Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

Áz ifjúság és az ENSZ Ifjúságpolitikai nyári egyetem Salgótarjánban ötszáz éve történt „...S nyögte Mátyás bús hadát Becsnek büszke vára..." Két hét múlva —, június S5-én —’ nyílik meg a salgó­tarjáni nemzetközi ifjúságpo­litikai nyári egyetem, a TIT, és ezúttal a Magyar ENSZ- Társaság rendezésében. Prog­ramját a nyári egyetem címe is jelzi: ifjúság—ifjúságpoliti­ka—nemzetközi kapcsolatok es az ENSZ. Gondolatköréről többet elárulnak az első nap előadásai. Dr. Csehák -Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese például a Magyar Népköztársaság ifjúságpoli­tikájáról és a nemzetközi if­júsági évről tartja megnyitó előadását. Pozsgai Imre. a Hazafias Népfront főtitkára arról szól, mi a szerepe a kultúrának az ifjúság nem­zetközi együttműködésében. Dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság elnöke az ENSZ- alapokmány aláírásának 40. ''évfordulójáról emlékezik meg. A július 5-ig tartó nemzet­közi eszmecserében előadást tart még többek között Bo- korné dr. Szegő Hanna, az UNICEF magyar nemzeti bi­zottságának főtitkára, aki az Emberi jogok és az ifjúság címmel Járos'aw Pie.ras. az ENSZ diák- és ifjúsági szer­vezete, az Ismun képviselője, aki az. ifjúság és az ENSZ címmel tart előadást. Cser­vény Vilmos, a DÍVSZ főtit­kára, aki az ifjúság nemzet­közi együttműködésének je­lentőségét, jelenlegi helyzetét, jövőbeni feladatait elemzi, Nagy Sándor, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára, aki az ÁIB munkáját és tevékenysé­gének szerepét, jelentősegét ismerteti. A salgótarjáni' nyári egye­temnek várhatóan minregy kétszáz résztvevője lesz, köz­tük összesen százhúsz szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, osztrák, NSZK, olasz, francia, finn és angol fiatal. Az elő­adásokat és konzultációkat hat nyelven tolmácsolják, a legkorszerűbb szinkrontol­mács-berendezés segítségével. A hallgatók szabad idejére a rendezők aazdag kulturális és szórakoztató programról gondoskodnak. Művelődési kör alakult Galgagután Kísérletbe fogni mindig kockázatos dolog. Elhományo- sitja azonban az esetleges kudarc fel-feimerülő képét az ember lelkesedése az új iránt, önmagába vetett hite, bizonyítani akarása. Egyik sem hiányzik abból a marok­nyi galgagutai csapatból, amely arra vállalkozott, hogy művelődési kört alapít a fa­luban. A kezdeti lépéseknél tartanak ugyanúgy, mint a többi öt nógrádi község köz- művelődési aktivistái, akik a KISZ. a Hazafias Népfront és a helyi tanácsok inecénálásá- val megkezdődött közművelő­dé« kísérlet részesei. Krizsanyik Ildikó, a kultúr- ház fiatal igazgatója, aki mindössze nyolc hónapja töl­ti be ezt a tisztet, elmondta, hogy a KISZ-től negyvenezer forint támogatást kaptak, a tanács pedig ' azzal segített, hogy a műsoros rendezvé­nyekből származó bevétel egé­szét a művelődési ház rendel­kezésére bocsátotta. Az anya­gi támogatás azonban csak a mozgalom elindítására szol­gál, távolabbi cél, hogy ön- fenntartásra törekedjen a mű­velődési kör. j Az új, közös érdeklődésű baráti társaságok szervezésé­re jó mintát ad a községben tizenhat éve sikeresen műkö­dő honismereti kör. A szép tánchagyományokkal rendel­kező faluban bizonyára nagy népsűrűségre talál a nép­tánckör. Aerobiccsoport, filmklub és szakkör szerve­zését is tervezik. Már megtartotta első ösz- szejövetelét a nyugdíjasklub. Hogy a kezdeményezés meny­nyire egybeesett az igények­kel, bizonyítja; a rendezvé­nyen mintegy nyolcvan idős ember vett részt. Korábban nagy kulturális hagyományai voltak a falu­nak — emlékszik vissza Gyürky Tibor, a galgagutai iskola tanára, aki a tantestü­let többi tagjával együtt a művelődési kör alapító tag­jai közé tartozik. — Ettől ,a mozgalomtól azt reméljük, hogy közművelődésünk ismét kikerül a hullámvölgyből. K. E. Művelődés — a szövetkezetek támogatásával A közművelődés területén dolgozók a fogyasztási szö­vetkezeteket megyénkben is, mint a kultúra, a közműve­lődési élet egyik legfontosabb patrónusát tartják számon. Ezt a tényt látszik indokolni az is, hogy megyénk fogyasz­tási szövetkezetei évente 1 millió 600 ezer forintot for­dítanak összességében köz­művelődési célokra. Mindennek a jelentőségét akkor érzékelhetjük pontosan, ha arra gondolunk, hogy mi­lyen nagy szerepet töltenek be a szövetkezetek különösen a falun élő lakosság fogyasz­tói, kistermelői, környzetei és általános kulturális szoká­sainak formálásában. Me­gyénkben nem kevesebb, mint 100 ezres létszámot ért el a szövetkezetek tagsága! A napi munka során ter­mészetesen a gazdasági szem­pontokat veszjk elsődlegesen figyelembe szövetkezeteink. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiszolgálás kulturált­ságéval, az árukínálat ízlés­formáló hatásával, a nagyobb vásárok alkalmával rendezett szórakoztató programokkal, ne hassanak közvetve a fo­gyasztói szokásokra, a maga­tartáskultúrára és általában a közízlésre. Mindezt dolgozóik körében tudatosan is ösztönzik. Túl azonban a hétköznapi köz- művelődési szerepvállaláson konkrét formában is megje­lenik a fogyasztási szövetke­zetek kultúrafejlesztő tevé­kenysége. Különösen a népi hagyományok ápolásában vál­lalnak kimagasló szerepet. Megyénkben például tizenkét pávakör élvezi a szövetkezeti támogatást, közülük négy országos hírű együttes. Ugyan­akkor sokat hallhatunk a balassagyarmati szövetkezeti vegyes karról, a tavaly alakult pásztói Muzsla együttesről és így tovább. Szinte nincs is a közművelődésnek olyan terü­lete, legyen az szavalóverseny, vagy díszítőművészeti kiállí­tás, amelyben ne jelenne meg valamilyen formában a szö­vetkezetek támogató, művelő­dést segítő tevékenysége. Jelentős rész jut az egy­millió-hatszázezerből a sport­élet fejlesztésére is. Évente mintegy ötszázan vesznek részt a SZÖVOSZ Kupa-ver­senyeken, jelentős azoknak a sportalkalmaknak a száma is, amelyeket a falun élő fiatalok sajátos igényeinek megfelelően szerveztek, és sok sportkör, sportklub élve­zi még a támogatásukat. Az eredmények mellett meg kell azonban említeni azt is, hogy sajnálatos módon lany­hult az egyes áfészek, szövet­kezetek aktivitása a kister­melőket ösztönző szakmai is­meretterjesztés területén. A MÉSZÖV megyei szintű prog­ramjai pedig nem minden esetben tudják mindezt pótol­ni. Hasonló gondként jelent­kezik egyes falusi vendéglátó­ipari egységek alacsony kul­turáltsági színvonala is. összességében azonban ked­vező a kép. Szövetkezeteink már a megalakulásuk pilla­natától jól ismerték fel, hogy a közművelődés és kulturális élet fejlesztése nemcsak köz­vetett, hanem közvetlen ér­dek is. Elegendő ugyanis ar­ra gondolnunk, hogy mennyire meghatározó eleme a korsze­rű gazdálkodásnak a szövet­kezeti demokrácia, máris pon­tosan érzékelhetjük, hogy a százezres létszám mellett a magasabb műveltségi szint egyúttal gazdasági tényezővé, anyagilag kifejezhető „jöve­delmi formává” válik. A mohácsi vész előtt Ma­gyarország az európai nagy- ha.álmák közé tartozott. Szá-'‘ mottevő szerepet játszott az egész kontinensen az Árpád- házi és Anjou-házbeli kirá­lyok. valamint a Hunyadiak korában. Különösen, amikor a nagy törökverő Hunyadi Já­nos fia. Mátyás király ült. a trónon. Nem hiába siratták a nemzeti válságok idején az igazságos Mátyás halálát az ország legjobbjai és a nép egyaránt. Pedig kemény kéz­zel tartott rendet az ország­ban. aminek akkor nem min­denki örült­Mátyás külpolitikájának fő iránya nyugatra irányult. Ke­let felé és a Balkánon meg­elégedett azzal, hogy előnyös békét kössön a törökkel. A későbbi események ismereté­ben hajiunk arrg. hogy ezt a szemére vessük. De Mátyás ízig-vérig euróoai reneszánsz uralkodó volt. Éppen úgy ha­talmat. újabb és újabb tarto­mányokat keresett, mint nagy kortársai: III. Frigyes, Miksa, Merész Károly, XI. Fajos és VIII. Károly. „És ugyan mi­ért ne lett volna joga a hó­dításaira — írja Szekfű Gyula Magyar történetében —, ami­kor egyéniségének eredetisé­gével, tehetségével és sze­mélyes bátorságával messze meghaladta kortársainak leg­többjét és mögötte hatalmas, terjeszkedésre képes nemzeti államalakulat vonult . fel gaz­dag segélyforrásaival és had­viselő eszközeivel... A Habs­burgé burgundi, francia, an­gol, spanyol monarchiák mel­lé felvonul most Magyaror­szág, mint a közép-európai te­rületek hivatott orsanizátora.” Mert Mátyás hódítani akart. A cseh korona megszerzése után tovább szemeteit volna terjeszkedni nyugat felé. Az elfoglalt osztrák tartományok a már kezében levő cseh melléktartományokkal egyesít­ve, elég széles kaput nyitot­tak volna akár a Németbi­rodalomban, akár Felső-It.> liában a további hóditásokj'a. végső soron a német-római császári koronához. Az 1480 évi Ausztria elle­ni támadáshoz az szolgálta-- tott okot, hogy III. Frigyes nem fizette meg az 1477. évi szerződésben kikötött 100 000 forint hadi kárpótlást és ugyanez a paktum megen­gedte a magyar királynak eb­Mátyás király portréja (Man­tegna olasz festő egykorú ké­péről készült másolat) ben az esetben a tetszése szerinti kárpótlást. Mátyás hadai tehát 1480 elején elfog­lalták a steierországi Rad- kersburg várát s ezer lovas­sal a Duna vidékét pusztit- tatta. Frigyes fegyverszünetet kért. megindultak a tárgya­lások, ám közben — 1481- ben — Bedkensloér János, az országból kiszökött — ma úgy mondanánk, kincseivel disz- szidált — és Frigyeshez pár­tolt esztergomi érsek katonái megtámadták a Steierország- ban állomásozó magyar sere­get s azt megverve. Magyar- ország területén is üldözték Az alkudozások megszakadtak. Mátyás 1482-ben elfoglalta Hamburgot (ostroma májustól szeptemberig tartott), és visz- szavette Kőszeget. A követ­kező évben a magyar seresek bevették Klosterneuburgot, maid 1484-ben. áprilistól de­cemberig tartó ostromban, amelyet a király októbertől személyesen irányított, elfog­lalta Korneuburgot, március 11-én a Dávidházi István ve­zette királyi bandériumok a Laita. melletti Bruckot. maid áorilis 15-én a Becs fölötti Kahlenberget. Amint látjuk, a várak nagyon szívósan vé­dekeztek, nem annyira Fri­gyes iránti hűségükben, mint inkább a magyarok prédái á- sától való félelmükben. De mindebből az is látszik, hogy a magyar hadműveletek terv­szerűen folytak, mert a fő cél Becs volt. E Duna-menti erősségek elestével azután, 1484 végére Frigyes székvá­rosát szárazon és vizen beke­rítették, oda sem élelmet, sem más utánpótlást juttatni többé nem lehetett. 1485. január 29- én a magyar sereg Mátyás személyes irányításával meg­kezdte a körülzárt Bécs ost­romát. Az. ostrommal egyidö- ben újabb tárgyalások foly­tak Mátyás es Frigyes között. A király hajlandó lett vol­na az osztrák tartományok­ból kivonulni, ha a császár segíti őt a török ellen, amely Temesvár környékén garáz­dálkodott. Frigyes viszont csak 50 000 aranyforintot volt hajlandó adni, amit Mátyás visszautasított. Folyt tovább az. elkeseredett ostrom. A várőrség vitézül védekezett, két kitörése al­kalmával nagy veszteségeket akozott az ostromlóknak. A bécsiek abban bíztak, hogy a császár fia. Miksa, német és burgundi'csapatokat hoz fel­mentésükre. De teltek a hó­napok és ....... a kegyetlen é hség mér gyötörni kezdte a lakosságot. . . .Ä mészár­székekben és lacikonyhákban hihetetlen dráván mérték a lóhúst. Ezért titkon a macs­kát. egeret sem vetették mes ” — írja Bonfini Mátvls kirá'v című könyvében. Végül is a bécsi egyetem küldöttei fel­keresték a tudómén vnárto’ó királvt és megállapodtak ab­ban. hogv iúmus első nao’án. ha addig felmentő se’-eg nem érkezik, az őrség lovaival, fegyvereivel, poggyászával ki­vonul és Bécs megnyitja ka­puit a magyar király előtt. Felmentés nem érkezvén, 1485. június 1-én, pontosan 500 évvel ezelőtt. Mátyás ki­rály a fia. Corvin János kísé­retében. 8000 főnyi serege élén ünnepélyesen bevonult a városba. „Tudta ugyanis — írja Bonfini —, ha birtokba keríti e gőgös várost, ez min­denképpen győzedelmének örök emléke lesz. . S ezután, öt éven át, ha­láláig ....... nyögte Mátyás b ús hadát Becsnek büsz.ka vára. .” — írja a Himnusz­ban Kölcsey Ferenc. Mátyás Becsbe költözött, fölvette az Ausztria hercege címet, a tar­tomány rendjeivel adókat sza­vaztatott meg s különféle reformjavaslatokat dolgozta­tott ki. Kölcsönadott műalkotások Nemzetközi kulturális kap­csolataink, valamint a hazai és a külföldi múzeumok kö­zött kialakult, széles körű együttműködés eredményeként a világ számos országában rendeznek bemutatót legna­gyobb gyűjteményeink anya­gából. Az önálló kiállítások mellett évről évre növekszik azoknak a műtárgyaknak a száma is, amelyeket a Szép- művészeti Múzeum és a Ma­gyar Nemzeti Galéria ad köl­csön egy-egy külföldi társin­tézmény bemutatójához. Június 14-től Luganóban a híres Tissen—Bornemissza gyűjtemény ad otthont a Szép- művészeti Múzeum és a Galé­ria közös kiállításának. A két intézmény anyagának ke­resztmetszetét nyújtó bemu­tatóra összesen 46 kép utazott:- ezek mintegy háromnegyede a Régi és a Modern Képtár remekműve, így többek kö­zött Tiepolo, Dürer, Delacroix, Manet és Gauguin alkotása. Viszonzásként ősszel a Galé­riában látható majd több mint negyven mű a luganói gyűjteményből. Június végén a leningrádi Ermítázsból érkezik vissza a Szépművészeti Múzeum és a Galéria gyűjteményéből ösz- széállított mintegy százdara­bos válogatás —■ köztük De­lacroix, Cézanne és Renoir több műve, amelyet XIX. és XX. századi mesterrajzok címmel, áprilistól láthatott a moszkvai Puskin Múzeum, valamint, a híres leningrádi gyűjtemény közönsége. Az év végéig vendégszere­pel Amerikában a Szépmű­vészeti Múzeum régi grafikai anyagából összeállított másik ra.izbemutató. A száz remek­műből — többek között Leo­nardo, Raffaelo, Correggio, Rembrandt és Dürer alkotá­saiból — válogatott tártat jú­liusban az amerikai főváros­ból Chicagóba. októberben Los Angelesbe utazik tovább. Szeptemberben zárja kapu­it Berlinben a XIV-'XVI. századi németalföldi szobrá­szait bemutató tárlat, ame­lyet a Szépművészeti Múze­um és a Berlini Állami Mú­zeumok gyűjteményéből állí­tottak össze, s amelyet idén néhány hónapig Budapesten is láthatott a közönség. r KOSSUTH RADIO} r I.M: Társalgó 9.44: 'Fiatalok muzsikálnak jo.as: Történetek állatokról 10.35: Éneklő ifjúság 10.54: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek ll.JS: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/10. rész 10.30: Ki nyer ma? 1Í.4S: A Rádió Dalszínháza 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosok a mikrofon előtt 14.30: Dzsesszmelódiák 15.02: Arcképek az orosz iroda­lomból. (Ism.) 15.19: Bach: Két- és háromszóla- mú invenciók 10.05: A Nyitnikék postája 17.00: Akit a halottak tanítottak. Beszélgetés Romhányi György kórboncnok­professzorral 17.30: Beszélni nehéz .., 17.45: A Szabó család 19.15: Hegedűs Géza hangjátékai­ból 20.24: Betört ablak. Pintér István jegyzete 20.34: Üj lemezeinkből 21.33: Ami a számok mögött van. 22.20: Indonézia — 1985. I. rész. P. Szabó József útibeszá­molója 22.30: Kapcsoljuk a !2-es stúdiót 23.30: A kölni Collegium Vocal« madrigálokat énekel 0.10: Demjén Ferenc szerzemé­nyeiből PETŐFI RADIŐ1 8.08: slágermúzeum 8.50: Tíz pero külpolitika, (Ism.) 9.05: Napközben 4 NÓGRÁD - 1985, június 1K, kedd 12.10: Kelen Péter operettíelvé­teleiból 12.30: A KISZ Központi Művész- együttes rajkózenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Népdalkörök pódiuma (Ism.) 14.40: Karl Heinrich Ehrenforth professzorral a detmoldl Musikhochschule tanárá­val beszélget Dimény Judit 15.05: A Magyar Néphadsereg központi fúvószenekara játszik 15.20: könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 10.30: Táncházi muzsika 10.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nótaest 21.05: A pajzán griffmadár. VII/3. rész. (Ism.) 21.27: Az Aragon együttes felvé­teleiből 22.03: „Filmfül”. Képtelen rockfilmtörténet 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.094 Kulturális kalei­doszkóp (A tartalomból: A Mis­kolci Képtárban — Üj otthonban a Harlekin bábegyüttes — „Mun­ka és művelődés.” A Nógrád megyei szocialista brigádok kul- turálift mozgalmáról.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30.: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé 8.45: Éneklő ifjúság 8.55: Afrika messze van ».50: A nagymama receptjei 10.35: Képújság 15.50: Hírek 15.55: Képmagnósok, figyelem! (Ism.) 16.25: Három nap tévéműsora 16.30: Autók és emberek. VI/5. rész, (ism.) 17.25: Sportmúzeum 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: A „Fazekas” 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’83. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. 20.00: A halál archívuma. KILL Ül. részi Tániasí* . 21.05: stúdió ’85. 22.05: ,.Az orvos mint gyógyszer” 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: A kék tollú kacsa 18.20: Kicsi vagy nagy? 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások I9.ft5: Pave és tamburái 19.30: Jereváni álmodozók 20.05: Karmester munka közben 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Férfikosárlabda Eurőpa- bajnokság t­22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Alain Delon-sorozat: Zsarutörténet. (Ism.) 21.50: Az Arany Prága ’85 22.05: Azimut 22.45: (fc-gonakoncert 23.00: Hírek 2. MŰSOR! 19..30: Tv-hfradó en.nn: Fiatalok tv-klubja 21.30; Időszerű eseményei« «... 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Egy kis szerencsével. 3. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az önvédelem nagymeste­re. Színes, szinkronizált szovjet történelmi kalandfilm. 7-től: Nyári kabaré. — Kohász: Flasch- dance. Színes USA film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A Sár­kány közbelép. Színes, ameri­kai hongkongi karatekaland­film. — Pásztói Mátra: Halál egyenes adásban. Színes, szink­ronizált francia film. — Nagybá- tonyi Petőfi: Sandokan. Színes, romantikus olasz—francia— NSZK kalandfilm. — Nag.vbálo- nyi Bányász: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Rétság: Nyomo­rultak. T—IT. Francia—olasz film, — Ktsterenyel Petőfi: Segítség, felszarvaztak! (141 Színes, szink» ronizált olasz filmbohózat.. Jobbágyi: Az elfelejtett baráti Színes szovjet film. i

Next

/
Thumbnails
Contents