Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

OLVASÓNAPLÓ I LOIRE Itt az idei nyár. Vagy itt lesz. A modern népvándorlás­nak nevezet turizmus útjain hosszabb-rövidebb időre or­szágot, világot látni indul az ember. Repülőgép, hajó, vo­nat, gépkocsi segít elérni a célt ebben a mostanában megint értelmetlen gyilkolá­sokkal fenyegető világiján. Az utazási célok persze sokfélék és többi között a pénztárcától is függnek. De sokféle az uta­zási irodák kínálata is. Ilyen­kor a könyvkiadók több úti­könyvet, térképet dobnak pi­acra, okos város- és ország­kalauzokat, hasznos tudniva­lók tárházait. Most nem ilyen könyvről lesz szó. örvendetes, hogy mind több olyan magas művészi színvo­nalú albumot is kézbe vehe­tünk, amely a világ, benne Európa egy-egy festői vidé­két, valamely ország építésze­ti, művészeti értékeit, évezre­dek, évszázadok történelmi emlékeit mutatja be a hely szellemét ihletten megörö­kítő fényképfelvételekkel, a vidék történelmét tömören összefoglaló szakmai hiteles­ségű vagy éppen irodalmi ér­tékű szövegekkel. E fotóalbu­mokból rendszerint nem a teljességet ismerjük meg, de — szerencsés esetben — en­nél többet, a lényeget. Ez több lehet, mint a teljesség, amennyiben a leszűrt tapasz­talat. az élmény több a szá­raz tudásnál. Persze, ez a két dolog szorosan összefügg. Többi között, a vizualitás korát éljük, jóllehet nézni még mindig többen tudunk, mint látni. A művészi igényű fotográfia éppen látni segít bennünket, bizonyítva egyebe­ken kívül azt, hogy a művé­szetben a világ objektív meg­ismerése mindig szubjektív folyamatok által valósul meg. „Egyelőre azonban vár és vendégül lát a Loire völgye” — írja Fábián László, a Kép- zóművészeti Kiadó gondozá­sában most megjelent Loire című gyönyörű, színes fotó­album bevezetőjében. Az al­bum Szerencsés János felvé­teleit tartalmazza. A képalá­írásokat Tészabó Júlia készí­tette. A bevezető idézett mon­data így folytatódik: „A fo­tográfus szeme föltérképezi a lehetőségeket: megidézi a hely szellemét. Mi pedig könyvek­hez nyúlunk, festményrepro­dukciókat vizsgálunk nyom­ban, hogy kiegészítsük, töké­letesítsük helyismeretünket... És nyomozunk... Kevéske fan­tázia a gépkocsiutat is lerö­vidíti. Ami viszont hosszabb, az a történelem útja". Tegyük hozzá, mi másra szolgálhat­nának az ilyen albumok, mint a történelemben, az idő­ben történő szellemi utazás szép emberi kalandjára vaió ösztönzésre, azon túl, hogy közben gyönyörködünk is a tájakban, műemlékekben. Ha életünk során el is jutunk e tájakra, az már szinte csak mélyíti a létezés örömét, a megszerzett tudás birtokában másként járunk a többszáza­dos kövek között is. A Loire Franciaország leg­hosszabb folyója, több mint ezer kilométer megtétele után találkozik Nantes-nál az óce­ánnal. A Loire völgye pedig a természeti szépségen kívül régóta kultúrtörténeti foga­lom is, jelzők sokasága dicsé­ri szépségét. Amint mondják, a Loire e pár száz kilométe­ren át válik a „királyok, kas­télyok és kertek folyójáva". A királyokon kívül az írók, költők, festők otthona ez a táj, ahol például már a XVI. század elején oly magatói érthetően meghonosodik a re­neszánsz szelleme. „Franciaország kertje” a maga szépséges gazdagságában évezredek történelmét őrzi. Ez a történelem, pontosabban, a történelmet csináló ember e gyönyörű tájon is sokat pusztított egészen a legújabb korig, hiszen sok műkincs semmisült meg a második vi­lágháborúban is. Európa sze­rencséjére —, amennyiben „szerencséről” egyáltalán De­szélhetünk, ezen az emberi barbárságot oly vehemensen megszülő, krematóriumok füstjét okádó kontinensen —, a Loire völgyének legszebb emlékei érintetlenek maradtak. Kicsit olyan ez a vidék, mint valami múzeum, amelyben százezrek gyönyörködnek min­den évben. Chambord kasté­lya például a legismertebb franciaországi műemlékek kö­zé tartozik a maga évi több mint félmillió látogatójával. Mégsem csak a múzeumlétre kell gondolni. „Észre kell azonban vennünk, hogy ezzel együtt létezik, (sőt, lélegzik) egy élő, egy továbbélő Loire- völgy is, ahol egybemosódnak ünnepek és hétköznapok, ahol a történelem a maga folya­matosságában bujdokol’’ — jegyzi meg Fábián László. És létezik az itt munkálkodó ember, a munkás hétközna­pok sora. Amelyek nélkül egyébként sehol sincs ünnep, a világ még oly ragyogó tá­jain sem. Szerencsés János érdeme, hogy nemcsak e vidék kasté­lyainak sztárjait látta meg, hanem fölfedezte a táj inti­mitásait a nyugodt szépségű táj meghitt zugait is, az ut­cácskákban zajló piai életet a régi kövek között. Vagyis, föl­fedezte s velünk is megláttat­ja a folyamatosságot az em­beri létezés e legnagyobb cso­dáját. Ez az album legfonto­sabb művészi mondanivalója számomra. Szinte csak ráadás — egyéb­ként micsoda gazdag ajándék ez is —, hogy a felvételeket csodálva Blois, Tertres. a már említett Chambord, továbbá Beauregard. Chenonceaux, Valencay Cheverny, Chémery, Amboise, St. Aignan, Vil- landry, Azay-le-Rideau, Mont- soreau, Moulin, Saumur, Chi- non. Chaumont, Montreuil, Fontevrault, Le Membrolle, Gué-Péan, Rochecorbon. Milly válik számunkra is otthonos tájjá, kastélyos kincsei min­ket is gazdagítanak. (Képzőművészeti Kiadó, Bu­dapest, 1985.). Tóth Elemér TGOR GRÜGYEVi ZENEÓRA Távolba úszó gémek jajszava, Fütty idézi őszi szél hangjait, öreg beteg félszárnyú zongora itt bent repülni hangokat tanít! CSILLAGOK KAMILLÁI Ahogy alkonyodott, megeredt az eső, s pici csillagok benne ragyogtak.'. S virradatra a volt-nincs loccsból törve elő, színarany kamillák virítottak! DONDOK ULZÜTUJEV (burját költő) ÉLET A HÓ ALATT Ha Bajkálról fű a szél, akkor az havat hoz. Zirren-zörren valami a figyelmes tajgán. Hallod? Sóhajt a fenyő. A moha is zizzen. Hallod? Lent a hó alatt valaki mindig surrog. Szokolay Károly fordításai Családi kör a tévében és otthon Beszélgetés Kelemen Endrével Kelemen Endre hivatalosan az Iskolatelevízió vezetője, ná. luk készül a tévétanóra, a Pedagógusok fóruma, a BA- SIC-tanfolyam, de neve a Családi körrel fonódott ösz- sze. Be is vallja, hogy érdek­lődése középpontjában a Csa­ládi kör áll. — Nem véletlenül lettem pedagógus. Keszthelyi diák­koromban Németh Dezső ta­nár úr oltotta belém a peda­gógia, a pszichológia szépsé­gét. Amennyire vissza tudok emlékezni, mindig volt ben­nem valamiféle elhivatottság, hogy változtassak az embere­ken. Televíziós pedagógus vé­letlenül lettem. Amikor vé­geztem, behívattak egy bizott­sághoz, és megkérdezték: Ke­lemen elvtárs, akar a televí­ziónál dolgozni? Igen, de ne tudom, mi az — mondtam, így is volt, akkor még csak kísérleti adások folytak. Azt mondták, hogy gyerekekkel és szülőkkel foglalkozó műsorok­hoz keresnek szerkesztőt., örültem, hiszen találkozott a feladat és az elképzelésem: hatni, sok emberre hatni. — Ekkora múltja van a Családi körnek? — Nem éppen a Családi körnek, hanem a pedagógiai ismeretterjesztésnek. 1959—• 60-ban kezdtük a szórakoz­tatva nevelést a Szülők, ne­velők egymásközt című ma­gazinnal. A Családi kör címet 1974 óta viseljük. A tömeg­kommunikációs kutatóköz­pont szerint körülbelül öt­millió nézője van egy-egy műsorunknak, a tetszési in­dex is magas. — Nyilván a gyereknézők­kel együtt. Számolnak azzal, hogy a családok számára ne­héz, sőt kínos helyzeteket te­remtenek az őszinteséggel, az életszerűséggel? Tehát minél jobban dolgoznak, annál több a nemtetszés ... — Szerencsére nem így van. Hirdetjük, és hiszem, hogy az a jó, ha a gyerek is elmond­hatja véleményét a család­ban. — Van néhány téma, ame­lyet kerül a szerkesztőség, pe­dig tanácsra, viselkedési min­tára lenne szükségünk. Ilyen például a gyógyíthatatlan be­tegséggel élők problémája, a mozgássérült, a hallássérült vagy szellemi fogyatékos gye­rekek nevelése, a velük ala­kítható kapcsolat. — Éget bennünket a prob­léma, és nem találunk még megoldást. Ugyanis a magyar pedagógiai ismeretterjesztés­ben nincs múltja a fogyatéko. sokkal való nyilvános foglal­kozásnak. Nálunk még csak a pécsi Sorstársak című műsor született meg, felnőtteknek. Attól tartok, a néző elfordul­na, kikapcsolná a készüléket, ha a Családi körben fogyaté­kos gyerek lenne a főszerep­lő. Dokumentumfilmen job­ban tűri ezt a problérriít. Közben a családok, a roko­nok, az ismerősök valóban segítségre szorulnak, viselke­dési mintára várnak, különö­sen az olyan családokban, ahol egészséges és beteg gyer­mek él együtt. Egvelőre vi­deóműsort tervezünk, iskolák­nak, pedagógusoknak, intéze­teknek kölcsönöznénk. Köny­nyebb a helyzet a süketnéma gyerekekkel, ők ránézésre nem különböznek az átlagtól, őket jobban tolerálja a néző. Elő­készületben van egy képes lexikon, hallássérült gyerekek, nek szánjuk. — Körülbelül, egy éve té­véjátékszerű a Családi kör. A stílus- és módszerváltás egyébként is gyakori. Volt Mérei Ferenc-korszak, Abo- dy-, majd Ranschburg-idő- szak, ma inkább Vekerdi Ta­más az eligazító. Mi indokol­ja? A pedagógiai divatok vál­tozása? — Nem követjük a divatot. Igvekszünk a modernnek te- tott, de magyar viszonyok kö­zött ki nem próbált elméle­tektől távol maradni. Szak­értőink egyénisége természe­tesén rányomja a bélyeget műsorainkra. Most csaknem igazi tévéjátékot adunk. A korábbi Családi kör azért ka­pott bírálatot, mert gyakran megszakítottuk a jeleneteket, és túl didaktikusak voltunk. A Családi kört a tolerancia szolgálatába állítottuk. A to­lerancia olyan bonvolult lé­lektani összetevőkből álló ma­gatartás. amit csak árnva'tan, folyamatában. változásaiban lehet ábrázolni. Ez is a film­szerű megjelenítés mellett szólt, az is. hogy a Családi köt este nyolckor kerül adás­ba, s a néző szórakozni is akar. Következő adásainkban a serdülők gondjairól szeret­nénk elgondolkodtatni a né­zőket, egy kamaszlány, az édesanya és a nevelőapa konfliktusairól szól játékunk. — Saját családjában meny­nyire segíti a pedagógia? Van­nak-e rossz reagálásai? — Vannak, persze. Azt hi­szem, az az előnyöm a peda­gógiában kevésbé jártas szü­lőkkel szemben, hogy tudom, mikor hibáztam, nem tartok ki konokul a döntésem mel­lett, valóban meg tudom ten­ni, hogy másnap elismerem a gyerek igazát. Hiszem, hogy az évek alatt jól alakított, nyílt szülő-gyerek kapcso­latban van olyan tartós ér­ték. ami mindkettőjüket át­segíti ezeken a kisiklásokon. Gyermekeim nagyok, fiam érettségiző, lányom egyete­mista, de a nevelés, a szülői felelősség nem lett könnyebb. Ez is az évek tapasztalata, meg az is, hogv a legnehe­zebb: önmagunkat nevelni, önismeret nélkül, lehetősége­ink felmérése nélkül a csalá­di élet újra és újra zátonyra futhat. Kelemen Endrét a pedagó- gusnaoon magas elismerésben részesítették, Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki. Budai Rózsa 8 NÓGRÁD — 1985. június 29., szombat Tervek, hatásesélyek Szatmári Béla Salgótarjánban élő. grafikusművészt a KINETEAM egyik alapító tagjaként ismerik. Ez a művé­szeti csoportosulás 1980-ban jött létre, habár tagjai korábban már éveken át tevékenykedtek a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület iparesztétikai szakosztályában az ipari forma- tervezés, illetve a környezetkultúra színvonalának emelése érdekében. A KINETEAM 1982-ben, például sikeres kiállí­tássorozattal adott hangsúlyt a benne résztvevők elképzelé­seinek az ország számos városában és nógrádi kiállítóhelye­ken is. Az elmúlt években a gyakorlati munka során több művüket kivitelezték, Szatmári Béla például egy kinetikus zománcüveg falkompozíciót 1981-ben a salgótarjáni tan­uszodában, s egy gyógyvízkutat Harkányban. j A KINETEAM és egy másik művészeti csoportosulás, a FOTON ART közös tárlatát idén márciusban rendezték meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. E kinetikus és fényművészeti kiállításon Csáji Attila, Szatmári Béla, Titles Béla és Várnai László művei szerepeltek. Szatmári Béla most önálló tárlattal lépett a közönség elé Salgótarjánban. Az SZMT oktatási és művelődési in­tézményben május közepén megnyitott kiálításon, amelyhez video- és diabemutaió is csatlakozik, a művész mintegy más­fél évtizedes munkásságáról ad számot a közönségnek. A kiállítás, amely összesen 56 munkát, köztük terveket mutat be, jelentős számú grafikát vonultat föl. Láthatók azok az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején készült úgynevezett organikus grafikák, amelyek az élet keletke­zésének gondolatkörét boncolgatják mindenekelőtt az anyag > és a tér viszonyának sajátos megfogalmazásával. A továb­biakban az organikus formák mind több geometrikus elemmel bővülnek, a tér és idő rétegei föltárására tett kí­sérletekkel gazdagodnak. Megjelenik a lapokon az élő és az élettelen anvag viszonyának gondolata, a kifejlődés, a nö­vekedés különböző állomásainak megfogalmazása. Első­sorban a geometrikus kompozíciók a mozgás, változás, át­alakulás érzetét kívánják szigorú rendszerbe foglalt, formák segítségével kifejezni a közelítés, feszülés dialektikus egy­ségében. A legújabb lapokon pedig már kimondottan a rezgő mozgásokat vizsgálja a művész, utalva az anyagi rendszerek térben való mozgására, a kozmikus tér örök voltára, benne az élet kifejlődésének törvényeire. Ez a fajta művészet Szatmári Béla megfogalmazásában: „Sajátos esz­közeivel, egyedül levő megjelenési formáival, érzelmi esz­tétikai »szemfényvesztéseivel«' mégis a GONDOLKODÁS fejlődését igyekszik kibontakoztatni. Formál életérzéseket, alakít személyiségeket, ébreszt vágyakat, megerősít hitet, szilárdít akaratot". A grafikák következő csoportja fotó-, ofszet, szitaeljárás­sal kószj't a 80-as évek elején. Ezek azon dokumentum­grafikák. amelyek helyenként kritikusan Salgótarjánnal foglalkoznak, azt a. folyamatot kísérik végig, amelynek során a régiből kialakult az új város. Ez a folyamat természe­tesen nem mentes az ellentmondásoktól sem, innen a kri­tikus hangvétel. Valamennyi grafikai lap és sorozat a vá­rosról a városért készült. Bemutatja többi között a régi és az új épületeket, a köztéri alkotásokat, az eddig létrejött épí­tett környezet értékeit, de azokat az igénytelen megoldáso­kat is, amelyek napról napra rontják a vizuális környeze­tet, az igényesebb városlakó közérzetét. Mert igaz ugyan, hogy — amint azt többször szívesen hangoztatjuk — kva­litásos köztéri alkotások díszítik az utcákat és a tereket, de az is tény, nem valamennyi emlékmű és szobor esztétikai színvonala méltó a ma emberéhez. Továbbá, szerkezeti tor­zulások, az egyhangú anyaghasználat az építkezésben, a nyomasztóan domináns szürkeség, helyenként a csaknem primitív megoldások előnyben részesítése például az utca berendezési tárgyai, az utcai bútorok kiválasztásában stb., rombolja a formálódó városképet. Tudnunk kell, hogy ami köztérre kerül, hat a maga vizuális környezetében, a jó is és a rossz is. Szatmári Béla több olyan tervet is bemutat ezen a kiállí­táson, amely javaslat maradt. Ezek szintén a környezetkul­túra színvonalának formálása jegyében születtek. Ilyen pél­dául annak az ivókútnak a terve, amely a salgótarjáni fő­térre kerülhetett volna, vagy az ÉVI Áruház elé gondolt szökőkútterv Visszahulló vizcseppek címmel. Azok a esi 1- lagjelek is e körbe tartoznak, amelyek az úgynevezett csil- lagházakat díszítették volna stb Több olyan terv is itt van, amelyek a város színesítését szolgálhatják. S, természe­tesen, a már kivitelezett művek is láthatók tervek formá­jában, így a már említett kinetikus zománcüveg-kompozíció a salgótarjáni tanuszodában, illetve a harkányi gyógyvíz- ivókút. Üveg- és fényplasztikák, mobilok teszik teljessé a más­fél évtized törekvéseit reprezentáló kiállítást. Jelezve, hogy Szatmári Béla munkássága az évek múlásával mindinkább a gyakorlati használhatóság jegyében folyik. Ezek a kút- tervek, mobilok, üvegplasztikák stb., művi környezetben megvalósuló — megvalósítható — esztétikumot kínálnak, megvan e művek hatásesélye. Kérdés, a lehetőségek függ­vényében mi valósulhat meg belőlük? Mi az, ami a gya­korlatban is eséllyel használható? T. E. BALOGH JÖZSEF: KAMPÁNY József Attila feltámadt. Közölték vele tüstént: ő a legnagyobb. Éljen! — kommentálták mindenütt — újra van 32 éves élő klasszikusunk! ö cseppet sem örült, hisz’ azóta több nemzedék nőtt fel, s a harmadik x-et átlépve mind 1—2 köteles ígéret. Másnap József Attila-díjat kapott, fölvették a Fiatal írók József Attila Körébe, országos vetélkedőt rendeztek a tiszteletére, s a megosztott 1. díjat két — a nevét viselő — szocialista brigád nyerte. Öcsödöt — hipp-hopp — várossá avatták, s találkozhatott az első magyar űrhajóssal. Az „író-olvasókon’’ elmondta: néhányszor bizony megfordult a sírjában. .. A döbbenet akkor lett általános, amikor feltámadásának második havában a — soron kívül kapott — SZOT-beutalóját Szárszóra kérte. lelenet a Családi kör egyik adásából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents