Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

Vádlott asszonyok és a férfi tanúk ! ALSÓTOLDI ÖSSZEFÜGGÉSEK Nincs szándékom krimit ír­ni, de ha végiggondolom az ügyet, — tartok tőle — még­iscsak az lesz belőle. Az egyik budapesti kerü­leti ügyészség által kibocsá­tott vádirat tárgya: „üzlet­szerű kéjelgés vétsége és más bűncselekmények miatt X* Y. es társai ellen indult bűn­ügy'’. A vádlottak — az 1. rendűtől a XI. rendűig — zömükben vidékről (Miskolc­ról, Karcagról, Bajáról, Tahi- tótíaluból, Pincehelyről. Deb­recenből, Nyíregyházáról, Ce- céről) a fővárosba szédült lá- nyok-asszonyok, akik bekerül­vén a pesti éjszakába, így- úgy megperzselődtek és ősibb női foglalkozást űzvén, nem éltek túlságosan rosszul, már­mint ami az anyagiakat ille­ti. A vádirat szenvtelen tár­gyilagossággal rója terhűkre az elkövetett és — „tanúval­lomásokkal, szállodai kimuta­tásokkal, szakvéleményekkel és a vádlottak részbeni beis­merő vallomásával” — bizo­nyított vétségeket. A vádiratból: G.-né vádlott „1978—’82. kö­zött átlagosan havi egy alka­lommal 1500—2000 forint el­lenében nemi kapcsolatokat létesített, elsősorban külföldi állampolgárokkal. Ismeretsé­geit különböző fővárosi szóra­kozóhelyeken kötötte és laká­sára vitte partnereit, illetve a partnerek szállodai szobájában bonyolította le ezeket a kap­csolatokat”. T.-né vádlott ..1982. márci­ustól 1983. augusztusáig rend­szeresen. átlag havi 1—2 al­kalommal üzletszerű kéjelgést folytatott. Elsősorban külföl­di állampolgárokkal ismerke­dett. akiktől egy-egy. kapcso­latéért 100 USA-doIlárt, illet­ve ennek megfelelő más nyu­gati valutát, vagy forintot kért és kapott.” M. M. vádlott „hasonlóan a többi vádlott-társaihoz, bu­dapesti szállodákban, illetve színvonalasabb szórakozóhe­lyeken isiTK-kedett partnerei­vel. Igen költséges életveze­tését részben barátai jelenté­keny összegű támogatásából, részben üzletszerű kéjelgés- ből fedezte. 1981 januárja óta rendszeresen lakást bé­relt az utazási irodákon ke­resztül és jelentékeny számú, túlnyomórészt külföldi part­nereivel lakásán, vagy szállo­dákban bonyolította le kap­csolatait. Egy-egy kapcsola­tért legkevesebb 100 USA-dol- lárt, vagy 200 NSZK-márkát kért es kapott... 1982 febru­árjától 1983 decemberéig 23 alkalommal vett át 100 USA- dollárnak mggl'elelő külföldi valutát, amelynek forintér­téke 43 forintos átlagárfolya­mon számítva 98 900 forint.” Sz. I. vádlottat M. M. ,,ve- z.eLte be a pesti éjszakába”, és 1982 nyarán — két hóna­pon keresztül — ..legkevesebb 20 alkalommal létesített 100 USA-dollárért. illetve 2—3 ezer forintért nemi kapcsola­tokat...” A többi vádlott tekinteté­ben is — többé-kevésbé — ugyanezek a tényállások. Része a vádiratnak a tanú­ként megidézendők névsora. Közöttük már büntetésvégre­hajtó intézetben ülő prostitu­áltak. Azután: nyomtalan ke- rítők, stricik, baráti szobázta- tók. szállodai alkalmazottak, — zömükben tehát olyanok, akik így vagy úgy — minden esetre bizonyíthatatlanul pénzt kaptak a most bíróság ele ke­rülő lányoktól. Továbbá — s főleg — azok a honfitársak és külföldiek. akik igénybe vették eme lányok szexuális szolgáltatásait fizetség ellené­ben. Rajtuk kívül még egy szakértő (?) is benne van a dologban. De maradjunk csak azok­nál a tanúknál, akik megke­resték, megtalálták a lányo­kat, majd fizettek, s úri mó­don távoztak... Minduntalan föltolakszik a kérdés: valójában nem ők-e azok, akik „üzletszerűen” űz­ték az ipart ama bizonyos la­kásokon és szállodai szobák­ban? A prostitúciót az ..em­berkereskedelem” egyfajta megjelenéseként fölfogva. — mindenesetre ők voltak a vevők. — Teszem azt, egyedül élek, — mondja az ügyben meg­idézendő harminchat tanú egyike. — Mit tehetek? Vagy az egyik barátorrvismerősöm feleségét vagy lányát-menyét környékezem meg, vagy kere­sek egy lányt, aki pénzért kapható... Az előzőt nem aka­rom megcsinálni, hát csiná- nálom a másikat. Mit koc­káztatok? Legföljebb azt, hogy ha lebukás van, meg­idéznek tanúnak és lelököm a szöveget, hogy igen, meg volt, ennyit meg ennyit fi­zettem. És slúsz-pászl... Min­den halad tovább a maga ke­rékvágásában... Mindenesetre az ügy bíró­ság elé kerül, s ítélet is szü­letik. Az ítélethirdetésen a tanúnak nem kötelező a je­lenlét. az 6 szerepük a ta­núskodás. azután vehetik a ka­lapjukat és távozhatnak. d. f. Csökkenő csecsemőhalandóság A tett, halva szüle­illetve a hat hónapon belül el halt csecsemők száma, aránya évek óta folya­matosan csökken hazánkban. A há­ború előtt, 1938- ban ezer cse­csemő közül IBI még egyéves ko­ra előtt meghalt. Egy negyedszá­zada 48 ezrelé­kes, majd egy év­tizeddel ezelőtt­re 28 ezrelékes­re csökkent a c.seesemőhalálozá- zások aránya, s azóta is évről évre csökken ez az arányszám. A szülés előt­ti magzati hala - esetek száma gya­korlatilag alig változott az utób­bi esztendőkben Nagymértékben csökkent viszont a szülés alatti halálozás. Ehhez nagyban hozzájárult a kórházi ágyak, a szakembe­rek növekvő száma, a labo­ratóriumi vizsgálatok, a mű­Mi van az építési engedélyek mögött? A főutca egyik szemrevaló, frissen tető alá került új há­zában találom meg Klátyik Andrást, az Alsótoldi Közsé­gi Közös Tanács elnökét. A véletlen, ezúttal beszédes bi. zonyság is a helyi változások­ra. Néhány évvel ezelőtt még menni akartak az emberek a cserháti falubokorból, ma pe­dig egvre-másra emelkednek az új otthonok falai. A változó közérzetnek talán éppén ez, az építkezési kedv megnöveke­dése a legszemléletesebb ki. fejezője. A FESTÉS NEM ELÉG A beszélgetést a közös ta­nács épületében folytatjuk, immár hármasban Hirka Sán­dorral, a végrehajtó bizottság titkárával. S amikor a legfon­tosabb teendők jegyzését el­kezdem, még nem sejtem: az oly’ sok mindent tanúsító ház­építésekről később is szó lesz. Az itteni közös tanács néhány száz lelkes települé­sek szövetsége, nem csoda hát, hogy a fontosabb felada­tokat ezzel kezdi Hirka Sán­dor: — Mindenekelőtt a kereske­delmi alapellátást kell javí­tani. Ez ugyan nem kifejezet­ten csak a tanács feladata, de mindenképpen figyelnünk kell rá, hiszen az itt lakók mindennapjait érinti az ellá­tás. Némi mozgolódás már van, de félreérthetetlenül ki kell mondani: egy-egy ve­gyesbolt kifestésével sok min­den nem oldódik meg. Alap­vetőbb változásokra van szük­ség az ellátás feltételeiben. A tanácsi vezetők Alsótol- don ehhez hozzáteszik a sürgetés magyarázatát: na­gyon is kézenfekvő összefüggés van az alapellátás, a köz­érzet és a népességmegtartó képesség erősödése között. ÚJ ISKOLAÉPÜLET? A következő legfontosabb teendőt - így említi Klátyik András tanácselnök: — Mindenképpen szeretné a tanács, ha ú.j épületet kap­hatna az iskola. .Jelenleg ugyanis bérelt épületben zaj. lik az oktatás. Ilyenkor önként adódik a kérdés: milyen az alsótoldi prognózis, hogyan állnak a gyermekáld ássál. — Nem csökken a diákok száma — hangzik a maga­biztos válasz, s ez — kistele­pülésről lévén szó, — kivált­képpen örömteli tény. — A lakónépesség stabilitására, a megváltozott szemléletre mi sem jellemzőbb annái, hogy jelenleg is tizenkét építési en. gedély van érvényben. Talán éppen itt, az új is­kola igényéinek megfogalma­zásakor indokolt említeni: a változások és az oktatás fel­tételei között nagyon is szoros az összefüggés. Hirka Sándor szavaival: — Az elvándorlás akkor állt meg, amikor megoldottuk a helyi körzetesítést. Nyomós érv ez az oktatás feltételeinek javítása mel­lett. Bérelt épületben tanul a hat falu aprósága, de amikor bizonyosság lett, hogy nem kell Pásztora járniuk isko. lába, a szülök letettek a ké­szülődésről, az elköltözésről. Bizonyára ez is véletlen, hogy a feladatokról szólva a kisiskolások után a legidőseb­beket említik a tanács veze­tői. Így: — Fel kell mérnünk az öregek napközi otthona iránt meglevő esetleges igényeket is. S ha kell az embereknek, akkor a megvalósítással is szükséges foglalkozni. Tervek és vágyak lehetnek számlálatlanul, a realitás igé­nye azonban józan belátást, számvetést kíván a tanácsok­tól is. A teendőket kellő mér­téktartással ezzel egészíti ki a tanácselnök: — A legutóbbi öt év pén­zének jó részét elvitte a helyi körzetesítéssel összefüggő óvodaépítés. napközi otthon­kialakítás. Most a tanácsi épü­letek — kultúrház, orvosi rendelő — felújítására kell majd gondolnunk. %A felsorolás pedig kiegé- Kiátyik szíthető olyan igényekkel, ame­lyek a legtöbb helyen létez­nek. Utakat kell korszerűsí­teni. híd. járda, áteresz kell. Kellemes teher Alsótoldon: az éoítkezési kedvnek köszönhe­tően új utca is kialakul, ezért az útépítés mellett még a villanyhálózat is bővítésre szorul. ÖT ELÖLJÁRÓ A közös tanács tervei ter­mészetesen nemcsak a forint­tal és négyzetméterrel szá­molnak, gondolnak az em­beri kapcsolatokra is. Kü­lönleges itt a helyzet, ezt így érzékelteti Hirka Sándor vb- titkár: — Nem sok olyan közös ta­nács van, amelynek a köz- igazgatási területén öt társ­községi elöljáró dolgozik majd. Mi nagyon sokat vá­runk ettől a kezdeményezéstől, a kapcsolattartásban ugyanis kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az elöljáróságok és az elöljárók. Arról nem Is beszélve, hogy a megválasz­tott tanácstagokkal és pót­tanácstagokkal együtt nagy dolgokra lehetnek képesek. Hat-nyolc ember közössége már jelentős erő egy kicsiny faluban, meghatározó lehet a tervek megvalósításában, a mozgósításban is. Egyelőre úgy értékelik, hogy Alsótoldon és társközségeiben jól választottak. A visszate­kintés szerint nem is annyira a gondokról, mint inkább a közügyek szolgálatára vállal­kozó jelöltekről volt szó. Azok­ról, akikre az említett leg­fontosabb feladatok megol­dásában is az oroszlánrész jut. A megvalósításhoz nem­csak szándék és akarat, ha­nem tapasztalat is van: Al­sótoldon változatlan a ta­nácselnök és végrehajtó bi­zottság titkára, de még a vég_ rehajtó bizottságban is egyet­len új tag van. .t ☆ Nem nyitnak tehát új la­pot a naptárban — folytatják a munkát, ha kissé más kö­rülmények között js. S ha a célkitűzések javát sikerül tel. jesíteni, akkor minden bizony­nyal a faluiáró tanácselnök is még több frissen épülő házba kukkanthat be: „Hogy halad­tok?” K. G. 1 Rézsűvéde’em Litván tudósok új módsze­re hatékonyan védelmezi a csatornák kiépítetlen rézsűit az eróziótól. A rézsűket olyan különleges oldattal permetezik be. amely műanyagot. táp­anyagokat és évelő fűmagva­kat tartalmaz. Vegyi kapcso­latba lépve a talajjal, a ki­szórt vegvület megköt. Meg­szilárdítja a rézsűt, ugyanak­kor táplálja a növények gyö­kereit, és csökkenti a párol­gást is. így sokkal gyorsab­ban kialakulhat a vastag, erős fűtakaró a csatornák rézsű­jén. Magas fehérjetartalmú takarmánynövény A magas színvonalú állat- tenyésztésben mind nagyobb szükség van a takarmány- fehérjére. Régebben viszony­lag nagy területen foglalkoz­tak a lóbabbal, ezzel a fehér­jében gazdag növénnyel, amely azonban fokozatosan kiszorult a nagyüzemekből, mivel hiányzott a kellő fajta- választék. A lóbab lassan a hozamokban is elmaradt a többi növény mögött. Ter­mesztését az utóbbi időben viszont mindinkább fölkarol­nák, ám továbbra is szűkös a fajtaválaszték, és így igazá­ból a termelés egy helyben topog. A helyzeten sokat ja­víthat a kisvárdai kutatók — a vetőmagvállalat ottani ál­lomása szakembereinek — új fajtája, a Kisvárdai 25-ös, amely szigorú ellenőrzések után kerülhetett köztermesz- tésbe*. . A nyór Vilma nénié is Bevallom, fiatal lány ko­romban haragudtam Vilma nénire. Strandról jöttem, bar­napirosra sülve, ő meglátott az utcán, és összecsapta a te­nyerét: — Te nem vagy épeszű, kislányom! Ahelyett, hogy el­bújnál a nap elől, vörösre sül­teted magad! Már a nyelvemen volt va­lami gorombaság, de Lenyel­tem. Nem tudom, hogyan ugrott be most ez a jelenet. de eszembe jutott Vilma néni. és „megbocsátottam” neki. Nem­csak azért, mert közelebb ke­rültem az ő akkori korához, de mert azóta rájöttem: ren­geteg olyan jelenség van a világon, amit az idős ember másként érez, másként él meg, mint a fiatal. Így a legegy­szerűbbet. az évente ismétlő­dőt, a nyarat is. A tavaszi, az őszi napsütés kellemes az idős embernek, de bizony a nyári hőség meg­viseli őket. l Sulibolt Cereden Működik egy iskolaszövet­kezet Cereden. Tavaly ősszel alakult, van tizenhat gyerek, és egy felnőtt — tanár — tagja. A suliboltot a Salgótarján és Vidéke Áfész szerelte fel és látta el indulókészlettel, s szállította az árupótlást hét­ről hétre. Kimért, előre cso­magolt élelmiszereket árusí­tottak a gyerekek, egymást váltva. Az árukészletet saját beszerzésből is gyarapították. Szóval: vettek, eladtak. Az iskolaév befejeztével el­készítették a mérleget is. Ta­valy október végétől — tehát a megalakulástól — a tanév befejeztéig kétszáztízezer fo­rint volt a forgalom, tizen­hatezer forint a nyereség. A ceredi sulibolt a nyáron is nyitva van. Akár egész év­ben vásárolhatnak benne a falubeliek is. És itt a gyere­kek bonyolítják le az iskola- füzet-akciót is. , Nem tudom, ez a tizenhat hetedikes és nyolcadikos, hogy tanul. Mondják, nem rosszul. Egv biztos: életből, munkaszeretetből valameny- nyien jelesre vizsgáztak. És a hetedikesek közül pá­ran azon spekulálnak, jövő­re. ha befejezik az általánost, elszegődnek kereskedőtanu­lónak ... Tudok egy másik iskolaszö­vetkezetről is. A története valóságos hősköltemény. Ez a szövi a kisterenyei állami nevelőotthonban alakult. Földjét a helvi tsz hasította ki a magáéból. Két óriás fó­liasátrát a fogyasztási szövet­kezet szocialista brigádja épí­tette fel, a vízművesek kutat ástak, öntözőhálózatot alakí­tottak ki, a világításról a vil­lanyszerelők gondoskodtak. Ä pásztói állami gazdaság szán­tott, boronáit, trágyázott,' komposztot adott. A gyerekek pedig megszán lottan dolgoznak. GyümöU esőst telepítettek. Paprikával; paradicsommal, hagymával; leveszöldséggel látják el a ne­velőotthon konyháját, a fö­lösleget pedig a helyi áíészen keresztül értékesítik. Tavaly kilencvenezer forint volt a bevétel és huszonháromezer forint a tiszta nyereség. Nem lesz kevesebb az idén sem. A megyében — egyelőre — öt iskolaszövetkezet működik, a tagok száma csaknem hat­száz. Vannak alakuló szövet­kezetek is, és még sok más iskolában szeretnék a gyere­kek, ha megalakulna. A fel­nőttek nem mindenütt érte­nek velük égvet. Néha szinte hallom: „Nincs elég bajunk, gondunk...? Hát persze, hogy van. ki vitatja? Csakhogy... az öt nógrádi iskolaszövetkezet éves for­galma már meghaladja az egymillió forintot. Űrre. nem gondolták volna? Holott a gyermeki lélekben, jellemben, a kialakuló emberségben mérhető haszon oly nagy, hogv pénzben az ki sem fe­jezhető. (csi-gs) NÓGRAD — 1985. július 3L, szerda szerek fejlődése és gyarapo­dása, az egységes szakmai elveket és gyakorlatot kö­vető progresszív, ellátás. Nagy eredmény, hogy csak a leg­simább szülések zajlanak szülőotthonokban. Szövőd­mény esetén, annak súlyos­ságától függően a szülő nó* a megfelelő városi, vagy me­gyei osztályra utalják. Ko­raszülés például elvileg csaK olyan kórházban történtté’, ahol koraszülöttosztály is van. Ha másképp esik még­is, a korai jövevényt szükség esetén édesanyjával együri haladéktalanul odaszállítják. Ha a koraszülöttek számát leszoríthatnánk, a magzati halálozás is csökkenne. (A koraszülött és kis súlyú cse­csemőknél csaknem három­szoros a halálozási arány.) Képünkön a csecsemőha­landóság csökkentését segítő technikára láthatunk egy példát. A nyugatnémet szak­emberek által kifejlesztett hordozható újjáélesztő beren­dezéssel olyan újszülötteken is segíthetnek az orvos ok., akiknek légzése a megszüle­tés után nem indult meg. Az újszülött a kezelés során vízzel melegített rugalmas kádban fekszik, kétoldalt meleglevegő-függöny védi az életveszélyes kihűléstől. A berendezés fölött elhelyezett ibolyántúli sugárzó csírátla- nítja a levegőt. Milyen fontos lenne jobban odafigyelni rájuk. Lehet, hogy a saját nagymamánk a város vagy az ország túlsó részen lakik, de bizonyos, hogy van a szomszédunkban olyan idős néni vagy bácsi, aki bizony örömmel venné, hét a nagy me­legben a saját bevásárlásunk­kal együtt felhoznánk az ő fél liter tejét, tíz deka vaját, három zsemléjét is. Hogy nem kéri? Kérdezzük meg mi tő­le. És gondoljunk arra, hogy remélhetőleg a mi nagyma­mánknak is vannak jó szom­szédai. És nemcsak erről van szó. A nagy melegben az utcán is idegesebbek, ingerültebbek vagyunk egymással. Utazunk a tömött villamoson, autóbu­szon és haragszunk az öreg emberre, hogy ő is, minek megy csúcsidőben?! De. hátha éppen azért utazik, mert most indul haza az unokaörzésböl, k vagy éppen odatart, hogy egy héten egyszer a fiatalok is elmehessenek egy moziba. Bizony magam hallottam egyszer egy „udvarias” fiatal­embert, aki felállt az ülőhe­lyéről egy igen idős bácsinak, de ezzel a szöveggel: — Üljön le papa, de mi a jő istennek nem marad ilyen­kor otthon a fenekén? Az öregember vagy nem hallotta, vagy nem akarta meghallani a kommen­tárt, de megköszönte az át­adott helyet. Persze, nem minden fiatal türelmetlen, és nem minden öreg a megtestesült jóság. A tények viszont ettől még té­nyek maradnak, és a fiatal, ha nem másért, legalább azért legyen megértőbb velük szem­ben, hiszen ő is lesz egyszer... (de ez már szinte közhely­számba megy. le sem írom. pedig van egy mondás: Aki­nek nem esik ideiében a fe­jére egy tégla, az megöreg­szik). fik M.

Next

/
Thumbnails
Contents