Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

n mcssozinM. n Hétfffii magazin... n Hétfői magazin... „ ISMERŐSTŐL ISMERŐSIG VASÁRNAP DÉLELŐTT IVteleg a melegben A tej és a kenyér nyomában Nagyon szeretem a meleget, kedvenc évszakom a nyár. Ami­kor a múlt heti riportalany azt kérte, hogy üvegfúvóval be­szélgessünk, megijedtem. Va­jon, milyen lehet a forró üve­get tartalmazó kemencék mel­lett akkor, amikor a hőmérő 30 fokot mutat a szabadban? Aggodalmam beigazolódott, mert, ahogy beléptem az öblös- 'iiveggyári csarnokba, azt az egy szál ruhát is soknak érez­tem. ami rajtam volt. — Rengeteget javultak a munka feltételei a régi idők­höz képest. Megoldott a szel­lőztetés. tiszta levegőben dol­gozhatunk. Csak először fur­csa a forróság, és csak annak aki még nem szokta meg — magyarázta Sörös Sándor üvegfúvó, akinek a testvérei is itt dolgoznak, édesapja pe­dig az üveggyárból ment nyugdíjba. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki jó üvegfúvó legyen? Jó tüdő, vagy sok energia? — Nem szükséges az erős tüdő. Vékony fúvócsövekkel dolgozunk, nem kell nagy erőt kifejteni. — Gondolom, azért nem tudná bárki megfújni. — Dehogynem! Próbálja csak meg! — s mielőtt vála­szolhattam volna, kezembe adta a fúvócsövet, végén izzó vörös golyócskával. Valóban nem volt nehéz megfújni, a gond ott kezdődött, hogy se­hogy sem akart kehelyre ha­sonlítani művem. — Ahhoz még tanulni kell, hogy hasonlítson a pohárhoz! — mondta mosolyogva és ba- letörte az általam készített valamit egy vízzel teli vasdo­bozba. — Sokan választják ezt a szakmát a fiatalok közül? — Sajnos nem. Kevesen je­lentkeznek hozzánk, pedig aki egyszer idejön, az- nem megy el. Ezt a szakmát nagyon meg lehet szeretni, és nehéz itt­hagyni. Én legalábbis nem mennék el innen semmi pén­zért. — A kemencék előtt többen vannak. Minden munkafolya­matot egy ember csinál, vagy beosztják egymás között? — Brigádban tevékenyke­dünk, hatan dolgozunk egymás keze alá. Két golyófúvó van, mindenki ezzel kezdi, mert ez a legegyszerűbb. Befúvóból is kettő, ez az én munkaköröm is. egy szárkészítő és egy talp­készítő, akik mesterek, ugyan­is szárat és talpat készíteni nagyon nehéz feladat. — Mennyi a napi norma? — Attól függ. hogy mit csi­nálunk. Vázából például 200 darab. — Ki mondja meg, hogy milyen legyen egy váza, vagy pohár alakja? — Ez a formatervezők fel­adata. Bár magam is csinál­tam már egy pohársorozatot, az „Alkotó ifjúság” keretében társként. A kézi erővel gyár­tott termékeknek nagy piacuk van, és gondolom az is ma­rad. — Észre lehet venni egy pohárról, hogy kézzel vagy géppel készült? — Egy szakember azonnal látja. — És ön kit látna szívesen a legközelebbi „Ismerőstől is­merősig” rovatban?■ — Egy kohász munkájára lennek kíváncsi. Vankó Magdolna t VIT-ccniruni „Köszöntünk Moszkva” cím­mel rendezett VIT-üdvözlő műsort a KISZ Salgótarján városi bizottsága szombaton az ifjúsági-művelődési ház­ban. Először filmvetítésre ke­rült' a sor, „Moszkva neveze­tességei” címmel. Aztán pe­dig „Dallal, tánccal a béké­ért és barátságért” keretében a balassagyarmati Palóc nép- táncegyüttes lépett színpad­ra, akik a környék népdalai­ból, táncaiból tartottak be­mutatót, majd az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport alakulatának tánczenekara játszott. A nagyterem azután a VIT-videodiszkónak adta át a helyet. * A kisteremben együtt te­kinthették meg a résztvevők a televízió Moszkvából köz­vetített megnyitó műsorát. Utána videofilm-vetítésre ke­rült a sor. Elsősorban szóra­koztató filmeket nézhetett meg a közönség. Egész este működött a VIT-bazár, ahol prospektusokat, újságokat, le­mezeket lehetett megvásárol­ni. Bezárt a kőszegi Várszínház Vasárnap fejezte be idei elő­adássorozatát a kőszegi Vár­színház, amely ismét ősbemu­tatóval jelentkezett. Ezúttal Szakonyi Károly történelmi drámáját^mutatták be Kardok, kalodák címmel. A történelmi játék egyik fényes korszakát idézi, a Rákóczy-szabadság- harc időszakát eleveníti fel a zászlóbontástól az összeomlá­sig. Szakonyi Károly, a ha­talmas krónikái anyagból ki­emelte a nyugat-magyarorszá­gi harcterek hőseit: Vak Bottyánt, Bottka Ádámot, Be- zerédj Imrét. A Szombathely­hez és Kőszeghez kötődő ese­mények huszonöt képben vo­nultak. A darabot tíz alkalommal mutatták be nagy sikerrel. Vak Bottyánt Bánffy György, Bezerédj Imrét Oszter Sándor, Bottka Ádámot Kránitz Lajos, Bottka Máriát Saárossy Kin­ga, Beleznay Krisztinát Sáfár Anikó alakította. Rajtuk kívül még számos népszerű színész szerepelt. A rendező Romhá- nvi László volt. Az előadá­sokon a Kecskés-együttes, a Bakfark lanttrió és az Unga­resca táncegyüttes működött közre. A .Várszínház élete 1982-ben a Jurisics-vár és -várostrom 450. évfordulóján kezdődött. Ekkor Páskándi Géza, az Ígé­ret ostroma című drámáját játszották. A színház társula­ta, amely a magyar színkörre épül, a Vas Megyei és a kő­szegi- Tanács támogatásával azóta következetesen új drá­mák írására ösztönzi az író­kat: történelmi drámákra, amelyekben a nemzeti múlt és a vasi. kőszegi hagyományok tükröződnek. (MTI) Esetleges szombati mulasztá­sainkat vasárnap is lehet pó­tolni : a kijelölt helyeken ün­nepen is vásárolható tej és kenyér. Hol, hogyan, milyen körülmények között — erre kerestünk választ vasárnap délelőtt Salgótarjánban. A belvárosban, a Kővár presszóban kezdjük a kör­utat. Kora reggel itt nagy a forgalom, az árusítást nem is zavarjuk, később majd vissza­térünk. A Nemzeti önkiszol­gáló étterem ajtaján messziről szembetűnik a felirat: „Va­sárnap tejet, kenyeret és pék­süteményt árusítunk.” Az étel­pulton sorakoznak a kenyerek, a földön ládában a tej. Kö­zelebb lépve azonnal feltűnik: a kenyerek nagy részén szer­dai a címke. — Valami tévedés lehet, mert amikor szombaton 11 és 12 óra között hozták ezt a kenyeret, még forró volt — mondja Kiss Lászlóné üzlet­vezető-helyettes. A tájékoztatás szerint egy vasárnap 190—200 liter tej, nyolcvan kilogramm kenyér, 140—160 péksütemény fogy. Ha fogy. — A múlt vasárnap 10 óra­kor elfogyott a tej, azután még keresték vagy tizenöten — mondja az üzletvezető-he­lyettes. — De arra is van példa, hogy negyven litert is visszaküldőnk másnap, mert az igényeket nem lehet előre felmérni. Ha kenyér marad, akkor még másnap reggel fel­használjuk az étkeztetésben. Megpróbáljuk kideríteni a tejeszacskókon a dátumot, ez azonban nem sikerül, ezek után a tej hűtésérő} érdeklő­dünk. — Nincs rá szükség, mert reggel , hozzák, folyamatosan értékesítjük, — Egyáltalán hűtési lehető­ség van? — Igen — mutat Kiss Lászlóné egy szekrény nagy­ságú Grönlandra. — Ez a te­jeshűtő. Kinyitom, a hűtőszekrény enyhén szólva sem tiszta. Benne három darab húszli­teres demizson. Egri leánykát és muskotályos bort hűtenek. A Beszterce-lakótelepen vég­zünk egy utcai kövélemény- kutatást: vasárnap hol lehet tejét és kenyeret venni. Csak a belvárosban, legközelebb ép­pen a Nemzetiben. Valaki azt mondja, hogy korábban a Tarián vendéglőben is volt árusítás, de azt megszüntet­Sokan igénylik a vasárnapi tejárusítást. ték. Az okokra nem tudunk rákérdezni, zárt körű rendez­vény miatt a vendéglő ezen a délelőtt nem nyitott ki. A nemrég nyílt Urpin sörözőben a felszolgáló azt mondja: — Nem, kérem, nálunk nincs tej. Nem is foglalkozunk a gondolattal. De erről kérdez­zék -meg a főnököt, igaz, ő most nincs itt. — A négy zsömle már le van blokkolva, nincs több — ez a mondat fogad a vásárté­ren, a Fekete Gyémánt biszt­róban. A terem közepén két láda tejet süt a nap. kilenc óra negyven perc van. — A kenyér és a péksüte­mény már elfogyott. Negyven kilogramm volt, de ilyenkor már nem is nagyon keresik — mondja Gyurics Józseíné üz­letvezető-helyettes. Hűtőkapacitás nincs a tejnek, csak gz esetleg kimaradt mennyiséget " tudják hidegre tenni, amíg vissza nem szál­lítják. — Arra is van példa, hogy egy ládányi tej kimarad, s a múltkor a kiflit sem tudtuk eladni. Lehetetlenség előre mindent kiszámolni. Fél tizenegykor visszatérünk a Kővár presszóba. Tejet látunk még az eladótérben, kenyér azonban nincs a szem előtt. Az irodába indulunk, útközben találkoztunk a kézi­kocsival: a raktárból most hoznak még vagy kéttucatnyi kenyeret. Gemza Oszkárné, az itteni üzletvezető-helyettes is a bizonytalansági ténye­zőkkel kezdi: — Minden a szombati be­szerzésektől függ. Ma három­száz literes és nyolcvan fél­literes tejünk van. De az is előfordult már, hogy nyolc­van vagy százhúsz liter ma­radt ki. Kenyérből ma eddig 190 kilogramm fogyott el és még van vagy húszkilónyi. Ismereteink szerint minden tejet árusító helyet végigjár­tunk. Itt a belvárosban, mert a lakótelepekről autóbuszozni kell — ha feledékenyek va­gyunk. K. G. , AUGUSZTUS 3-4. Békcfcsztivál az ország közepén Tizenöt esztendővel ezelőtt a Képes Üjság munkatá sai kezdeményezték az ország geometriai középpontiálak a jelölését, a hely és a táj megismertetését a közvéle­ménnyel. A nevezetes , p mi az Örkénytől mintegy nyolc kilométerre fekvő, csaknem hétszáz esztendős kisközség — Pusztavacs — határában található. Itt, ezen a vidéken ren­dezik meg évről évre a bé­kefesztiválokat. Az idei ren­dezvényre augusztus 3—4-én kerül sor. Az előzetes prog­ram szerint a szabadtéri nagyszínpadon szombaton ts vasárnap reggeltől estig zaj­lik majd a műsor. Ismert művészek lépnek fe, válto­zatos műfajokban, szomba­ton éjszaka pedig olyan fil­met vetítenek, amelyet meg nem láthatott a magyar kö­zönség. A pusztavacsi találkozókon az elmúlt években nagy sí kerrel mutatkozott be az MHSZ, a közönség az idén is megismerheti az MHSZ- klubokban folyó munkát, a technikai eszközöket. Lesz repülős- és ejtőernyős-pará­dé. hőlégballon- és sárkány­repülés, modellező-, kutya- kiképző- és autóeross-bemu- tató. Az Országos Béketanács centrumában a fotó-, plakát- és rajzkiállítás mellett köz­életi emberek részvételével politikai vitafórumokat szer­veznek. Lesz video- és dia- porámaműsor, különböző, a VIT-hez kapcsolódó kulturá­lis eseményekre is sor kerül. A változatos program foly­tatható azzal, hogy országos bemutató- és kirakóvásárt tartanak, várják a népmű­vészeket és az ősi mester­ségek művelőit is. A sza­badtéri kiállításon ott lesz­nek az ország amatőr művé­szei: festők, szobrászok, fa­faragók, grafikusok, pingáiók. Alkotásaik megtekinthetők a Művészek utcájában. A pusz­tavacsi fesztivál nagyszínpadi programjában találtunk nóg­rádi érdekeltséget is: fellép a berceli diszkótánccsop irt. Készülődnek a virágkarneválra Az idén is megrendezik a debreceni virágkarnevált: augusztus 20-án tizenhat gép­kocsin gördülő virágkompo­zíció, s kíséretében nyolc külföldi, hat hazai művészeti együttes és nyolc középisko­lás csoport vonul majd a nagyállomástól a nagyerdei stadionig, ahol neves zsűri dönt a helyezésekről. A 16.1 debreceni virágkarnevál, iránt; igen nagy az érdeklődés: a bolgár, a csehszlovák, a fran­cia, a lengyel, a litván, vala-‘ mint a hazai résztvevők mel­lett első alkalommal érkez­nek vendégek a karneválra Belgiumból, Japánból és Ni­gériából. 4 Ezekben a napokban a kar­neváli készülődés központja a Debreceni Városgazdálko­dási Vállalat kertészete, ahol a kompozíciókhoz szükséges virágok egy részét nevelik. A tizenhat kocsi díszítéséhez másfél millió virágszálat hasz­nálnak majd fel. (MTI) NOGRÁD — 1985. július 29., hétfő Kellemes hangulatot teremtettek a balassagyarmati tán­cosok. — kj —

Next

/
Thumbnails
Contents