Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

Növekvő forgalom a határállomásokon Csaknem másfél millió utas Nógrádban |ffLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vasútállomáson csaknem fél­millió fő érkezett, illetve tá­vozott az országból. A sze­mélygépkocsik száma is meg­haladta a 60 ezret. A legna­gyobb forgalmat Honion bo­nyolítják le, itt az átutazók száma 800 ezer személy körül mozog. A határon áthaladó személyautók és autóbuszok száma is 170 ezer körül van. Balassagyarmaton a határát­kelőhelyen megközelíti a 130 ezer főt az átutazók száma, s 35 ezerre tehető a kezelt sze­mélygépkocsik száma. Megyénk három határállo­másán az év első felében csak­nem másfél millió utas for­dult meg s több mint 265 ezerre tehető az áthaladó sze­mélygépkocsik, autóbuszok száma. A forgalmat növelték a határátkelőhelyeken kezelt kamionok is. Tanulság is akad bőven. Sajnos naponta többször elő­fordul, hogy egy-egy utas a határon veszi észre: otthon maradt, vagy lejárt az útle­vele, nincs kiutazási engedé­lye, hiányzik a valutakivite­li engedélye. Ez nemcsak a gondatlanok számára jár hát­ránnyal — hiszen vissza kell fordulniuk — hanem a többi­ek várakozási idejét is feles­legesen meghosszabbítja. Ép­pen ezért célszerű az indulás előtt meggyőződni arról, hogy rendben vannak-e az útiok- mányök, megvan-e mindaz, ami a külföldi utazáshoz szükséges. NŐGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y Ét B IZOT-TSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 171. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. JÚLIUS 23., KEDD Szovjet kulturális napokat rendeznek idén ősszel hazánk- in: október 8—14. között negyedeik alkalommal kerül sor a rendezvénysorozatra, amely része a hazánk és a Szov­jetunió közötti, négy évtizedes, a kultúra minden területére kiterjedő, széles körű együttműködésnek. A mostani kul­turális napok kiemelkedő jelentőségűek abból a szempont­ból is, hogy kapcsolódnak hazánk jelszabadulásának 40. évfordulójáÍ\pz, s viszonozzák azokat a magyar művészeti rendezvényeket, amelyeket idén tavasszal Moszkvában, to­vábbá, a Szovjetunió számos köztársaságában és városában tartottak. Dénes Irtván, az MTI munkatársa, Moszkvában tájékozódott a kulturális napok rendezvényeiről, az előké­születekről. VIT-fogadás Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete hétfőn a nagykövetség épületében fo­gadást adott a XII. moszkvai VIT nemzetközi előkészítő bi­zottságának állandó bizottsága tiszteletére. A nagykövet üdvözlő sza­vaira, Jean-Claude Kennedy, az állandó bizottság koordi­nátor-titkára válaszolt, s kö­szönte meg a VIT iránt ta­núsított magyar figyelmet. (MTI) ZsiffiM Söröpäglni Todor Zsivkov. a bolgár ál­lamtanács elnöke hétfőn hi­vatalos látogatásra Athénba érkezett. A bolgár államfőt az athé­ni repülőtéren Hrisztosz Szár- cetakisz görög köztársasági el­nök és Andreasz Papandreu miniszterelnök, valamint a gorög társadalmi és politikai élet más vezetői fogadták. (MTI) ' Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a köz­társaság végrehajtó tanácsa meghívására július 19-től 21- ig a Bosznia-Hercegovina Szo­cialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatást. Marjai József találkozott jSzalko ■ Oruccsal. a köztársa­sági szkupstina (képviselőház) elnökével és tárgyalt Gojko EJbiparippal, a köztársasági kormány elnökével és több tagjával. Üzemeket és intéz­ményeket látogatott meg, meg­beszélést folytatott több nagy- vállalat vezetőjével. Ellátoga­tott Mosztar városába. A tárgyalásokon megáílapí- tották, hogy Magyarország és Bosznia-Hercegovina kapcso­ltai minden területen kielé­gítőén fejlődnek. A követke­ző időszakban a kölcsönös ér­dekeknek és mindkét fél szük- 6e&i.ete*nek megíeiefoea a gazdasági együttműködés ki- szélesítése a központi feladat, mindenekelőtt az energiagaz­dálkodás, a vas- és színesfém- kohászat, a gépipar, ezen be­lül a járműipar, valamint a fa- és fafeldolgozó ipar terü­letén. Egyeztették több köz- társasági nagyvállalat és a mágyar partnervállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok kiépítésének, illetve új terüle­tekre és együttműködési for­mákra való kiterjesztésének rendjét. Megállapodtak az együttműködés kereteiben és szervezeti-szervezesi kérdé­seiben. A tárgyalásokról Marjai Jó­zsef és Gojko Ubiparip emlé­keztetőt írt alá. A kormány elnökhelyettese Szarajevóból rövid munkalá­togatásra Belgrádba utazik, ahol a szövetségi kormány il- tetekeeervei találkozik (MTI) és sárgabarackból. A termés^ többlet fogadására felkészült az iparág, ugyanakkor a cso­magolóanyag-ellátásban jelen­leg még feszültségek vannak: az igényeknél kevesebb öblös­üveg érkezik a gyárakba. A kiemelt programokhoz íapcsolódva összességében ked­vező eredményeket ért el az első fél évben Nógrád me­gye élelrrliszer-gazdasága. Ami a gabonaprogram sikeres tel­jesítéséhez való hozzájárulást illeti, áz esztendő első hat hó­napjában Nógrád megye a tervezett és a tavalyi mennyi­séghez képest is kétezer ton­nával több, zömmel kenyér- gabonát adott külpiaci érté­kesítésre. A Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat az eddigi eredmény után arra számít, hogy a me­gyében az éves előirányzatok is bőségesen megvalósulnak. A húsprogramhoz kapcsoló-' dóan az első félévi tervhez mérve 26,5 százalékkal több szarvasmarhát vásároltak fel a megyében. Elmaradás ta­pasztalható viszont a sertés­felvásárlást tekintve, a terv- teljesités csak 93.6 százalé­kos. Változatos képet mutat a megye húsexportja is: mig a sertés élőexportja megközelí­ti az 1700 darabot — noha á tervek közt ezzel nem is szá­moltak —, szarvasmarha- és juhexport, tekintetében csak 50 százalékos a teljesítmény. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből — zömmel a ha­zai ellátás céljából — az esz­tendő első felében a tavalyi mennyiségtől 34.2 százalékkal többet vásároltak fel. Többek között ez is magyarázatul szolgál arra, hogy — bár zöld­ségből jelentős beszállításra szorul a megye —, a zöld­árukból differenciált, de ösz- szességében kielégítő volt a kínálat. A megyében termő bogyós gyümölcsök egy részét a dré- gelypalánki . szörpüzem dol­gozza fel. a szörp exportja az első fél évben a tervezettnek megfelelően alakult. Nincs a megyének szégyenkeznivalója a bogyós gyümölcsök export­ját illetően sem: a tervezett 45 vagonnal szemben 54 va­gonra valót indíthatott kül­földi vevők címere. A lakosság élelmiszer-ellá­tása az elmúlt hat hónapban kiegyensúlyozott, zavartalan volt, az ipar összességében ele­get tett a kereskedelem meg­rendeléseinek, s tovább bő­vült a bolti választék is — ez derül ki a MÉM elemzéséből. Ebből kitűnik azonban az is —, ami az ellátáson különben nem érződött —, hogy az ipar termelése 2 százalékkal el­maradt a tervezettől. Ez el­sősorban a külpiaci értékesí­tés gondjaira vezethető visz- sza, emiatt az első fél évben a kivitel, a szállítás gyakran akadozott. Az üzemek egy ré­sze a termelés visszafogására kényszerült. Az exportban fontos szere­pet betöltő húsipar alapanyag­ellátására kihatott, hogy az értékesítés nehézségei miatt átmenetileg akadozott az álla­tok átvétele. A termelők en­nek nyomán elbizonytalanod­tak; mérséklődött az állattar­tási kedv. Ennek ellensúlyo­zására a húsipar máris intéz­kedéseket dolgozott ki; ezek a gyakorlatban éreztetik is ked­vező hatásukat. Az idén ed­dig több mint 22 ezer jó mi­nőségű, magasabb jövedelmet biztosító süldőt helyeztek ki a vállalatok a háztáji gazda­ságokba, s az állományjavítás keretében az idén további negyvenezer süldőt adnak át előnyös feltételek mellejt a gazdáknak. A korszerű faj­ták jobb minőségű húst ad­nak, s így ezek külpiaci érté­kesítésének feltételei is ja­vulnak. A tejtermelés gazdaságo­sabbá tételéhez a szarvasmar­hatartás közgazdasági felté­teleinek javítását tervezi a MÉM. Az év második felére az ága­zat fokozhatja a termelést, an­nál is inkább, mert a növé­nyek nagyobb része ebben az időszakban érik be. Mivel az időjárás kedvezett a zöldség­félék fejlődésének, gazdag ter­mést takaríthatnak be az üze­mek. s így az eredetileg ter­vezetten felül csaknem 50 ezer tonna zöldség-gyümölcs áll a tartósítóipar rendelkezésére. Különösen jó termés mutat­kozik zöldborsóból, zöldbab­hói, uborkából, paradicsomból A szovjet kultúra napjai Magyarországon mestere, a világhírű Jurij Grigorovics állította színpad­ra. Az Aranykort először 1S>3() őszén,- Leningrádban mulatták be, de akkor csak néhány előadást élt meg. Most nagy sikerrel játsszák Moszkvában. A mű a szovjet történelem egyik érdekes —, s nálunk kevéssé ismert — periódusá­ban, a húszas években ját­szódik. A Nagy Színház tár­sulata a kulturális napok eseményeit követően a buda­pesti európai kulturális fó­rum idején további két elő­adást tart. A moszkvai Lenini Komszo- mol Színház két darabbal érkezik. Mark Zaharov, a színház főrendezője a társu­latról —, amely jelenleg az egyik legnépszerűbb a szov­jet fővárosban — elmondta, hogy érdeklődésük közép­pontjában a politikai, publi­cisztikai jellegű produkciók (Folytatás e 2. oldalon^ túra számos területére, és j több ágazatot érint. Az egyik . legkiemelkedőbb esemény a Moszkvai Nagyszínház balett- , együttesének vendégszerep- , lése. A világ egyik vezető ba- < lett-társulata Budapesten és { Győrben lép közönség elé. , Programjukban a Sosztako- vics-zenére összeállított j Aranykor című műsor és f Glazunov Rajmonda című , balettje szerepel. Mindkét művet a színház főbalett­Georgij Ivanov, a Szovjet­unió kulturális miniszterhe­lyettese a kulturális napok jelentőségét méltatva kiemel­te: a szovjet kulturális napok magyarországi rendezvényei az eddigi eredményes kultu­rális együttműködés kiemel­kedő állomását jelentik, s egyben új ösztönzést adnak, a kulturális kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének is. Az őszi program betekin­tést ad majd, a szovjet kul­ÜleBmíszer-ipari első féléues mérleg Gabona- ős hősprogram, szörpexporí lógráil megyében Csúcsforgalom a salgótarjáni határátkelőhelyen, ahol határőreink a biztonságnak, a gyor­saságnak és az udvariasságnak megfelelően látják el mindennapi teendőiket. T Az elmúlt fél év során i‘ millió utas fordult meg a; ország határátkelőhelyem — 400 ezerrel több mint tavalj ilyenkor —, az áthaladó jár­müvek száma pedig elérte í 4.8 milliót. A 65 határállomás közül ti- genöt bonyolította le a forga­lom 60 százalékát. A féléves tapasztalatok szerint tovább­ra is .Hegyeshalom a nyugat: határszakasz, s egyben az or­szág legforgalmasabb közút: átkelőhelye, itt az elihúlt ha’ hónapban 1,2 millió utas, s 400 ezer jármű útiokmányaii kezelték. Észak felé Komá­rom a legkedveltebb határál­lomás: 900 ezer utas és 30( ezer jármű haladt itt át as első fél évben. Dél felé a sze­gedi, keleti irányban pedig s nagylaki határátkelőhely i legforgalmasabb, ezeket 60( illetve 370 ezer utas érintett« az év első felében. Űj jelen­ség. hogy jelentősen megnőtt az autóbusszal útra kelők szá­ma, így gyakían több bus: egy időben érkezik útlevél- és vámkezelésre. A gyorsabb, egyszerűbb út­levélkezelés érdekében a ha­tárőrségnél felmértek, hogj milyen tényezők lassítják akadályozzák a forgalmat, és több intézkedést tettek a hely­zet javítására. Jobb munka- szervezéssel csökkentik a holt­időket, a forgalmas átkelőhe­lyekre csúcsidőben átcsopor­tosítják a személyzetet, s egy­re nagyobb figyelmet fordíta­I nak arra, hogy az útlevéfke- 5 zelők minél több nyelvet is­- merjenek. Mindezeknek ked- r' vező s hatása már érzékelhető,- de a gyökeres változásokhoz i szükség lenne a 15—20 évvel ezelőtt épült határátkelőhe- . l*yek bővítésére, korszerűsité- . sére, s az eddiginél több ka­- mionleálló-sáv építésére. A határátkelőhelyeken au- i gusztusban számítanak a leg­• nagyobb forgalomra, ekkor van > ugyanis az idegenforgalmi sze- t zon csúcsideje. Néhány határ­• állomáson ilyenkor általában- számottevően megnő a forga- ' lom, éppen ezért célszerű eze- ' két elkerülni és más útirányt • választani. így például akik ! Jugoszláviába utaznak, Lete­■ nye helyett választhatják a ki- i használatlan Bajánsenvét, 1 vagy az újonnan épült Ber­• zencét. A Csehszlovákiába in- ' dűlők Bont helyett Balassa­■ gyarmatot!, Komárom és Raj- 1 ka helyett pedig, nem kis időt ' megtakarítva Vámosszabadi­ban haladhatnak át. A sopro- ’ ni átkelőhely mellett Kóphá- za, Búcsú és Rábafüzes is ' várja az Ausztriába utazókat. r Nógrád megyét gyakran em- , legetik, hogy az ország északi i kapuja. Talán jogos is ez a ■ megállapítás, hiszen Salgótar­• ján, Balassagyarmat és Hont- igen jelentős idegenforgalmat- bonyolít le Csehszlovákia és- Magyarország között. Az év • első fél évében a salgótarjáni • forgalomellenőrző ponton és a Fogadás és kitüntetések a lengyel nagykövetségen sége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. ir A magyar—lengyel kapcso­latok ápolásában és fejleszté­sében kifejtett eredményes tevékenységük elismeréséül a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa magas kitünteté­seket adományozott magyar párt- és állami vezetőknek, a gazdasági és a kulturális élet számos képviselőjének. A kitüntetettek között szerepel Grósz Károly, Berecz János és Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A kitüntetéseket Jerzy Zielinski nagykövet hétfőn -adta át a nagykövetség épületében ren­dezett ünnepségen. (MTI) Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott rezidenciáján. Az eseményen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára, Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezető­je, Kapolyi László ipari-, Urban Lajos közlekedési mi­niszter és Roska István kül- ügvminiszler-helyettes, vala­mint politikai, társadalmi gaz­dasági és kulturális életünk számos más vezető személyi­Marjai József Bosznia-Hercegovinában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents