Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

Kuba ünnepén Berecz lános beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) haladó ifjúság képviselői, hi­szen a magyar események kárt okoztak a haladó világmoz­galomnak. De reméltük: megértéssel, szolidaritással fogadnak min­ket. S, várakozásunk igazo-. lódott: Moszkva keblére ölel­te a magyar delegációt. Ma ugyanannak a Magyar Népköztársaságnak a gyerme. keiként átáztok a Világifjú­sági és Diáktalálkozóra, még­sem ugyanazt az országot képviselitek. Az elmúlt 28 év alatt nagy tetteket hajtot­tunk végre. Megteremtettük a szocialista magyar mezőgaz­daságot, új kezdeményezéseket tettünk az iparban, szocia­lista demokráciánk eredmé­nyei világszerte érdeklődést váltanak ki. Ma Európa jog­gal tekinthet erre a kis or­szágra úgy, mint amely sta­bilitásával és aktív kezdemé­nyezéseivel hozzájárul az eu­rópai problémák megoldásá­hoz, így a világbéke erősítésé­hez is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottsága nevében, társadalmunk nevé­ben ezekkel a gondolatokkal bocsátunk útra benneteket. Jó utat, tisztességes helytál­lást, sok élményt és szeren­csés hazatérést kívánunk. A Központi Bizottság titká­rának szavait követően a kül­döttség tagjai ünnepélyesen fogadalmat tettek: a feszti­válmozgalom eszméihez híven vesznek részt a moszkvai Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozón. Az ünnepség záróakkordja­ként a Magyar Állami Ope­raház gyermekkórusának da­lát hallhatták a résztvevők majd úttörők köszöntötték vi­rággal a delegáció tagjait. A küldöttség a DlVSZ-indulót énekelve vonult el a Kossuth térről. A XXI. Világifjúsági és Di­áktalálkozón részt vevő ma­gyar fiatalok szerdán este a Keleti pályaudvarról elutaz­tak Moszkvába. (MTI) Sajtőertekezlel A helsinki gondolat nem veszítette el erejét Szovjetunió azt tekinti a leg­fontosabbnak, hogy kollektív erőfeszítésekkel felkutassák e nukleáris háború veszélye ki­küszöbölésének bármilyen le­hetőségét, a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a ka­tonai szembenállás szintjét — jelentette ki Vlagyimir Lo­me jko. A sajtóértekezleten Oleg Grinvevszkij nagykövet. a stockholmi tanácskozáson résztvevő szovjet küldöttség vezetője elmondta, hogy a helsinki folyamait folytatásá­ban fontos szerepet betöltő ér­tekezleten az Egyesült Álla­mok és legközelebbi szövetsé­gesei álláspontja távolról sem nevezhető építőjellegűnek. En­nek ellenére, ma már vilá­gos, hogy egy esetleges. a svéd fővárosban megszülető egyezmény az európai bizton­ság politikai és katonai vonat­kozásait egyaránt érinteni fogja. Hosszú ellenállás utár ma már a NATO-országok je­lentős része is hajlik arra hogy megvitassák és megálla­podásban rögzítsék a katona1 erő alkalmazásáról való le mondás elvét. Annak eldön­tése viszont, hogy egy ilyer megállapodás milyen konkré' formát és tartalmat ölt. méf további hosszú viták eredmé­nye lesz — jelentette ki Gri- nyevszkij. Szovjet hadsereg Új politikai főcsoportfőnök Bolgár—görög megbeszélések ' Alekszej Lizicsev vezérezre­dest nevezték ki a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta új politikai főcsoport- főnökévé. E tisztséget eddig Alekszej Jepisev hadseregtá­bornok töltötte be. Mintha Krasznaja Zvezda, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztériumának lapja jelen­tette szerdán: Lizicsev fogad­ta a szíriai hadsereg politikai tisztjeinek küldöttségért. Lizicsev korábban a Német­országban állomásozó szovjet hadseregcsoport politikai fő­csoportfőnöke volt. (MTI) Vállalatok új rendben (Folytatás az 1. oldalról.) tók. illetve a jelölést meg­előzően állásukról leköszönt igazgatók helyére pályázatot írlak ki. Az állami gazdaságok terü­letén öt, felettes szerv részéről javasolt igazgatót nem vá­lasztottak meg. Volt közöttük kemény stílusáról ismert ve­zető, aki jól vitte a gazdaság ’dolgait, ám — úgy látszik — ez a vezetési stílus a vezetői testület tagjainak a tetszését nem nyerte meg. Másutt szin­tén jól dolgozó igazgató került kisebbségbe a választáson, föl­tehetően amiatt is, hogy nem fordított kellő figyelmet az átállás előkészítésére, egyál­talán: félvállról vette a dol­got. Az igazgatók 52 százalé­kát egyébként ellenszavazat nélkül választották meg a tárca területén. 8—10 esetben viszont csupán egyetlen sza­vazattal ért révbe az igazga­tó. Egyetlen törvénysértés tör­tént, amikor is olyan tag vett részt a vállalati tanács mun­kájában, aki nem kapta meg a kollektívától az előírt 50 százaléknál több szavazatot. A pályáztatás rendszerét elő­ször alkalmazták a vállalatok­nál. A módszer bevezetése viszonylag zökkenőmentes volt. összesen 24 helyre írtak ki pályázatot, ebből 18 lezá­rult. öt helyre egy-egy pályá­zó jutott, a többi vezetői székre 2—9-en pályáztak. Ti­zennyolcból tizenöt esetben belső dolgozót választottak meg, három helyen kívülről érkezőhek szavaztak bizalmat. Hat helyen folyamatban van a pályázat „értékelése”. Két esetben a második menet sem döntött, s új pályázatot írtak ki. ­Számos vállalatnál a má­sodik tanácsülést is megtar­tották. Ezeket komoly munka, s felkészült, elemző tevé­kenység jellemezte. Nem egy helyen felülvizsgálták az éves tervet — több üzemben emel­ték az előirányzatot —, ta­nácskoztak például a hitel- felvételekről és körvonalazták a VII. ötéves terv időszaká­ban számításba jövő elképze­léseket. Az átállás eddigi tapaszta­latai általában kedvezőek. Ám az is kiderült; a pályázati rendszerben a külső jelent­kezők erősen hátrányban vannak a vállalati alkalmazot­takkal szemben. A bíráló bi­zottságok nem mindig adnak ugyanolyan korrekt képet a kívülről pályázókról. mint azokról, akiket egyébként is jobban és közelebbről ismer a kollektíva. Gond az is, hogy a más vállalathoz jelentkező­ket „anyaüzemükben” a szó szoros értelmében leírják, az­zal, hogy máshová kívánkoz­nak, és. ha nem sikerül el­nyerniük az igazgatói széket, akkor eredeti munkahelyü­kön helyzetük tarthatatlanná válhat. Ennek szemléletbeli okai vannak: a pályázati rendszer elterjedése feltehető­en megoldja majd az ez irányú gátlásokat a „régi” munka­helyen. 1 2 NÓGRÁD — 1985. július 25-, csütörtök II Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság — a magyar közvéle­mény felháborodásának han­got adva —, nyilatkozatban elítélte a dél-afrikai fajüldöző rendszer legújabb népelnyomó intézkedését. A dokumentum többek között megállapítja: a rendkívüli állapot bevezetése, szabad utat ad a Dél-afrikai Köztársaságban a rendőri ter­rornak, és súlyos veszélyt je­lent minden dél-afrikai ál­lampolgárra, aki ellenzi az apartheid rendszert. A rendkívüli állapot a rendszer gyengeségét is mu­tatja. A fajüldözők —, mint eddig mindig, amikor hatal­mukat veszélyeztetve érezték — a fegyverekhez nyúltak, hogy megfélemlítsék a védte­len lakosságot, a polgárjogi harcosokat. Az állami szint­re emelt terror Pretória poli­tikájának jellemzőjévé vált: csak az erőszakra támaszkod­hat az apartheid fenntartá­sában és a fegyveres kom­mandóakciókkal igyekeznek megfélemlíteni a környező frontországokat is. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság elítéli a rendkívüli ál­lapot bevezetését és követeli az apartheid felszámolását, a rendőri terror megszünte­tését, a letartóztatottak és minden politikai fogoly azon­nali és feltétel nélküli sza­badon bocsátását. Sürgetjük az ENSZ által is támogatott, összehangolt nemzetközi fellé­pést a fajüldöző rendszer el­len. Népünk teljes szolidari­tásáról biztosítja az Afrikai Nemzeti Kongresszust. és mindazokat a társadalmi erő­ket, amelyek az apartheid fel­számolásáért és Dél-Afrika demokratikus átalakításáért küzdenek — fejeződik be a Magyar Szolidaritási Bizott­ság nyilatkozata. (MTI) Olaj a tűzre Tüntetések, összecsapások, halottak. Ezek a leggyakrab­ban előforduló szavak a hírügynökségi jelentésekben, ame­lyeket az elmúlt évek során Dél-Afrikából kelteztek a tu­dósítók. A szükségállapot múlt szombati bevezetése az or­szág területének nagy részén csak olaj volt a tűzre, azóta még sűrűbben érkeznek a hírek a fekete lakosság megmoz­dulásairól. A tüntetőkre leadott sortüzek nyomán magasra csap a felháborodás lángja a Dél-afrikai Köztársaságon belül és kívül is. A csaknem ötszáz polgárjogi aktivista letartóztatá­sa. a tíznél több haláleset, és az ismétlődő csata jelenetek a nagyvárosok utcáin azt tanúsítják, hogy a fajüldöző rezsim végveszélyben érzi magát, a végső eszközöket alkalmazza a lakosság ellen. Hogy is szól a forradalmi helyzet klasszi­kus meghatározása? Amikor az uralkodóosztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, és az elnyomottak nem akarnak a régi módon élni... Mindez nem jelenti azt, hogy utolsó szakaszához, a nyílt fegyveres felkeléshez érkezett volna a fekete többség har­ca az apartheid ellen. Az ANC az őslakosok legtekintélye­sebb. szervezete ugyan vállalta az egyenlőtlen küzdelemnek ezt a formáját is, most még azonban nincsenek meg az Moncada után egy emberöltővel A sikertelen akció után bíróság elé vezetik a 26 éves Fidcl Castrót (balról); az egykori laktanyából kialakított iskola főépülete napjainkban. Harminckét év, emberöltő- nyi idő telt el azóta, hogy Fi­del Castro Ruz fiatal ügyvéd vezetésével egy ífjakból álló fegyveres csoport megtámadta a gyűlölt Batista-rendszer jel­képét, a Santiago de Cuba-i Moncada laktanyát. A marok­nyi fiatal vállalkozása elbu­kott, de az akció következ­ményeként a szigetországban felgyorsult a forradalmi erje­dés folyamata. Pár évvel ké­sőbb a Granma nevű jacht fedélzetén — újból Fidel Cast­ro vezetésével — fegyveresek szálltak partra, akik a nép támogatását élvezve győzelem­re vitták Jósé Marti eszméit. A kubai nép, amely évszá­zadokon keresztül harcolt az elnyomás valamilyen formája ellen, a saját kezébe vehette sorsa alakítását: megszűnt a külföldi monopóliumok ural­ma, az egyenlőtlenség, az igazságtalanság. Ugyanakkora fegyveres harc befejezésé nem jelentett még automatikus győ­zelmet. hiszen a fiatal de­mokráciának kemény küzdel­met kellett vívnia. minden ha­ladó intézkedésért.. Az új havannai lépések ter­mészetesen kiváltották Wa­shington nemtetszését, sőt ha­ragját is, ami gazdasági boj­kottban. politikai elszigetelés­ben, majd a disznó-öbölbeli katonai agresszióban öltött testet. A soká várt igazi füg­getlenséget azonban nem le­hetett megfojtani, s Havanng a szocialista országok támo­gatásától kísérve meghirdette a szocialista átalakulás prog­ramját. A Kubai Kommu­nista Párt állásfoglalásai alap­ján Kuba ma már a fejlő­dés minőségileg új szakaszát éli át. Még akkor is, ha az utóbbi időben itt is porodtak a főleg gazdasági eredetű gondok. Ez a7,onban egyáltalán nem mond ellent annak a ténvnek, hogy Kuba kiállta az ameri­kai blokád nehéz időszakát. és szép sikereket ért el az ország építésében, amelyre ugyanakkor továbbra sem for­díthatja minden energiáját, hiszen a nagy szomszéd ve­zetése nem képes elfogadni a realitásokat. Washington sze­mében Havanna látszik a kö­zép-amerikai konfliktusok fő mozgatórugójának, az első számú közellenségnek. Pedig a kubai vezetők készek a nor­mális kapcsolatokra, ám a némi felmelegedést isiiét gvors lehűlés követte, amikor Floridában megkezdte műkö­dését a Kuba-ellenes Jósé Marti rádióadó. Amennyire vak az Egye­sült Államok Kuba felé irá­nyuló politikája, annyira ör­vendetes tény, hogy Latin- Amerika egyre több államá­ban — az általános demokra­tizálódási folyamattal párhu­zamosan — ismerik fel a „havannai kapcsolat” szüksé­gességét. Ennek legjobb bi­zonyítéka. hogy Bolíviától Bra­zíliáig sorra jelentik be a dip­lomáciai viszony visszaállítá­sát. Ez is mutatja, mennyire megnőtt az utóbbi időben a sz'getorszég nemzetközi tekin­télyé. amelyét ’elsősorban kö­vetkezetés antiimoérialista és a kontinens érdekeit figye­lembe vevő politikájával ví­vott ki. Hazánk és a többi szocia­lista ország sokoldalú segít­ségét nyújt az ország fejlesz­tési tervei megvalósításához, s az élet minden területét fel­ölelik a kölcsönösen előnyös, mindkét nép érdekeit figye­lembe vevő magyar—kubai kapcsolatok. Moncada 32. év­fordulóján Kuba erősebb, mint valaha. Hozzá kíván járulni a térség igazi, békés fejlődé­séhez, s egyúttal nem engedi, hogy bárki letérítse a maga választott útról. Ehhez az út­hoz kívánunk Kuba lakóinak és vezetőinek sok sikert!­— dl — Indiai tiltakozás India hivatalosan tiltako­zott Pakisztánnál amiatt, hogy pakisztáni egységek a határ­térségben tüzet nyitottak áz indiai hadsereg egységeire és állásaik elhagyására akarták őket kényszeríteni. A provo­kációnak áldozatai is . voltak. Naranszimha Rao indiai had­ügyminiszter kedden arról tá­jékoztatta a parlamentet, hogy nemrégiben több pakisztáni harci gép felderítési céllal be­repült India területe fölé. igazi sikerekhez szükséges feltételek. A rezsim rendőrsése, hadserege — nem utolsósorban a maga oldalára csábított feketék segítségével — még nagyon erős. kézben tartja a hatalmi pozíciókat. A folyamatos külső támogatás — az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette, hogy tartja ma­gát eddigi „semleges” politikájához — lehetővé teszi a dél­afrikai gazdaság felszínen tartását, s egyben az erőforrások összpontosítását az elnyomó intézkedések érvényesítéséhez. A nemzetközi közvélemény azonban óriási nyomást gva- korol a pretoriai kormányra, éppúgy, mint az azt támogató politikai és üzleti körökre. Elképzelhető, hogy a fehér ura­lom gazdasági oszlopait mentendő, Botha miniszterelnök előbb-utóbb néhány kérdésben mégis visszakozásra kény­szerül. A mostani lázongások hozzájárulhatnak e folyamat gyorsításához. Bizonyos, hogy amíg a fajüldöző rendszer alapjai nem változnak, a feszültség is megmarad, hiszen a fehéreknél1 lényegesen rosszabb körülmények között élő feketék, akiket tartós jogfosztottság sújt saját szülőföldjükön, nem tűrhe­tik szó nélkül kiszolgáltatott helyzetük konzerválását. Akár­hány áldozata lesz is a mostani rendőrterrornak, a változás elkerülhetetlen, s annál simábban mehet majd végbe, minél gyorsabban értik meg a fehér telepesek vezetői az idők sza­vát. Horváth Gábor Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: A Szovjetuniónak meggyő­ződése, hogy az a pozitív töl­tet, amely a helsinki tanács­kozás záródokumentumában rejlik, nem veszítette el ere­jét és az enyhülés politikájá­nak tartalékai még távolról sem merültek ki. Még min­dig magukban rejtik az újabb konstruktív, két- és sokolda­lú lépések lehetőségét — je­lentette ki szerdán Moszkvá­ban a helsinki értekezlet 10. évfordulója alkalmából ren­dezett sajtóértekezleten Vla­gyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője. kérdésekre válaszolva a szóvivő hangsúlyozta: szov­jet részről igen fontosnak tartja*, s nagy politikai és elvi jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy az évfordu­lón a finn fővárosban ismét összegyűlnek az értekezleten részt vett országok külügymi­niszterei. Szovjet megítélés szerint ez azt bizonyítja, hogy az összeurópai tanácskozás résztvevőinek körében, min­den nézeteltérésük ellenére az elért eredmények megerősíté­sére, a problémák megoldá­sára irányuló szándék ural­kodik. Helsinkiben — jelentette be Vlagyimir Lomejko — jelen lesz és találkozik egymás­sal Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter is. Ta­lálkozójuk pontos idejéről még nem született döntés. Az időpontot azután határozzák majd meg. hogy július 29-én Sevardnadze, majd július 30- án Shultz is Finnországba ér­kezik. A két külügyminiszter a szovjet—amerikai kapcsola­tok több területéről folytat majd eszmecserét. <1 termé­szetesen szerepel a találkozó napirendjén Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan no- ! vemberi genfi csúcstalálkozó­jának kérdése is. A szovjet szóvivő a helsin­ki zárónyilatkozatot olyan I nagy formátumú dokumen- tumnák nevezte, amely ma­gában foglalja a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének kollektív tapasztalatait. A dokumentum, miközben reá- 1 lista módon figyelembe veszi i az európai államok között a társadalmi rendszerben. az ideológiában, a külpolitikai orientációban és a történelmi hagyományokban meglevő kü­lönbségeket, kijelöli egyen­jogú és kölcsönösen előnyös együttműködésük területeit és elveit. A nemzetközi, s ezen belül az európai helyzet elmérgese­dése — mutatott rá Lomejko — természetesen elkerülhetet­lenül károkat okoz az összeurópai tanácskozáson el­kezdődött folyamatnak, A helsinki tanácskozáson szüle­tett eredményekből azonban sok megmaradt, túlélt minden megpróbáltatást és érezhető hasznot hajt ma is. A Szov­jetunió meggyőződéses híve annak, hogy ez a folyamat folytatódjék és még mélyre­hatóbbá váljék. Az enyhülés folyamatának újjáélesztése szempontjából a A görög fővárosban befejez­te megbeszéléseit Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke és Andreasz Pa­pandreu görög miniszterel­nök. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben minden béke­szerető erő egységes fellépésé­re szükség van a nukleáris fenyegetés elhárításának, a fegyverkezési verseny megfé­kezésének és a világűr mili- tarizálásának megakadályozá­sa érdekében — hangsúlyoz­ták a tárgyalásokon. Mindkét fél kifejezte eltökéltségét, hogyr elhárítanak minden aka­dályt a balkáni atomfegyvér- mentes-övezet mielőbbi létre­hozásának útjábol.

Next

/
Thumbnails
Contents