Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-21 / 144. szám

Technikus, közaozdász, mérnök Kliff ALÓ PROFILOK B&m SDCO-B0SI. Technikus, közgazdász, mér­nök. ' Az ipari, a gazdasági termelés folyamatának fon­tos láncszemei. Munkájuk minősége, hatékonysága dön­tő fontosságú lehel bármilyen gazdálkodó egység mindenna­pos tevékenységében. Jót, s jól. Ez az elv ve­zérli azt a három szakembert is. akik múlt évi munkájuk alapján a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben a ..Kiváló technikus”, a „Kiváló köz­gazdász”, és a ,,1-CiváIó mér­nök” címet érdemelték ki. A technikusok között első Gvuris Tibor, a közgazdászok között második Nagy Károlv- ne, valamint a mérnökök kö­zött harmadik he'yezett Skra- bak Péter profilját villant­juk fel. * f . Gyuris Tibor a kine­vezése óta eltelt 3 évben si­keresen bizonyította, hogy ki­magasló színvonalon képes eleget tenni a napi .munka­végzés során megoldásra vá­ró feladatoknak. Munkájá­val nagyban segítette a vál­lalat termelési célkitűzései­nek teljesítését, mind a ter­melést gátló akadályok elhá­rításában, mind az optomális termelésszervezési törekvé­sek megvalósításában...” — ol­vashatjuk a termelési főmér­nökség párt- és társadalmi vezetésének a vállalati ver­senyirodára küldött jelentésé­ből. Tulajdonképpen olyan titkot „sértettünk” meg ezzel, amely senki számára nem ti­tok, aki ismeri az energikus, sporthasonlattal élve, „robba­nékony” fődiszpécsert. — Valójában van-e titka, vagy mi a technikája egy ré­gi, tapasztalt technikusnak? — Szerintem is az iskola csak általános tudnivalókkal bocsát útra. Ezekből az alapinformációkból kell ki­választani mindazt, ami az adott munkaterületre alkal­mazható, Huszonkilenc éve dolgozom a gyárban és 1967- től vagyok technikus. Ez idő alatt alaposan megismerhet­tem a gyárat, a termelés szerkezeti elemeit. Kovácso­lógyári karbantartó lakatos­ként kezdtem, majd 12 évig vo.ltam művezető különböző területeken. Az üzemfenn­tartásnál eltöltött időszak a karbantartás operatív oldalai­ra tanított meg. Jelenlegi munkahelyemen a termetes szervezési problémái jelent­keznek elsődlegesen. Az el­mondottak. a különböző mun­katerületek közt vont párhu­zamok megértése, tisztánlátá­sa mind hozzájárulnak egv- egy gyors döntés előkészíté­séhez. — Milyen döntési joggal rendelkezik a vállalati i'ődisz- pecser? — A vállalati diszpécser­szolgálat feladata, hogy a ter­melésben jelentkező feszült­ségpontokat feloldja, a kü­lönböző* határesetekben dönt­sön. Az én megbízatásofn az áttekintés, a koordinálás. A döntési jogot inkább úgy fo­galmaznám át. hogy gyorsíta­ni kell az információáramlást és a reagálást. Természete­sen előfordul, az is, hogy .,rá kell szólni”- az emberekre. Épp ezért jobban szeretek ér­vekkel dolgozni. — Függnek-e a globális vál­lalati eredmények a techni­kustól? — Feltétlenül. Ez a szak­képzettség, bárhol is lássa el valaki, a színvonalat, a ter­melést mindenképp pozitív irányban mozditja elő. Eh­hez kell a szakma szeretete, a képzettség, de legalább olyan fontos a gyakorlat so­rán megszerzett tapasztalat. * „Közgazdászról jót vagy semmit” — hallottam egy közgazdától, — majd így foly­tatta: „Hagyjatok minket nyugton dolgozni”. Tanácsát nem fogadtam meg, de most valóban jókat vethetek papírra egyikükről, Nagy Károlynéról. a jkovácso- lógyár szárnvitelvezetöjéről. — A jelenlegi sokat emle­getett nehéz gazdasági hely­zetben a gondok, a közgon­dok - megoldásában gyakran emlegetik a közgazdászokat. Egy kiváló közgazdász szerint, mennyiben részesei és mennyi­ben felelősei a közgazdászok napjaink gazdasági problémái megoldásának? • — Nem helyes csupán a közgazdász feladatának te­kinteni a gondok orvoslását. Ezt nem a mundér védelmé­ben állítom, de közgondokról lévén szó, a megoldás is kö­zös kell, hogy legyen. Min­dig összetetten illdomos vizs­gálni -feladatainkat, mert, ami közgazdasági témakör, annak van műszaki vonzat-a is, és ez fordítva szintén helytálló. Fontosnak tartom, hogy ne csak beszéljünk a végrehaj­tásról, hanem cselekedjünk. Növelni kéne az ellenőrzősze­rep jelentőségét, hatékonyab­bá tenni a koordinálást. Itt van például a termelési fel­tételek biztosítása. Hadako­zunk anyagért, gépért, em­berért,. aztán, ha végre min­den együtt van, kiderül, hogy nincs rendelés. — Vannak-e olyan gondo­latai, elképzelései, melyeket most először, a sajtóval is megosztana? — Meggyőződésem, de ez már az előző kérdésre adott válaszomban is benne volt, hogy mindazt, ami rajtunk múlik lehet jobban csinálni. Pillanatnyilag az én elképze­lésem a pontosabb informáci­ók szolgáltatása a gazdasági vezetés számára. Nagy Károlyné, elképzelé­seit húzza alá a gyárrészlegi véleményezés: „...az új fel­adatok megoldásában kezde­ményező. A hideg- és félmelegalakítás terén kidolgozta hatáskörén túl »a költségek ' elkülöníté­si rendszerét« és »az elkülö­nült. részleg önköltségszámí­tási szabályzatát...«”. * Rövid gyári életrajza a kö­vetkező: szakképzettsége gé­pészmérnök? 1963-tól dolgozik az SKÜ-ben. Technikusként kezdte, majd két évig rúdva- si művezetőként tevékenyke­dett, 1969-től a központi tech­nológián töltött be technoló­gusbeosztást, majd 1978-tól 1984-ig az üzemfejlesztés osz­tály vezető jé volt, tavalytól pe­dig a huzalműi technológia csoportvezetője. Ha azt mondom, hogy mindez Skrabák Péter, keve­set érzékeltetek, mert 22 év ipari tevékenységét egy em­bernél lehetetlen pár monda­tos keretbe tömöríteni. — Miként tevékenykedhet nálunk jól az ipar mérnöke? — Nem szabad elszakadni a gepek, a munka fázisainak a közelségétől. Aki napra­készen és hatékonyan akarja ellátni feladatát, feltétlenül ismernie kell a munka rend­szerébe vitt lehetőségeket. — És ami esetleg hiányzik ebből a rendszerből? — Ott segít a gyakorlat, a hosszú évek alatt megszer­zett szakértelem, amit sok esetben úgy mondunk, újítás. — Említene erre példát? — Bronz fokozatot jelentő újításaim egyike, amit tár­sakkal együtt készítettem, a rúdvasi kötegelés módosítása, amely növelte a termelékeny­séget es csökkentette' a nehéz fizikai munka velejáróit. — Volt olyan terve, amit nem sikerült keresztülvinnie? — Kinek nem volt? — kér­dez vissza mosolyogva Skra- bák Péter. Gondolom, ez nemcsak raj­ta múlott, s ezt onnan tu­dom, hogy a huzalműi gyár- részlegnél található több száz technológia kiváló ismerő­jének a nevéhez fűződik a közelmúlt időszakának olyan tevékenysége, mint a kísérle­ti gyártás lefolytatása belövő­szegekhez, exportszeg-csoma- golás -.új megoldásának ki­dolgozása, valamint a rúd­vasi vékonysori darabológé­pek beüzemelése. Benkő Mihály istteás Iíb'veí! csslet® BalassapiMon Sorozatos intézkedésekkel — feltételek Javításéval Elvétve megyénkben is akadnak olyan gazdasági ve­zetők, akik a feladatok számonkérésekor még mindig a hosszan tartó és hideg tél okozta termelési elmaradásra hi­vatkoznak, holott április és május bőven és sokféle lehe­tőséget nyújtott a részben objektív okok miatt bekövet­kezett lemaradás eltüntetésére. De csak ott, ahol, akár csak eddig, úgy most is, a feltételek megteremtésére, a megnövekedett tennivalókra, azok következetes végrehaj­tására, és a célhoz vezető előnyös ösztönzés kialakítására összpontosították az erőfeszítéseket, a termelés és gazdál- ködás követelményeivel való megbirkózást. E gondolatok jegyében kértünk az eddig végzett munkáról információ­kat három balassagyarmati gyárból. Új víztisztítók Sorozatgyártásra alkalmas új típusú laboratóriumi ion­cserélő berendezést állítottak elő az Április 4. Gépipari Mű­vek Nagykanizsai Hidroplasz- tik Leányvállalatánál. A ké­szülék ott hasznosítható jól, ahol kisebb mennyiségű, de jó minőségű desztillált vízre van szükség. A teljes sótlaní- tást elvégző bferendezés órán­ként 80—150 liter víz kezelé­sére képes. Legfontosabb al­katrésze, az ioncserélő gyanta a helyszínen regenerálható, ezt a műveletet használója el­végezheti. A nagykanizsai vál­lalat másik új készüléke a zsíros, olajos szennyvizek ipa­ri újrafelhasználását teszi le­hetővé. Az ultraszűrő elne­vezésű berendezés az erősen szennyezett folyadékot olyan mértékben regenerálja, hogy újból' használható a termelési folyamatban. Készülékeik iránt a hazai vállalatok mellett már külföl­di cégek is érdeklődnek. Kamilla a papiÉszáilian Hazánk legnagyobb fű­szerpaprika-termelő gazdasá­ga. a Szegedi Üj Élet Tsz holt­idényben is kihasználja papri­kaszárító üzemének nagy értékű berendezéseit. Megál­lapodást kötött egy országos hatáskörű gyógynövény-felvá­sárló vállalattal, ,s ennek ér­telmében naponta 30—40 ton­na nyers kamillát szárítanak meg a paprikaszikkasztó be­rendezésekkel. Általában há­rom műszakban dolgoznak, mert az idén a bőséges csapa­déktól áztatott alföldi szikes pusztákon sok kamilla ter­mett. A jövőben egyébként a közös gazdaság is berendezke­dik a kamilla kultúrában tör­ténő termelésére, A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál a hideg tél miatt szükség volt átmeneti kényszerpihenőre. Részben a szén gyenge minősége miatt, mert nem tudtak megfelelő hőmérsékletet biztosítani a folyamatos munkához, más­részt, amely a nagyobbik gon­dot s az ebből fakadó terme­léskiesést okozott az, hogy a Székesfehérvári Könnyűfém­műből késve, illetve nem kompletten kapták meg a szükséges anyagokat, az ener­giakorlátozások miatt. A gyár gazdasági vezetői, a párt-, a szakszervezet, a KISZ-vezetéssel és a dolgo­zókkal tanácskozva úgy dön­töttek, hogy olyan intézkedé­seket tesznek, melynek ered'- ményeként június 30-ra egye­nesbe jönnek, illetve teljesí­tik első féléves termelési ter­vüket. Ennek érdekében 17 korábban másutt tevékenyke­dő dolgozót; irodából, tmk- ból, eloxálóból, szállítástól, portáról — május közepétől a termelőterületekre csopor­tosították át. Az új munkakörben dolgo­zók mindegyike megkapta az előző időszakban elért átlag­fizetését, emellett külön anya­gi elismerésben részesültek és részesülnek. Az intézkedés eredményeként a jelenlegi számítások azzal biztatnak, hogy az első hat hónapra tervezett 220 millió forint értékű termelési értéktervet teljesítik, illetve némi túltel­jesítésben reménykednek. Az exportnál, a szerződéses kö­telezettségeiknek eleget tesz­nek. Az Ipoly Bútorgyárban is megérezték a hideg telet az év első két hónapjában. A gyenge eredmények után a gyár kollektívája fokozatosan lendületbe jött, • s ma már ar­ról tájékoztatnak az előzetes számok, hogy az első fél év­re tervezett 112,5 millió fo­rint termelési értéktervüket, valamint a 110 millió forintot képviselő árbevételi előirány­zatukat teljesítik, a nyereség- terv időarányos , túlteljesítése, mellett, amennyiben a szállí­tásnak is eleget tesznek. A feladatokat a tervezett 330 fős állomápyi létszám he­lyett 314 fővel oldották meg, amelyből 245 a fizikai dolgo­zó. A bevezetőben említett ár­bevételben jelentős részt kép­visel a szocialista export, Len- gyelorszába 14—15. millió fo­rint értékben szállítottak bú­torokat. Dollárexportjuk 260 ezer forintra tehető. Anyag­ellátási gondjaik nincsenek, a termékekhez szükséges tőkés- import biztosítása viszont igen komoly gondot okoz. Az első hat hónapban a már ismert és keresett ter­mékek gyártásával foglalkoz­tak, azok kerültek a piacra, így a Nógrád III—IV—V. szekrénysorok. Elég jól megy a piacon az Éden névre hall­gató bútor, a Columbia szek­rénysort pedig saját bemutató- termükben árusítják. Az előb­bieken kívül a MÁV-nak irodaberendezéseket gyártot­tak. A Magyar Kábel Müvek balassagyarmati gyárában a tél nem okozott behozhatat­lan hátrányt a termelésben. A gyarmati kollektíva inkább az alapanyag-szállítóknál je­lentkező gondokat érezte meg átmenetileg. Ennek ellenére az időben megtett intézkedések eredményeként az első fél­éves programjukat teljesítik, amely 'meghaladja az egymil- liárd forintot. Egyébként ezt az összeget szerdára virradó­ra már elérték. A korábban ismertetett cél­ravezető intézkedések mellett májusban tovább javították a termelés feltételeit, amélynek eredményeként szép sikereket értek el: 15 százalékkal ter­meltek többet mint amennyit júniusra terveztek. Az ered­ményekben része van a válla­lati gazdasági munkaközössé­geknek is. A kooperációs tevékenysé­güket kivéve, termelési prog­ramjuk 40 millióval haladja meg az előzetes számítások szerint, az év elején kialakí­tott programot. Kibontakozó eredmények a tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az év első felében tovább javultak az eredmények. A hatékony mun­kának köszönhetöen a tervezett 560 millió forintos terme­lési érték helyett — várhatóan -r- 574 millió forintot tel­jesítenek, ehhez öt százalékkal nagyobb nyereség csatla­kozik az év első hat hónapjában. A hidegüzemi gyáregység féléves terve megközelítően 10 millió forinttal lesz több a vártnál, mintegy 507 millió fo­rint értéket produkálnak. Minden termékükből többet ké­szítettek: elektromos, gáz- és hagyományos tüzelésű ké­szülékeikből az exportszállítások is növekedtek. A határa­inkon túli értékesítésből 12,2 millió forintot realizálnak. Szigorú minőségi követelményeknek tesznek eleget a ter­mékek vizsgálatánál. Az úgynevezett vevőszemes átvétel során kiszűrik a legkisebb hibákat is. Ugyanis a meósok a fogyasztó szemével ellenőrzik a készülékeket. Ennek kö­vetkeztében jelentősen visszaszorultak a reklamációk, s valószínűleg a szállítás során keletkeznek a meghibásodá­sok. — képek: kulcsár— NÓGRÁD — 1985, június 21., péntek 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents