Nógrád, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

* n Hétfői magazin». « Hétfői magazin... n Hétfői magazin... „ ISMERŐSTŐL ISMERŐSIG Ha a múzsák találkoznak r '„...szükséges-e, hogy meg­értsünk egy festményt? Mint­ha nem volna elég nézni, vagy éppen érezni! Viszont más dolog nézni, vagy éppen érezni, s megint más értékel­ni. vagyis ismerni és tudato­san szeretni valamit. Nos, ha a festészet napjainkban eddig nem tapasztalt érdeklődést vált ki, hogy a közönség még soha ennyire sürgetően nem fogalmazta meg a meg­értés szükségességét.” A sokat vitatott modern művészet lényegét, hitvallá­sát fogalmazta meg Kéné Berger francia művészettörté­nész, az előző mondatokban. Azért idézem mindezt, mert a mai riportunk alanya Szabó Gáspár grafikusművész, aki az utóbbi években olajfestménye­ket készít. Salgótarjáni műter­mében kerestem fel. Dolgozó- szobája. inkább terem. Hatal­mas, világos helyiség, az egyik fal. ugyanis üvegből van. Mű­vészi rendetlenség, rengeteg ecset és csodaszép régi fa­lusi bútorok lelhetők fel. Mégy éve próbálkozik olaj­festéssel, de ezekből a képek­ből még nem állított össze önálló kiállítást. Vár még. — Egy grafikusnak nehéz festőként is bemutatkozni. Fé­lek a fogadtatástól, az esetle­ges meg nem értéstől. Eddig még csak kis közösségek lát­ták a képeim. — A vörös és barna lehet a kevenc színe — állapítot­tam meg, végignézve alkotá­sait. — A kezdeti korszakomban, amelyből, ezek a munkák is valók, ezzel a két színnel dol­goztam. Meleg színek... — húzta kezét végig a vásznon — imádom őket! Gondolat­világom, érzelmeim tökéletes kifejezői. Az utóbbi időkben már a hidegebb, a lila, kék, fekete festékeket is haszná­lom, de még most is a vörös szín uralkodik ecsetvonásai­mon. — Minden vásznon három részre oszlik a cselekmény. Miért? — Az úgynevezett teraszos munkamódszert alkalmazom, így tudom a legjobban kife­jezni magam. A világ olyan zord, az erőszak, a terroriz­mus, a nemtörődömség em­bertársainkkal mindig a kép alján kap helyet, középen á jelen valósága, felül pedig a megoldás foglal helyet — Nekem úgy tűnik, hogy bibliai jelenetekről van szó. — Ez nem egészen így van, az embert emelem a világ fölé. A bibliát is emberek ír­ták. hősei javarészt emberek, apostolok, akik a tiszta, őszinte életet hirdették és sze­rintem ez lehet a megoldás. Ha megtanulunk őszintén él­ni és közelíteni egymáshoz, sok mindenen segíthetünk. Szeretném, ha e célhoz a kép­zőművészet és a zene útja vezetne. Hiszek a művészet­ben. Én magam is zenélek,- két népi együttest vezetek. — Hogyan fér meg egymás mellett az ecset és a hegedű? — Kiegészítik egymást. Van például egy képem, amire azt mondta az egyik barátom, hogy Beethovent juttatja az eszébe. — És ki jut az ön eszébe, ha azt kérdezem, hogy kiről olvasna szívesen mához egy hétre ebben a rovatban? — Nagyon szeretem a ter­mészetet, szinte minden ké­pemen szerepel. Sajnálom, hogy tönkretesszük a kör­nyezetünket. Egy körnvezet- védő munkájára, küzdelmeire, tanácsaira kíváncsi volnék! Vankó Magdolna Újabb ösbcmulaló Gyulán Július 20-án újabb ősbemu­tatót láthat a gyulai Várszín­ház közönsége: Gosztonyi Já­nos A festett király című tragikomédiáját játssza a‘ tár­sulat. A mohácsi ' csatavesztés utáni időt, az összeomlott or­szág koncként kezelt mara­dékaiért acsarkodó királyok, urak, osztrákok, törökök, Habsburgok és Zápolyák fék­telen hatalomvágyát ábrázo­ló mű rendezője Darvas Iván. A főbb szerepekben egyebek közt Bubik Istvánt (ő alakítja János királyt),-» Esztergályos Cecíliát, Kubik Annát, Fo- nyó Istvánt, Funtek Frigyest és Rubold Ödönt látja a kö­zönség. A szereposztás érdekessé­ge, hogy a dráma szerzője ősét, Gosztonyi János püs­pököt alakítja, a rendező pe­dig mint „titokzatos török” fog színre lépni a Dózsa-fel- kelés vérbefojtásának ko-rát idéző darabban. A gyulai Várszínház „A festett király”-t július 20-tól kilenc estén át játssza a középkori téglavár színpadán. (MTI) A VIT-re utazók felkészítése Szombaton a Budapesti Mű­szaki Egyetemen megkezdő­dött a moszkvai XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozóra utazó magyar politikai dele­gáció háromnapos felkészí­tése. Ennek során a KISZ KB Vörös Vándorzászlójával ki­tüntetett, illetve a területi KISZ-szervezetek képviselői, valamint a VII. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsá­ga által közvetlenül delegál­tak — összesen mintegy 650- en — ismerkedhetnek meg a moszkvai programokkal és a nemzetközi előkészítő bi­zottság által meghatározott feladatokkal. Előadásokat hallgatnak meg egyebek kö­zött aktuális nemzetközi-po­litikai kérdésekről, bel- és gazdaságpolitikánk időszerű feladatairól, a nemzetközi if­júsági mozgalomról, a KISZ tevékenységéről és a XII. VIT házigazdájáról, a Szovjet­unióról. (MTI) Népszerű a <fy erek könyvtár Jól sikerült fél évet zárt a Salgótarjáni Városi Gyermek- könyvtár. Az 1200 beiratko­zott olvasó 5520 alkalommal kereste fel az intézményt, ösz- szesen 14 300 kötetet kölcsö­nöztek. A könyvtár dolgozói az olvasási igények kielégí­tésén kívül más formában is foglalkoztatják a gyerekeket. Ebben az évben eddig 150 csoportos foglalkozást tar­tottak, amelyen 4200-an vet­tek részt. Különösen népsze­rűek e rendezvények az óvo­dások körében. Az általános iskolák közül a legjobb kap­csolatban a Lovász József iskolával állnak, melynek csoportjai 35 alkalommal jöt­tek el a könyvtárba író-olva­só találkozókra, játékos ren­dezvényekre, ismeretbővítő előadásokra. Az intézmény nyáron is várja a vakációjukat . töltő diákokat, olvasásra, mese- és zenehallgatásra, totókra, cso­portos foglalkozásokra. ELFELEJTETT MESTERSÉGEK Huszár, szív. ló. baba és a többiek... .Féltve hozza a kis faládi­kót, vigyázva teszi az asztal­ra, azután mint a hímes tojást veszi ki a huszárt, szívet, lo­vat, a babát és a többieket... mézeskalácsból. Megelevened­nek a gyermekkor emlékei. A sátoros ünnepek megannyi vi­dámságai. Ilyenkor felvonul­tak portékáikkal a mézeskalá- csosok is. Lehet, Bérezés Gyu­la mézeskalácsos és gyertya­öntő kisiparos is közöttük volt. Évtizedekig járta a megyét, árulta termékeit vásárokon, búcsújáró helyeken. Megvan még a szécsényi műhely. Az idős mester lan­kadatlan szorgalommal dolgo­zik csak éppen a „termékösz- szetétel” változott. Régóta nem jár már vásárokra és a tük­rös huszár helyett mézessüte­ményeket készít. Éppen a hab­csók volt a „terítéken”, ami­kor betoppantunk. — Maradt egy kis tojásfe­hérjém és habcsók lesz belő­le —, magyarázza szíves szó­val, miközben a tuttival, a díszítőcsővel, ügyes mozdula­tokkal kanyarítja a kedvelt csemegét. Fehér és rózsaszín­ben sorakoznak a tepsiben, amikor a kemencébe kerül­nek. Mindenhol patikatiszta- ság. A falakon szögre akasztva tucatnyi szita, nyújtófák. A polcokon kisebb, nagyobb tá­lak, sütőpléhek sorakoznak. De a technika is jelen van. A tésztagyúró és keverőgép, a habverő gép már a nehéz munkától kímélik a gazdát. Bérezés Gyula szabadkozik: — Pillanatra se hagyhatom abba a munkát. Keverni, for­málni, sütni kell a tésztát, ha késlekedek kész a baj. Inkább fgv munka közben beszélges­sünk. — Mikor ismerkedett meg ezzel a mesterséggel? — Ezerkilencszázhuszonhat­ban jöttem édesapám mellé tanulónak, ö mestere volt a szakmának. Vérbeli mézeska­lácsos. Volt egy íratlan tör­vény a mézeskalácsosok kö­zött: az elsőszülött fiúnak mindig az apja nyomdokaiba kell lépnie. Ezekben a nyo­mokban taposok lassan ötven éve. Sokat kellett tanulni, dol­gozni, figyelni a konkurenciá­ra. Ma már ez egyszerűbben megy. Csak pénz kell hozzá és képesítés nélkül is el lehet boldogulni a szakmában. Ép­pen ezek járatják le a mes­terség becsületét —, legyint füstölögve. — Mézeskalácsos és cuk­rász... •— Igen a néhai Selmeczy cukrászmesternél kitanultam a szakmát. A két mesterség ro­kon egymással. De én végül is 1937-ben visszamentem Hamarosan kemencébe kerül a mézes-mazsolás sütemény, sokak kedvelt csemegéje, kép: rigó apám műhelyébe és végleg az ő szakmája mellett marad­tam... — Mi kellett hozzá? — Tehetség, kedv és nagy akaraterő. A nehezebb idők­ben is kitartani. Nem olyan gyöngyélet ez, mint ahogyan a kívülállók gondolják. Sokat kellett vásározni, búcsúzni, hogy elfogyjon az áru. — És most? — Két segédre lenne szük­ségem ahhoz, hogy ki tudjam elégíteni az igényeket. Sajnos segítőm nincs. A mai fiata­loknak már nincs türelmük az ilyen pepecselő mesterség­hez. Húsz éve felhagytam a vásározással. Mézessüteményt gyártok. Sokféle kivitelben, szín, forma, díszítés - és más­más ízesítés 'jellemzi ezeket. — Másik mestersége a gyer­tyaöntés. Hogy illenek össze? — Van, aki már megkér­dezte, hogy kerül a csizma az asztalra. Hajdanában a mes­terek lépesmézzel dolgoztak. A lépből kipréselték a ipézet, a lépből pedig viaszt nyert- ebből öntötték a gyertyát. Hát innen a rokonság. Apám meg vett a falusi méhészektől üres sejteket, hogy kipréselje a viaszt, én már nem éltem ezzel a módszerrel. Főleg a téli hónapokban, januárban és februárban öntök gyertyát. Ekkor kiöntöm az egész évi igényt. 2—3 mázsányit... — Túl van már a hetedik ikszen. mégis dolgozik. — Mert nagy örömöm telik a munkámban, és keletje is van az árumnak. Ezért csiná­lom. Sajnálom, hogy utánam semmibe megy mindaz, amit összegyűjtöttem. —szgys— Játékkal várták a szülőket Megyei őrsvezetőképző tá­bor kezdődött pénteken a tóstrandi ifjúsági és úttörő­táborban, amit Agócs Zoltán­ná vezet. Az egy hétig tartó nyaraláson úttörőraktivistá- kat, őrsvezetőket, nótafákat képeznek. Programjukban szerepei elméleti oktatás, délután pedig szabadfoglalko­zásokra. őrsi portyákra, aka­dályversenyekre kerül sor. Vasárnap szülők napját tar­tottak. A gyermeküket meg­látogató anyukák, apukák, „Fele sem igaz” vetélkedőn együtt játszhattak gyerme­kükkel. A feltett kérdésekre a válaszokat az ifivezetők ad­ták. A versenyt Fonád Zol­tán vezette. Délután táncházat szerveztek. A nyolcnapos tá­bor egész programját a sal­gótarjáni ifivezetők klubja állította össze. Szövefkezefpolilikai találkozó Pannónia ’85 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövetkezeti szakemberek or­szágos találkozóját Harkány­ban. Augusztus 20. és szep­tember 2. között immár a ti­zenhatodik alkalommal ta­nácskoznak egymással a há­rom nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — vezető szakemberei a moz­galom időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelenlősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet az országos szövetke­zeti tanács támogatásával év­ről évre megrendez a TIT Ba­ranya megyei szervezete. Az idei találkozó közpon­ti gondolata: a szövetkezeti mozgalom feladatai a XIII. pártkongresszus határozatai nyomán. Ehhez kapcsolódva előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-beSzélgetéseket tartanak a VII. ötéves terv népgazdasági koncepciójáról. A munkaprogramban fel­dolgoznak több más fontos té­mát is, közöttük vannak pél­dául a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdé­sei, az új, bankrendszer szö­vetkezeti vonatkozásai, a gaz­dasági társulások és kisvállal­kozások helye, szerepe a szö­vetkezeti szektorban. Az elő­adók: a szakminisztériumok és a szövetkezeti mozgalom vezetői, tudományos kuta­tók és egyetemi oktatók. A tíznapos programban tanulmányutak is szerepelnek, így megtekintik az országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítást, s eszmecse­rét folytatnak az ott látottak-, ról, tapasztaltakról. (MTI) Erősödő kapcsolatok ßerkenyciek vcnóéqs z ere pl é se Vasárnap Szlovákiába uta­zott a berkenyéi nemzetiségi kórus. Az évente hagyomá­nyosan megrendezésre kerülő vilkei napokra hívták meg 'őket. A nógrádiak nemzetisé­gi találkozójához hasonló ren­dezvényen a környék nemze­tiségi népművészetét ápoló zenekarok, kórusok, tánccso­portok lépnek fel. A berkenyeiek vendégsze­replése továtjb erősíti az or­szághatár két oldalán élő nem­zetiségiek között meglévő testvérkapcsolatot. Pihenőben a gólyacsalád I NCGRÁD - 1985. július 15., hétfő 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents