Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP N0GRA3 MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE' TANÁCS LÁPJA ” XLI. ÉVF., 130. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JÚNIUS 5„ SZERDA A salgótarjáni öblösüveggyár az első negyedévben 47 millió forint értékű termékeket ex­portált a tőkésországokba, amiből 18.4 millió értéket képviselt a csilláriiveg. Ebben az év­ben a termék-előkészítő csoport már 72 esillárvállozatot alkotott, igazodva a kereslet igé­nyéhez. —Bencze— Nemzetközi tanácskozás a közszolgáltatásokról Megbeszélni a közös problémákat — kicserélni a tapasztalatokat Hétfőtől három napon át Budapesten tanácskoznak hét európai szocialista ország kommunális, közszolgáltatási dol­gozóka1 tömörítő szakszervezeteinek képviselői. A nemzet­közi megbeszélés házigazdája a Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezete. A konferencia résztvevői kö­zösen keresnek válasz* arra, hogyan alakult az európai szocialista országokban a közszolgáltatás, s milyen fejlődés­re lehet számítani az ezredfordulóig. ­A várospolitikai munkabizottság napirendjén Salptarján tömegközlekedése Közérdekű témát vitatott meg keddi ülésén a Hazafias Népfront várospolitikai mun­kabizottsága Salgótarjánban, szakemberek bevonásával a tömegközlekedés helyzetéről és a feladatokról rendeztek eszmecserét. Bállá Ferenc, a HNF városi bizottságának al- elnóke nyitotta meg a ta nácskozást, majd Kuris Sán­dor, a Volán 2. számú Vál­lalat forgalmi és kereskedel­mi igazgatóhelyettese , tar­tott vitaindítót. Az 1973-ban bevezetett forgalmi rend­szert kedvezőnek ítélte, a tapasztalatok szerint a menet­idő, a sebesség és a vonalhossz általában kielégíti az igénye­ket. A tájékoztatóból kitűnt, hog}' a vállalat kiemelten ke­zeli a megyeszékhely közle­kedését. Naponta 75 ezer utast kell szállítani Salgótar­jánban, s egyszeri átszállás­sal gyakorlatilag bárhová el lehet jutni. Más városokkal összevetve is kedvező az úgy­nevezett „rágyaloglási távol­ság”, azaz a megállóhelyek megközelítésének lehetősége. A vállalat igazgatója azt sem hallgatta el, hogy helyen­ként és időnként feszültségek is előfordulnak. Az okok kö­zött elsősorban az időjárás, a vasúti sorompók miatti kény­szerű várakozás, a forgalom- elterelés. valamint az emberi mulasztások említhetők. A késve közlekedő, illetve a ki­maradt járatok száma azon­ban csőkként, zökkenőmente­sen megoldották az iskolások szállítását is. Nagy feladatot jelentett a lépcsőzetes munka­kezdéshez való igazodás, csúcsforgalmi időben még. elő­fordul a zsúfoltság. Javult a gépkocsivezetők magatartása is, ez elsősorban a megváltoz­tatott bérpolitikának köszön­hető. A tervezett teendők kap­csán Kuris Sándor elmondta, hogy több tanulmányterv is készült, végleges döntés azon­ban még nincs. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a tömeg- közlekedés változtatásánál az utasok igényeit és a vállalat érdekeit egyaránt figyelembe kell venni. A Volán-vállalat „önértéke­lését” sok tekintetben alátá­masztotta Szabó Ferenc, a HNF városi bizottságának tit­kára is, aki a különböző la­kossági fórumokon összegyűj­tött véleményeket tolmácsol­ta. A többi között, elisme­réssel szólt a munkahelyek és a lakótelepek között, közvet­len kapcsolatot teremtő M jelzésű járatokról. Kuris Sán­dor egyébként megemlítette, hogy az M-es járatok számát ez év őszétől növelik. Első­sorban a Gorkij- és a Beszter­ce-! akótelep között, s ezek nemcsak műszakkezdéskor, hanem más napszakban is köz­lekednek. A véleményeket tolmácsol­va a városi népfronttitkár elmondta azt is, hogy szom­baton és vasárnap jobb át- szállásos közlekedést szeret­ne a lakosság. A továbbiak­ban javaslatokat tolmácsolt Szabó Ferenc. Ezek többnyire az átszállások számát szeret­nék csökkenteni, a városhoz tartozó peremkörzetek lakos­sága pedig a helyközi díjsza­bás alkalmazása miatt panasz­kodik. (A válasz szerint Sal- gó .és Somoskő helyi díjsza­básba való bekapcsolása már napirenden van.) Folyamatos panasz, hogy a salgói és a so­moskői járatok befelé jövet még üresen sem veszik fel a megállókban várakozó uta­sokat. Általános kérés, hogy a késői órákban is járjon végig a megyeszékhely fővölgyén au­tóbusz, szóvá teszik azt is, hogy nem lehet menetrendet kapni. A vitában elhangzott, hogy a helyközi járatokat jobban igénybe veszik majd a helyi közlekedés szervezésénél is. Egyhangú volt a vélemény ab­ban, hogy mindenki igényét a változtatásokkal sem lehet ki­elégíteni, két embernek lehe­tetlen autóbuszt közlekedtetni. A várospolitikai munkabi­zottság vita nélkül foglalt ál­lást abban ts, hogy a lakóte­lepeken belüli közlekedés megoldhatatlan. Ehhez a fel­tételek sincsenek meg. és a megállók távolsága sem teszi indokolttá. Map—NDK gazdasági tárgyalások Budapesten Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködé­si Bizottság magyar tagoza­ta elnökének meghívására kedden, delegáció élén Bu­dapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyet­tese, aki részt vesz a bi­zottság 23. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József fo­gadta, jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK buda­pesti nagykövete. A nap folyamán a Par­lamentben megkezdődtek a magyar—NDK gazdasági tárgyalások, amelyen átte­kintik a bizottság előző ülésszakán a két ország kö­zötti együttműködés bőví­tésére és továbbfejlesztésé­re hozott határozatok vég­rehajtásának, valamint az 1986—90. évekre szóló nép- gazdasági tervek egyezteté­sének helyzetét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Wolf­gang Rauchfusst. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, je­len volt Karl-Heinz Lugen­heim. Sáli Ferenc, a HVDSZ főtit­kára előadásában rámutajtott: a mostani tanácskozás célja, hogy a szakszervezetek képvi­selői megbeszéljék a közös problémákat, kicseréljék a tapaszta­latokat. s együttesen ke­ressenek választ a nyitott kérdésekre. Mint mondotta, a kommunális szolgáltatások területén sok az ellentmondás, s ezek feloldá­sában fontos szerep hárul a szakszervezetekre. Az országok fejlettsége, a megoldások mó­dozatai különbözőek, de a gondok sok szempontból ha­sonlóak. A szocialista orszá­gokiban a társadalmi fejlődés egyik központi kérdése lett a gazdaság fejlesztése. A 'kor­szerű gazdaság fejlett infra­struktúrát., s kommunális szol­gáltatásokat igényei, melyek iránt egyre nő a társadalom igénye, ám — az anyagi, tech­nikai eszközök szűkössége mi­att — ezek színvonala elma­rad a kívánatostól. Feszültség húzódik a kommunális ellá­tás és a környezet védelme között is. Természetes igény az egészséges ivóvízzel való ellátás, de nem fejlődik vele párhuzamosain a keletkező szennyvizek elvezetésének, tisztításának rendszere. A tár­sadalmak nagy energiákat fordítanak a hulladékok . ösz- szegvű jtésére. ugyan akkor mind nagyobb gondot jelent azok tárolása, ártalmatlanítá­sa. Hazánkban az ezredforduló­ig az egyik legfontosabb fel­adat, hogy a vidéki városok­ban pótolják az elmaradt infrastrukturális fejlesztése­ket, a főváros peremkerüle­teiben pedig emeljék a kom­munális szolgáltatások szín­vonalát. Ugyancsak 2000-ig el kell érni, hogy mérséklődje­nek a lakosság teherviselésé­nek különbségei. A kommu­nális szolgáltatások egyik leg­jelentősebb köre a lakások karbantartása, felújítása. Ma­gyarországon jelenleg 3 millió 800 ezer a lakások száma, ezek nagy része — 74 százalé­ka — felújításra, korsze­rűsítésre szorul. Csaknem nyolcezer állapota életveszélyes, és mintegy 11— 12 ezer lebontásra vár. A leg­kedvezőtlenebb a helyzet a fővárosban, ahol a legnagyobb az aránya a komfort nélküli és félkomfortos lakásoknak, s ide összpontosul az elmaradt felújítások jelentős része is. A növékvő igények és a szű­külő anyagi lehetőségek mind nagyobb gondot jelentenek a lakóházaik kezelését végző szakvállalatoknak. A HVDSZ megítélése szerint indokolt lenne továbbfejleszteni a la­kásfenntartással összefüggő kutatást, tervezést, kivitele­zést és hasznosítani a külföl­di tapasztalatokat. A víz- és csatornáéi Iától t- sáig jövőbeni fejlesztésekor fi­gyelembe kell venni, hogy az .ezredfordulóig a várható víz- fogyasztás eléri a napi ötmil­lió köbmétert. Ehhez további regionális vízművek építésére van szükség egyebek között Budapest: térségében, a Duna­kanyarban, Észak-Magyaror- szágon. valamint az Alföldén és a Dunántúlon. Igen nagy feladat a keletkező szennyvíz megfelelő elvezetése, tisztítá­sa, s ennék érdekében külö­nösen fontos a korszerű tech­nológiák alkalmazása. Sáli Ferenc hangsúlyozta: a HVDSZ szorgalmazza és segí­ti, hogy fokozatosan csökken- jenek a városok és: falvak kö­zötti fejlettségi különbségek. Ezzel a szakszervezet kettős érdeket véd, egyrészt az adott települések lakosságának szé­les közösségi érdekét, más-' részt pedig a kommunális szolgáltatásban dolgozók ér­dekeit. Ez utóbbi különösen azért jelentős, mert megfi­gyelhető, hogy az itt dolgozóknak megle­hetősen alacsony a társa­dalmi presztízse, s ez szociális helyzetükben; jövedelmükben, egyaránt meg­mutatkozik. Ezt követően .a tanácskozás külföldi résztvevői ismertet­ték országuk kommunális el­látásának helyzetét, terveit s a szakszervezetek ezzel kap­csolatos feladatait. Kedden a szakszervezetek időszerű ten­nivalóiról tanácskoznak a kül­döttek. majd kiránduláson vesznek részt. Szerdán szak­mai program keretében meg­tekintik az Észak-pesti Szenny­víztisztító Művet és a gellért­hegyi víztározót. (MTI) izímpozium SalgötarjUnban Energiatakarékos üvegek Üveg az építészetben tárgy­körben kétnapos szimpózium kezdődött tegnap Salgótar­jánban. A síküveggyár kez­deményezésére mintegy nyolc­van szakember gyűlt össsze — az ország minden részéből —, hogy a két nap alatt elő­adások, gyárlátogatás, film­vetítések és szakmai eszmecse­rék során részletesen megis­merkedjen az üvegnek az építészetben való felhasználá­sával. Építési tervezők, be­ruházók és kivitelezők előtt kívánja a síküveggyár be­mutatni mire és hogyan hasz­nálhatók az itt gyártott kü­lönféle üvegek, alkalmazásuk milyen előnyöket jelent az energiatakarékosságban, a bal­eset- és vagyonvédelemben. Az Ifjúsági Művelődési Ház­ban dr. Juhász Gyula, gyár-, igazgató . üdvözölte a szakem­bereket. Rövid köszöntőjében nem titkoltan vetette föl, hogy a szimpózium egyik célja, potenciális vevőket találni ter­mékeikre, de a másik oldalon az is jelentkezik, hogy — mint mondta —, a gyárnak nem azt kell eladnia, amit ter­mel. hanem azt kell termelni, amit a piac igényel. A piaci igényekhez való alkalmazko­dásban nem kell szégyenkez­nie a tarjáni gyárnak, hiszen Kohl Jugoszláviában " Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden hivatalos látogatásra Belgrádba érke­zett. A repülőtéren Milka Pla- ninc miniszterelnök és más magas rangú jugoszláv sze­mélyiségek fogadták. Délután Belgrádban meg­kezdőditek Mi'lika Planinc és Helmut Kohl hivatalos tár­gyalásai. A jugoszláv kor­mányfő díszvacsorát adott az NSZK k'ancellárjáina'k tiszte­letére. Emlékülés a Bolgár Kulturális Központban A népfrontelmélet kidolgo­zásának, illetve Georgi Di­mitrov ezt megalapozó elő­adásának 50. évfordulóján, Dimitrov Az antifasiszta harc stratégiájáról című könyve — most napvilágot látott —ma­gyar nyélvű kiadásának meg­jelenésé alkalmából emlék­ülést rendeztek kedden Buda­pesten, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban: Az eseményen részt vett Boncso Mijtev, -a Bolgár. Népköztársa­ság budapesti nagykövete is. Az eszmecserén az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Po­litikai Főiskolája, a Társadal- lomtudományi Intézete, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Múze­um, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudomá­nyos munkatársai, valamint a magyar sajtó képviselői vet­tek részt. A kerekasztal-foe- saélgetést Erényi Tibor, az MSZMP K'B Párttörténeti In­tézetének igazgatóhelyettese vezette: A megemlékezésen Zahari Zahariev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának munkatársa, a történettudomány kandidátu­sa Dimitrov szerepe a nép­frontelmélet kidolgozásában címmel tartott előadást. Fel­szólalt Georg! Pangelov. a Bolgár Népköztársaság buda­pesti követségének tanácsosa. (MTI) a szigetelőüveg gyártásában elérte a világszínvonalat. To­vábbra is törekvésük, hogy pontosan, a legjobb minőség­ben és a legjobb árfekvésben szállítsanak. A keddi programban a gyár történetét, fejlődését és a mo­dern gyártási technológiát bemutató filmek vetítése sze­repelt, ezt követően a részt­vevők megtekintették a gyá­rat, majd kötetlen beszélgeté­sen fogadták őket a gyár mű­szaki és kereskedelmi vezetői. A szakmai előadások ma hangzanak el. Elsőként a ra­gasztott biztonsági üvegek utóbbi évtizedekben mutat­kozó karrierjéről, azoknak a járműiparban és az építé­szetben való felhasználásáról az üzem vezetője beszél, be­mutatva annak tulajdonságait, műszaki paramétereit. A Salgótherm hő- és hangszige­telő üvegszerkezeteket a mű­szaki osztály vezetője mutat­ja be. A gyár leendő új ter­mékével, a finomüveggyapottal pedig a műszaki főosztályve­zető ismerteti meg a szimpó­zium résztvevőit. Az előadások témaköre szo­rosan kapcsolódik az ener­giatakarékossághoz, annál is inkább, mivel a salgótarjáni síküveggyár az országos ener­giaprogramhoz csatlakozva 1983-ban indította be a hőszi­getelő üvegek gyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents