Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

Egyesületek, kísérletek Nógrádi megyében töégtécl megyei p®3og^oí 8fla* ^ Megújulni kötelesség KÖRÜLBELÜL két eszten­deje hallhattunk szélesebb körben először a közművelő­dés új lehetőségeiről: a mű­velődési egyesületekről. Ké­rem, ne ítéljenek túlságosan hamar. Tudom, egyesületek voltak jóval korábban is, és tudom, megkérdezik: akkor mi bennük az új? Mindenek­előtt az, ahogyan működnek — általában intézményhez kapcsolódva, de attól mégis függetlenül, önmagukat szer­vezve, irányítva, a tagság tagdíját is felhasználva, tel­jesen demokratikusan. Űj szelek fújdogálnak a közművelődésben is. A hatá­lyosságának második évében járó úgynevezett 118. számú közös pénzügy- és művelődé­si minisztériumi rendelet te­remtette meg jogi alapjait. A jogszabály lényegében ugyan- azokra a megfontolásokra épül, mint a gazdasági re­form, tehát jogosan fogjuk fel úgy, mint amely a refor­mot, a szellemét átülteti a kultúra, a művelődés terüle­tére, lehetővé téve egy ru­galmas, demokratikus köz- művelődési. gyakorlat meg­gyökereztetését. A műve­lődés terén is olyan gazdál­kodás kialakítására van szük­ség — és most már nyílik is lehetőség —, amely egyfe­lől jobban igazodik a gazda­ság követelményeihez, más­felől figyelembe veszi a tár­sadalmi és egyéni érdekelt­séget, s e szempontok együt­tes alkalmazásával hatéko­nyabb tevékenységet való­sít meg. Salgótarján Beszterce- és Gorkij-lakótelepén lakóklu­bok alakultak, Balassagyar­maton és Pásztón város­szépítő egyesületek működ­nek, ez utóbbi két helyen jött létre a Komjáthy Jenő és a Csohány Kálmán bará­ti kör, a salgótarjáni, a szé- csényi, a balassagyarmati múzeumok mellett múzeum­baráti körök tevékenyked­nek. Mindegyik mögött egy- egy kulturális intézmény áll, helyet adva az összejövete­leknek, inspirálva a munká­ra, bizonyos mértékű anyagi támogatást is adva. MA MÉG AZ egyesületi „mozgalom” kezdeti szaka­szában tartunk — summáz­ták véleményüket a megyei tanács művelődési osztályá­nak szakemberei. Túlsúlyban vannak a hagyományos típu­sú közösségek, és csak elvétve találni az újféléből (melyek­ről egyelőre pontos kimuta­tásokkal sem rendelkezünk). S hogy nem tartunk előbbre, nem feltétlenül kényelmes­ségünk, netán lustaságunk következménye. Közelebb járunk az igazsághoz, ha az okokat sajátos helyzetünkben keressük. Tény, hogy na­gyobb közművelődési intéz­ményeinkben nincs különö­sebb szakemberhiány, de az is való igaz, hogy kevés me­gyénkben a képzett szakem­ber. Ha pedig ez így van, akkor kevesebb a szakmai kezdeményezés is. Ugyanak­kor figyelembe kell vennünk, hogy — mint minden újjal szemben — az első időkben természetes idegenkedés Is tapasztalható. Országosan, hiszen az új típusú egyesüle­tekből, alig több mint száz létezik. Számolni kell az irá­nyító szervek — azaz a hi­vatal — fenntartásaival is, mivel „alulról” kezdeménye­zett művelődési tevékenység­ről van szó, elvileg intéz­ménytől függetlenről. Köny- nyen gyanúba keveredhet egy-egy törekvés, esetenként talán nem is ok nélkül. Min­denki hallhatott már — mert ilyen is van, pontosabban en­nek is van, nem csak a ha­talomnak — a demokratiz­mus vadhajtásairól. amikor valaki, élve beszélőképessé- gével, a demokratikus köz­állapotokkal, másokra tuk­málja saját elképzelését, és azt közösségi igényként mu­tatja fel. Az egyesületek, körök, la­kóklubok témája tehát nem csupán a gazdálkodással, a gazdasági helyzettel függ ösz- sze szorosan, hanem a de­mokratizmussal, a közműve­lődés társadalmasításával is. Ha ebből a szemszögből te­kintünk megyénkre, sokkal kedvezőbb a kép. A megyei KISZ-bizottság 1984. január­jában ugyanis olyan kezde­ményezéssel állt elő, mely problémáival együtt, figyel­met érdemlő és dicséretes. A hat kistelepülés művelődési kísérletére gondolunk: Felső- petényben, Cserháthalápon, Nógrádsi pékén, Galgagután, Erdőkürtön és Csécsén. Mel­léjük rögvest felsorakozta-t- , hatjuk a székhelyközségeket: Nőtincset, Magyarnándort, Varsányt, Nógrádkövesdet, Káliót és Ecseget. E párosok­nak azért van értelmük, mert a konkrét esetekben egy­mással dolgoznak együtt, il­letve viták esetén egymással vívják meg a csatát. Képzel­jék csak el: a közös községi tanács óvodabővítést, vagy út­felújítást akar, míg a társ­község a művelődés fejlesz­tését szorgalmazza. Szükség van mindegyikre, mindnek van tábora, de szűkösek az anyagi eszközök, igazán nem könnyű a helyes J döntés. Ugyanakkor dönteni kell, s ebből sértődések is fakadhat­nak. Az említett kisfalvakban a népfront égisze alá tartozó művelődési körök irányítják, szervezik a kulturális életet. A . kör tagjai hozzájárulást fizetnek a működtetéshez, és még egyéb bevételből gazdál­kodik a vezetőség. Tavaly és erre az évre anyagi támoga­tást nyújtott az Országos Köz- művelődési Tanács, ami bi­zony nem lesz mindig így. Saját lábra kell állni. A KISZ-ES művelődési kí­sérlet eddigi tapasztalatai egé­szében reményre jogosítok. Több nagy érdeklődéssel kí­sért rendezvényt szerveztek pátriájukban, megszűnni lát­szik a kultúrházaktól való elszakadás, közösségek kezde­nek formálódni. Biztos, hogy a megújulásról máshol is kell gondolkodni, főként ott, ahol nem a legmegfelelőbben mű­ködnek a közművelődési, tár­sadalmi intézmények, s ahol él — legalább az emberek egy részében — a jobbra va­ló igény. Sulyok László Ä haglvasaljai általános iskolai hétközi diákotthon lakói, a Kner Izidor Szocialista Brigád meghívására látogatást tet­tek a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat salgótarjáni formakészítő üzemében. Az elsős és másodikos apróságok megismerkedtek a különféle munkafolyamatokkal, a nyomó­eljárások érdekességeivel. —barna— „Szeretem a nehéz feladatokat" Ritka az a riportalany, aki önmaigánaik teszi fel a kérdé­seket. De Nagy Ervinné, a balassagyarmati Balassa Bálint Gimnázium tanára készült találkozásunkra, hiszen már korábban tudta, hogy szeret­nénk bemutatni (Olvasóinknak, mint megyei pedagógiai díjas tanárt. Az alkalom számvetés­re késztette a magyar—törté­nelem szakos pedagógust. — Tegnap sokat gondolkod­tam arról, mit fog kérdezni — vallja be. — Azon töpreng­tem például, hogy mit jelen­tett számomra a pedagógiai díj... Azt hiszem, a siker fon­tos dolog az ember életében. Egyéniségtől és a környezet­től függően azonban nagy kü­lönbségek vannak abban, ki, mit könyvel el sikernek... Ter­mészetesen örültem a magas kitüntetésnek,, de nem ezt tar­tom igazán eredménynek. El­ső éves tanár korom óta osz­tályfőnök vagyok, nagyon fon­tos területe ez a munkám­nak. Huszonhét éves pályafu­tásom alatt jó volt látni, hogy egyre szaporodott azoknak a magyartanároknak a száma, akik tanítványaim voltak. Csak itt, Balassagyarmaton már húszán vannak. Nekem ez jelenti az igazi sikert... Nagy Ervinné maga is há­lával emlékszik vissza példa­képül választott tanáraira, akiket máig iránymutatónak érez életében. Budapesten érettségizett, a Jedlik Ányos Gimnáziumban, majd az EL- TE-n szerzett tanári diplo­mát. — Ma is rajongással gon­dolok Szabó Árpád Homérosz műveit megelevenítő óráira, László Gyula professzor sze­rénységére, Mészáros Vilma impozáns tudására. Szabad Györgyre és Sinkovits György­re, akik a tudományos kuta­tás módszereit ismertették meg velem. Emberileg és szakmailag gazdag útravalóval érkezett Balassagyarmatra 1958-bah, s férjével égyfjft ' azóta is a Ba­lassi Gimnáziumban tanít. Ä tanárnő a család és az iskola mellett tudományos munkával is foglalkozik. Min­dig az oktatás napi gyakor­lata vezette el egy-egy cikk, tanulmány megírásához. A hetvenes évek végétől például az izgatta, hogyan lehet az új tananyagot minél eredménye­sebben tanítani. Ebből a hét­köznapi vívódásból született az a kommunikációs képessé­gek fejlesztéséről szóló cikke, amellyel megyei pályázaton első, országoson pedig negye­dik díjat nyert. — Tavalyelőtt egy csapatot készítettem fel a Madách műveltségi versenyre — idézi fel legújabb két tanulmánya történetét. — Kénytelen vol­tam velük együtt egyre mé­lyebbre hatolni a könyvtár­nyi Madách-irodalomban. Nem hittem volna, hogy akadnak még fehér foltok... A gyere­kekben felmerült kérdésekre választ keresve, foglalkoztam alaposabban Madách táiábrá- ío-’á sávad.. Erről írt tanul­mányom hamarosan megjele­nik. Előkészületek folynak Madách prózája című írásom kiadására is. — Eddig csak sikerekről beszélgettünk. Voltak-e ku­darcai ? — Mindennap ér kudarc — mondja hosszas gondolkodás után —, de azt tartom, első nekifutásra nem lehet ered­ményt elérni. A legrosszabb érzés egy tanárnak az, ha ér­dektelenséggel találkozik, ha a befektetett munkájának nem sok látszata van. Persze egv- egv tanítási órán sok minden előfordul. A legragyogóbb észrevételektől a butácska megjegyzésekig, az érdekte­lenségig. Megértőnek is kell lenni, ei kell fogadni, hogy vannak, akiket nem az iroda­lom érdekel a legjobban, — Mi a legnehezebb a hét­köznapi munkában? — Gyakran tanítottam egy­általán nem kiváló. átlagos képességű osztályokat. Ren­geteg munkát, de nagy örö­met jelent, ha sikerül őket magasabb szintre fejleszteni. Az eredményes tanári munka titka szerintem az igénvesseg és a következetesség, önma­gámmal és tanítványaimmal szemben egyaránt. Amilven könnyű azonban kimondani ezt a két szót. olyan nehéz megvalósítani. Szeretem a ne­héz feladatokat, sőt éppen azokat szeretem. Kihívásként kezelem, s örömmel fogadom el őket. A mindennapi munka mel­lett otthon is sok feladat há­rul a tanárnőre. A családi háttérnek fontos szerepe van a munkahelyi eredményekben. Elmeséli, hogy két fia van. egyikük már jogász, másikuk orvosi egyetemre jár. Beleg édesanyja is velük él, gondo­zása erősen a házhoz köti. — Amikor a gyerekeim ki­nőttek a középiskolás korhói — mondja —. úiabb energiá­im szabadultak fel. Lehetett volna kötni vagy kertészked­ni. de nekem a tanítás. az irodalom nemcsak- a szakmám, hanem a twbbim. a szórako­zásom is. És sok örömöm Eor- rása... Kovács Erika Kiváló ifjú vonósok Nemrégiben rendezték meg a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban a Nógrád megyei ifjúsági zenekarok találkozóját. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola vezető taná­raiból álló zsűri a balassa­gyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola és a salgótarjáni Nógrádi Sándor Üttörőház vonószenekarait ítélte a leg­jobbaknak. ők képviselik Nógrád megyét az országos úttörő-zenekari fesztiválon, melyet nyáron rendeznek meg Zánkán. A tarjáni együttes egy évre elnyer­te a salgótarjáni szimfonikus zenekar által újon: un ala­pított vándorserleget is. A két zenekar karnagyát a siker hátteréről kérdez­tük. > — Mindössze három hó­napja vettem át a zenekar irányítását Réti Zoltántól, aki betegsége miatt nem tudta tovább vállalni ezt a munkát — mondta Tóth Ti­bor, a balassagyarmatiak vezetője, — Nehézséget oko­zott, hogy több gimnazista, év végi t nulmányi kötele­zettségei miatt, nem vállal­ta a szereplést. így újjá kel­lett szervezni a zenekart, és elölről kezdeni a művek be­tanítását. Nehéz helyzetből indult az együttes azért is, mert kevesen vannak: mindössze tizenheten. A nehézségek ellenére jó felkészültséggel, színvonalas produkcióval lép­tek színpadra. A Virág László vezette ri­vális zenekar már harminc- három éve működik. — Korábban Füzes Zsig- mond volt az irányítója — mesélt: a mostani karnagy. — A zeneiskola megalaku­lása óta lassanként összeol­vadt az úttörőház és a ze­neiskola zenekara. Az együt­tes tulajdonképpen az első perctől kezdve eredménye­sen működik. Szinte minden országos találkozón részt vet­tek. — Hogyan készültek erre a versenyre? — A mostani sike- nem jelentett többletfeladatot, a folyamatos, lelkiismeretes- munkának köszönhető. A megszokottnál kicsit több fi­gyelmet igényelt. Kívánunk a két zenekarnak további jó munkát, és si­kert az országos találkozón. K. E. műsor KOSSUTH RADIO: I. 21: Köznapi ügyeink. «.30: Rahmaninov: Francesca da Rimini Egyfelvonásps opera 0.37: Simpson: Táncok 9.44: Cipósütéfi 10.05: Két keréken Magyar- országon 10.35: Labirintus. (Ism.) 10.50: Szegedi Ernő zongorázik II. 40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/8. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Aki széppel veszi körül magát 13.00: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei. VIII/5. rész. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.25: A zenei Tükör Jubileumi 150. adása 15.03: Csendes Don. XV/7. rész 1(5.05: Révkalauz 17.00: A Rádlószínhás bemutatója 17.43: Nótacsokor 19.15: Kilátó 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. Kb.: 21.15: Csárdások 21.30: Hegymenet. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Romantikus kórusmuzsika 22.50: Építészeti kultúránkról... 23.00: Kamarazene 0.10: Könnyűzene — hangszer­szólók PETŐFI RADTÖ: 8.05: Kecskés Sándor klarinétozik 8.20: A Szabó család. (Ism.) 4 flÓGRÁD - 1985. június 6., csütörtök 9.05: Napközben 12.10: Operettdalok 12.25: Útikalauz 12.30; „Énekeltem én: Hegedűs Lászlóné” 12.45: Alföldi citerazenekarok felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Közéleti térkép. (Ism.) 16.05: Találkozás a stúdióban 17.05: Finn dzsesszfelvételekből 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Hegedűs Géza hangjátékaiból 22.01: Kottafejek, indigó alatt 22.35: Legkedvesebb verseiből válogat: Szentpál Mónika 23.20: Népdalcsokor 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.30: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő.: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Ilyen a gyöngyösi Sárhegy. — Vessző­fonók Tokajban — Akit meg­mart a vipera. — Nógrádi pihe­nőhelyek. — Szószólóban. Gyar­mati Béla jegyzeté.) 18.00: Észak­magyarországi ’ krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: r~ 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10; iskolatévé 8.35: Környezetismeret 8.50' Fizikai kísérletek I. 9.00: Angol nyelv 9.15: A hírekben hallottuk, a tv-ben láttuk 9.45: Hungária kávéház. 1. Vakbélgyulladás (ism ) 2. öröklakás (ism.) 10.40 : Képújság 15.30: Iskolatévé 16.05: Hírek 16.10: A rövidfilmstűdlók mű­helyéből 17.00: Tizen Túliak Társasága 17.50: Képújság 17 55: Tévébörze 18.05: Foglalkozása: szülő. Rinortfilm. 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Zenés film 20.45: Amor rabjai. VI/3. rész: Apaszerepre készen 21.15: Randevú a IV stúdióban. 22.05: „Játszani is engedd”. Gondolatok — versekről. 22.5«: Tv-híradó 3. 23.10: Himnusz 2. műsor: 15.50: Képújság 15.55: Az öreg bánya titka V/l. rész (ism.) 16.25: Roland Gorras francia nemzetközi teniszverseny. 18 55; Szállítás magyar módra 19.25: Az MRT szimfonikus ze­nekara Varsóban. 20 00 A barokk világa VI '5 rész 80.50: Mai témák külföldi tévé- játékműhelyekből 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradő 20.05: Ünnepi hangverseny 21.25: A prágai tévéfesztivál krónikája 21.40: Perspektívák 22.20: A? elítélt Pinktownból. (löm.) _ 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.00: A repülő huszárok (szovjet film, 2. rész) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Zenés összeállítás 22.35: A British Múzeum kincsei MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Túl nagy rizikó (14) Színes, szink­ronizált USA kalandfilm — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Fele­barát-nőm (14) Színes, szinkro­nizált csehszlovák film. — Kor­társ Filmklub: Uramisten. Szí­nes magyar film. — Pásztói Mát­ra: Segítség, felszarvaztak (14). Színes, szinkronizált olasz film- bohőzat. — Szécsén.vi Rákóczi: Sandokán. Színes olasz—francia —NSZK kalandfilm. - Kistere- nyei Petőfi: A bűvös kő és a csodakút. Színes NSZK—olasz rajzfilm. - Nagvlóc: Nyomorul­tak T— n. Francia—olasz film — Jobbágyi; Halál egyenes adás­ban (14). Színes, szinkronizált francia film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents