Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

Ilyen rég nem volt Szügyben — megfordítva ? Nógrádi könyvespolc Madách Imre-dokumenfumok a Nógrád Megyei Levéltárban Vonzás * térképre nézünk, szin­te Balassagyarmat perem köz­ségének látjuk Szügyöt. Az alig néhány kilométeres tá­volság, az innen kijáró dol­gozók nagy száma ezt sugall­ja. De Szügy a város árnyéká­ban megbúvó kis település. Hogyan jelentkezik ez a köz­ség kultúrájában, művelődé­sében ? Erre keresve választ a város felöl közelitettem, azaz a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatónőjét, dr. Kecskeméthy Gyulánét kerestem meg, A magyairnándori ház élén töl­tött gazdag, tartalmas eszten­dők után került a városba, jól ismeri mindkét oldalt, — Meglepő talán, amit mon­dok: szinte egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy Szügv a mi kulturális vonzás­körzetünkbe tartozik. Sőt! . — Ezt nem értem... — Pedig egyszerű a magya­rázat: Balassagyarmat kultu­rális ellátottságának lehetősé­gei nem jobbak, mint a szü­gyi... Természetesen vannak a művelődési központon kívül olyan intézmények, melyek pluszt adhatnak — a múze­um. a zeneiskola, a galéria ki­állításai —, de a művelődés egészében csak kis részűik van, kevesek érdeklődését elégítik ki. A mi „nagytermünk” 150 főt fogad be. Szügyben 300 ember is elfér, így előadóes­tekre. színházi’ jellegű progra­mokra nem járnak be hoz­zánk. Ami mégis a város vonzása: a nyári szabadtéri rendezvények, a zeneiskola koncertje és néhány kurió- zumszámba menő program, mint a História baráti kör «tjei, a magyar nyelv hete előadásai. Ezekre meghívjuk az ottani érdeklődőket, akik főleg a pedagógusok köréből kerülnek ki. Hogyan látja a kérdést a község népművelője, Marczin- kó János? Mér több mint egy évtizede itt él. „gyökeret eresztett”, azaz pedagógus fe­leségével itt építkeztek, Szügyben akartak otthon len­A művelődési háziban nem találom — bár az utcán egy fiatalasszony felvilágosít: dél­előtt éppen az óvodásoknak tartott foglalkozást. Több he­lyen keresem. Bement a vá­rosba — mondják —, mert éppen egy speciális közokta­tási tanfolyamra jelentkezik. A „körözés” így sikerül vég­re valahára. Egy kissé meglepő mondat­tal kezdi a beszélgetést^ az energikus, határozott fiatal­ember. — Van egy fordított von­zás — sokan járnak ki Ba­lassagyarmatról hozzánk. Bizonyára, kétkedést lét az arcomon, mert mosolyogva bólingat: igen jól hallottam, gyarmatiak jönnek Szügybe. — Több olyan rendezvé­nyünk van, amire mi vonz- zuk a városi alkat. Természete­sen első helyen a szórakozta­tó formák állnak: pótszilvesz­ter, farsang, Erzsébet-bál és hasonlóak. Arra törekszünk, hogy komplexen' csináljuk ezeket: műsor is van, zene, tánc, szórakozás, felszolgálás. — Egyfajta műsoros vacso­rák ezek? — Ügy is mondhatjuk, bár ételt nem mi adunk, „batyus- bál” ez, az ennivalót minden­ki maga hozza, mi italt szol­gálunk föl, a műsort, a talp­aié valót adjuk. — Sokan vitatják a sze­szesital-fogyasztás engedé­lyezését a művelődési házak­ban. Nem volt ebből problé­májuk ? — Elég régóta itt vagyok, nálunk még sosem volt zűr, botrányokozás. Az emberek megszokták, megszerették eze­ket az esteket, kulturáltan vi­selkednek. Jól, normálisan akarnak szórakozni, kikapcso­lódni —, ha valaki randalí­rozni kezdene, biztosan rá­szólnának a többiek. — Ezeken az estéken a leg- fiatalabbakon kívül minden korosztály részt vesz. A fi­ataloknak, a tiniknek mit kí­nálnak? — Elsősorban diszkóikat — a közönség 60 százaléka ba­lassagyarmati, jönnek a kör­nyező településekről is. Ami még sokakat vonz: a buda­pesti színházi kirándulások lehetősége. — Minderről hogyan érte­sülnek Szügyön kívül? Magától értődőén mondja: Hallják... — szóval, szájról szájra terjed, hiszen a helyi téeszben is sokan dolgoznák balassagyarmati lakosok,, kü­lönösen a szakemberek kö­zött. Ami a háttere mindennek: az a pezsgő élet, amit az utóbbi években sikerült ki­alakítani Marezinkó Jánosnak. És nem hagyták egyedül eb­ben: a tanácsi vezetés támo­gatja. a lakosság minden ré­teséből vannak segítői. A ház bővítéséhez (vizesblokk kiala­kítása, szakköri helyiség, rak­tár. iroda létrehozása) fél­milliót kaptak, és csaknem 800 ezer forintnyi társadalmi munkával a lakosok is bizo­nyították lelkesedésüket a mű­velődés ügye iránt. Közösség­teremtő, megtartó erő a kul­túra — ezt igazolja az a rend­kívüli eset is, hogy húszfős színjátszó csoport jött létre, melyben 15—55 év között di­ák, pedagógus, orvos, tanács­titkár, vasutas egyaránt sze­repel. És a többi csoport: az ifjúmunkáskórus' a nyugdíjas- és ifjúsági klub. az iskolások klubja, fotó-, nópitánc-, furu- lyá- nemzetiségi nyelvklub — és zongoraszakkör, szlovák mind összefog embereket, a közös érdeklődésre, a valósá­gos művelődési igényre épít­ve. „Ha azt mondjuk: gazda­gítani akarjuk a közművelő­dést, ha ezeket közművelődési formáknak nevezzük, sokan talán elijednének” — fogal­mazza meg a népművelő. Jó lenne, ha mind több he­lyen jönnének rá erre, mi­ként lehet úgy csinálni, hogy a művelődést szórakozásnak érezzék az emberek, hogy ne csak közönséget, de közössé­get fogadjon be a művelődési ház! G. Kiss Magdolna Űjabb vaskos dokumentum- gyűjteménnyel gazdagodott a Madách-irodalom. Az Ada­tok és források a Nógrád Me­gyei Levéltárból sorozat tizen­harmadik köteteként napvilá­got látott Salgótarjánban a Leblancné Kelemen Mária ál­tal összeállított Madách Im- re-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban című mű. A kötetet a Nógrád Megyei Levéltár adta ki, a sorozat- szerkesztő A. Varga László. Amint azt Leblancné Ke­lemen Mária a kötet bevezető­jében részletesen kifejti, az újabb dokumentumkiadvány távolról sem előzmény nélküli, a korábbiakban maga a szer­ző is közreadott már hasonló gyűjteményt, s más — a Ma- dách-kutatás szempontjából jelentős — publikációk is nap­világot láttak, amelyek rész­letezésére itt nem térünk ki. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy például a Krizsán László által is emlegetett „Tragédia­kutatás” helyett, amely az el­múlt jó évtizedet leszámítva hazánkban folyt, mind reáli­sabb kép alakuljon ki magá­ról Madách Imréről, az em­berről, a politikusról, a köz­élet korabeli aktív szereplőjé­ről. Hogy mennyire szükség van erre. bizonyítja az a még napjainkban is a közvélemény nagy részében élő kép, amely szerint Madách Imre a világ­tól elzárkózó, beteges ne­mes úr lett volna, jóllehet a dokumentumok ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják. Ter­mészetesen, mint fninden ko­rábban rögzült szemlélet meg­változtatása, a teljesebb — s főként reálisabb — Madách- portré kialakítása is hosszabb folyamat eredménye lehet, amelynek megalapozója a kor­szerű elveken nyugvó tudomá­nyos kutatás. Rendkívül ör­vendetes. hogy a Madách-ku- tatás már hosszabb idő óta ilyen szellemben folyik ha­zánkban, s ezzel összhangban van, illetve ennek szerves ré­sze a helyi nógrádi kutatás is. A jelen dokumentumkötet bevezetője az előzményekről szólva többi között utal a kö­vetkezőkre: „A Halász Gábor által közreadott Madách összes műveiben, a Stand Géza két­kötetes levelezésgyűjteményé­ben, a Krizsán - László-féle dokumentumkötetben találha­tó iratok, levelek, okmányok stb. utalásait teszi »mintegy gazdasági háttérrajzként« ér­telmezhetővé. a Madách csa­lád gazdasági helyzetét, tár­sadalmi életének sok vonat­kozását világosabbá Kerényi Ferencnek a Madách család osztály egyezségéről készült ta­nulmánya. .. Szabad György nagymonográfiájának, Lukács Lajos könyvének. Nógrád me­gye története I—II. kötetének vonatkozásai, Kerényi Fe­renc, Győrffy Miklós, Kama­rás Béla, Praznovszky Mihály, Horváth István és mások ta­nulmányainak adalékai mind­mind közvetlen vagy közve­tett forrásai, eredményei az újabb kutatásnak. Mozgatóru­gói annak a gondolatnak, hogy ha már a Madách kriti­kai kiadás megjelentetésére a közeljövőben nem kerülhet sor — legalább egy szőkébb terü­letén, a Nógrád Megyei Le­véltárban fellelhető Madách családra vonatkozó újabb ku­tatások utalásszerű összege­zésével törekedjünk az eddi­gi ismeretek tömörítésére, "a valóságban élt« Madách Im­rének — a dokumentumok tükrében történő — bemuta­tására.” Az 1.983-as esztendő, Madách Imre születésének 160., Az em­ber tragédiája színrevitelé- nek 100. évfordulója újabb ösztönzést adott a Madách-ku- tatásoknak, amelyek kézben tartójának éppen Nógrád me­gyét javasolta Kerényi Ferenc és Krizsán László. Á Leb­lancné Kelemen Mária által igen nagy szakmai gonddal összeállított kitűnő dokumen­tumgyűjtemény az újabb ku­tatási eredményeket közre­adó kötetedhez tartozik. Autentikus szakmai vélemény szerint, ha elképzelnénk egy Madách összkritikai kiadást, amely mintegy tíz-tizenkét kö­tet lehetne, akkor ez a doku­mentumgyűjtemény szervesen beilleszthető lenne az elkép­zelt sorozatba. A gyűjtemény egyrészt olyan 'alapdokumen­tumokat tartalmaz, amelyek a Nógrád Megyei Levéltárban találhatók, s jelentős részben a költő közéleti tevékenysé­gére vonatkoznak, másrészt olyan jegyzetapparátus teszi teljessé, amely alapos szöveg­magyarázatként is olvasható. A több mint 43 íves kötet három fő részére tagolódik. A Dokumentumok első részében a Madách családra vonatkozó dokurnen tu mok találh a f ók 1816-tól 1834-ig. idős Madách Imre haláláig. A második fő rész 90 százalékban Madách Imre közéleti szerepével fog­lalkozik, illetve az ezzel ösz­Három napig tartott a di- ákjuniális Salgótarjánban. Pénteken az újonnan meg­választott diáktanács elnöke — Szalay Edit, a közgaz­dasági szakközépiskola má­sodikos tanulója — vette át a város kulcsát. Szombat délelőtt vetél­kedő volt a középiskolások­nak. A versenyt a KÖSZI csapata nyerte, amely a köz- gazdasági szakközépiskola és az ipari szakmunkásképző intézet tanulóiból állt. A Zó- j a-ligetben ebédre bogrács- gulyást szolgáltak föl a ven­déglátóipari szakmunkásta­nulók. Utána a kulturális programok következtek a li­get színpadán, ahol fellépett a Westergom együttes, Máth szeíüggő okmány- és doku­mentumanyagot tartalmazza. * itt olvashatunk többi között a család 1848 utáni birtokpe­reiről. Az összeállítás harma­dik része a Madách Imre utó­élete alcímet kapta. Itt azon­ban a kötet lektorával, Ke­rényi Ferenccel egyetértésben a szerző erőteljes időhatárt húzott, ellenkező esetben föl - borulhatott volna a kötet jól kialakított szerkezeti ará­nya. továbbá ez a téma olyan gazdag, hogy újabb tanulmány anyaga lehet. Ezért a költő halála utáni időből csupán azt a pár dokumentumot mutat­ják be, amelyek eredete 1864. előttre nyúlik vissza, illetve a kötet gondolatköréhez a leg­szervesebben illeszkednek. A gyűjtemény mintegy hat­van százalékban korábban meg nem jelent dokumentu­mokat, mutat be. Értéke első­sorban tudományos szempont­ból jelentős. Ezen túl ha­szonnal forgathatják a hely- történeti kutatók, a közép- cs felsőfokú iskolák diákjai, hall­gatói, a tanárok és természe­tesen mindenki, akit Madách Imre élete és munkássága mélyebben érdekel. Ez utóbbi­ra azért is szükség van. mert hiszen — amint arról cik­künk elején már említést tet­tünk — a Madách Imréről, az emberről közvéleményünk egy részében élő kép nem fe­lei meg a valóságnak, a hite­les Madách-portré elméivíté- seben még további teendőink vannak. A kötet e régi adós­ságból sokat törleszt Róbert pantomimes, bemu­tatót tartott az öblösüveg­gyár karateklubja. Szerepelt m : a Tempress együttes és Nagy Bandó András is. Vasárnap reggel kilenckor kezdődött meg a főtéren a városismereti vetélkedő. Fod- rászati szalonban készítették fel a leendő haj művészek di­ákszépségversenyre modell­jeiket, eközben a Heb Dajör együttes szórakoztatta a kö­zönséget. Délután kirakodó- vásárra, számítógépklubra és breakbemutatóra került a sor. Utána az országos di­áknapok Nógrád megyei műsorát láthatta a közönség a József Attila Városi-Me­gyei Művelődési Központ színháztermében. ni. Munka és művelődés Felhívás a szocialista brigádoknak Már csak három nap áll rendelkezésre, hogy azok a szocialista munka- és ifjúsági­brigádok, amelyek még részt kívánnak ven­ni a munka és művelődés mozgalom idei fordulóján, megtegyék a jelentkezéseiket. A Nógrád Megyei Tanács, az SZMT. a Ha­zafias Népfront, valamint a KISZ Nógrád megyei bizottsága által meghirdetett akció célja olyan közművelődési programok ki­alakítása, amelyek a bridádok folyamatos, rendszeres, változatos művelődését szolgál­ják. A hirdetmény különösen három terület­re hívja fel a munkahelyi kollektívák fi­gyelmét. Együtt a családdal címmel olyan kulturális vállalások megtételét ösztönzi, amelyek a családok együttes művelődését, szabad idő eltöltési formáit segíti. A társa­dalmi munkafelhíváson belül pedig a lakó­helyi környezet alakítását, esztétikusabbá tételét serkentik. Mint megfogalmazzák: lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá olyan környezet megteremtéséhez, melyben a brigádok szívesebben dolgoznának, élné­nek. Harmadik hangsúlyos területe a mun­ka és művelődés mozgalomnak az önműve­lési formák fokozottabb ösztönzése. A meg­hirdető szervek javaslata: az azonos érdek­lődésű brigádtagok alakítsanak önművelő köröket, szerezzenek meg az általuk válasz­tott témakörben egy év alatt annyi ismere­tet, amennyit önmaguk által szükségesnek és megvalósíthatónak ítélnek. Vegyék ehhez igénybe — egyénileg is — a közművelődési intézmények által felkínált lehetőségeket! A mozgalom módszertani központja a Jó- szef Attila Városi-Megyei Művelődési Köz­pont. A lebonyolításban nagy segítséget ad­nak azok a közművelődési, tudományos és sportin.tézmények, gmelyek eddig is közvet­len vagy közvetett segítői voltak a szocia­lista brigádok művelődésének. Az értékelési szakasz 1986 novemberében kezdődik. A legeredményesebb munkát vég­zők 4—4 ezér forint jutalomban részesül­nek. A munkahelyi és a területi vetélkedő­kön is értékes pénzjutalmakat vehetnek át a szocialista brigádok. A nevezéseket június 5-ig kell eljuttatni­uk azoknak a szocialista brigádoknak, akik még csatlakozni kívánnak a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ címére: 3101 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13. címre. — tóth e. — 1 Befejeződött a diákjuniális KOSSUTH RÁDIÓ: ».!«: Hogy tetszik lenni? 5.«0: A hét zeneműve 9.30: Flgy régi dal visszhangja 9.42: Ki kopog? 10.65: Nyitnikék 10.35: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Madarász Katalin és Mar- czis Demeter népdalokat énekel 11.05: Régen találkoztunk. Rapcsányi László vendége: Földeák János író 11.25: Magyar énekkarok felvé­teleiből 11.39: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai XV 6. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: ..Nagvréde gazdájaként”. Portré Frecska Sándor Ai- lami-díjas tsz-elnökről. 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Tomkins-madrigálok 14.30: Mihályka, szippants! Tamási Áron novellája 14.55. F.des anyanyelvűnk (ism.) 15.00: Ünnepi könyvhét — 1985. Üdvözlet az olvasó­nak, III. 16.05: Ugróiskola — IV. közép­döntő 17.00: Ebe Stignani operafelvéte­leiből 17.30: Eco-mix 18.00: Van új a nap alatt 19.15: Rádiókabaré 20.25: Reklámkoktél 20.30: Egy óra László Margittal 21.30: Fél óra népzene 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Kb. £3.30: Népszerű szimfonikus zene u.10: Gregorián dallamok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés dél­előtt 12.10: Fúvóskeringök 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.05; Újdonságainkba) 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. XII/l. rész 19.30: Sportvilág 20.05: Rockújság II. évfolyam, 7. szám. 21.05: Rádi ószín ház 21.31: Vándor. A múlt é% a je­len érdekességei között barangol Feledy Péter 22.10: Gyilkosság a múzeumban. 23.20: Gül baba. Részletek Husz- ka Jenő—Martos Ferenc daljátékéból 24.0«: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn est,p. Zenés magazin. Tele*- fon ügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El sze­retném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete. — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak­magyarországi krónika — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak­Magvarország a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, vala­mint a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00: A felelősség határa 21.25: Aktuális kérdések 21.50: Haláltranszport 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Dokumentumfilm 22.40 : Hangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Flashdance. Színes amerikai film. — Kohász: Tstván. a királv. Szí­nes magyar film. — TIT: Sor- tüz egy fekete bivalyéit. Szí­nes magyar—francia film. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6-tól: Lovagias ügy. Ma­gyar film. Fél 4 és 8-tól: Segít­ség, felszarvaztak! Színes, szink­ronizált o’asz filmbohózal. — Pásztói Mátra: E. T. Színes, szink­ronizált USA fantasztikus, film. 8-tól: Erotikus képregény (18). Színes japán film, — Nagybáto- nyi Petőfi: Akit Bulldózernek hívnak. Színes, szinkronizált olasz kalandillm. — Szécsén.vi Rákóczi: -Frissen lopott milliók. Színes, lengyel film. — Rétság: A város hercege. I—TI. (14). Szí­nes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Karanc.slapujtő: A titok­zatos övezet. Színes, szovjet há­borús kaland film. — Kisterenvei Petőfi: Taioig o’aiban. Színes, szinkronizált francia filmvíejá- ték. — Érsekvadkert: T-Ta’álcsan- da (16). Színes. színkronizá’t USA bűnügyi film. mesemozí: A kő fia. — Nagylóc: TSNOLA- MhZT; Valahol Európában — Jobbágyi: Atlaszvohal. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. NÖGRÁD — 1985. június 3., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents