Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-19 / 142. szám
TRUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD v AZ MSZMP NOGRÁD M E GY E I B 12 0 TT S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 142. SZÁM ÄRA: 1,80 FORINT 1985. JÚNIUS 19., SZERDA Küszöbön az aratás Szőkül a határ, érik a szem: küszöbön az aratás. A csaknem három héttel megkésett fejlődést, a hűvös és csapadékos időjárás okozta elmaradást már kipótolta a természet, és a határszemlék tanúsága szerint az idén a hagyományos Péter-Pál táján kombájn alá érik az őszi árpa. Valamivel a tavalyinál korábban kezdődik a nagy nyári betakarítás. Több mint másfél millió hektáron duzzad, érik a kalász az országban. Az időjárás eléggé szeszélyes, gyakran öntözik kiadós esők a határt. Kenyérérlelő nyárnak nevezik az ilyet. A termés ígéretes, bár a parasztemberek azt tartják, nem árt a becslésnél az óvatosság, hiszen aratásig még sokszor ,.alszik” szabad ég alatt a vetés. Támadhat hirtelen vihar, de fenyegethet jégverés is, amire sajnos, az idén is volt példa. A június eleji határszemlék felmérték: kedvező időjárás esetén jó közepes termést takaríthatunk be kalászosokból, annak ellenére, hogy- a szeszélyes időjárás eddig sokfelé okozott gondot. Pusztította a vetést a belvíz, volt jégverés, a viharok az őszi árpát sokfelé megdöntötték. Az időjárás okozta kártételek ellenére teljesíteni tudják tervüket a gazdaságok. Az aratásra való felkészülés mindenütt befejeződött, a kombájnokat tüzetesen átvizsgálták, a hiányzó alkatrészeket pótolták, vagy ezekben a napokban pótolják. így hát semmi akadalya, hogy június végén meginduljon a betakarításra felkészített csaknem 12 és fél ezer kombájn, és ezek nyomában a sok ezer bálakötöző. Aki figyelemmel kíséri a mezőgazdaság gépesítését, annak bizonyára feltűnt, hogy a kombájnok száma az idén nem szaporodott. Nem gyarapodott volna’a gazdaságok gépparkja? De igen. Korszerűsödött. A változás jelentős, mivel minőségi változásról van szó. Évről évre korszerűsödik a géppark, mivel egyre több a nagy áteresztőképességű, modern kombájn hazánkban. Ezek kétszer annyi gabonát le tudnak vágni, mint a régiek, amelyek java része elavult. A 12 ezer 335 aratócséplő gépből, amely a felmérések szerint a gazdaságok birtokában van, jelenleg több mint négyezer az elöregedett, és 582 gépet pedig nullára kellett leírni. Ezek munkáját hívatottak elvégezni a korszerű, új NDK aratócséplők. Mindez egymagában is sejteti, hogy nem lesz könnyű munka az idei betakarítás. Hajlamosak vagyunk arra. hogy újabban a gépi technikára hivatkozva kissé „lebecsüljük” a betakarítási erőfeszítéseket, példának emlegetve a régi aratásokat, a kaszát, a sarlót. Igaz, akkor nagyobb emberi erőkifejtésre volt szükség, mert izmot sorvasztó munka volt a tűző napon vágni a rendet. Manapság egy gép száz kaszás munkáját elvégzi. Hiányzik manapság a falvakban a régi aratasok hangulata is. Elvesztette romantikáját ez a munka. De így van ez rendjén. Ma alig veszi észre a falu, a nagy közösség. hogy aratnak. Hol vannak már azok a régi. mez- téllábas, ételhordó gyerekek, és hol vannak az öreg szülék. akik kipirul tan főzték az aratóknak az ebédet? Kiszállítja a határba a kombájnosok. traktorosok, szerelők, bálázók ebédjét a terepjáró, a hűsítőkkel együtt. És viszi a váltást, viszi az alkatrészt ha szükséges. Állandó kapcsolat van ilyenkor az alkatrészraktárakkal és a műhelykocsikkal. Rendszeressé vált aratáskor az éjjel-nappali ügyelet. Az alkatrészellátás minden esztendőben gond. Néha kisebb, néha nagyobb. Gyakran filléres dolgok hiányoztak. akadályozva a munkát. Például tavaly nem volt bálakötöző zsineg. Néha hiányzott a gumiabroncs. Az ékszíj. Az idén tanácskoztak erről az illetékesek és ígérik: nem lesz probléma. A nehézségeket az okozza, hogy mintegy 1500 gépfajta van használatban a mezőgazdaságban, s ehhez 120 ezer pótalkatrész szükséges. Nehezíti a helyzetet, hogy a gépek több mint 60 százaléka importból származik, s ezért nehéz hozzájuk a pótalkatrészt beszerezni. A gondokat úgy enyhítettük, hogy rátértünk a hazai alkatrészgyártásra. Évről évre több külföldi géphez gyárt a magyar ipar alkatrészt, ami lehetővé tette, hogy sok kimustrált gép visszakerült a termelésbe. ' Az idén reménytkeltő az ígéret: lesz elegendő pótalkatrész. Ami azt is jelenti, hogy egyetlen kombájnnak, vontatónak sem kell huzamosabb ideig tétlenül vesztegelnie. Ehhez megszervezték az ügyeletet: a raktárak állandó kapcsolatban állnak egymással, ha valamelyik megj’e távoli határában eltörik egy tengely és a közeli raktar nem tud hozzá új alkatrészt adni. elég egv üzenet a rádión, telexen, s másnap már ott a kívánt alkatrész és indulhat a gép. , . . ,, , Kiszámították: jó idő esetén a meglevő gépparkkal két hét alatt le lehetne vágni az összes kalászos gabonát az országban. De lehet, ez csak statisztika, hiszen két hét alatt sok minden akadályozhatja a munkát, lehet eső, ránk csaphat vihar, alakulhat úgy az időjárás, hogy délig nem is indulnak a kombájnok. így hát ezeket az eshetőségeket is beszámítva arra van kilátás, hogy egy hónap leforgása alatt az idén. is befejezi az ország a kenyérgabona betakarítását. Július végére, augusztus ele-, jére — ha különösebb viharok nem gátolják a munkát — mindenütt magtárakba kerül a kenyér. Sok új tárolóhely épült az elmúlt években. A régi magtárak is kitakarítva, fertőtlenítve várják a gabonát. Már csak néhány nap. és a régi ..pendülő kasza” helyett a kombájnok feldübörgő motorjai adnak jelet a nagy munka kezdetéré, hirdetve a kenyérszagú határban, hogy a mezőgazdaságra is ráköszöntött az igazi forró nyár. I. S. Csehszlovák és olasz resztvevővel fazetlözi piai lÜKSZtdtl nyűt SalMbe Tizenkettedik alkalommal nyitották meg tegnap Salgótarjánban, a Nógrádi Sándor Múzeumban az egy hónapos nemzetközi grafikai művésztelep rendezvényeit. A Mátra- almás adottságaira építő, elsősorban! ay. alkotást és egy- más munkastílusának, módszereinek megismerését ösztönző művésztelepen csehszlovák és ólasz vendégművészeket is fogadnak. Testvérmegyénkből, Besztercebányáról Milan Sokolt, Olaszországból pedig a nemrégiben nálunk is kiállító Anti- nio Stagnolit látjuk vendégül a hazai művészek közül Pai'ádi Tamást, valamint a Nógrád megyei Hibó Tamást hívták meg a grafikusművészek számára szervezett alkotótelepre. Az egy hónapos rendezvénysorozatot dr. , Balogh Miklós, Salgótarján Város Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy Nógrád megyében a képzőművészek száma jelentős, az elmúlt 20 évben gazdag volt a művészeti élet. Ebben az évben nagy jelentőségű volt a szabadtéri szoborkiállítás, a tavaszi tárlat és a grafikai biennáié, ahol nemcsak Rszaik- Magyarország művészei állí tották ki alkotásaikat, hanem helyet kaptak más megye képzőművészei is. A megnyitó után Pásztóra látogattak a megjelentek, az esti szabad program után pedig, elfoglalták szálláshelyüket. Koivisto a Szovjetunióban Kedden a Szovjetunióba, a a finn határ közvetlen közelében íekyő Kosztomuksa városába érkezett Mauno Koivisto finn köztársasági elnök. A szovjet—finn határon Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök fogadta a vendéget. Kemeroufif vendégek lUágrádban ismerkedés a tanácsi munkával és a mezőgazdasággal ^^ A kemerovói delegáció- tegnap délután a Litkei Ipoly Termelőszövetkezetbe látogatott el, ahol többek közt megtekintette a BRG-nek dolgozó ipari üzemet. —Kép: Bencze— A Nógrád megyében tartózkodó kemerovói tanácsi delegáció kedden reggel megkoszorúzta Salgótarjánban a szovjet hősi emlékművet. Ezt követően a küldöttség tagjai a Nógrád Megyei Tanács tisztségviselőivel találkoztak. A tanácsi szervek munkájáról Devcsics Miklós megyei tanácselnök tartott tájékoztatót, a beszélgetésen részt vett Havas Ferenc és Berki Mihály megyei tanácselnökhelyettes, Batta István, a megyei tanács apparátusi párt- bizottságának titkára, ott volt C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke. Tájékoztatójában Devcsics Miklós szólt a megye és a megyeszékhely fejlődéséről, majd az ipari és a mezőgazdaság legfontosabb jellemzőit . vette sorra. Mint említette, a hagyományosak mellett új iparágak honosodnak meg Nógrádban, a mezőgazdaságnak pedig kedvezőtlen körülmények között kell eredményeket elérni. Az utóbbi éveket mégis nagy fejlődés jel-. (Folytatás e 2. oldalon.) n megyei szállítási bizottság tárgyalta Jó a kapcsolat a fuvaroztatók és a fuvarozók között A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára 1984. évi szállításának eredményei, az idei tervek időarányos alakulása, valamint a járművek műszaki megvizsgálásáról, a járművezető-jelöltek vizsgáztatásáról szóló tájékoztató szerepelt tegnap a Nógrád megyei szállítási bizottság ülésének napirendjén. A kábelművek szállításaival foglalkozó előterjesztés fontosságát indokolja az a tény, hogy a balassagyarmati gyár termékeinek ötvenhatvan százalékát exportra, ennek kétharmad részét nem rubelelszámolású exportra szállítja. Emellett a gyár termelésének igénye a legfontosabb alapanyagokból' igen nagy. Mindezek miatt nem közömbös, hogyan alakulnak a szállítási költségek, milyen az üzem kapcsolata a fuvarozókkal . Tavaly a balassagyarmati gyár vasúton közel 70 ezer tonna árut fuvarozott, és mint az előterjesztésben megfogalmazódott, különösebb fennakadás a szállításokban nem volt, hiszen a vasút a gyár éves kocsirendelését százszázalékosan kielégítette. Jó partnernek bizonyult a MÁV egyéb, a szállítást elősegítő kapcsolatokban is: az elmúlt évben konténerkiszolgáló állomásként vették nyilvántartásba a balassagyarmati kábelgyár iparvágányát, ékképp Á munkahelyi üzletek, büfék tevékenységéről Ülést tartott a Fagyasztok Rlogröd Megyei Tanácsa A munkahelyi üzletek, tki- fék átfogó értékeléséről készült jelentést vitatta meg tegnapi ülésén Salgótarjánban a Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsa. A dolgozók kiegészítő étkeztetését ellátó munkahelyi büfék tevékenységét utoljára 1978-ban tekintette át egy teljes körű vizsgálattal a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi' felügyelősége. Az akkori megállapítások kifogásolták az üzletek eladóterének és raktárának szűkösségét — ami egyébként az elqrendeléses értékesítési forma elterjesztését is gátolta —, a szegényes áru- választékot, a kisgépesítés hiányát és a hűtőkapacitás elégtelenségét. Ezúttal összesen nyolc vállalat, illetve szövetkezet 28 munkahelyi értékesítő egységét vizsgálták meg a kereskedelmi felügyelők, a vállalatok szakszervezeti társadalmi ellenőrei, valamint a fogyasztói tanács tagjai. A tapasztalatok sok tekintetben rímelnek az 1978-as vizsgálat során megállapítottakra. Az elhelyezési körülmények, a zsúfoltság mit sem változtak, a hűtőkapacitás nem gyarapodott, az eladók szakképzettsége hiányos, és sok helyen még szeletelőgépek sincsenek, noha tetemes mennyiségű felvágottat értékesítenek a büfékben. A péksütemény már a kora reggeli órákban elfogy, s más élelmiszerek választéka is szűk körben mozog. Az 1978- as vizsgálat óta eltelt évek során egyetlen említésre érdemes változás történt, s ez a fogyasztói érdekvédelem erősödésére utal: a mostani próbavásárlások során az eladók pontosabban mértek, számoltak. A munkahelyi boltok, büfék többre hivatottak, mint amilyen; szerepet'jelenleg eljátszani képesek. A dolgozók kiegészítő étkeztetésén túl a nők háztartási munkájának megkönnyítése is feladatuk. Sem egyiknek, sem másiknak jelenleg nem tudnak kielégítően eleget tenni — s ezért közösén viseli a felelősséget a gazdálkodó és az üzemeltető. Több helyütt panaszolták a vizsgálat során, hogy a büfék a munkafegyelem erősítésének ellenében hatnak, a hosszadalmas sorbanállás következtében. Pedig nem feltétlenül szükségszerű, hqgy a munkahelyi üzletek a munkaidőalap kímélésének fékjei legyenek. A már említett kisgépesítés, a szükséges áruk gurulós kocsival való munkahelyre szállítása, valamint a torlódások előrecsomagolásSal való enyhítése s más módszerek segítségével a büfék úgy is betölt- hetik szerepüket, hogy a munkaidő-kiesések csekély hányada sem írható rovásukra. nem Salgótarjánban állítják ki a megrakandó konténereket, hanem az üzem iparvágányán szolgáltatja ki a MÁV. Rakodó vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozása eredményezte, hogy tavaly a hétvégeken nem kellett a balassagyarmatiaknak kocsiálláspénzt fizetniük, pedig az összes vagonnak csaknem egyharmadát a hétvégéken „kezelték”. A közúton fuvarozott áru mennyisége meghaladta a 70 ezpr tonnát, amelyet fele részben Volán-gépkocsikkal1, fele részben saját gépjárművel bonyolítottak le. A szállításokat alapvetően a megyei, 2. számú Volán oldotta meg a kábelgyárban, esetenként rugalmasan csoportosította át eszközeit és ezzel nagyban hozzájárult az üzem szállítási feladatainak maradéktalan végrehajtásához. A szállítási együttműködés során sikerrel alkalmazták a gépkocsik kétirányú „kiter- hélését” és éltek az ebből eredő fuvardíjkedvezmény igény- bevételével. A balassagyarmati kábelgyár és fuvarozóinak együttműködését a szállítási bizottság — a múlt év tapasztalatai alapján — példásain jónak értékelte. Ezt mutatja az idei év eddig eltelt időszaka is, annak ellenére, hogy például az első fél évben a vasútikocsi-igény nagyobb a tervezettnél. A járművek műszaki megvizsgálásáról. a járművezetőjelöltek vizsgáztatásáról a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet adott tájékoztatót. A járművizsgálati tevékenységet az igények növekedése jellemzi. hiszen megyénkben tavaly csaknem 47 ezer gépjármű volt, ezeknek több mint fele magántulajdonban levő személygépkocsi, amelyeknek átlagéletkora nyolc év. Három év óta áz alkalmatlan minősítést kapott gépjárművek számában emelkedés tapasztalható. Idén májustól változás történt a B '• kategóriás személygépkocsi- vezetők gyakorlati vizsgáztatásának rendjében, amely nagyobb követelményt állít a kezdő járművezetők elé. ,
