Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
/^' __________VA V ILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Sajtóközlemény a KGST ülésszakáról XLI. ÉVF., 151. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. JÚNIUS 29., SZOMBAT Orvosok békekongresszusa Budapesten Megalakult az új országgyűlés fl Minisztertanács letette az esküt - B kormány elnöke Lázár György Pénteken az Országházban — pontban tíz órakor — megkezdődött az új országgyűlés alakuló ülése. A Parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső állam hatalmi és népképviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bijeottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kísérték a cikluskezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudósítóin kívül az alakuló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgatócsoportok. Papp Lajos beszámolója Losonczi Pál megnyitó beszéde Tisztelt országgyűlési Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások népfrontjellegét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista: a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. A választások politikai jelentőségét, az állampolgárok nagyobb személyes érdeklődését az is bizonyítja, hogy a választási előkészítő munkát, a választási eseménysorozatot és az eredmények megállapítását a korábbinál nagyobb figyelemmel kísérte az ország lakossága. Társadalmi méretű vita, vélemény- csere folyt a választások egy- egy eseményéről. Az Országos Választási Elnökség is több jelzést kapott, mint az előző választások során. Az országos választási listán induló 35 jelöltre leadott szavazatok magas száma és aranya jól demonstrálta népünk egységét, szövetségi politikánk helyességét, az alapvető politikai célokkal való egyetértését. A kötelező többes jelölés következtében, a választási események között megnövekedett a jelölő gyűlések szerepe. A Hazafias Népfrontbizottságok a pótválasztást megelőző újabb jelölő gyűlésekkel együtt 846 ország- gyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölő gyűlést szerveztek. Ezeken több mint másfél millió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személyre szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az országgyűlési választókerületekben indult 873 képviselő- jelölt közül 78-ra választó- polgárok tettek javaslatot. A tanácstagi választókerületekben 89 796 jelölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok, összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választókerület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel ,a szavazólapra. Ezek a számok mutatják, hogy a népfront javaslatai nagy többségükben találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölő gyűléseken mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az országos és a helyi politikáról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javaslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecserére, a közvetlen kapcsolatok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzeléseinek jobb megismertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolultabb volt az előző választások alTisztelt országgyűlési Kedves képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóinkat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, Illetve pótválasztáson népünk egyértelműen tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt, XIII. korígresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését, valamint a választások során megnyilvánult, személyünk, nek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi akti. vitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. Az az eseménysor, amely pártunk mun. kakongresszusával kezdődött, és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el: a magyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politi. kai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, jelölő és a választási gyűléseken egyaránt. Igazolódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a választások demokratizmusának és népfrontjellegének erősítése társadalmunk valós igéhye, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiteljesítése nélkül nem tudnánk megfele. lően válaszolni korunk gazdasági, társadalmi és politikai kihívásaira. Nem tudnánk eleget tenni a ránk háruló nagy feladatoknak. Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olvan jelölteket tisztellek mep bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddig: helytállásukkal bizonyították hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nyűgöd' szívvel jelenthetjük ki: választási törvényünk jól vizsgázott a gyakorlatban, megfelelő eszköze a népakarat. f dénképviselet jobb, alapommá, pontosabb kifeje lésének. A válasz kalmával megszokottnál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt; a június 8-i választásokon mintegy ötszázalékos; ez a pótválasztásokon két százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt körülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán mindenütt a választások jelentőségéhez méltó ünnepélyesség jellemezte. Számos településen a korai munkakezdés, vagy hétvégi kirándulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyiségeket. A csaknem 650 ezer első választó fiatalt emléklappal köszöntötték. Zavaró körülmény sehol nem volt, annak ellenére, hogy első ízben a választás napjára nem rendeltünk el szesztilalmat. Mindent egybevetve, a választások jól szolgálták politikai céljainkat. A választópolgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, véleménynyilvánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott országépítő célokat és a Ha tafias Népfront választási felhívásában meghirdetett orog- ramot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus további építésére szavaztak. A választások lebonyolításának szervezésében most kevesebb, erre a célra alaaí- tott szervezet dolgozott. A választási elnökségek, a sztva- za tszedő bizottságok tagjai feladataikat társadalmi munkában, esküjükhöz híven, felelősséggel látták el. A csaknem 70 ezer társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett. A választások sikeréhez nagyban hozzájárult a párt, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sok ezer dolgozója, aktivisiá- ja. Az országgyűlés fórumán az Országos Választási Elnökség nevében köszönetét mondok mindnyájuknak tevékeny (Folytatás a 3. oldalon.) Nógrádi képviselők — Devcsles Miklós, Brutyó János, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet és rembea , . Vastag Ottilia — M fl lés teli í tások hazai és nemzetközi visszhangja egyaránt megerősíti ezeket a tapasztalatokat. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével — azzal is tiszta, ban kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés, a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, náiivöírt» felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az országgyűlési képviselőkre épp úgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. Ä magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlésig képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotó- képessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Felelősségünket csak fokozza, hogy i feladatainkat nehéz körülmények között, feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes nemzetközi légkörben kell végrehajtanunk. Az „Ország Házában” — eb- . ben az egykori képviselőházi teremben is — gyakran hi- : vatkozták az ezeréves magyar ! alkotmányra, s ezen olyan tör. • vények, illetve jogszabályok összességét értették, amely a ! nép tényleges érdekeivel el- . lenkező politikai állami szán- ■ dékokat tükrözött. A Magyar i Népköztársaság Alkotmánya, : illetve az arra épülő szocialista ' jogrendszerünk viszont) a dolgozó magyar nép érdekeit fejezi ki, annak szolgálatában : áll. : Azért hivatkozom erre a- köztudott tényre, mert a mos1 i megalakuló országgvűlésiink- , re az. eddigieken túlmenő, új- feladatok is várnak. Növeke- t dik az ország életében betöl- tött szerepe, ami törvénval- kotói feladataiban, a kormánv- zati tevékenység meghatáro- i zásában és ellenőrzésében, az.- az alkotmányos funkciói kö- vetkezetes érvényesülésében if- kifejezést nyer, __ F eladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatal. mazás jogával és kötelességeivel élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak sok sikert a köz érdekében végzett munkájukhoz. Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újonnan és újra választott tagjait, a régi és az új képviselőket. Külön köszöntötte, jó munkát, jó egészséget kívánva nekik, azt az öt képviselőt — Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Apró Antalt, Bognár Józsefet és Nánási Lászlót, — akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezdték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az országgyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képviselő Bödő- né Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.) és Danka Márta (Bács-Kiskun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az ország- gvűlés alakuló ülésének jegyzői teendőit látják el. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját.