Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

f lb Ül [L / l lelemény Á szem rágógumija Saecskő Tamás ismert . jegyzetei — a Tények a tele­vízióról — mindenkor ponto­san tudósítanak bennünket arról, hogy éppen hányadán is állunk valamelyik műsor­ral, milyen a tetszési indexe, nagyjából mennyien nézték meg és így tovább. Az elgon­dolkoztató csupán az, hogy az ismertetett adatok korántsem tükröznek valamifajta nézői, befogadói tudatosságot. Közel hasonló nagyságú nézőtábora van a gyermekprogramoknak és a nyugdíjasok számára szó­ló műsoroknak. Máskor til­takozó levelek tucatjai, ezrei futnak be a televízióhoz az ,.érettebb” korosztály tagjaitól, mivel nem tetszett nekik a könnyűzenei műsor, holott nem is nekik, hanem az ifjú­sági rétegnek szól. Miről van egyáltalán szó? A sajtószociológiából ismert a tény, hogv az egyes társadal­mi rétegek még a nem réteg­lapokat is réteglapként hasz-, nálják. Csak azt olvassák el, ami őket érdekli, vagy köze­lebbről érinti. Az így össze­állított olvasmánylista pedig igen nagy valószínűséggel jel­lemzi azt a társadalmi réte­get is, amelybe a konkrét új­ságolvasó tartozik. Azaz ugyanabból a társadalmi ré­tegből egy másik újságolvasó nagy valószínűséggel nagyjá­ból ugyanazokat az írásokat olvassa el, ugyanazokról az információkról értesül. Mint kiderül a nézettségi statisztikákból, nem egészen ugyanez a helyzet a televízió­val. Bár természetesen itt is tapasztalható az egyes társa­dalmi rétegekre jellemző sa­játos' érdeklődés, -de ez sok­kal inkább a tetszési inde­xekben, mint a nézettségi sta­tisztikákban mutatkozik meg. A tévénéző alig-alig válogat. Este bekapcsolja a készülé­ket, esetleg átvált a másik csa­tornára. vagy valamelyik szomszédos ország programjá­ra, de. hogy a távéújság mű­sorlistája alapján próbálja ma­ga számára összeállítani a néznivalót, arra már nem ve­szi a fáradságot. Olykor még arra sem igen, hogy egyálta­lán tájékozódjon, mi van a másik csatornán. Mintha va­lóban tartalma volna annak a szállóigévé vált játékos defi­níciónak, hogy a „a tévé a szem rágógumija.” Ennek a ..rágógumi-jelen- segnek” — mindent nézésnek — természetesen vannak elő­nyei is, főképp a propaganda- feladatok teljesítésében. De jócskán akad hátránya. Az egyes műsorok forgatóköny­vének összeállításakor a szer­kesztőknek ugyanis fokozot­tabban kell érvényesíteni a többi nézőréteg szempontjait is. Arra kell törekedniük, hogy a fiatalok számára készült program elnyerje például a veteránrétegek tetszését, a nyugdíjas-műsor pedig lekösse a fiatalokat is. Holott egy-egy konkrét esetben minden bi­zonnyal sokkal hasznosabb volna, ha - az egyes rétegmű­sorok egyértelműbben fejez­nék ki a nézői réteg gondo­latait. Éppen ezért el-elgondo!koz- tatja az embert, hogy olykor nem mi vagyunk-e az okai az egyes tévéműsorok bátorta­lanságának; nyúlós, ízetlen rágógumi jellegének? Magya­rán: mi lenne, ha esvszer ki­kapcsolnánk a készüléket, ha tudatosabban válogatnánk, vagy csatornát váltanánk — vagyis mi lenne, ha nem csi­nálnánk belőle rágógumit...? (tornai) Szünidei munka diákoknak Két hét múlva vége a tan­évnek, s a diákok többsége amellett, hogyan tölti nyári szabadságát, gondolkodik azon is, milyen munkával tudna szünidőben pénzt keresni. A diákok nyári munkavállalása kettős célt szolgál-: a gazda­sági hasznosságán túl a mun­kára nevelésben is nagy sze­repe lehet a tanulók foglal­koztatásának. Az általános iskolát befe­jező diákoknak, középisko­lai tanulóknak és főiskolai hallgatóknak ajánlanak nyá­ri munkavállalási lehetőséget Nógrád megye vállalatai, szövetkezetei és intézetei. A munkáltatók diákmunkára bejelentett igényeit a megyei tanács munkaerő-szolgálati irodája gyűjtötte össze. A bejelentések szerint az idei nyáron közel 1200 tanuló helyezkedhet el a megyei munkahelyeken. Az általános iskolát elvégzetteket több mint 400, a középiskolásokat közel 600, a főiskolásokat 200 munkalehetőség várja. Az ajánlott munkakörökben egyaránt keresnek 4—6 és 8 órás munkavállalókat. Száznál is több diákot fog­lalkoztathat a nyáron a Nóg­rádi Szénbányák. Nyolcórás munkaidőben a fiúk fizikai munkát vállalhatnak a terve­ző és építőipari szövetkezet­nél. A kohászati üzemeknél üzemi kisegítő, betanított munkás, kifutó és szegcso­magoló munkakörben helyez­kedhetnek el a diákok. A sütőipari vállalat morzsacso­magolásra, süteménybeolva­sásra, szalagnál történő ke­nyér elszedésére és ládázás- ra alkalmaz tanulókat. Köny- nyebb fizikai munkára van szükség a Váci Kötöttáru­gyár kazár! gyáregységénél a varrodában, készáruraktár­ban s az üzemfenntartásnál fiúk és lányok részére egy­aránt. Betakarításnál, ter­ménytisztításnál kisegítő mun­kán dolgozhatnak nyáron a szurdokpüspöki termelőszö­vetkezetben, míg a szécsényi tsz bogyós gyümölcsök beta­karítására és könnyebb fi­zikai elfoglaltságra várja a fiúkat és lányokat. A Nóg­rád Megyei Tanács kórháza kisegítői munkakörbe alkal­maz tanulókát, a középisko­lás lányok segédápolói mun­kát is végezhetnek, a főis­kolai hallgatóknak pedig se­gédasszisztensi foglalkozta­tására van lehetőség. Az említetteken túl még több vállalatnál találhatják meg szünidei elfoglaltságu­kat a vállalkozó diákok a munkaerő-szolgálati iroda listáján. Magyar filmhét Brüsszelben Magyar filmhét fejeződött he — igen nagy sikerrel — a belga fővárosban. A műsoron 12 filmalkotás szerepelt: Ko­vács András, Jancsó Miklós, Keadi Kovács Zsolt, Bacsó Péter, Gyöngyössy Imre, Mé­száros Márta, Gothár Péter, Dái'day István, Gazdag Gyula és Ember Judit legújabb és régebbi filmjeiből. Belga fil­mesek részvételével kerékasz­tal-beszélgetés is kiegészítette a rendezvényt, ezen Bacsó Pé­ter és Kézdi Kovács Zsolt vett részt a magyar filmmű­vészek közül. A filmhétre a belgiumi franci* nyelvközösségi kor­mányzat rendezésében került sor, államközi kulturális egyezmény alapján. A meg­nyitón jelen volt Lőrincz Tamás brüsszeli nagykövet. „A magyar film folyamato­san érdeklődést kelt nyílt és őszinte hangvétele, érzékeny társadalombíráló szelleme és alkotóinak magas mesterség­beli tudása révén. Változatos műfajokban (lélektani dráma, történelmi visszatekintés, tár­sadalmi szatíra) egyaránt ma­gas művészi igénnyel készül­nek művei. Fontos kérdéseket vet fel, hallatlan élességgel nyújt bepillantást * magyar társadalom jelenébe és közel­múltjába” — írta méltatásá­ban a „Mai filmművészet” (Cinema Actuel) című folyóirat, a legtekintélyesebb belga szakkiadvány, amely külön számot szentéi ez alkalomból a magyar filmművészeinek. A filmhét alatt es előtt a belga francia nyeivű televízió hét végi művészfilmsorozatá- ban is magyar filmeket tűz­tek műsorra: Makk Károly (Egymásra nézve), Rózsa Já­nos (Vasárnapi szülők), Sán­dor Pál (Szerencsés Dániel), Mészáros Márt* (Napló gyer­mekeimnek) és Bacsó Péter (Te rongyos élet) alkotásait. Könyvterjesztés — felsőfokon — Ne haragudjon, még hellyel sem tudom kínálni — fogadott Bartha Miklósné, a balassagyarmati áfész köny­vesboltjának vezetője. — Ez itt mind már a könyvheti választék — mutatott körbe az irodának is használt kis raktárhelyiségben. Mindenütt könyv: padlón, polcon, asz­talon, széken. Idén Balassagyarmaton rendezték meg a könyvhét megyei megnyitóját. Beszél­getésünk témája: mennyiben különbözik a szövetkezeti könyvterjesztés az állami, nagyvállalati terjesztési for­máktól? KIFEJEZETTEN ÜZLETI SZEMPONTOK — Elsősorban a kisebb mér­tékű szakosodás különbözte­ti meg a Művelt Nép és az Állami Könyvterjesztő. Válla­lat munkájától a szövetke­zeti könyvterjesztést. Azt sem lehet mondani, hogy itt na­gyobb jelentőségű a bizomá­nyosok munkája, hiszen a két társvállalat Is ugyanolyan jól kiépített bizományosi hálózat­tal dolgozik. Inkább a mun­katerület. ami sajátossá teszi a szövetkezeti könyvterjesz­tés feladatait. Mi ugyanis a kisebb és a vidéki gazdasági egységek körében fejtjük ki munkánkat. A terület sajátosságait ke­vésbé ismerő emberek számá­ra némiképp meglepő, hogy mindössze a szervezeti kü­lönbségek adják ma a szö­vetkezeti könyvterjesztés sa­játosságait. Néhányan talán emlékeznek még arra az idő­szakra. amikor a földműves­szövetkezetek társadalom- és művelődéspolitikai vállalása­ként megkezdődött a szövet­kezeti könyvterjesztés. Az ak­kori vásárlók még olyan ér­zésekkel tudták kézbe venni a könyveket, hogy „ezt az álta­lunk alakított szövetkezet ajánlja számunkra”. Az ol­vasással némiképp összeol­vadt a tulajdonosi szemlélet is. Az.óta, összefüggésben más gazdasági jellegű történések­kel, itt is változott a helyzet. Amikor minderről a br' s.sa- gyarmati üzlet ve> ,őjét Bartha Miklósnét kérdezem, azzal válaszol: — Ma kifejezetten az üz­leti szempontok érvénye­sülnek. KRIMIT ÉS SZEXET — Önök, akik a könyvet terjesztik, milyen érzésekkel tesznek eleget az üzleti szem­pontoknak? — Nem tagadom, harminc­két éve vagyok könyvterjesz lő, de mostanában egyre töb­bet veszekszem a lelkiismere- temmel. Gyakran úgy jön be hozzánk egy-egy vásárló, hogy adjak neki valami slágert. Ez egy kifejezetten sznob igény. Mi más lehet ugyanis ennek a vásárlónak a szándéka, mint az, hogy másoknál előbb le­gyen tájékozott, előbb tudja elmondani, én már olvastam. De nem volna szabad mind7 ezt megírni, hiszen ő is vá­sárló és ugyanúgy hozzájárul a szövetkezet bevételéhez. Látja, megint vitatkozom a leik i ism eretem mel. — Van-e valami olyan sa­játos igény, ami a szövetke­zeti könyvterjesztésre jellem­ző? Itt mit keresnek a vá­sárlók? — Még a legeldugottabb faluban is nagyjából hasonló .könyvet keresnek a bizonyá- nyosainkon. Krimit és szexet. Emellett a Szilvási- és a Berkesi-könyvek hódítanak. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ebben a tekintetben nincs már különbség falu és város között.* Ami esetleg sajátos, az a szakkönyvek iránti érdeklődés. Itt. jóval nagvobb a kereslet a külön­böző szakmák és a háztáji gazdálkodás szakirodalma iránt. ORDASPUSZTÄTÖL, BERCELIG Mohács Ferencné, a városi tanács bizományos könyvter­jesztője hallva az előbbi sza­vakat, hogy el. ne felejtse, sietve egy olvasói igényt to­vábbit az üzletvezetőnek. — Engem például szétszed­nek már a Zalatnay Sarolta- könyvért. Ha lehet, tegyetek félre nekünk néhányat. Cini ugyanis ezúttal is ki­tett magáért. Nem kis bot­rányt kiváltó, szerelmi ka­landokban bővelkedő önélet­írása ugyanis társadalmi ré­tegződés nélkül vonta magá­ra az olvasói figyelmet. De .valóban csak ilyen igépv jellemzi Mohácsné könyvter­jesztői területét? Természe­tesen nem. Mint elmondja, náluk nagy keletjük van a klasszikusoknak, az irodalmi értéknek és más írásoknak is. — A legvonzóbb talán az, hogy nem kötelező rögtön fi­zetni. Ha például valamelyik könyvgyűjtő, -vásárló meg­látja nálam kitéve a kere­sett művet, de nincs ná'a pénz. feliratkozik a vásárlói lapra és később fizet. — Körülbelül ötven könyv­terjesztő bizományos áll ve­lünk kapcsolatban — mond­ja Bartha Miklósné. — Ordas­pusztától Bércéiig a legkisebb Balassagyarmat környéki te­lepülésre is igyekszünk eljut­ni. KÖNYV 11 MILLIÓÉRT * 11 * 11 A könyvesbolt idei terve 11 millió 200 ezer forint. Száz­hetvenezerrel több mint ta­valy. — Voltaképpen humánus terv, hiszen eddig általában egymillióval emelték a bevé­teli tervünket — mondja Bartha Miklósné. — Sajnos mi is érezzük, hogy az ínsé- gesebb gazdasági időszakban elsősorban a kultúrára fordí­tott kiadásokat csökkentik a vásárlóink. Mi hatan, akik itt dolgozunk, mind a főál­lású, mind pedig a bizomá­nyos könyvterjesztők, azon vagyunk, hogy ezen a terüle­ten változást érjünk el. Sze­retnénk mindenkinek a kezé­be értékes olvasmányt jelen­tő könyvet adni. Ha úgy tet­szik, ez a mi üzleti szem­pontunk is. F. M. A salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban eredményesen dolgozik a fotószolgálat. Főleg diákok keresik fel a műtermet és a fotólabort, hogy gyakorlatot szerezzenek a fotografá- lásban. Kovács Istvánná — képünkön — úttörők számára tart ismertetőt a portréfény­képezésről. _ ki _ * u sor KOSSUTH RÁDlOi S.TC2 Társalgó 9.44: Veress Sándor kis zongo­radarabjaiból H.ts: Hire« táj. érdekes környe­zet II.U: Éneklő ifjúság fl.M: Sugár Rezső műveiből 11,18: suppé: Könnyű lovasság — nyitány 11.4«: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/7. rész 12.8#: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.4«: Gitármuzsika 14.10: Magyarán szólva.- 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek az orosz lroda- V lomból: Lev Tolsztoj (ism.) 15.18: Népi dallamok nagy mes­terek kezében 16.05: Kérhetek valamit? 17.10: Társadalom és iskol* 17.45; A Szabó család 18.303 Esti magazin 19.15: Vallomások a szülőföldről 20.15: önarckép 21.10: A párizsi Polifon együtt«« Jannequin-madrigálokat é n ek e 1 81.30: Közjó és kutatás 82.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Rádiószínház c3.44: Rossini: D-dúr fúvósnégy«« No. 5. 0.10: Blum József táncdalaiból PETŐFI RADIO t 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt NÖGRAD - 1985. június 4., kedd 12.10: Palóez László operett- 6« daljátékfelvételeiből 12.30: Népdalok 13.05: Popzene sztereóban 14.0«: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.20: Régi magyar táncmuzsika 15.05: Filmzene 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom ^ . 7.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Vörös Sári és Szalal László énekel. Kállai Ki«« Ernő klarinétozik. 2i.S5: A pajzán griffmadár. VTI 2. rész 21.05: Magnósok, figyelem! 21.45: Az élő népdal 21.55: Vers a fűszálról 22.00: ..Film-fül”. XVIT. rész 23.20: Deák Tamás azerzeményei- ből 24.##: Éjféltől hajnalig MISKOLCI 9TÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Mövészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.19: Fiatalok zenés találkozó­ja. Ezerke*&t&£ Beely Kamiin é* Zakar János. 18,00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9.00: Iskolatévé 9.25: Aki mer. az nyer! 10.05: Kivágások Amerikai tévéfilm (ism.) 10.20: Don Sebastien alkui. Spanyol tévékomédia (iám.) 11.0«: Képújság 15.50: Hírek 15.55: Autók és emberek VI 4. rész: Az őrült évek. (ism.) 16.45: A múlt nyomában. (ism.) 17.05: Képújság 17.10: Reklám 17.15: ,,Egy boldog nyár Buda­pesten”. II. rész. 17.50: Három nap tévéműsor 17.55: Egy új világ kezdete. Dokumentumfilm a XVII. kerületről 18.50: Reklám 19.05: Mini stúdió ’85. 19.10: Tv-torna 19.15: F.sti mese 19.30: Tv-híradó 30.15; A halál »íöhívuma XIII (10. rísz: Halott a só­bányában. .21.20: Stúdió ’85. 22.20: Amor rabjai. Angol tévé­filmsorozat. VI 1. rész: A mama jegyben jár. 22.45: Tv-híradó J. 22.55: Himnusz 2. műsor: 17.55: Képújság 18.00: Zseblévé (ism.) 18.70: Körzeti adások 19.05: Sakk-matt 19.25: s. O. S. gyermekfalu 20.00: Asztalos István: A fekete macska. Tévéjáték (ism.) 21.50: Tv-híradó 2. 21.50: Képmagnósok, figyelem! 22.20: Képújság BESZTERCBB ANYAI 19.50: Tv-hlradó 19.55: Prágai Tavas* 1985. 21.10: Honvédelmi műsor 21.50: A szépség Istene 8. MŰSOR: 19.50: Tv-híradó 20.00: A repülő huszárok . (szovjet film, l. rész) 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Versek 22.40: Pavoí Maurery opera­részleteket énekel MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. • Flashdance. Színes amerikai film. — Kohász: 39 lépcsőfok (14). Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Tarján vendég­lő: A kicsi kocsi újra száguld. Szinkronizált USA filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Hány az óra Vekker úr? (14). Színes ma­gyar film. 8-tól: Erotikus kép­regény (18). Színes japán film. — Pásztói Mátra: A titokzatos övezet. Színes, szovjet háborús kalandfilm. — Nagybatonyi Bá- nyász: Végelszámolás (16). Szí­nes jugoszláv film. — Nagybá- tonyt Petőfi: Tavaszi szimfónia. Színes NSZK—NDK-beli film. Rétság: A város hercege I—TI. (14). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Kislerenyei Pe­tőfi: Talpig olajban. Színes, szinkronizált francia ftlmvigiá- ték. — Jobbágyi: Négyszáz csa­pás. Francia film. í 9

Next

/
Thumbnails
Contents