Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága r Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága legutóbbi ülésén jó­váhagyta Nyikolaj Tyihonov beszámolóját Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalásairól. A testület rámutatott arra, hogy a kölcsönös előnyöket és az egyenjogúságot szem előtt tartva, mindkét részről to-'" vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni annak érdekében, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok ja­vuljanak és helyreálljon a két ország közötti jószomszé­di együttműködés. A Politikai Bizottság a bel­politikai témák között fog­lalkozott az állampolgárok bejelentéseinek, a pártbizott­ságokhoz és a tanácsi szer­vekhez intézett leveleinek ke­zelésével. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek minden lehetséges módon támogatni­uk kell azokat a párttagokat és- pártonkívüiieket, akik fel­tárják az élet különböző te­rületein meglevő hiányossá­gokat. Ugyanakkor határozot­tan le kell leplezni a beje­lentéseikkel intrikálókat, a rágalmazókat és szigorúan fe­lelősségre kell vonni őket. A Politikai Bizottság ülése megtárgyalt több más belpo­litikai, elsősorban gazdasági kérdést is. Többek között ál­lást foglalt az elektromos háztartási gépek gyártásá­nak növelése mellett. Jóvá­hagyta az SZKP KB és a Mi­nisztertanács határozatát a könyvkiadás anyagi-műszaki ellátottságának fejlesztésé­ről. Nőit obibon Folytatódott a nők világ- konferenciája A nők helyzetének tényle­ges javítása nem képzelhető el a világ békéjének és bizton­ságának erősítése nélkül. Ezt hangsúlyozza az a közös nyi­latkozat, amelyet a szocialis­ta országok küldöttségei ter­jesztettek elő a nők Nairobiban zajló világkonferenciáján. A szocialista országok kép­viselőit — húzza alá a doku­mentum — mélységes nyugta­lansággal tölti el a nemzetkö­zi feszültség éleződése, ami annak következménye, hogy az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei a stratégiai egyensúly megbontására, a ka­tonai fölény elérésére és a világűr militarizálására törek­szenek. Éppen ezért — szöge­zi le a közös nyilatkozat — napjaink legfontosabb felada­ta a háború megakadályozása, földünk békéjének megőrzése. Számos ország támogatja az Euréka-programot ' f7 európai ország (a Közös t*iac tagállamai, valamint Ausztria, Finnország, Norvé­gia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország) képvise­lői Párizsban tartott tanács­kozásukon támogatásukról biz­tosították a magas szintű tech­nológiai együttműködésre irá­nyuló Euréka-tervet, s elha­tározták, hogy legkésőbb no­vember 15-ig Bonnban újabb értekezletet tartanak. Azon idömtenek végleg a megindí­tandó kutatási programokról s finanszírozásukról, valamint a Szervezeti keretekről. A bonni konferencia előtt több szakértői csoport válogat­ja majd ki a megindítandó kutatási programokat s továb­bi tárgyalásokat folytatnak a finanszírozás kényes kérdésé­ről. Nem alakult ki azonban egységes vélemény a szerve­zeti kérdésekben sem, ezekről is Bonnban fognak véglege­sen dönteni. A francia sajtó csütörtökön hangsúlyozta: a párizsi kon­ferencia legfontosabb ered­ménye az, hogy a 17 kormány zöld fényt adott az Euréka- terv megvalósításához. A technológiai Európa mozdo­nya sínre került — írta a Les Echos. A Le Quotidien de Pa­ris szerint azonban csak a jövő mutatja meg, vajon az Euréka-program ténylegesen döntő lökést ad-e a technoló- gai fejlődésnek, vagy csak po­litikai blöffnek fog bizonyul­ni. (MTI) Megnyílt az AESZ-csúcs Addisz Abebában csütörtö­kön délután megnyílt az Af­rika Egységszervezet 21. csúcs- értekezlete. Röviddel a meg­nyitó után Abdou Diouf sze­negáli elnök személyében meg­választották a szervezet so­ros elnökét, aki Julius Nye- rere tanzániai államfőt köve­ti ebben a tisztségben. Mengisztu Hailé Mariam etióp államfő á földrész or­szágainak állam- és kormány­fői, valamint más jelenlevő képviselői előtt tartott meg­nyitó beszédében bírálta a fejlett tőkésországokat, ami­ért — a földrész államainak ismételt felhívása ellenére — nem hajlandók elengedni az afrikai országok felgyülem­lett adósságait. Közel-keleti változatlanságok POTSDAMI KONFERENCIA Truman, az Egyesült Álla­mok elnöke szólt: „Ezennel be- rekesztem a berlini konferen­ciát. Viszontlátásra a követ­kező találkozón, amelyre re- melhetóleg hamarosan sor kerül”. Sztálin a Szovjetunió népbiztosai tanácsának el­nöke: „Adja Isten”. Attlee an­gol miniszterelnök: „Szeret-" ném kifejezni reményemet, hogy... itt kötött barátsá­gunk tartós és szilárd lesz”. Mindez 1945 nyarán ’gzott' el a július 17-től au: is 2­ig tartó csúcstalálkozón Ber­lin mellett, Potsdamban. Va­jon sejtették-e már akkor ezek a vezetők, hogy a záró­akkordként megfogalmazott remények így nem válnak va­lóra, vagy még bíztak abban, hogy a szálak, amelyek a Hit­ler elleni közös háborúban kiálltak minden szakítópró­bát. továbbra is egymáshoz közel tartják őket? Nem tud­ni. Mindenesetre itt ezen a találkozón még sikerült együt­tes és történelmi súlyú dön­téseket hozniuk. Igaz, ez a konferencia két­arcú volt. Egyrészt világosan megmutatkozott egy kemény küzdelem a háború utáni po­zíciókért, másrészt tényleg le­zárták a második világhábo­rút. valóban új arcot adtak Európának. Az Egyesült Ál­lamok és Anglia e tárgyaló- asztalnál minden lehetőt meg­próbált, hogy a Szovjetunió politikai és katonai befolyása — vérrel kiharcolt történelmi küjdetése — rftinél szűkebb területre korlátozódjék majd, ugyanakkor az elfogadott do­kumentumokban alapvetően érvényesültek azok a nemes, az emberi haladást szolgáló, és az új erőviszonyokat kife­jező elvek és törekvések, ame­lyek a fasizmus elleni fegyve­res küzdelem éveiben alakultak •ki. Mielőtt tovább mennénk, foglaljuk össze röviden, mit is öntött okmányba a három hatalom a potsdami konferen­cián. nem egész negyedévvel az európai harcok befejező­dése után. Elhatározták, hogy a hitlerizmus írmagját is ki­irtják. Németországot békés, demokratikus útra terelik, a békeszerződés megkötéséig (akkor még úgy látszott, hogy Mához szóló tanulságok Az értekezlet résztvevői: W. Churchill brit miniszterelnök (őt július 28-tól Attlee új kormányfő váltotta fel), H. Tru­man, amerikai elnök és J. V. Sztálin szovjet vezető. j erre sor kerülhet), meghúzták milyen lesz a jövő, de nem is Németország új keleti határait, ez a lényeg: Európa olyan lett, kijelölték azokat a területe- amilyenné az új erőviszonyok két. amelyek átkerültek Len- és a társadalmi haladás vas- gyelországhoz, illetve a Szov- törvényei tették. Valójában jetunióhoz; szükségesnek je- nem a Potsdamban leírtak hoz- íentették ki a német ajkú la- ták a változást, ezek már csak kosság áttelepítését ezekről a következményei, megfogalma- vidékekről, illetve Csehszlová- zásai voltak annak, ami a kiából és Magyarországról; második világháborúban és szólt az okmány az ország át- annak eredményeképpen tor- meneti — amerikai, angol, tént: a szélsőséges imperia- francia és .szovjet megszálló- lizmus súlyos csapást kapott, sáról, négy ideiglenes övezet a szocializmus előretört. Eu- kialakításáról. Kijelentették rópa e „kettéosztása'’ nein más, végül. hogy békeszerződést mint a két társadalmi rend­kötnek Németország volt szer egyensúlyának kialaku- szövetségeseivel, Olaszország- lása ez évtizedek alatt. A ki- gal, Bulgáriával, Finnország- indulópont valóban Potsdam, gal, Magyarországgal és Ro- de ami azóta végbement, azt mániával. a történelem szentesítette, Négy évtized telt el azóta, visszafordíthatatlanná tette. A nyugati könyvek, vissza- Szólni kell azonban még egy emlékezések nagy többsége tanulságról, amely nélkül ez lebecsüléssel vagy háborog- a megemlékezés nem lehet va, keserűen vagy kétkedés- teljes. Bármilyen nagy érdek- sel írtak arról, ami Potsdam- ellentétek feszültek is közöt- ban történt. Ha véleményük tűk, a három nagy meg tu- 1 én vegét nézzük, kiderül, hogy dott egyezni, mégpedig nem is Németország és Európa „ketté- csekély kérdésekben. Ilyen osztását” hányják Potsdam együttműködésre ma is nagy szemére, azt. hogy ném egy szükség lenne, változott kö- polgári elképzelés szerinti, tel- rülmények között ugyan, de jesen nyugati befolyás alatt a közös nagy döntéseknek az álló Európa alakult ki. A kon- akkorihoz hasonló akaratával, ferencia résztvevői 40 eszten­dővel ezelőtt nem tudhatták, Tatár Imre j r A Közel-Keleten nem divat a nyári szü­net. A világpolitika évtizedek óta legnyug­talanabb vidékén a megszokott folyamatos­sággal dörögnek a fegyverek, miközben job­bára változatlan mederben és irányban gör­dülnek a diplomácia vonatai. E politikai­katonai változatlanságok ebben a térség­ben éppenséggel nem megnyugtatók, hiszen B krónikus válság megoldhatatlanságáról árul­kodnak, annak ellenére, hogy igen gyakran születnek itt reményt ébresztő rendezési ter­vek. Már azon sem lepődünk meg, ha Iz­rael hajlandó tárgyalni a legkínzóbb prob­lémáról, a palesztin ügyről. Márpedig Tel Avivban kétségkívül azt mondják manapság, hogy lehetséges a pár­beszéd. De — mint a legfrissebb hírek mu­tatják — ez sem olyan nagy változás, ugyan­is a jól megismert módon feltételek soroza­tával torlaszolja el az izraeli kormány a valódi előrelépés útját. A sok kifogás egyi­keként tegnap például Peresz miniszterelnök je­lentette be, hogy kormányának nem tetszik a tervezett tárgyalásokra elképzelt palesztin delegáció névsora. (Olyan megbeszélésekről van szó, amelyben egyfelől egy közös jor- dán—palesztin küldöttség venne részt, más­felől Izrael és az Egyesült Államok.) De mi az, ami Tel Aviv nemtetszését ki­váltotta? Elsősorban az, hogy a palesztino­kat a száműzetésben levő palesztin nemzeti tanács kiválasztott tagjai képviseljék a tár­gyalásokon. Mint Peresz mondta: meglepő, hogy a javasolt delegációban nincsenek je­len a Gázai-övezetben és a Jordán folyó nyu­gati partján élő palesztinok képviselői. Nyil­vánvaló azonban, hogy az izraeli politiku­sok legfőbb célja: miként rekesszék ki a palesztin mozgalom radikálisabb erőit, s különösen a PFSZ-t, amelyet az izraeli hi­vatalos politika máig terrorszervezetnek mi­nősít. * A PFSZ nélkül pedig aligha lehet értel­mes tanácskozást folytatni palesztin ügy­ben — mégha most megosztottság is jel­lemzi a szervezetet — tehát, ha Izrael csak a neki tetsző palesztin személyiségekkel haj­landó szóba állni, akkor az egész tárgyalási terv eleve kudarcra ítéltetett. Sokan vélik, úgy, hogy a titkos Tel Aviv-i elképzelés ép­pen ez; ami persze az alapvető változatlan­ságot mutatja az izraeli politikában. A változatlanság jellemző a szomszédra is: Libanonban a sokadik tűzszünetet is felrúg­ták, s az elmúlt napokban a különböző mi­líciák ádáz harca jelzi a legutóbbi bizton­sági egyezmény végrehajtásának döcögését. A politikai huzakodás megállás nélkül fo­lyik, a különböző erőket egyaránt magába foglaló bizottság, amely felelős lenne a biz­tonsági egyezmény megvalósításáért, szorgo­san ülésezik. Eközben, a bejrúti romok kö­zött a megszokott módon dörögnek a fegy­verek. .. Avar Károly Mexikói választások eredménye A július 7-i mexikói parla­menti választásokon a kor­mányzó Intézményes Forra­dalmi Párt (PRI) a leadott szavazatok 65 százalékát sze­rezte meg, s ezzel a 300 vá­lasztókerület. közül 292-ben győzedelmeskedett — jelentet­te be szerdán az országos vá­lasztási bizottság. A legna­gyobb ellenzéki erő. a konzer­vatív Nemzeti Akció Párt (PAN) 15,5 százalékot ért el, és ezzel hat képviselői helyet, szerzett, míg a Mexikói Au­tentikus Forradalmi Párt (FARM) két választókerület­ben került a lista élére. A vá­lasztásra jogosultak közel öt­ven százaléka, nem ment el szavazni. Hadműveletek Afganisztánban r SRrrt a Bahtar afgán hír- fcgynökség jelentette, Afga­nisztán fegyveres erői sikeres hadműveletet hajtottak végre Szapid Csehr térségében el­lenforradalmi bandák marad­ványai ellen. A Ma ka ni-szurdokban titkos börtönt fedeztek fel, ahol az ellenforradalmárok által elra­bolt békés afgán polgárokat tartották fogva. A sziklabar­langokban talált kínzóeszközök és a megcsonkított holttesték Brról tanúskodnak, hogy a banditák, akiket pakisztáni táborokban amerikai és má?1 „szakemberek” képeztek ki, a legválogatottabb kínzásoknak vetették alá foglyaikat. Ezeknek a rémtetteknek a kézzel fogható bizonyítékai újólag felfedik az afgán el­lenforradalom igazi arcát, le­leplezik az Egyesült Államok és szövetségesei szégyentelen szerepét az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborúban —, hangsúlyozza az afgán hírügynökség. (MTI) 2 NOGRAD - 1985. július 19., péntek Megerősítik a be/rúti repülőteret A kedden életbe lépett biz­tonsági egyezmény ellenére nincs nyugalom Bejrútban. Éj­szakába nyúló, több órás har­cot vívtak a keresztény és muzulmán milicisták szerdán a libanoni fővárost kettéosz­tó „zöld vonal” déli részén. A libanoni hadsereg kato­nái és a drúz milicisták kö­zött is tüzérségi párbaj vblt a Bejrútot körülvevő hegy­ség keleti részén, az elnöki palota közelében. A biztonsági egvezménv végrehajtásáért felelős bizott­ság szerdán kétszer is ülése­zett. A további merényletek elkerülésének érdekében csü­törtöktől kitiltották a jármű­veket Bejrút középső részé­ből. Brigádokat szerveztek a milicisták falragaszainak, fel­iratainak eltávolítására, és a barikádok és más úttoriaszok lebontására. Biztonsági okokból a bejrú­ti repülőtér köré két és fél méter magas, szögesdrótta! is védett betonfalat építenek. Ezzel egy időben a repülőté­ren. mivel az egyezmény ér­telmében a síita és a drúz mi- liciák helyett, itt is a rend­őrség és a katonaság vette át az ellenőrzést, felújították az utasok motozását, és minden csomagot átvizsgálnak. Vlagyimir Bazovszkij kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Ba- zovszkijnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének Ma­gyarországról való végleges elutazása alkalmából a ma­gyar—szovjet barátság elmé­lyítésében, pártjaink, orszá­gaink együttműködésének fej­lesztésében szerzett kimagas­ló érdemeiért a Béke és Ba­rátság Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke nyújtotta át csütörtökön az Ors^ágházban. Jelen volt Katona Imre. az Elnöki Tanács titkába, Kótai Géza, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, valamint. Ivan Aboimov, a szovjet nagykö­vetség követtanácsosa. (MTI) Reagan állapota javul Ronald Reagan amerikai el­nök egészségi állapota tovább javul. Orvosai szerdán már megszüntették intravénás táp- Málását s főleg folyadékokból álló diétára fogták, Bush alelnök szerdán elő­ször tett látogatást az elnök betegágyánál. 45 perces meg­beszélésükön nemzetközi és belpolitikai kérdések kerültek szóba. Bush szayai szerint az elnök állapota javul, s töké­letesen követi a főbb politikai eseményeket. Az amerikai elnök szerdán több nagyköveti kinevezést írt alá, továbbá egy amerikai- brit terroristaellenes törvény kiegészítéséről szóló határo­zatot küldött meg ratifikálás céljából a szenátusnak. A kínai vőröskeresztesek hazánkban A Kínai Vöröskereszt négy­tagú küldöttsége Tan Jün-he alelnök vezetésével, tíznapos látogatást tett hazánkban. A vendégek megbeszéléseket folytattak a Magyar Vöröske­reszt vezetőivel és Hajdú-Bi- har, Csongrád, valamint Tol­na megyében ismerkedtek a megyei, városi és alapszerve­zeti vezetőségek munkájával.' A küldöttséget fogadta Han­tos János, a Magyar Vörös- kereszt országos végrehajtó bizottságának elnöke és Hu­tás Imre egészségügyi állam­titkár. A küldöttség csütörtö­kön elutazott Budapestről. d

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents