Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

Bujkáló etika?

A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma tavaly tárgyalta a szocialista kereskedelemmel össze nem egyezethető jelenségeket, a kereskedelmi etika helyzetét. Ennek kapcsán akcióprogram készült a kínálati helyzet fejlesztésére a kereskedelem kulturáltságának, a vásárlási körülmények javítása, a fogyasztói érdekvédelem biztosítása érdekében. Az akcióprogramot hasznosítás, helyi intézkedés végett kiadták a megyei vállalatoknak, szövetkezeteknek és tanácsoknak. A Nógrád Megyei Tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége idei vizsgálatával győződött meg róla: milyen ered ménnyel.

Nehezen megfogható, bujkáló kérdés az etika. Megsértésének legtárgyiasabb formája, a csúszópénz is titkos, négyszemközti ügylet, s ha elérte célját, ugyan kinek volna érdeke felhánytorgatni ?

Az esetenként vakvágányra tévedő kereskedelmi etikát a közvélemény általában azonosítja a csúszópénzzel, noha ez utóbbi csak kis, ámbár kétségkívül „látványos” része az egésznek. Legalábbis egyenrangú társai ennek az etikai körben az áruvisszatartás, a fogyasztói megkárosítás legkülönfélébb formái, valamint az eladói magatartási, viselkedési szabályok semmibe vétele.

A kereskedelmi etika gyengesége egyenesen arányos az áruhiány' erősödésével. A belkereskedelmi akcióprogram sem kendőzi, hogy a jelenlegi negatív jelenségek zöme a hiányhelyzettel függ össze. Nem kedveznek az etikai helyzet javulásának a kereskedelem munkaerőviszonyai és jövedelmi körülményei sem.

Mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kereskedelmi dolgozók becsületes túlnyomó többsége tehetetlenül vergődik az etika írott és íratlan szabályait megsértő kereskedők miatt kialakult, s kereskedők egész közösségére rossz fényt vető társadalmi megítélés hálójában. Akarnak és tudnak is cselekedni. A boltvezetők és helyettesek példamutatásán, a szocialista brigádok,, kollektívák erején túl a módszerek széles skáláját alkalmazzák —■ hiszen változatos megnyilvánulási formákban lép fel maga a jelenség is.

A salgótarjáni.Centrum Áruházban például intézkedési terv készült az etikailag kifogásolható jelenségek visszaszorítására. Többek közt magába foglalja a változatos fogyasztói igényeknek hű tükröt tartó választék kialakítását, a minőségi követelmények előtérbe helyezését. De elmegy egészen addig is, hogy például a lakástextilosztályon az egyes, keresettebb szövetáruk nagy tételben való eladását megtiltja.

A Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat főként választékbővítő politikával kívánja megelőzni a kereskedelmi etikai szabályok megsértését, a vásárló kiszolgáltatottságát. Kétszáz szállítópartnerrel tart rendszeres kapcsolatot, áruházi csereakciókat szervez, hogy mind a kispénzű, mind a bőségesebb jövedelemmel rendelkező vevő megtalálja a kínálatban a számára érdekeset. A Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat megyén kívüli és a helyi gyártóktól való vásárlásain túl — nagykereskedelmi jogával élve — más megyei vállalatok által határmenti akcióban beszerzett termékeket forgalmaz. Az áfészek többek között a közületi vásárlások kordában tartásával is vigyáznak a lakossági ellátási szint megőrzésére, még azon az áron is, hogy gyakori hiánycikknek számító áruk közületi árusítását megtiltják.

Az összes, áruválaszték bővítésére irányuló iparkodás nem elég — hiszen az etikai helyzet erősödésének csupán egyik feltételét adja. A megye kiskereskedői azonban más szisztémákkal is próbálkoznak, s bizonyára nem eredménytelenül. Ügyelnek a tiszta, áttekinthető ártájékoztatásra — s általában a kiszolgálás technikai feltételeinek javítására. Tavaly például újabb 14 boltban vezették be egyes termékek előre csomagolt árusítását, jelentős összegeket fordítanak a csomagolástechnika javításara. Szélesítették az előrendeléses vásárlás lehetőségét, ma csaknem hatvan üzletben élhetnek ezzel az alkalommal a vásárlók. A házhoz szállítás, a minta utáni értékesítés, az anyagbiztosítási megállapodás, a csütörtöki bevásárlónapok nem csekély módon járulnak hozzá a kereskedelem készségességének erősödéséhez, a vevők rangjának emelkedéséhez.

Az intézkedések, ha lassan is, azért tisztázzák a sorokat. Persze hiába az előjegyzé- ses vásárlás, ha a tartós áruhiány — mint. tavaly a bútor, a híradástechnikai, a háztartási gépek vagy éppen az építőanyagok piacán ezt tapasztaltuk — melegágya a protekciózás terjedésének. A kereskedelmi erkölcstelenség egyik legdurvább formája, a fogyasztói megkárosítás is fel-felüti a fejői — a vásárló tehát inkább, ezt, mint a javulás jeleit érzékeli. Tavaly csaknem kétszáz esetijen büntettek a felügyelők hamis mérés, túl- számolás, árdrágítás miatt.

Csakhogy a felügyelőség néhány szakembere — legyenek bármi szigorúak és következetesek — nem képes kifogni a szelet a vitorlából. Nem ok nélkül hangsúlyozza a belkereskedelmi akcióprogram: a belső ellenőrzések hatékonyságát is javítani kell! Rendszeressé tenni a visszatérő ellenőrzéseket, emelni a belső ellenőrök anyagi megbecsülését. E ponthoz kapcsolódóan sem késtek a helyi intézkedések: az ellenőrzési programok több helyütt kiegészültek, a vizsgálatok egy része kimondottan az etikai helyzetre irányul. A felnőtt dolgozók oktatásában pedig az idei évtől fogva helyet kap az etika is.

N

ehezen megfogható kérdés a kereskedelmi etika — de csak egészében nézve az. Számos összetevője nagyon is konkrét, ■ végül ki ezek által lehet jobbítani az egészet. _

* X&tmw 8a. M.

Hn ellenőrök ellenire

A bátonyterenyei Délia Harisnyagyár Leányvállalatnál huszonöt szocialista brigád dolgozik

Suszternak jó cipője, orvosnak egészsége, tanítónak jól nevelt gyereke — azt tartja a közmondás. — nincsen. Vajon a harisnyakészítőknek van jó harisnyája?

— A miénk állandóan lyukas — nevetett Gáspár Mária, a Budapesti Harisnyagyár bátonyterenyei Délia Harisnyagyárának munkásnőjé. — Talán azért, mert állandóan több tízezer harisnyanadrág vesz körül minket, fel sem tűnik, hogy a lábunkon meg szalad a szem. Így vagyok ezzel én is, főleg, amióta itt dolgozom, mert nem ez az eredeti szakmám.

— Hanem?

— Mátészalkán, a Baromfi- tenyésztő Szakmunkásképző Intézetben végeztem. Szerettem is a foglalkozásom. Kényelmes volt, mert szülőfalumban, Mátraverebélyben, dolgozhattam. A növendékcsirkéket gondoztam egész nyáron át. Sajnos a keltetőt megszüntették és csak idényjellegűén tudták volna biztosítani a munkát. Akkor kerültem a harisnyagyárba,

1972-ben. Ha kíváncsi a munkámra, menjünk körbe, kísérjünk el egy harisnyát az útjára, amíg elkészül — mondta és átmentünk a kötődébe, ahol hatalmas gépeken futottak be a finom neylonszálak. a szerkezet végén pedig kicsúszott az összevarratlan áru.

— Érdekes, hogy minden 'fonál fehér, pedig a holtokban széles a színkínálat.

— Ezeket még befestjük, utána varrják össze az orrát, a legnehezebb feladat előtt A varrás elvégeztével ugyanis az anyag a formázóba kerül.

Nagyon meleg, párás levegőjű terembe léntünk be. F.gy szál vékony köpenyben dolgoztak az asszonyok, de a hőség így is nehezen elviselhető. Hosszú, vaslapokra húzták fel egyenként a harisnyákat utána pedig ráemelték a gá zölőformát.

— Milyen meleg van itt?

— A gép közvetlen közelében 60—70 Celsius-fok. Kész szauna! Csak a hideg vizes medence hiányzik. Ebben a munkafázisban sokszor kell váltani egymást... A harisnyát ezután szárítják, összevarrják a csípőnél és belekerül a betét is.

— Mivel vágják ki a betétrészt?

— Elektromos késsel, egyszerre csaknem százat. A harisnya gyártása a varrással véget ér, innen már a dobo- zolóba viszik. Ha kerül rá valamilyen különleges dísz, természetesen az a csomagolás előtt történik. Szitanyomással készítjük a bokamintát, ez most nagyon kedvelt A legúiabb divatú gyöngyös díszítésű harisnyákat csak Pesten gyártják, ők ragasztják a csillogó strasszokat. Mi

a Budapesten nyílt üzletnek, Pierre Cardinnak készítettünk sok bokamintás terméket.

*»■ Hány harisnyát kell rm-gvarrni egy nap?

— Körülbelül 900—1000 kerül ki egy dolgozó keze alól.

— ön is szakmunkás?

— Igen, 1976-ban kaptam meg a szakmunkás-bizonyítványt, kötőhurkolásról. A gyár szinte minden területén dolgoztam, később meós lettem, majd pedig szuperellenőr.

— Ez mit takar?

— Én vagyok az ellenőrök ellenőre...

— Melyik harisnya tetszik a legjobban az itt gyártottak közül?

— Talán éppen azért, meri itt annyi cifraság készül — matricás, gyöngyös, neccha risnya — én az egyszerű fehér színűt kedvelem.

Vankó Magdolna

Minél többet látni és tapasztalni

Beszélgetés Kunk Grigorij luonouiccsal, Kemerovo város tanácselnökével

Egy héten keresztül tanulmányozza Nógrád megye tanácsi munkáját, az ipar és a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatások helyzetét a távoli testvérmegyénkből, Kemerovóból érkezett delegáció. A szovjetunióbeli küldöttséget Kvak Grigorij Ivanovics mpgyei tanácstag, Kemerovo Város Tanácsának elnöke vezeti, aki korábban pártmunkás, első elnökhelyettes volt. A nógrádi program utolsó előtti napján Pásztón válthattunk vele szót a látogatás tapasztalatairól.

— Első alkalommal vagyok Magyarországon, Nógrád megyében, természetesen alaposan készültem az útra, — mondta Kvak Grigorij Ivanovics —. Arra törekedtem, hogy előzetesen is megismerjem, könyvek segítségével, a klímát, a földrajzot, a lakosságot és a különféle jellemző mutatókat. Igen nagy megelégedéssel tölt el, hogy amit magyar barátainknál láttunk, az felülmúl minden előzetes feltételezést. Épp úgv érvényes ez a budapesti élményekre, mint a nógrádi városok és fnivak szépen kiépített kénére, vagy a csodálatos — engem egy kissé a Kaukázusra emlékeztető —.. természeti környezetre. Az egy hétre igen sűrű programot állítottak ösz- sze a nógrádi elvtársak, de így vált lehetővé, hogy min- nél többet lássunk és tapasztaljunk. Mi pedig azért érkeztünk, hogy a lehető legalaposabban megismerjük az itt folyó munkát, a nógrádi emberek életmódját.

— A delegáció összetétele is azt sejteti, hogy meghatározó volt a nógrádi beszélgetések során a tanácsi munkával kapcsolatos véleménycsere.

— Néhány nappal a magyarországi általános választások után természetesen érdekelt bennünket az új választójogi törvény gyakorlati alkalmazása. Igen nagy figyelmet keltett bennünk a többes jelölés. Mi is úgv véljük, lehetőséget teremt ez arra. hogy a iók közül a legiob- hsk kerülienek a népképviseleti szervekbe. Természetesen azoknak a jelöltednek a „sorsáról” is érdeklődtünk, akik nem kapták meg a többség bizalmát. A mi gyakorlatunkkal összevetve újdonságként hallottunk arról is, hogy a meevei tanács tagjainak esy részét nem közvetlenül választják, hanem úgynevezett delegált tanácstagok. Nálunk a helyi, a köztársasági és a legfelsőbb tanácsi küldöttnek is saját választókerülete van, ahonnan feladatokat kap, s amelyek végrehajtásáról be kell számolnia.

— Visszaemlékezve egy hét eleji, hasonló témában lezajlott beszélgetésre, a tanácstagok és képviselők megbízatási rendszerével kapcsolatban nógrádi és kemerovói azonosságokról esett szó.

— Igen, a tapasztalatcsere

végett tudakoltuk, hogyan és milyen feladatokat kapnak a képviselők, milyen a számonkérés. A véleménycsere arra vall, hogy itt és Kemerovó- ban hasonló a gyakorlat. Nálunk például március 6-án tartotta alakuló ülését a városi tanács, előtte három hónapon keresztül dolgoztunk a lakosság felvetésein, észrevételein. A legfontosabbakat megerősítette a tanács alakuló ülése, a végrehajtásról pedig visszatérően beszámolunk.

— S milyen főbb feladatokat határozott meg Kemerovo Város Tanácsa?

— Az alapvető kérdés a kommunális létesítmények munkájának, színvonalának emelése. Többek között a hő- és a vízszolgáltatás javítása, a város fenntartása. Fontos feladatunk a lakásépítés. Nésv- ezerötszáz lakás épül évente, de ez is kevés, a mi feladatunk a tempó fokozása. Munkánkat egyébként alapvetően meghatározza a Szovjetunió kormányának egyik speciális, csak Kemerovo megyére hozott határozata, amely a nem termelő beruházások fokozását írta elő. A tanácsok részéről ez nagy figyelmet kíván, széles körű lakásépítés, iskola-, óvoda- és kórházépítés szükséges. A tanácstagok a választóktól sok-sok javaslatot kaptak, ezt kell majd realizálni az 1985—90 közötti program során. Az ezzel összefüggő feladatokat vitatta meg elutazásunk előtt a városi tanács június 6-i ülése is. A tanácstagoknak végig ezért kell majd dolgozni, bár most, a program elején, megkülönböztetett figyelmet kíván a munka. Egyszerűen azért, mert most alapozhatjuk meg az elkövetkezendő éveket is.

— Kemerovo és Nógrád együttműködésének régi hagyományai vannak. Hallhatnánk-e a tapasztalatcsere hasznáról egy gyakorlati példát?

— Magyarországi utazásom

előtt három héttel elmentem abba a kemerovói szovhozba, ahol kölcsönvett nógrádi tervek alapján épülnek a házak. Tíz tömb készült el eddig, kíváncsi voltam az emberek véleményére: miként vélekednek az épületekről azok,

akik benne élnek. Nagyon pozitívan értékelték a házak, a tervek minőségét, bár egy változtatást végre kellett hajtani. Az épületek falai kétszer olyan vastagok, mint

Nógrádban. De ennek így kell lennie, az elmúlt évben mínusz ötven fokra is lehűlt Kemerovóban a hőmérséklet.

— A mostani program során nagy figyelmet szenteltek a kereskedelemnek, a szolgáltatásnak, az ezzel összefüggő munkának és beruházásoknak.

— Nagyon sok üzletben jártam, s a belső kialakításban felfigyeltem néhány érdekes elemre. Azt hiszem, érdemes lesz ezeket ügvancsak kölcsönvenni, Kemerovóban megvalósítani. S ha a magvar elvtársaink maid nálunk járnak. akkor megmutatjuk: ho- gvan sikerült végrehajtani a tapasztalatcsere hasznát. —. mondotta befejezésül. Kvak Grigorij Ivanovics, Kpmerovo Város Tanácsának elnöke

K. G.

Korszerű tárolók az új termés fogadására

A MÉM-től kapott tájékoztatás szerint jó ütemben halad a gabonatárolók építése. Az idén eddig megközelítőén 250 ezer tonna termény biztonságos elhelyezésére épültek új raktárak, ez az 1985- re tervezett mennyiség fele. Sokfelé felújították, kibővítették a már elavult, régi tárolókat. Ily módon az aratás megindulásakor a korábbiaknál kedvezőbb körülmények között fogadhatják az üzemek az új kalászos gabonát, a többi között Békés. Hajdú- Bihar, Szolnok, Fejér és Somogy megyében. Jelenleg is szerte az országban dolgoznak az építőbrigádok újabb tárolócsarnokok, fémsilók szerkezetein; ezek az új épületek a kukorica fogadására készülnek el.

Mint ismeretes, az intenzív gabonatermesztés nyomán a termésátlagok örvendetesen emelkedtek, ám a többlet- mennyiség megfelelő tárolására a kapacitás szűkösnek bi- 'onvult. Az aránytalanság csök- '■eötösére a pro-ram —. amely 150 termelőüzemet, vállalatot érint — összesen 1.1 millió tonna termény korszerű tárolását lehetővé tevő kapacitásbővítést ír elő 1986. közepéig. Tavaly ennek megfelelően 250 ezer tonnányi termés elhelyezését valósították meg, s az idei építkezések eredményeként tovább csökkenhet a kényszertárolt búza, kukorica aránya. Az új raktárak építési helyének megválasztását gondos elemzőmunka, tudományos analízis, számítógépes optimalizálás előzte meg. Figyelembe vették egyebek mellett a szállítási távolságot, a körzetben megtermelhető gabona meny- nyiségét és az építési költségeket. Mindez együttesen hoz. zájárul a gabonatermesztés gazdaságosságának növeléséhez.

Az új és a rekonstrukcióba bevont tárolókat korszerű műszaki berendezésekkel szerelték fel. Egy részüknél például a hagyományos szállítás helyett a legkorszerűbb technikát. pneumatikus berende-. zést alkalmaznak, amely mint egy óriás porszívó, beszippantja a tároló elé ömlesztett gabonaszemeket. Ezzel gyorsabb a munka, kevesebb

kézierőt igényel az anyagmozgatás, és az energiaköltsé ek is mérséklődnek. Sok helyen a régi raktárakat, szellőző- berendezésekkel látták el a termény minőségének megóvására, máshol a szellőztető levegőt egyúttal hűtik is. Ennek előnye, hogy nagyobb víztartalom mellett ' is hosz- szabb ideig, jó minőségben, penészmentesen tartható a szem, amellett, hogy a szárítás költségeinek egy része is megtakarítható.

A program részeként még az idén a növényolajipar vállalatai is hozzálátnak összesen 60 ezer tonna napraforgó befogadására alkalmas, korszerű raktár építéséhez. A tárolásra kényes napraforgó egy részét eddig — nem lévén elég raktár — kényszerűségből a gabonatárolókban helyezték el, amivel lényegében e másik fontos termény megfelelő tárolásának feltételei csökkentek. Most viszont a napraforgóraktár-tér bővítésével újabb kapacitás szabadul fel a gabonának.

(MTI)

NÓGRÁD - 1985. június 22., szombat 3