Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
COCA KONTRA PEPSI Üdítő háborúskodás i t'dílők a ringben Furcsa jogi háborúskodás ra.jlott Je nemrég az Egyesült Államokban. Geraldine Ferraro, aki tavaly Walter Mondale oldalán a demokrata párt színeiben alelnök- jelöltkénl indult, fellépett egy televíziós reklámban, kijelentve, hogy ő is Pepsi-ge- neracióhoz tartozik. Igen ám. de egy New York-i tv- társaságnak adott másik nyilatkozata során a szemfüles riporterek — micsoda vétek! — egy Ccca-Colás üveget fedeztek fel íróasztalán. Mivel a Pepsi cola céggel kötött 750 ezer dolláros szerződése értelmében a politikusnő semmilyen más üdítőitalt nem fogyaszthat nyilvánosság előtt, fel kellett, hogy kérje a műsor szerkesztőit a jelenet kihagyására, mondván, hogy az üveg nem az övé, hanem titkárnőjéé volt. Apró. ám korántsem kivételes adalék ez ahhoz a kiterjedt konkurenciaharchoz, amely az Egyesült Államok két legismertebb üdítőitalát gyártó cége között folyik. Akadnak persze más területek is, ahova a reklámkampányok átcsapnak. A Pepsi cola például népszerűségfokozó fogásként bejelentette, hogy finanszírozza a pályája csúcsán álló énekesnő, Tina Turner 70 várost érintő turnéját. A Coca-Cola válasza sem sokat késett: a cég többek közt Julio Iglesiasszal és a Duran Duran együttessel kötött megegyezést. Ám a legváratlanabb és legnagyobb szabású húzás az üzleti csatározásokban más téren következett be: május közepén a Coca-Cola ünnepélyes külsőségek között hivatalosan is megkezdte új összetételű italának forgalmazását. (Az új termék az eddiginél édesebb, kalóriatartalma magasabb, de még így is elmarad a Pepsi szintje mögött.) A közvélemény megdöbben- ten reagált, hisz’ a Coca-Cola szinte elválaszthatatlan részévé vált az amerikai életformának, így bármilyen apró változás gyakorlatilag a hagyományokkal való szakításnak tűnik, nem pedig jelentéktelen gyártási módosításnak. Talán rossz a kifejezés, de a Coca-Cola csaknem nemzeti italnak tekinthető az USA-ban. Ezt szolgálják fel például valamennyi (sokezer) McDonald’s gyorsbüfében. No és a világ számtalan — a statisztikák szerint 15S — országában, ahol másfél ezernél is több töltőüzem gyártja a kedvelt, frissítő hatású üdítőt Kínától az arab világig, Kelet-Európától Dél-Afriká- igNem vitás tehát, a Coca- Cola óriási karriert futott be azóta, hogy a múlt század vége felé egy atlantai gyógyszerész, dr. John Styth Pemberton először kínálta saját keverésű italát fáradtság és letörtség ellen. A hamar népszerűvé vált üdítő • összetétele azóta is titok: a pontos gyártási leírást ma is egy atlantai bank széfjében őrzik. Annyi közismert csak, hogy alapanyaga a a colabo- kor leveléből és a coladióból készült őrlemény, de tartalmaz fahéjat, karamellt, vaníliát, koffeint és zöldcitromot. Utánozni sokan, sok helyütt próbálták — ám siker nélkül, így a gyártás mindenhol importált koncentrátum felhasználásával folyik. Az idők folyamán azonban — s ez nem mond alapvetően ellent a népszerűségnek — az ízlések, szokások változtak. Megjelent a fő vetélytárs, a Pepsi, majd a koffein- és cukormentes üdítők egész regimentje. A Coca-Cola piaci részesedése az elmúlt években folyamatosan csökkent, bár az amerikai piacon még napjainkban is az első helyen áll. De a forgalmazási adatok, a sokkal dinamikusabb kampányt folytató, s elsősorban a fiatalokat célbavevő Pepsi felfutása jelezte, hogy valamit tenni kell. Nos, a Coca-Cola vezetői a jelek szerint úgy vélték, hogy egy ilyen átfogó, gvártási-íorgal- mazási lépésváltással tudják továbbra is biztosítani vezető szerepüket. A kísérleteket természetesen hosszú időn át folytatták, s kis híján 200 ezer tesztet végeztek. Az eredmény: a próbafogyasztók több mint 60 százaléka az új íz mellett adta le voksát. Hogy hosszabb távon beválik-e az üzletpolitikai huszárvágás, az egyelőre bizonytalan. A Pepsi cola mindenesetre saját győzelmeként ünnepli a történteket, azt hangoztatva, hogy az ő térhódításuk kényszerítette váltásra a Coca-Cola irányítóit. Ami saját házunk táját illeti, Magyarországon még jó ideig várni kell arra, hogy összehasonlíthassuk az új aromát a tradicionálissal. Az amerikai piacon ugyan már csak az új terméket palackozzák, Európában azonban még legalább egy évig a hagyományos típus marad forgalomban. Akkor majd mi is dönthetünk, melyik ízlik jobban: a Pepsi, vagy az (új) Coca- Cola. Sz. G. Hedárd napja Március tavaszt hozó legényei, Sándor, József és Benedek zsákjából az idén hiányzott a meleg, s az igazi, tavaszias jó idő csak májusban, fagyosszentek táján köszöntött ránk. Mezőgazdászok, meteorológusok szerint is ebben az évben — a hosszú tél, a tartós hideg miatt — néhány hetet késett a természet tavaszi megújulása. Elődeink egész éven át figyelték a természetet, benne az időjárás változásait, s az évenként ismétlődő jelenségekből bizonyos törvény- szerűségeket igyekeztek megfogalmazni. A „Sándor, József, Benedek — zsákban hozzák a meleget!” mondóka azon a népi megfigyelésen alapszik, hogy március 18—19 és 20-a táján erőteljesen felmelegszik hazánk éghajlata. Május leghírhed- tebb dátumai pedig a fagyosszentek — Pongrác, Szervác, Bonifác. — nevét jelölő napok. Rossz hírüket évszázados tapasztalatoknak köszönhetik: május 12-e és 14-e között a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, esetenként fagyot is hoz. Június egyik, a néphagyományokban is fontos szerepet kapott napjához, nyol- cadikához számos időjárási jóslás kapcsolódik. A régi öregek azt tartották, ha Me- dárd napján esik az eső, akkor negyven napon át hull majd az égből az áldás, bőséges csapadék öntözi majd a földeket. Ezt a népi megfigyelést a tudomány azzal igazítja ki, hogy valóban ez idő tájt kezdődik Közép- Európábari a kora nyári monszunos esőzés. A szárazföld belseje jobban felmelegszik, mint a tenger. A légnyomáskülönbség hatására a hűvösebb, csapadékos levegő a szárazföld fölé áramlik, s az esőzés -— megszakításokkal — hetekig tarthat. Ennek következtében hazánk legcsa'-ndékosabb hónapja a június. Előfordul, hogy nem Me- dárdkor, hanem később kezdődik az esőzés. Ezt támasztja alá az a meteorológiai megfigyelés. hogy június 12-e után rendszerint csapadékos az idő. Erdélyben honos népszokás szerint június 12-e előtt kérjünk esőt, mert utána már kéretlenül is jön. Az is erdélyi mondás, hogy a „deákok hordozzák az esőt”, azaz akkor kezdődnek az esős napok, amikor a kollégiumokból, iskolákból szünidőre utaznak haza a diákok. A Medárd-napi eső sokfelé a gazdasági élet szokásaira is hatással volt: a következő nap 'vetették el a lent, került földbe a retek, a káposzta magja, mondván, ezeknek a növényeknek kedvez a frissen hullott, Medárd-napi csapadék. Érdekesség, hogy számos vidéken a népi mondás fordítottját is igaznak tartották: ha Medárdkor nem esik az eső. akkor negyven napig szárazság sújtja a földeket. Az alfödi Algyő öregasszonyai, ha az eső szükségességét érezték, nagy kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a Medárd-napi időjárásról a termésre is következetettek. Ha esik, a fű szépen kihajt, szőlő is bőven terem, de a bor minősege gyenge lesz. Ha meg MOORAD - 1985. június 5., sterda Hová csap a villám ? A nagy erdőségekkel rendelkező országokban — hazánk sajnos nem tartozik ezek közé — a villám gyakran okoz kiterjedt erdőtüzeket. Régi tapasztalat, hogy a villám nem minden fafajtába üt be egyformán gyakran. Hogy melyik fát éri a villámcsapás. abban jelentékeny szerepe van a talaj minőségének. a fatörzs- és a gyökérrendszer villamos vezetőképességének, valamint a fa alakjának, magasságának is — állapították meg a kanadai, szovjet s amerikai kutatók. Talán nem lesz. érdektelen megismerkedni vizsgálódásaik egyéb megállapításaival sem. „Kerüld a tölgyet, keresd a bükköt” — így szól egy német földön ismert jótanács. Jóllehet a sokéves megfigyelésekből az derül ki, hogy a tölgyfákon valóban több villámcsapás nyoma található, mint a bükkfákon, a vélemények mégis elterőek a népi megfigyelés igazával kapcsolatban. Sokan úgy vélik, egyszerűen annak tulajdonítható a statisztika ilyetén alakulása. hogy a tölgyfák igen magas kort érnek meg, és így többször csaphatnak beléjük a villámok. De lehet az is. .mondják mások, hogy a töl- gvek mé'vrp lenyúló, szerteágazó gyökerei okoz,zák a gyakoribb villámcsapásokat. Szovjet erdészeti kutatók összegyűjtött adataiból az derül ki, hogy az erdőségekben , a villámsújtotta fáknak több mint 50 százaléka erdeifenyő, valamivel kevesebb a lucfenyő és a tölgy, csekély hányada pedig nyírfa, nyárfa, égerfa es kőrisfa. Kanadai szakemberek úgy vélik, az erdeifenyők azért karosodnak gyakrabban a villámcsapástól. mint a lucfenyők. mivel a fakorona náluk jelentősen magasabban helyezkedik el. A fák gyökérrendszere villamos vezetőképességének kiszámítása céljából amerikai szakérték megmérték az erdeifenyők és a lucfenyők földelési ellenállását. Kiderült, hogy a lucfenyőnél a földelési ellenállás valamivel kisebb, mint az erdeifenyőnél Ez alighanem hat a villámra is. A Szovjetunióban az Irtisz- mellék fenyveseiben érdekest kísérleteket végeztek annak tanulmányozására. hogy a fákra szerelt villámhárítókkal vajon megvédhetik-e az erdőket a villámcsapástól. A fémből készült villámhárítók egy méterre nyúltak a fakoronák fölé. Nos. a villámok nem mindig a fákra szerelt villámhárítóba sújtottak, többször is a villámhárítók közvetlen szomszédságába» levő fákba ütöttek be. A villámcsapás állal okozott károsodás többnyire a fa szétroncsolódása. Ezenkívül eleg gyakran megfigyelhető az is. hogy a villám lehasít- ja a fa csúcsát, olykor teljesen elsz.enesíti a törzset. A legritkábban szerencsére az fordul elő. hogy meggyullad a villámsújtott fa. De amilyen ritkán fordul elő. olyan súlyos következményekkel jár. Olyan esettel is találkozhatunk, hogy csúcsától a (övéig lehasad a fa kérge. Persze nem mindig sikerül pontos határt megállapítani a fa szétroncsolódása és a kéreg sávos lehasadása között. A gyümölcsfák esetében a cseresznye-, gesz.tenye-. alma- és diófa alá különösen nem ajánlatos állni, fokozott villámveszélyességük miatt. Benjamin Franklint, a villámhárító feltalálóját akkoriban sok elmarasztalás érte az egyház részéről, úgymond: ..az isteni ítéletbe való megengedhetetlen beavatkozásért”. De ez már régen volt. Épületeinket és benne az emberéleteket napjainkban biztonsággal védik a villámhárítók, ha az erdőket még nem is tudjuk megvédeni a természeti csapástól. B. I. Á Szputnyik égboltja alatt A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának negyvenedik évfordulója tájékán megnövekedett az érdeklődés a magyar nyelven kiadott szovjet lapok iránt. Az egyik leginkább közkedvelt kiadvány a havonta megjelenő, színes, kis könyvíor- mátumú, tallózó folyóirat, a Szputnyik. A korszerű nyomdatechnikával készülő kiadvány egyaránt válogat a. Szovjetunió irodalmi, politikai és tudományos sajtójából is. Legutóbbi számában — a fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékezve — több olvasmányos írás elemzi a megtett utat, a négy évtized alatt elért fejlődést, és azokat a nézeteket is, amelyek elferdíteni, meghamisítani kívánják a második világháborúra vonatkozó történelmi adatokat. Többek között ezeket az áltörténeti tendenciákat utasítja helyre A szerkesztő noteszából című állandó rovatban, a Leplezni a hazugságot című jegyzet. De ha az itt felsorolt érvek esetleg nem volnának eléggé meggyőzőek, a következő oldalakon eredeti dokumentumok alapján ismerhetik meg a lap olvasói a voltaképpeni történelmi tényeket. Roosewelt. Churchill és Sztálin 1941—45 közötti üzenetváltásaiból közöl válogatást a dokumentum-összeállítás. Ahhoz is csattanós érvet talál a Szputnyik évfordulót ünneplő száma, hogy a Szovjetunió-ellenes vaklármákra. rémhírekre megválaszoljon. Dajkamesék és az igazság a Szovjetunióról című írásában az angol leeds.i egyetem szociológia professzorának, Viktor Allennek a tanulmányát közli. A Szputnyik legutóbbi számának égboltja alatt jó! megfér egymással még a Konsz- tantyin Koleszovtól köbölt, A 120-as rohamlöveg című kisregény; az alkoholizmusról; a havasi emberről, a jetiről: a világ nyelveiről és az űrkutatásról szóló írás is. A Randevú a Halley-üstökö.ssel című cikkben például részletesen bemutatja azt a tudományos kutatási programot, amelyet nemzetközi méretekben e páratlan égitest megfigyelésére alakítottak ki a csillagászok. író-nyomó papírok Ötvenéves a Szolnoki Papírgyár Fennállásának fél évszázados évfordulóját ünnepli a hazai papíripar egyik jelentős üzeme, a Szolnoki Papírgyár. A Tisza partjára telea hónap végén is sok az eső, akkor rossz mogyoró- és diótermés várható. . A hajdanvolt magyar időjárási anomáliák közé tartozik Bethlen Farkas História de rebus Transylvanicis ci- mű művében leírt eset, amely 1603. június 3-án történt Kolozsvárott. Bethlen így tudósít: „Hirtelen olyan rettenetes szélvihar keletkezett, hogy kevés híja volt, hogy az egész várost ki nem forgatta sarkaiból. A dühöngő vihar először is fekete felhőkkel sötétségbe borította az eget, majd a beálló tornádó hatalmas erejű rohanásában az épületek tetejét megrázta, a fenyőzsindelyeket leszaggatta, széthányta, minden szétrombolhatót tönkretett... Növelte a rettenetét a mintegy leszakadni akaró égnek recsegése, a mennydörgések, vilámc,»apások, minden elemek együttes erőszakossága és esztelenül dühöngő féktelensége. Erre a mértéktelen és szokatlan szélviharra felhőszakadás- szerű zápor következeit, mit azonban mohón elnyelt a tartós hőségben kiszáradt föld. És ezt a szokatlan légmozgást legtöbben csodajelnek tekintették.”- i Kis« György Mihály pített üzem megújulva érkezett el az évfordulóhoz. Hat- milliárd forintos beruházással végrehajtott rekonstrukciója 15 százalékkal növelte az egész hazai papírtermelést. A magyar—szovjet cellulóz- és papíripari együttműködés keretében Uszty- Ilimszkből szállított cellulóz felhasználásával állít elő magas színvonalú minőségi írónyomó papírokat. Termelésével jelentős importtól mentesíti a népgazdaságot. Az évfordulóról rendezvénysorozaton emlékeznek meg. Megnyitották az üzem történetét megörökítő ipari és helytörténeti gyári múzeumot Az ünnepi rendezvények június 7-ig tartanak. Fémipari alapképzés keretében iislházat készítenek a Bá- tnnyterenyei 209. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet elsi éves bánya-eleklrolakatos tanulói.
