Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-31 / 178. szám
Miai spóroljunk? Visszatérő panasz, most mintha újra felerősödne: nem lehet a megye több településen tejet, kenyeret, tejterméket kapni az üzletben. Azaz lehet éppen, de jobbára csak a délelőtti órákban. Aki pedig később érkezik, legfeljebb sajnálkozó választ kap: már elfogyott, kérem! Gyanítható, hogy az ide- genforgalmilag keresett települések némelyikén (Diós- jenö, Bánk) nerrt veszik kellőképpen figyelembe: a vendégforgalom az élelmiszer- boltban is megmutatkozik. De nemcsak a nyaranta „felkapott” helyeken maradnak hoppon az alapvető élelrpi- cikkeket vásárolni szándékozók. Megesik lez. bizony olyan falvakban is. ahová turista csak ritkán teszi be a lábát. Megengedheti-e magának egvetlen boltos is, hogy tejet. kenveret kiporciózva rendelve, délutáni vásárlóit dolga végezet len küldje el? A Belkereskedelmi Minisztérium évente kiadott irányelveinek egvik sarkalatos pontja: tejet, kenyeret valamennyi élelmiszerboltnak, nyitástól zárásig tartania kell. A vállalati, szövetkezeti üzletpolitikai dokumentumok megismétlik e követelményt, ezen túl pedig nem egy vállalati, szövetkezeti központ még külön is írásba foglalva hívja fel az üzletvezetők figyelmét rá. Vajon elegendő-e mindez, vagy a figyelemfelhívás hatását ellensúlyozzák, a bolti iparkodások irányát megfordítják a költségek csökkentését célzó ösztökélések? Mert bizony a megmaradt tej, kenyér a kereskedő kára: az értéket leírják, a terméket visszaküldik a szállítónak vagy takarmányozási célra használják. Bizonyára minden boltost több-kevesebb vehemenciával noszogatnak: próbálja meg visszafogni a leírást. Ennek pedig legegyszerűbb módja — olyan keveset rendelni, hogy abból aztán egygrammnyi se maradjon ! A kenyér idő előtti kifogyásakor sokáig remek hivatkozási alap volt a maszekpékek kiszámíthatatlansága. Hol sütnek, hol nem, az ember nem tud mire számítani. Csakhogy a másra mutogatás e kiváló lehetősége mára használhatatlanná vált: a magáppékek ugyanis a helyileg illetékes tanácson kötelesek bejelenteni, mikor mennek szabadságra, mikor nem számíthat a lakosság kenyerükre. így aztán egyértelműen az ellátásért felelős vállalat, szövetkezet kötelessége, hogy érvényt szerezzen a tej és kenyér nyitástól zárásig való tartásának. Tudomásul kell venni, hogy a vásárló vajmi kevés fogékonyságot mutat a gazdálkodási kötelmek iránt, kivált, ha gyermeke tejre szomjazik. Azt várja, hogy biztonsággal számíthasson rá: az üzletben hozzájut e helvettesíthetetlen élelmicikkekhez. A központ és a boltos pedig spóroljon ott, ahol nem a vásárló issza meg a levét. — szendi — Áruforgalmi Jelentés Csak az élelmiszerek forgalma növekedett A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint, az év első felében a lakosság összehasonlítható áron ugyanannyit mint tavaly ilyenkor, folyó áron 6,4 százalékkal többet, összesen 238,5 milliárd forint értékű árut vásárolt. A forgalomnövekedés üteme elmaradt az elmúlt esztendőétől, de a tervezettől is. A fél év során valamivel élénkebb volt a második, mint az első negyedév forgalma. Változatlan áron számolva — tehát az eladott áruk mennyiségét tekintve — csak az élelmiszerek forgalma növekedett, a ruházati termékek értékesítése 4,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,3 százalékkal. a vendéglátásé pedig 2 százalékkal visszaesett a tavalyi első fél évhez képest. Az áruellátás színvonala kismértékben javult a korábbiakhoz viszonyítva, s ez megfelelt a tervezettnek. A jó színvonalú élelmiszer-ellátás mellett néhány termékből, egyebek közt élő halból, darabolt baromfiból, főzelék- és gy ümö les konzer vekből, savanyúságokból, fűszerpaprikából, valamint olcsó borokból romlott a kínálat. A tavalyinál kedvezőbben alakult viszont — nagyrészt a jó téli tárolásnak köszönhetően — a burgonya-, zöldség- és gyümölcs- értékesítés, valamint a szabadpiaci felhozatal. A ruházati üzletekben változatlanul gyakori a választékhiány, az iparcikkek közül továbbra is sokszor hiánycikk a feketefehér és a színes televízió, valamint az automata mosógép. Javult viszont — különösen a második negyedévtől — a bútorok, építőanyagok, kultúr- cikkek, egyes műszaki termékek és vasáruk kínálata. Júniusban az _ élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti kereslet a korábbi hónapoknál mérsékeltebb volt. Alapvető élelmiszerekből a kereskedelem kielégítette az igényeket. Több helyről jelezték, hogy a forgalomban levő citrom nem megfelelő minőségű, nem elég érett, és túl vastag a héja. A burgonya-, zöldség- és gyü- mölcskínáiat a budapesti szakboltokban, illetve a piacokon kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban. Az árak a zöldség- és gyümölcsboltokban 7,6, a szabadpiacokon pedig 6 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év júniusában. Ezen belül azonban a burgonya ára jelentősen — 40—50 százalékkal — a gyümölcsé kismértékben — 2.7 százalékkal — csökkent. Az árak emelkedése tehát kizárólag a zöldségárak ugrásszerű növekedéséből adódott. A ruházati kiskereskedelem forgalma mérsékelt, annak ellenére, hogy a vállalatok többsége különféle engedményes akciókat is szervezett. A vásárlók főként a természetes alapanyagúakat keresték. ezekből azonban nem volt elegendő. Javult viszont a kínálat férfi- és fiüöltönyökből, s a kereskedelem többségében kielégítette. a női és bakfisruhák iránti keresletet is. Hosszú idő óta először javult a gyermekcipők és -szandálok választéka, jó a női cipők és szandálok kínálata, a férfilábbelik közül azonban a szellősebb vászon- és víkendci- pők, szandálok kevésnek bizonyultak. Az átlagosnál valamivel jobban növekedett júniusban a vegyes iparcikkek forgalma. Az ellátás valamelyest javult: a vasáruk közül kellő meny- nviségű és választékú tüzelés- technikai cikk, fürdőkád, gáztűzhely állt rendelkezésre, javult a hazai hűtőgépek választéka, a korábbiaknál kisebb a hiány , a 100 literesnél kisebb űr-tartalmú villanybojlerekből, rádiókból, magnetofonokból, kerékpárokból és azok alkatrészeiből. A valamelyest szintén javuló kínálat ellenére változatlanul kevés a színes és a fekete-fehér televízió, az olcsóbb lemezjátszó és a radiátor. A május 20-tól június végéig rendezett árengedményes tüzelőakció során a lakosság az előző évinél 15 százalékkal kevesebb^ 276 ezer tonna szenet, valamint a tavalyinál 21 százalékkal több, 206 ezer tonna brikettet vásárolt. Az élénk kereslet, valamint . az esetenként ütemtelen szállítások miatt, az ország területén nem kiegyensúlyozott a tüzelőellátás: főleg Észak- és Kelet-Magyarországon akadozik az ellátás. A TÜZÉP-telepe- ken általában 2—4 havi árualap erejéig előszámlázzák a tüzelőt, az áfésztelepek azonban a bizonytalan óruután- pótlás miatt több helyütt nem vesznek fel előrendelést. (MTI) A cél: 0f4 százalék energetikus panaszkodik. Bizony, jól letolták, aztán meg kioktatták. Merthogy úgymond, mások felségvizeire evezett. Pedig neki nem az a feladata, hogy a többiek dolgába üsse az orrát! Tartsa rendben a vállalat reá tartozó ügyeit — határidőre legyenek készen a különböző előírt kimutatások, bizonylatok, törődjön a „háztáji energiával”, idejében készítse el az elvárt takarékossági tervet — a többivel ne törődjön. Dehát mi is történt valójában? Igaz, sem a vállalat építőrészlege, sem az anyagbeszerzés ügyei nem tartoznak a fiatal, de kezdőnek már nem nevezhető mérnök-energetikus „hatáskörébe”, ő mégis elgondolkodott. Nevezetesen azon. vajon egy-, legfeljebb kétszintes épületekhez, no meg ..placcok” betonozásához, alapozáshoz minek kell a legjobb 450-es meg 350-es portlandce- ment? Hiszen másutt ezeket hidakhoz, bonyolult vasbeton-konstrukciókhoz, a magas- (de tényleg magas) építéshez használják. Ide viszont megtenné az énnél jóval kisebb szilárdságú. olcsóbb, például az, amelyben több a kohósalak és a pernye. Hogy mindehhez mi köze van az energetikusnak? Látszólag semmi — valójában sok. A hazai cementfogyasztás ugyanis megközelíti a világszínvonalat. Ami nemes és becsülendő eredmény lenne, ha éghajlati viszonyaink, földrajzi és építészeti adottságaink indokolnák, hogy ebben az élvonalban tartózkodjunk. De nem indokolják. Mi ugyanis viszonylag kevés viaduktot, felhőkarcolót, tengeri létesítményt építünk — családi házat viszont annál többet. Tehát a jobb minőségű cement az „átlag”-betonba egyszerűen luxus. Ám még mindig nem világos: miért éppen az energetikus feje fáj ezért? Nos, mert a cement energiaigényes portéka. Egyetlen tonna előállításához 120—140 kilowattóra villamos energia,, és több mint négymillió kilojoule tüzelési energia kell. Aki tehát cementet takarít meg, az egyben energiát is — nem keveset. Jó évtizede, ám még az energiaár-növekedések után is, bizony nem nagyon volt szempont, mekkora gazdasági gyarapodásunk energiaigénye. Egészen 1978-ig egységnyi nemzetijövedelem-növekedést csak több mint egységnyi energiafelhasználással tudtunk elérni. Akkor, amikor a fejlettebb országok ugyanezt fele, néhol harmada energiával produkálták. Ám nemcsak a külföldi példák serkentenek bennünket, hanem a források bővítésének korlátái is arra késztetnek: mérsékeljük az energiaigény-növekedést. És efelé hajt bennünket íme legfrissebben a téli gondok aláhúzta, feszített energetikai helyzet, amely várhatóan az évtized végéig ilyen is marad; noha természetesen — a paksi atomerőmű bővítése révén — többletenergiára számíthatunk. E többlet okos felhasználása kulcskérdés. A szemléletesen energiarugalmassági mutatónak nevezett szám, (amely, mint említettük, 1978 előtt 1-nél nagyobb volt), azaz a gazdasági növekedés energiaigényessége jelentősen csökkent az elmúlt években, ösz- szességében és átlagosan remélhető, hogy, ebben a tervidőszakban az előirányzott 0,7 alatt marad. , Az energiaigényesség csökkentésének folyamata azonban ezzel nem fejeződhet be. Erre az új tervidőszákban is szükség lesz. Kivált, hogy a hetedik ötéves terv energetikai előirányzata szerint az említett mutatónak a 0,4-es értéket kell megközelítenie. Miképpen érhető el ez az immár szinte világ- színvonalú fejlődés? S valóban világszínvonalú-e? E két kérdésre csak egymással összefüggő válasz adható. Ha ugyanis a gazdasági növekedést sikerül valóban akként elérnünk, hogy egyszázaléknyi nemzeti jövedelem-gyarapodás csupán 0,4 százaléknyival növeli az ország energiaigényét, akkor ez, a mutatót tekintve, energetikai szempontból kétségtelenül a világ jobbjai közé sorol bennünket. Ám mindezt csak akkor mondhatjuk magunkénak, ha — egyebek mellett — a termelés anyagigényességét is sikerül mérsékelni. Ha jóval több magas feldolgozottságú terméket állítunk elő. Ha a termelés technológiája korszerűbb, a termék modernebb, szebb, célszerűbb, ezért jobban eladhatóbb lesz. Másként: ha több lesz a világszínvonalat megközelítő, elérő produktum. így tehát a termelés energiaszükségletének csökkentése már nem pusztán energetikai kérdés. Nem fokozható le csupán — az egyébként szükséges! — primér energiamegtakarítás szintjére. Az összefüggések sokkal áttételesebbek, bonyolultabbak. Bár az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló program az elmúlt esztendőkben jelentős megtakarítást eredményezett, most alighanem többre lesz szükség. Átfogóbb, komplexebt) szemléletre. Annak belátására, hogy nemcsak a kazánház az a hely, ahol az energiát meg lehet fogni. Arra, hogy ne csak az energetikus gondolkodjék el azon, vajon a termelés, a technológiai folyamat egy-egy pontján miképp lehetne a termék fajlagos energia- tartalmát csökkenteni. ki egyszerű a példa, ami. Meqlenef, vel ezl az írást indí_ tottuk. De véljük, épp ezért önmagát értető. Annak belátását szolgálja, hogy az energetikus cementmentő szándéka tisztességes. ■Nem kellenek hát sem ott, sem másutt a jobbra érdemes ötleteket leseperni az asztal, ról pusztán presztízsokokból. úgymond: nem tartozik rá. Hiszen az a bizonyos 0,4- es energiarugalmasság csak ekként lesz elérhető. Kellő rugalmassággal. Trömböczby Péter j Százezer pecsenyesütő Teflonbevonatú, alumínium pecsenyesütő edények sorozat- gyártását kezdte meg a Zalaegerszegi Vas- és Fémipari Szövetkezét. Már ebben az évben százezret szállít belőle a kereskedelemnek. Az alumíniumból készült teflonedények ugyanolyan célokra használhatók, mint amelyeket egyéb anyagokból gyártottak, évs a többinél olcsóbbak. A zalaegerszegi szövetkezet, amel)' alumíniumedények gyártására specializálta magát, más rendeltetésű — tucatnyi — teflonbevonatú edény gyártására is készül. Számítógépek bérbeadása A Pénzügyminisztérium szervezési és ügyvitelgépesi- tési intézete megkezdte elektronikus könyvelő-, számlázó- automaták és mikroszámítógépek bérbeadását. Az intézet a gépek üzembe állítását a szakemberek betanításával, az üzemeltetést pedig programcsomagok átadásával is segíti. Az intézet korábban elsősorban az irodai eszközök kiválasztásában és üzembe állításában segédkezett. Jelenleg is a Robotron és más gépek különböző típusaiból évenként körülbelül 800—1000 darab irodai mikro- és miniszámítógépet. valamint elektronikus könyvelő-, számlázóautomata berendezést telepít megbízói részére. Tapasztalják azonban, hogy a vállalatok mind nehezebben tudják az ügyviteli munka gépesítésének anyagi feltételeit előteremteni. Ezért újabb szolgáltatásként az idén a vállalat megkezdte Robotron tí- púsú elektronikus könyvelő-, számlázóautomaták és mikroszámítógépek bérbeadását! Tervezik, hogy ezt a gépbérleti konstrukciót később kiterjesztik az irodai munkát segítő, a vezetési tevékenység hatékonyságát növelő és a munkaerőt megtakarító egyéb irodai berendezésekre, technikai eszközökre is. A gazdálkodó szervezetek számára a lízing elsősorban azért előnyös. mert beruházás nélkül jutnak a kívánt berendezésekhez. A bérleti díj a termelési költségeiket terheli. A PM SZÜV szakemberei úgy számolnak, hogy a lízing széles körű gyakorlati elterjedése nagy segítséget jelenthet az irodai munkák komplex gé; pesítéséhez. Az új berendezések alkaí- mazásának meggyorsításához számos programcsomagot dolgoztak ki a vállalat szakemberei. Ezek segítségével a bevezetés időigénye — az egyedi szervezésekhez viszonyítva — körülbelül 75 százalékkal. költsége pedig 80 százalékkal csökkenthető. 16 ide — rossz idő Amennyit ártott, annyit használt is az idei időjárás. Ezt, az agrár szakemberektől legalábbis ritkán hallható kijelentést, megyénk egyik állami gazdaságának termelési igazgatója tette. Csodálkozó-kérdő pillantásomat némileg félreértve, röglön adatokkal bizonyította, hogy azt a veszteséget, amit a hosszú, hideg tél, az eső és a jégverés okozott, fedezi az a többletnyereség, ami a vártnál nayobb gabonatermésből származik. Ott és akkor a meggyőző adatok özöne és az eredeti témájához visszakanyarodó beszélgetés feledtette csodálkozásomat. Csak jóval később gondolkodtam el ismét, hogy mi is olyan szokatlan ebben a kijelentésben. A tárgyilagosság. Hiszen az időjárást a nyaralóktól a gazdálkodókig mindenki csak szidja. A kevés hó miatt kifagyott, a vastag hótakaró alatt befiilledt a vetés. A sok esőtől megrohadt, illetve eső híján kiszáradt a termés. Sorolhatnám vég nélkül a példákat. Ha valamelyik gazdaságnak rosz- szul áll a szénája, majdnem biztos, hogy abban az „évszakhoz képest rendkívüli időjárás” a ludas. Pedig a Noé bárkáját hátán hordó özönvíz óta ritkán volt olyan időjárás, ami egyértelműen csak jó, vagy csak rossz lett volna. IVT. L. T I Bcnczc Péter képriportja NOGRAD — 1985. július 31« szerda 3 Gabonatároló épül Pásztón A Karancslapujtői Karancs rermelőszövetkezet ipari fő- ígazata 7,8 millió forintért 4 iarab gabona-körtárolót épít i gabona- és malomipari vállalat pásztói vasúti raktártelepén. A darabonként 1250 köbméter térfogatú tározói összesen 400 vagon gabom befogadására képesek. Háron darab augusztus első napjai ban kerül átadásra, a negye dik pedig a budapesti OMÉÍ megrendezése után.
