Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

HVDSZ-MUNKAHEtYI OtIMPtA FíR FI m If: Színvona las megyei döntő a Zójo-ligeti stadionban A férfi 100 méteres síkfutás győztesei Nem volt láng, a zászló nem lengett és fanfárok sem hirdették az olimpiai eszme diadalát. Csupán néhány száz sportot szerető dolgozó — az alapszervi és területi verse­nyek egész sora után — állt rajthoz, lépett a vörös salak­kal terített pályák küzdőte­rére. szombaton, hogy a XIV. alkalommal »— hagyományőr­zőért" — a HVDSZ Nógrád Megyei Bizottsága által meg­rendezett munkahelyi olim­piájának megyei döntőjén „babérokat’-szerezzen. Az első igazi nyári napon a festői szépségű stadionban a közel 400 sportolni vágyó embert Danyí Sándor, a HVDSZ Nógrád Megyei Bi­zottságának titkára köszön­tötte. Ezt követően Olaj Pál, a sportbizottság vezetője is­mertette a verseny lefolyásá­nak rendjét, s ezzel kezdetét, vette a sportszerű küzdelem. A délelőtti programban az atlétikai versenyekre ke­rült sor, amelyekben kima­gasló családi eredmények születtek. *A dobogós helyek többségét a Salgótarjáni IKV színeiben versenyző két Pál család tagjai foglalták el. ■-'■A délelőtti-versenyt a min-. izgalófnnvSTj'rclítetOcowL? húzás zárta — most szeren­csére balesetmentes ' küzde­lemből a férfiaknál a Nógrád Megyei Tanács . Vizslást Út­karbantartó Üzemének csa­pata, a nőknél pedig a Víz­mű nagybátonyi üzemegysé­gének I. sz. csapata került ki győztesen. S. hogy á szüleikkel együtt szórakozó, gyermekek is ré­szesei lehessenek a verseny­nél:. részükre , játékos vetél­kedőt szerveztek. Valóságos felüdülés volt látni a legki­sebb versenyzőket, akik naev igyekezettel dobáltak színes Salgótarjáni VGÜ csapata ke­rült ki győztesen és. nyerte el a kupát, mögötte a Salgótar­jáni Ingatlan és a Báton.v.te- renyei VGV csapatai léphet­tek y dobogóra. Végül is valamennyien jól szórakoztunk, felüdültünk e napfényes szombat délelöttön. és elhatároztuk, hogy egy év múlva újra összemérjük erő­inket. Eredmények: Férfiak: 100 m: 1. Pál Lász­ló (St. IKV) 12,21. 2. Pásztor Tibor . (Vízmű, Dejtár) 12.23, 3. Sági Tamás (Bgv: Tüzelés­technika) 12,39. 400 m: 1. Pál László (St. IKV) 54,79, 2. Puszta Zsolt (Pásztó KVÜ) 60.90. 3. Borsányi József (UKKÜ) 61,19. 4x100 m váltó: 1. Vízmű déjtári üzemmér­nökség 51,7, 2. Salgótarjáni IKV 52,3, 3. Pásztói Költség- vetési Üzem 52,4. Magasugrás: 1. Pál László (St. IKV) 160 cm, 2. Tömösvári Sándor (Víz­mű, Dejtár) 155, 3. Puszta Zsolt (Pásztó KVÜ) 150. Tá­volugrás: 1. Pál László (St. IKV) 528 cm, 2. Makai Imre (Pásztó KVÜ) 525, 3. Pásztor Tibor. . (Vízmű, Dejtár) 516. «ÜŰlMlÖkés: 1. Klub László (St. VGÜ) 11,22, 2. Makai Imre ffS-ásztó KVÜ) 10,90. 3. Tö­mösvári Sándor (Vízmű. Dej­tár) 10.46. Kötélhúzás: 1. Nóg­rád Megvei Tanács Vizsl-ási Útkarbantartó Üzeme (UKKÜ), 2. St. Ingatlankezelő Válla­lat, 3. Pásztó Költségvetési Üzem. Kézilabda: 1. Vízmű pásztói üzemmérnökség. 2. Pásztó. Költségvetési Üzem (KVÜ). 3. St. Inaátlankezelő Vállalat (IKV). Labdarúgás: 1. St. Városgazdálkodási üzem. 2. St. Ingatlankezelő Válla­lat. 3. Bátonvtevenvei Város­gazdálkodási Vállalat. karikákat az ötágú műanvag céltáblára. Jutalmul csoko- Iádét maiszolhattak! Délidőben rövid pihenő — szinte csak lélegzetvételnyi szünet — és következett a csapatok küzdelme kézilab­dában és kispályás fociban. Kézilabdában a férfiaknál pásztói csapatok, még a nők­nél a Salgótarjáni IKV csa­patai kerültek dobogóra. A labdajátékok voltak a munkahelyi olimpia rhegyei döntőjének záróakkordjai- Egyszerre három pálván folyt a küzdelem, a férfiak kispá­lyás labdarúgó versenyszá­mában és szépszámú szur- kblósereg biztatta a csapa­tokat, De nem kellett különö­sebb biztatás, így is keménv küzdelem folyt közel négy órán keresztül. Végül is a négy évig. kupát őrző Vízmű pásztói üzemének: a negyedik hellyel kellett megelégednie. Ezúttal a döntő össszecsapásból a Nők: 100 m: 1. Pál Anna­bella (St. IKV) 15,72, 2. Szu­kán Zsuzsa (St. IKV) 15,78. 3. Pál Annamária (St. IKV) 15,80. 4x100 m váltó: 1. St. Ingatlankezelő V. 1. 6,35, 2. St. Ingatlankezelő V. II. 70.70. 3. Pásztó Költségvetési Üzem 73.20. Magasugrás: 1. Visnyai Tiborné (St. IKV) 120, 2 Tóth Lászlóné (St. IKV) 115. 3. Manyasz Beáta (St. IKV) 115. Távolugrás: 1. Csi­kós Nikoletta (St. IKV) 362. 2. Pál Annamária (St, IKV) 360. 3. Visnyai Tiborné (St. IKV) 355. Súlylökés: 1. Bíró Istvánná (Nm-i Vízmű) 7,87. 2. Tóth Lászlóné (St. IKV) 7.41. 3. Csikós Nikoletta (St. IKV) 7.16. Kötélhúzás: 1. Vízmű nagybátonyi üzem I. csap.. 2. St. IKV, 3. Vízmű nagvbátonvi üzem II. csap. Kézilabdában a St, IKV csa­patai egymás ellen játszot­tak. G. .1. A női 100 méteres síkfutás döntőjének résztvevői Gyengén sikerült a „próbaév" Nógrád megye ko-’ sárlabdacsa patai közül a Balassa gyarmati Iustitia szerepelt az N-B II. Középcsoport­jában. A szurkolók előtt, is-, meretes. szakosztályi áthelye­zés után került az igazságügy égisze alá a nagy múltú férfi együttes és jutott be 1984 nyay rán az NB íl-be. A csapat játékosállománya — ez már régen kényes kér­dés — meglehetősen idős volt már a feljutáskor is. Az új egyesületi vezetés ezen vál­toztatni akart. így utánpótlás­csapatokat szervezett, és Rozmán Vilmos testnevelő ta­nár színvonalas munkát vég­zett ezekkel a fiatalokkal. Kö­zülük került ki Farkas és Csapó, s innen nőhette volna ki magát még jó pár fiatal ha nem szűnnek meg az után­'pótlás-nevelés1 szervezett for­mái. A szakvezető munkahe­lyi elfoglaltsága nem tette 'lehetővé a ,további rendszeres munkát/ helyette mást pedig nem találtak erre a feladatra Az NB II--es csapat,így . is­mét megfelelő háttér nélkül maradt: szerepeltek tehát az 'idős játékosok, ami —- egy ki­tételtől eltekintve — csak a rendszeres, kiálláshoz volt elég. A bajnokság összes (30) mér­kőzése után vesztesként vo­nult ie a csapat a küzdőtér­ről. a győzelem ízét egyszer sem ízlelhették meg a játé­kosok. Így csak a remény maradt, hogy talán majd a következő bajnokságban... Mert az NB II-ből az idén nem volt kieső! Éppen ezért nagyszerű alkalom lett volna ez az év a fiataloknak minél több játéklehetőségre. Ezzel viszont nem tudott élni Benkő Péter edző. A felnőttcsapat edzéseit csak rendszertelenül látogatták a játékosok, így megfelelő fel­készülésről nem is beszélhe­tünk. A mérkőzésekre ''aló elutazás és a hazai kiállás minden esetben gondokat oko­zott, ezért szakmai értékelés­re nem is vállalkozhatunk. A tanulságok, a tapasztala­tok levonására azonban szük­ség van. Volt vállalkozó bázis, amely a szereplés anyagi feltételeit megteremtette. Volt , létesít­mény. amely ideális körülmé­nyeket jelentett a felkészülés­hez és a versenyzéshez. Nem volt viszont megfelelő szak­mai vezetés, amely biztosítot­ta volna a személyi feltétele­ket: nevelt, vagy igazolt vol­na megfelelő játékosokat, hogy Balassagyarmat neve ne a Középcsoport tabellájának legalján szerepeljen. A csapatról, eredményeiről a bajnokság ideje alatt sok­szor írtunk, ürültünk a biz­tató jeleknek, segíteni próbál­tunk a dicsérettel, de ma úgy látszik: nem sokat mozdult előre a balassagyarmati férfi- kosárlabd as portja. Nagyon örülnénk, ha bebi­zonyítanák a legilletékeseb­bek: ami a jövőt illeti, té­vedtünk! Közeleg az alkalom, szeptemberben kezdődik a kö­vetkező NB II-es idény... Lombos István 1 TERMÉSZETJÁRÁS Fél évszázad a nyugati Mátrában Sokan ismerik Pásztón és megyeszerte Holtner Laci bá­csit, a „pipást”, Immáron öt­ven éve járja gyalogosan a természetet, a nyugati Mátra erdőit, hegycsúcsait, de beba­rangolta egész Magyarország li nivalókban gazdag tájait. Vele beszélgetünk pásztói ott­honában. Laci bácsi már alig tízéves korában a „bakancsos” turis­ták közé tartozott... — Gyermekkoromban is so­kat foglalkoztatott az a gon­dolat, hogyan lehetnék én is turista mint azok, akik rend­szerint hétvégeken éppen a házunk előtt gyalogoltak el. ök, mint hamarosan megis­merkedtem velük, a Budapes­ti Pannónia Turista Egylet tagjai voltak. Közben Pásztón már tevékenykedett a Kárpát Turista Egyelet is. Eleinte nem szívesen látják, hogy csak úgy utánuk somfordálva kísérem őket a meredek olda­lakon. Később, nagyon sok spe­ciális ismeretre megtanítot­tak, ami főként a természet- védelemmel volt kapcsolatban és hétvégeken rendszeres kí­sérőjük lettem. Nagyon bol­dog voltam. Minden vágyam az volt, hogy minél jobban megismerjem a turisztikát, a nyugati Mátrát, és akkor maid én is túrázgathatok az ország egyéb tájaira, sőt más orszá­gokba is. Emlékszem, még a harmincas években ott vol­tam a nyikomi forrás építé­sén is. Holtner László íróasztalán magasan sorakoznak a külön­féle iratok: régi turisztikai nyomtatványok, értékes, ko­rábbi kiadású könyvek. A fa­lakon — oklevelek és szarvas­agancsok mellett — gyönyö­rű, fába égetett, saját készíté­sű, a természetet ábrázoló rajzokat látni. — A háború után 20 évig vadásztam a mátrakeresztesi- eknél tanultam a ma is diva­tos faképégetést. A ceruzával falapra rajzolt képet elektro­mos izzószállal szépen kiéget­tük, majd lelakkoztuk. A régi könyveket a budapestiektől és a pásztói Kárpát Turista Egy­let tagjaitól kaptam. Sokat ta­nultam, rengetek tennivalóval gazdagodtam, és természete­sen bővült az ismeretségi köröm is. Így aztán 1950-ben Groszman Gyula miskolcj és Kristóf Sándor budapesti tu­ristával együtt a Nyikom-nye- regben megalakítottuk a pász­tói turistaegyesületet. Melles­leg Kristóf Sándor akkoriban a Mátra Útikalauz főszerkesz­tője volt. Sok segítséget kap­tam Lotz Károly tanártól, Nagy Elektől, a régi Kárpát egylet tagjaitól. A fáradozá­som sikerrel járt. Kovács Fe­renc, Krizsán Endre, Bányai Ferenc, Adorján András. Szombathy Zoltán, Polyóka István. Tóth József és még több idősebb turista összefo­gásával megindult a szerve­zett pásztói szakosztályi mun­ka. Ezt hamarosan kiterjesz­tettük. a környező községekre is, és alig kellett egy pár hó­napot várni, máris megalakít­hattuk a járási természetba­rát-szövetség, melynek a közelmúltig, mintegy 30 évig töltöttem be az elnöki tisz­tét. számtalan iratba, tanfolya­mi füzetbe lapozva látom, hogy ’sok-sok előadássorozat vezetője, oktatója, volt Holt­ner László. Aranyjelvényes túravezetői minősítése van. Több alkalommal kapott szak­ági és állami kitüntetést is. Mégis van egy nagy gondja. Szeretné, ha a mostani, igen modernizált, kapkodó életvi­telünkben fordítanánk egy kis figyelmet a rohamosan romló természetre: felügyel­nénk rá, és kiszállnánk a ko­csiból', s gyalogosan is, túráz­nánk néhány kilométert. Az ő szavait idézve: „Meglátjátok, azzal a néhány kilométer gya­logtúrával sokkal könnyebb lesz a heti munkát elkezdeni. Rendszeressé téve, pedig éve­ket lehet vele nyerni.” Laci bácsi éppen egy éve „nyugdíjba ment.” Hogyan tovább? — Mindenki nagyon várja a nyugdíjaztatását, aztán előbb-utóbb nagyot csalódik benne. Én sem tudtam sokáig itthon maradni. Az elmúlt év végén segítettem a volt mun­kahelyem raktári leltározásá­ban. Most is segítek az 1976- ban Pásztón önállóvá vált táj­futósportág fejlesztésében, a magam ereje és képessége szerint. Meg akarjuk őrizni az előkelő helyünket a Társa­dalmi Erdei Szolgálat (TESZ)- tevékenységében is. Az elmúlt év végén a PSE-tSI a Szol­gáltató Sportegyesülethez ke­rült a természetjárás, mint önellátó és önfenntartó tö­megsportág. Mi jobban szeret­tünk volna valamely bázis- vállalathoz tartozni, mert ott szélesebb és tágabb körökben lehetett volna a „bakancsos” turizmust hirdetni. De így is várjuk a már várossá lett és a nyugati Mátra kapujának mondott Pásztó lakóit prog­ramjainkra. Szívesen látunk bárkit —, mondja végezetül Holtner László. Búcsúzunk. Rágyújt meg­szokott, illatosított dohánnyal teletömött pipájára. — Akkor, találkozunk a va­sárnapi mátrai túrán? Megígérem: találkozunk. La«’ ci bácsi! Zentai József Sax felzárkózóban Szép magyar A svájci Bielben függő- játszmákat fejeztek be a férfi-sákkvilágbajnoki zóna­közi döntőn. Sikerrel járt a magyar résztvevő, Sax Gyu­la. aki az izlandi Peturssont legyőzte. Már 3,5 pontos, és kezd felzárkózni a középme­zőnyhöz. A kubai Rodrigez nyert az argentin Quinteros ellen. Az elsőségre esélyes, vezető he­lyen levő szovjet Vágányán döntetlent ért el a Fülöp-szi- getek képviselője, Torre el­len. Ritka nagy csata folyik az amerikai Seirawan és Pe- tursson között. A két spor­toló a nyolcadik fordulóból függőben maradt játszmáját negyedszer is függőre adta. Eddig 12 és fél órát játszot­tak egymással, 105 lépést tet­tek meg — még mindig dön­tés nélkül. Az élcsoport állása: Vágá­nyán 7. Van der Wiel (hol­land) 6,5, Szokolov (szovjet) 6, Seirawan 5,5 (1) pont. (MTI) Sorsoltak Brüsszelben Brüsszelben elkészítették az európai röpiabdakupák sorsolását. A magyar együt­tesek közül a női BEK-ben a Tungsram az első fordulóban az osztrák Post Wien—Olim- pus (holland) selejtező talál­kozó győztesével mérkőzik. Az első összecsapásra december 7-én vagy 8-án, a visszavágó­ra pedig 14-én vagy 15-én kerül sor. A férfi BEK-ben is a Tungsram képviseli a ma­gyar színeket. A gyáriak a selejtezőben (november 2. vagy 3., illetve 9. vagy 10. a választható időpont) a dán Gladsaxe legénységével mé­rik össze tudásukat. Ha győz­nek, akkor a svéd Sollentuna és a lengyel Szczecin pár to­vábbjutójával találkoznak. A női KEK-ben az Újpesti Dózsa az első fordulóban az NDK-beli' kupagyőztes Trak­tor Schwerin ellen lép pályá­ra, a férfi KEK-ben pedig a Kecskemét a belga VC Len- nikkel mérkőzik. Amennyiben a vidéki csapat sikerrel veszi ezt az akadályt, úgy a szov­jet Dinamo Moszkva követke­zik soron. motorossikerek A sach.senringi motorospá­lyán 80 000 néző előtt bonyo­lították le a szocialista orszá­gok gyorsasági motoros Béke és Barátság Kupa sorozatának harmadik fordulóját. Ezen a magyarok kitűnően szerepel­tek, értékes győzelmeket arat­tak. Egy sajnálatos baleset is történt. A 125 kcm-es gépek versenyének finisében az NDK-beli Bertram Queck sú­lyosan bukott, és bár az orvo­sok mindent megpróbáltak, nem tudtak segíteni rajta. A zwickaui versenyző életét vesztette. A 125 kcm-eseknél a magya­rok „háziversenyt” vívtak, Hagymási nagy csatában győzte le Hársfait. A 250 kcm-es gépeknél még na­gyobb volt a magyar sporto­lók fölénye. Itt a dobogó mind­három fokára ők állhatták, győzött a 171.960 km órás át­lagsebességet elért Szabó. A 125 és 250 kcm-es egyéni ered­mények alapján kiszámított csapatértékelésben Magyar­ország fölényesen nyert, és három BBK-futam után vezet. Az egyhengereseknél a ku­baiak játszották a főszerepet. Eredmények: 50 kenn: 1. Beelitz (NDK- beli) 23:47,2 p. 125 kem: 1. Hagymási 32:55,2 p, 2. Hársfai 32:57.8, 3. Safranek (cseh­szlovák) 33:12,8. 250 kem: 1. Szabó 33:04,6 p, 2. Harmati 3. Hársfai. (Az ADN hírügynökség az ő időeredményüket nem je­lentette.) Csapatértékelés: 1. Magyar- ország 114 pont, 2. NDK—; Csehszlovákia 75—75. Három futam után a BBKJ összesítésben: 1. Magyarország 310 pont, 2.’ Csehszlovákia 217, 3. NDK 1702 Egyhengeres gépek. 250 kemj 1. Moreno (kubai) 35:26,4 p. Csapatban: 1. Kuba 62 pont, ...4. Magyarország 26 p. NÓGRÁD — 1985. július 15., hétfő 7

Next

/
Thumbnails
Contents