éreznek a Kommunista If­júsági Szövetségért — a szervezet munkájáért — foly­tatta. — E szervezeten belül a tagság életkorát és réteg­összetételét jobban figye­lembe vevő, differenciált te­vékenységre van szükség. A fiatalokat foglalkoztató kér­dések és problémák legyenek a megfelelő helyen a párt, állami, társadalmi szervezetek munkájában. Ezáltal is erő­sítsük a fiatalok tettekben, jobb tanulmányi munkában, színvonalas munkahelyi, és közéleti tevékenységben meg­nyilvánuló elkötelezettségét! — mondotta befejezésül Sko­da Ferenc. Vita a beszámoló felett A konzervipar 15 gyárában munkaszervezési intézkedé­sekkel igyekeznek ezekben a napokban az időjáráshoz iga­zodni. Mivel az esőzések mi­att a zöldségek szedése gyak­ran szünetel, a nyersanyag- utánpótlás is akadozik. Ez el­sősorban a zöldborsó feldol­gozásánál okoz gondokat. A könnyebb kaszálógépek ugyan még esőben is képesek dol­gozni, a levágott vizes ter­mést azonban nem lehet el­csépelni : várni kell néhány órát, amíg némiképp ^ meg­szárad a borsó. A nehéz bor­sókombájnok többsége mosta­nában el sem tud indulni az átázott, süppedő talajon. A kényszerszünet azonban nem jelent üresjáratot. A gyárak 23 ezer dolgozója egy percre sem marad munka nélkül. Amíg a borsóvonalak ideig-óráig állnak, a brigá­dokat más munkahelyekre irányítják át; a többi között a szigetvári, a nagyatádi és a nyíregyházi konzervgyárak­ban. Az új borsószállítmány beérkeztéig főként gyümölcs­alapanyagot dolgoznak fel; a meggyet felezik, a szamócát csumázzák. Ily módon nagy értékű nyersanyagot, termel­nek. Más brigádok a csoma­golás előkészítésénél kapnak ideiglenesen feladatot. Ezzel foglalkoztatásuk ugyan meg­oldódik. ám az üzemek alap­vető gondja marad: jelenleg a napi négyezer tonna kapaci­tású borsóvonalaknak 1 csupán 50 százalékát használhatják ki. Ez a borsószezon elhúzó­dásával jár. Azzal számol­nak, hogy a borsó „utoléri” a feidogozási sorrendben utá­na következő, most beérőben levő uborkát, babot, később pedig a paprikát és még né­hány gyümölcsöt is. Az áru egy időben érkezik majd. s nagy tételekben a gyárakba. Sok helyen az előkészítés megszervezésével igykeznek az üzemekre nehezedő nyomáson enyhíteni. A torlódás mér­séklésére a mezőgazdasági partnerekkel közösen a föl­dek mellett alkalmi telepe­ket állítanak fel, ahová bri­gádokat szerződtetnek — diá­kokkal, nyugdíjasokkal meg­erősítve — az egyes munka­fázisok elvégzésére. Így a hagyma már tisztítva, a sza­móca szártalanítva, a sárga­barack felezve, s kimagolva érkezik a gyárakba; ezzel gyorsabb lesz a feldolgozás.-------------------------------------,_ A konzervgyárak alkalmazkodnak a változékony időjáráshoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents