Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
KSSicaragtao $ul<l©áris és űrfegyvefreftel fogtafVoxo tárgyalások Véget ért a második forduló Illem született kielégítő eredmény r Kedden Genfben a szovjet és az amerikai küldöttség teljes, ülésével véget ért a nukleáris és űrfegyverzettel foglalkozó tárgyalások május 30. óta tartó második fordulója. Bár a tárgyalások bizalmasak. a nyilvánosságra került tényekből az a következtetés adódik, hogy az amerikai fél hibájából nem születhetett kielégítő eredmény — írja hír- magyarázatában Jevgenyij Korzsev, a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentátora. A Szovjetunió azzal a szándékkal ült a tárgyalóasztalhoz, hogy konkrét eszmecseréket folytasson a földi fegyverkezés beszüntetéséről és az űrfegyverkezés megakadályozásáról. A kölcsönösen elfogadható megoldások érdekében javasolta, hogy a tárgyalások idejére fagyasz- szák be a csapásmérő űrfegyverzetek kutatását, fejlesztését és telepítését, továbbá a hadászati támadó fegyverek és a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök telepítését. A Szovjetunió novemberig egyoldalúan mora- tói'iumot hirdetett az európai közép-hatótávolságú fegyverek hadrendbe állítására, és megerősítette, hogy korábbi, a fegyverzetkorlátozással és a világűr militarizálásának megakadályozásával kapcsolatos javaslatai továbbra is érvényben , maradnak — mutat rá elemzésében a szovjet kommentátor. Ugyanakkor az amerikai kormányzat folyamatos erőfeszítéseket tesz a fegyverkezés minden területén, és a ,fehér házi szóvivők makacsul hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok semmiképpen sem mond le űrfegyverkezési tervei megvalósításáról. A két fél hozzáállása közti különbség nyilvánvaló. Az Egyesült Államok, hogy a világ közvéleményét megnyugtassa és negatív politikájának lényegét eltitkolja, igyekszik „ködbe burkolni” a genfi tárgyalásokat. Jó példa erre a közelmúlt egyik propagandafogása, a The New York Times-ban közölt jelentés arról, hogy a( Szovjetunió kész „beletörődni” az űrfegyverkezésbe és hajlandó kompromisszumokra. Ezeknek a manipulációknak az a céljuk, hogy konstruktív tárgyaló- partnerként tüntessék fel az Egyesült Államokat,' és rásüssék a „merevség” bélyegét a Szovjetunióra. A tárgyalások következő fordulója szeptember 19-én kezdődik, két hónappal később, november , 19-^j20-án pedig szovjet—amerikai csúcs- találkozót tartanak a svájci városban. Az atom- és űrfegyverkezés kérdése minden bizonnyal fontos napirendi pontja lesz a csúcstalálkozónak is. Ha az amerikai fél a jövőben hajlandó lenne változtatni álláspontján, jelentősen megkönnyítené vele az előrelépést — írja a TASZSZ kommentátora. Folytatta munkáját a nők világkonferenciája r A kenyai fővárosban kedden folytatta munkáját a nők világkonferenciája. Hétfőn sikerült kompromisszumos megállapodást kialakítani a legfontosabb ügyrendi kérdésben: a határozatokat közmegegyezéssel fogadják el, de kérni lehet szavazást is, hogy érzékelni lehessen az erőviszonyokat. Az amerikai nőküldöttség — amelyet Maureen Reagan, az elnök lánya vezet — azt követelte, hogy a határozatokat csak egyhangúlag lehessen elfogadni, míg a fejlődő országok küldöttségei, elutasítva a várható obstrukeiós próbálkozásokat, a többség szavazatai alapján elfogadott határozatok mellett szálltak síkra. Az amerikai küldöttség egyébként kivonul a tanácskozásról, amennyiben a fejlődő országok képviselői „politikai síkra terelik a konferencia munkáját”. A tizenegy napos konferencia első két napján felszólaló küldöttek ugyanis élesen elítélték az Egyesült Államok agressziós politikáját Afrikában, Közép- Amerikában és a Közel-Keleten, azt, hogy Washington támogatja a fajüldöző délafrikai rendszert és a jobboldali rezsimeket. Amerikai fegyverkísérletek Harcos ünnepnapok ' Az Egyesült Államok az űrfegyverkezési program keretében lézerfegyver-kísérletet hajtott végre a hót végén — jelentette hétfőn az AP amerikai hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva. A névtelenségbe burkolózó informátorok közölték: vasárnap hajnalban ahhoz hasonló kísérletet hajtottak végre lézerfegyverrel, mint amilyet némrég a Discovery űrrepülőgéppel végeztek. A vasárnapi kísérlet nem volt teljesen sikeres. A Hawaii-szigetekről egy nagy sebességgel repülő rakétára irányított lézersugárral sikerült ugyan eltalálni a rakétára felszerelt tükröt, de nem tudták megfelelően visz- szaverni a tükörrel a sugarat! Megnövekedett a fenyegetettség Gorskov tengernagy interjúja Megnövekedett a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának fenyegetettsége, miután a NATO a tengereken, mind nagyobb körzetekben telepített nukleáris rakétákat. Ez szükségessé tette, hogy védelmünket ne csak a szárazföldön, hanem az óceánokon is erősítsük — mutatott rá Gorskov flottatengernagy, a Szovjetunió haditengerészeti flottájának fő- parancsnoka, az Ogonyok című moszkvai hetilapnak adott interjúban. Megerősítettük a szovjet haditengerészeti flottát az óceánokon, elsőbbséget biztosítva a tengeralattjárók és a légierő fejlesztésének. A lehető legkevesebb anyagi áldozattal és időráfordítással sikerült beérnünk az Egyesült Államok flottáját a hadászati lehetőségek szempontjából — hangsúlyozta a szovjet admirális. emlékeztetvén arra, hogy a háború utáni időszak valamennyi amerikai katonai doktrínája a haditengerészet erő- fölénvének biztosításából indult ki. Viszonylagos nyugalom Libanonban Bejrutban kedden, helyi idő szerint reggel hat órától a rendőrség és a katonaság felügyel a rendre. A libanoni fővárosban hetekig tartott ösz- szecsapásoknak véget vető, Szíriái közreműködéssel tető I alá hozott megegyezésen alapuló lépést hétfőn jelentette be Rasid Karami kormányfő. Helyi jelentések szerint a libanoni fővárosban az intézkedés életbe léptekor nyugalom volt. Viszonylagos csendben telt el már hétfő éjszaka is, amire hónapok óta nem volt. példa. Csak a Bejrútot kettéosztó „zöld vonal” mentén voltak kisebb összecsapások a keresztény és a muzulmán fegyveresek között, de hajnalra ezek is abbamaradtak. A Progressz visszatért a légkörbe A kutatási programnak megfelelően geofizikai megfigyelésekkel folytatta kedden munkáját a két szovjet űrhajós, Vlagyimir Dzsani- bekov és Viktor Szavinih. A Szaljut—7—Szojuz T—13, űrkomplexum két lakója vizuálisan és optikai eszközökkel is megfigyeléseket végzett szovjet Közép-Ázsia, a Volga menti területek, az Észak- Kaukázus és a Krím fölött. Közben véget ért a feladatot betöltött Progressz—24 automatikus teherszállító űrhajó ■ útja. A Progressz - június 23-án kapcsolódott ösz- sze az űrállomással, amelyre élelmiszert és üzemanyagot, tudományos kísérletekhez szükséges újabb berendezéseket, vizsgálati anyagokat szállított. Rakományának kipakolása, s az űrállomáson már feleslegessé vált eszközök berakása után az űrhajósok hétfőn választották le a Szaljut—7-ről a Progresszt. Az űrhajtó visszatért a Föld légkörének sűrűbb rétegeibe, ahol a fékezés közben keletkező hő hatására megsemmisült. (MTI). A sandinista hadsereg katonai kifejezik elszántságukat Ion-adatom védelmére Az „öröm napját” ünnepük ma Nicaraguában: hat éve, a népi felkelés győzelme elől e napon menekült el a középamerikai országból Anastasio Somoza diktátor, akinek nevéhez oly sok rossz emlékű esemény fűződött. önfeledt ünneplésre sajnos még ma sincs lehetőség, hiszen az Egyesült Államok részéről fokozódik a külső nyomás, ami párosul -a belső nehézségekkel. Az emlékezés napjaiban természetesen lehet és kell is beszélni a hat év sikereiről. Arról, hogyan Sikerült legyőzni a hírhedt nemzeti gárdát, miként indítottak harcot az analfabétizmus ellen, hogyan osztottak földet a parasztoknak, hogy értek el szép sikerekét az orvosi ellátás javításában. S a legfontosabb, hogyan védelmezik az ország határait nap mint nap a több irányból támadó ellenforradalmárok ellen. A forradalmi éberségre még napjainkban is éppoly szükség van, mint a Somoza-dinasztia elűzését követően. Egy biztos, a forradalom legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a lakosság többsége a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front mögött áll és támogatja annak politikáját. A Sandino tábornok nyomdokaiba lépő haladó mana- guai kormány háromfrontos — katonai, gazdasági, politikai — harcot kénytelen folytatni fennmaradásáért. Washington sokezres ellenforradalmi hadsereget pénzel, lát el fegyverrel, emellett a közvetlen beavatkozás lehetőségét sem veti el. Érthető tehát, hogy a sandinista vezetés mindent megtesz az ország védelmi képességének fokozásáért, a forradalmi vívmányok védelméért. Pedig Managuá- ban következetesen törekszenek a békés kapcsolatokra valamennyi állammal, így az USA-val is. Ennek érdekében Nicaragua kész az Egyesült Államok által egyoldalúan megszakított manzánillói tárgyalások felújítására is. A nicaraguai nép előtt álló nehézségeket tovább fokozta Reagan elnök tavasszal elrendelt gazdasági és kereskedelmi embargója. Ez természetesen újabb övön aluli ütés az amúgy is szinte hadiállapotban levő nemzetgazdaság számára, mivel az exportpiac nagy részének elvesztése mellett nem elhanyagolható, hogy a termelőberendezések jelentős hányada amerikai eredetű. Ám a Washingtonban kifőr- ralt gazdasági háborúskodás nem érheti el célját, hiszen ezt a világ államainak többsége elítéli!mjó példája volt ennek Daniel Ortega elnök nagyszabású európai kőrútjának sikere. A tavaly novemberben megválasztott államfő hazánkban is járt, ahol' tapasztalhatta: nagy tisztelettel adózunk a baráti nicaraguai nép eddigi eredményeinek, szolidárisak vagyunk küzdelmes harcával. Nemzeti ünnepén kívánunk az országnak további sikereket, eredményes munkát, s minél kevesebb háborút, áldozatot.- dl - , Potsdam: múlt és jelen Kormányválság Belgiumban ’ „Terminál” (Végállomás) volt a fedőneve a „nagy hármas” találkozójának. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetőinek 1945. július 17-től augusztus 2-ig Berlin mellett, Potsdamban megtartott konferenciája kiemelkedő helyet foglal el a második világháború történelmében. Akkor már több mint két hónapja béke volt Európában. A szövetségesekre négy feladat hárult: megerősíteni a fasizmus felett aratott történelmi győzelmet, megoldani a háború utáni helyzetet meghatározó rendkívül fontos problémákat, lerakni az európai biztonság és béke nemzetközijogi és politikai alapjait, biztos garanciákat kidolgozni, amelyek kizárnak egy új agressziót Németország részéről. Ezek a célok vezérelték a Sztálin vezette szovjet küldöttséget a konferencia sor,án. A potsdami értekezlet nyugati résztvevői — Truman, amerikai elnök, Churchill brit 'miniszterelnök (majd július 28-tól utó'da, Attlee) ■— viszont . elsősorban abban voltak érdekeltek, hogy a Szovjetunió lépjen be a Japán elleni háborúba. Az amerikai és a brit uralkodó köröket aggasztotta a Szovjetunió nemzetközi pozícióinak megszilárdulása, a demokrácia és a haladás erőinek megerősödése. a népi felszabadító harc terjedése. Nem érdektelen, hogy a konferencia időpontját az amerikai kormány kérésére tűzték ki, amely ehhez az eseményhez időzítette az első atombomba-kísérletet. Az értekezlet első napján Tru- mant tájékoztatták arról, hogy július 16-án az alamo- gordói telepen sikeresen végrehajtották a kísérleti robbantást. Egy hónap sem telt bele, és az atomfegyvert alkalmazták Japán ellen. Az amerikai kormányzat — egyébként hiábavalóan — arra számított, hogy az atomfegyver ideiglenes monopóliumával politikai nyomást tud gyakorolni a Szovjetunióra, engedményekre kényszerítheti legfontosabb kérdésekben. Potsdamban előírták Németország teljes leszerelését és demilitarizálását, minden, haditermelésre hasznosítható iparának megsemmisítését illetve ellenőrzését, a nemzetiszocialista párt. s minden vele kapcsolatban álló szervezet felszámolását és annak biztosítását, hogy az semmilyen formában ne születhessen újjá, mindenféle náci és militarista tevékenység és propaganda megelőzését, minden náci törvény hatálytalanítását, a háborús bűnösök felelősségre vonását/ a náci és a militarista doktrínák teljes betiltását. Nagyon fontos helyet kapott a konferencián a terüjeti kérdés, így Lengyelország nyugati határának a kérdése. A nyugati küldöttségek megpróbálták nem véglegesnek, hanem csupán „ideiglenesnek” értelmezni azt. A Szovjetunió határozott fellépése, s az ennek nyomán kibontakozott éles diplomáciai harc következtében állapodtak meg végül abban, hogy a határt, az Odera—Neisse vonalon húzzák meg. Így Lengyelország történetében először húztak olyan «igazságos határokat, amelyeket egyaránt igazoltak történelmi, etnográfiai és földrajzi tényezők, s amelyek megfeleltek az európai béke érdekeinek. Potsdamban több más elvi kérdést is megvitattak, a többi között a háborúk jóvátétel témáját. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült megoldani a Szovjetunió által felvetett minden kérdést, de a lényeg az, hogy a megoldatlanok kisebbségben maradtak a háború utáni nemzetközi kapcsolatokat meghatározó, bonyolult és nagyszabású problémákhoz képest, amelyeket sikerült rendezni. A Potsdamot követő időszakban, miközben a Szovjetunió következetesen és becsületesen végrehajtotta a határozatokat, az Egyesült Államok, j Nagy-Britannia és a potsdami konferencia döntéseihez később csatlakozott Franciaország kezdettől fogva támadták azokat. Ennek következménye lett Németország felosztása, a NATO megalakulása, a „hidegháború” kibontakozása, amellyel lényegében kísérlet történt a második világháború eredményeinek megmásítására. Egyes nyugatnémet politikusok napjainkban is emlegetik az európai határok „ideiglenes jellegét”. Ezzel kapcsolatban határozottan hangsúlyozni kell: a Jaltában és. Potsdamban elfogadott megállapodások fő elvei napjainkban is őrzik jelentőségüket. Ma is az európai béke és biztonság »lapjait alkotják, de jelentőségük túlnő ezen. Ezek a megállapodások, minthogy elévülhetetlenek, egyaránt kötelezőek mind az aláíró államokra, mind pedig a német Reich jogi utódállamaira — az NSZK-ra és az NDK-ra. Potsdam legfőbb " tanulsága ezért az, hogy van reális lehetőség a militarizmus megfékezésére. az enyhülési folyamat újjászületésére, a nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésére. Andrej Sztyepanov, a történelemtudományok doktora Magyar Péter, az MTI tudósitója jelenti: öt hónappal a parlamenti választások előtt megbukott Wilfried Martens kereszténydemokrata-liberális kormánya, mert a francia nyelvű liberális párt miniszterei követték Jean Goi miniszterelnök-helyettest és igazságügy- minisztert, s valamennyien kiléptek a kormányból. Jean Goi hétfőn mondott le, mert elfogadhatatlannak ítélte, hogy a Heysel-stadionban május 29- én bekövetkezett tömegszerencsétlenség következményeit kivizsgáló parlamenti bizottság jelentését félretéve a ff épviselőház bizalmat szavazott egy olyan indítványnak, amely megmenti Charles-Ferdinand Nothomb belügyminisztert. Jean Goi váratlan lemondását követően, a liberális párt vezetőségi ülésén ügy döntött: valamennyi minisztere kilép a kormányból tiltakozásul az ellen, hogy belügyminiszter nem hajlandó lemondani, és nem hajlandó leváltani sem a Heysel-stadi- onbeli mulasztásokat elkövető csendőrparancsnokokat vagy a brüsszeli polgármestert. „Változatlan a bizalmunk a Martens-kormány és politikája iránt, csupán a belügyminisztertől vontuk meg bizalmukat” — közölte a-párt szóvivője az ülés után. A Vallon Keresztényszocialista Párt (Nothomb belügyminiszter pártja) elnöke a liberálisok magatartását „kiszámíthatatlannak és összefüggéstelennek” nyilvánította. Wilfried Martens négypárti kormánya közel négy évig volt hivatalban (rekordidőt élve meg a korábban nagy gyakorisággal egymást váltó belga kormányok sorában). ☆ A király kedden este visszautasította a kormány lemondását. így a Martens-kormánv ideiglenesen hivatalban marad a francia nyelvű liberális miniszterek kiválása ellenére is — jelentette be Wilfried Martens. A választásokat két hónappal előrehozták, így december 8. helyett már október közepén megtartják—, tette hozzá. A belga kormányválság, egy mozgalmas ngp leforgása alatt így megoldódott. A parlamenti választásokat két hónap múlva — előrehozva — megtartják. A kereszténydemokraták és liberálisok jövendő együttműködését azonban egy- re több kérdőjel terheli. 2 NÓGRÁD - 1985. július 1Z„ szerda
