Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-18 / 141. szám

Népi ü’nökök az ítélkezésben' Ahol a fakanál készül IJjazánk belpolitikai életének kiemelkedő eseményeit éljük. Az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok választása után meg­alakulnak a helyi tanácsok, amelyek az ala­kuló ülésükön választják meg a bíróságok mellett működő népi ülnököket is. Országo­san 12—13 ezer, megyénkben mintegy 323 népi ülnök megválasztására készülünk. A szocialista forradalom győzelme után a szo­cialista államokban á nép részvétele a bí­róságok tevékenységében általánossá vált. Elvként jelentkezett, hogy a népi ülnökök közreműködnek mind a büntető, mind a pol­gári és munkajogi perek első fokú elbírálá­sában. Immár több mint harminc év telt el azóta, hogy hazánkban a dolgozó nép képviselői először foglalták el helyüket a bírói emelvé­nyen és gazdag élettapasztalatukra, egész­séges jogérzékükre támaszkodva segítik bí­róságainkat a törvényesség megtartásában és megtartatásában, állami, társadalmi, gazda­sági rendünk védelmében, valamint abban, hogy neveljenek a szocialista társadalmi együttélés megtartására, az állami fegyelem­re. Eljárási törvényeink kimondják, hogy a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint-a hivatásos bírákat. A népi ülnökök munkájára elsősorban a történtek rögzíté­sében, a tényállás megállapításában és a jogviták eldöntésében van szükség. Ezeken a te'ületeken élettapasztalatuk folytán biz­tosíthatják az ítélkezésnek az élettel való mindennapos, szoros kapcsolatát. Szerepük van azonban a dolgozótársaik, lakótársaik nevelésében, felvilágosításában, a bűnözés elleni harcban, az állampolgári fegyelem meg­szilárdításában is. A bíróság elé kerülő ügyek jelentős része azonban olyan, hogy azok vagy rendkívül egyszerű megítélésűek, vagy éppen magas szintű jogi szakképzettséget kívánnak. Ezek­ben az ügyekben a népi ülnökök közremű­ködése formális lenne, éppen ezért a módo­sított eljárási jogszabályaink értelmében az ilyen ügyekben az ülnökök részvétele nem szükséges. A több évtizedes tapasztalatok azt igazolják, hogy népi ülnökeink mélyen átér­zik tisztségük komolyságát, az igazságszol­gáltatásban betöltött szerepük politikai és társadalmi súlyát, a dolgozó nép megbecsü­lését, de azt is, hogy érettek is a reájuk há­ruló igen nehéz és felelősségteljes feladatok eredményes és jó elvégzésére. E lmondható ez azokra a népi ülnökökre is, akiket legutóbb 1980-ban válasz­tottak meg. Fontos követelmény, hogy ebbe a társadalmi feladatba mindig újabb és újabb személyeket vonjunk be. A vállalatok, szövetkezetek, társadalmi és tömegszerveze­tek által megválasztásra javasolt személyek között mégis igen sokan vannak olyanok, akik már eddig is, sőt több cikluson keresz­tül fejtettek ki eredményes tevékenységet. Az ő tapasztalatuk és a megválasztandó új népi ülnökök lelkiismeretes munkája révén képesek magas színvonalon megfelelni azok­nak a követelményeknek, amelyekéi velük szemben támaszt társadalmunk, népünk ér­deke. Dr. Reményi Jenő, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke Régi mondás: Bokor és Ku­tasó a volánosoknak ad ott­hont, Cserhátszentiván az iparosoknak... fogalmazták meg évtizedekre alapozott ta­pasztalatukat az ott élők. Ha kicsit „sántít” is a megálla­pítás, eszerint Mótrakeresz- tes a fakanalasok hazája. — A bedolgozó fakanala­soké — javít ki mosolyogva Holtner Sándor, akit a köz­ségben — lévén sok Holtner — mindenki csak Barnusnak szólít —, aztán tovább foly­tatja: ha itt végigmegy az utcán meglátja, hogy ritka az a ház, amelynek udvarában ne száradnának a gyertyán­fa rönkök, vagy lapkahalmok. Gazdagabb lett a „termék­skála” is. Az élelmesebbek favillát, fakést, gyermekjáté­kokat, meg az a fityfiritty tudja mi mindent készítenek. Bemegyünk a műhelybe, ahol csak néhány perce sza­kadt félbe az esztergagép si­koltása, amikor megzavartuk munkájában a házigazdát. E fölött történik a szárítás, bök a sarokban álló nagy kály­hára. Ezeknek még csak a körvonala sejteti, hogy fa­kanál lesz belőle, mutat az előtte levő lapkahalomra a mester. A fa! mellett villany­fűrész, távolabb faesztergák, ügyesen kifundált célszerszá­mokkal segítik a mai faka­nalasok munkáját. — Hogyan is készül a fa­kanál? Holtner készségesen ül az esztergagép elé. Megszokott mozdulattal teszi fel a fül­védőt, mintha az valamilyen sztereó rádió fülhallgatója lenne és közben sorolja: — Rönkdarabolás, prizmá­ra szedés, szeletelés, ebben a feleségem is segít, kerekítés, nyélgömbölyités, belső mélyí­tés,. fejlehűzás, nyélhegyezés és szárítás. Egy másik mű­Esztergagépen készül a keresztesi fakanál. Áz ipari biokk-korscepció Megjelent az Ipari Szemle 1985 évi 2. száma Azok, akik részletesebben érdeklődnek az ipar helyzete, fejlesztésének távlatai iránt, ezúttal , is új ismeretekben gazdagodva olvashatják az ipari Szemle, vagyis az Ipari Minisztérium tájékoztató fo­lyóiratának idei második szá­mát, amely a napokban lá­tott napvilágot. Csak néhány írást emelünk ki az. új szám tartalomjegy­zékéből. Dr. Süthő Gábor A VII. Ötéves tervidőszak ipari blokk-koncepciója, néhány fő kérdése című tanulmányából az- érdeklődő megismerkedhet a blokk-koncepció fogalmá­val. népgazdasági szintű ösz- szefüggéseivei, s ’ -“főképpen azzal, hogy elsős, . ban mi­lyen iparágakban, .illetve te­rületekre koncentrálják az iparfejlesztést az új tervidő­szakban. Igen érdekes Borbély István —Kaszai Sándor—Nagy La­jos Az ésszerű veztői koc­kázatvállalás megítélése című tanulmánya is, amely — a címéhez híven — arra' keres választ, mennyire jellemző, milyen mértékű ma a vállal­kozásokkal járó kockázatvál­lalás az ipari vezetők kö­rében, mik ennek az objek­tív és szubjektív feltételei, illetve, mit kíván az elet, a jövő ebben a témakörben. Aki kevésbé járatos a mi­nisztérium belső életében, illetve abban. bngv milyen iparpolitikai kérdésekkel fog­lalkozik a minisztérium appa­rátusa, az ezúttal is jó át­tekintést’, kap Törkenczy Ist­ván,: .összefoglaló, tájékoztató című írásából, annak lényeg­re törő mondataiból, állás- foglalásából. Salgótarjánban a várósi hőelosztó állomás szakemberei fo­lyamatosan végzik a nyári karbantartási munkálatokat. A 3,5 millió forintos tmk-munka mellett a műszerészcsoport 14 hőmennyiségmérő műszert szerel fel, készül a Beszterce- lakótelepi távfűtőrendszer talajvíz elleni védelme és amint a felvételen látható, új kazánnal bővül az Ady Endre úti kazánház. . * rt bp. — £, Ezúttal már csak a szer­zők nevét, illetve a tanulmá­nyaik címét említve, felsorol­juk még a folyóirat tartalom- jegyzékének többi írását. Hor­váth Ferenc: Fokozzuk az ipar jövedelemtermelő ké­pességét; Kéri Endre—Bodó Attila: Az 1985. évi terv végrehajtásának feszültség- pontjai, azok feloldásának fel­adatai; Köteles Zoltán: A népgazdaság elektronizálás: programjáról; Blahut János: A petrolkémiai ipar fejleszté­se; dr. Bakonyi Árpád: A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsíté­se kormányprogram végrehaj­tása; dr. Hieb László^-dr. Fáy Barnabás: A vállalati szerve­zési tevékenység fejlődése a .VII. ötéves tervidőszakban; Deák János: A vállalati szer­vezeti rendszer korszerűsíté­se; Tóth Tiborné dr.: A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszá­nak tapasztalatai, dr. Dalcsa Gábor: A mérnöktovábbkép­zés ipari szemszögből; dr. Szabó Béla: Az iskolarend­szerű ipari technikusképzés­ről; dr. Komoróczy Iván: Űj kérdésre valós válaszok; dr. Paál Gyula: Tájékoztató az ipari vezetőképző intézet te­vékenységéről; dr. Szabó La­jos: Kitüntetijeink; dr. Lend- vai János, dr. Nagy Sándor: Tényék-adatok. 51. L. A tavasz vége, a nyár eleje sok munkát ad a gyógynö­vény-feldolgozással is foglal­kozó főváros környéki Szilas- menti Termelőszövetkezetnek. Megkezdődött egyebek között a kultúrában termesztett ka­milla betakarítása. A 296 hek­táros ültetvényen erre a cél­ra átalakított speciális kom­bájnokkal vágják le a ter­mést, s ez számottevően lerö­vidíti a betakarítási időt. A levágott kamillavirág a fel­dolgozás során a rostákra, on­nan pedig a szárítókra kerül. A legértékesebb részhez a vi­rághoz keveredett szárat is a párolóba viszik, ahol ugyan­csak értékes anyagot, olajat készítenek belőle. A gazdaságban a napokban fejeződött be a tavaszi, a nyár eleji"munka egy másik fontos gyógynövényültetvényen a le- vendulásban. A szövetkezet két esztendővel ezelőtt telepí­tett mintegy hat hektáron .le­vendulát, amely egyaránt ke­resett cikk az egészségügyi és a kozmetikai ipari ágazatban. Foglalkozása: piSöta Követve a madarat... Ludánvi Csaba másodosz­tályú repülő. Sokéves repülé­sével, a sárkányrepülő-sport­versenyek eredményes szerep­léseivel és az ezüstkoszorú „megrepülésével” nyerte el ezt a megtisztelő címet. Szőke, kék szemű, vékony fiatalem­ber, első ránézésre hihetetlen­nek tűnik, hogy milyen sike­res pilóta. — Mióta sárkányozik? — 1980-ban kezdtem. Ala­pitó tagja voltam az MHSZ Nógrád megyei sárkányrepü- löklubnak. — Elejétől fogva jól ment a repülés? — Nem. Én is rengeteget küszködtem. Mint minden kezdet, ez is nagyon nehéz volt. Nem akadt szakokta­tónk, a sárkányrepülés min­den csínját-bínját magunk­nak kellett kitapasztalnunk. Abban az időben rengeteget estünk, sok dologba öltük be­le fölöslegesen az energiánkat. Mi vittük fel a sárkányt a rajthoz, ami a hegy tetején van. Szerintem az volt benne az igazi edzősport, hogy hu­szonhét kilogrammal a yál­pán —, hogy egy héten ke­resztül szinte csak a hasun­kat süttettük, mert egyszer sem támadt fel a szél. — Igaz, hogy a magas re­pülései madarak sokat segíte­nek a termik megkeresésé­ben? — Igen. A sasok, a héják szárnyalását megkönnyíti a termikes levegő. Volt egy olyan sporttársam, aki az egyik versenyen rendkívül jó eredményt ért el, úgy, hogy egy nagy madarat követett. Bár ő azt mesélte, hogy csi­pogással jelezte az állat a termik végét. Kedves, moso- l.yogtató a története, de akár igaz, akár nem, a távrepülése kitűnően sikerült. — A hétköznapokon mező- gazdasági pilóta, hét végeken sárkányos. Nem unja néha a magaslati levegőt? — Ezt nem lehet megunni! Aki egyszer belekóstolt bár­melyik .légisportba, vagy ezt választja élethivatásul, az örökre eljegyzi magát renü- léssel. V. M. Termálfürdő a Velencei-tónál Szeptemberre elkészülnek a Velencei-tó partján, Agáid délkeleti részén épülő ter­málfürdő kivitelezésével. A 200 fürdőzőt befogadó me­dence, az öltözőhelyiségek, valamint a szociális létesít­mények építését már befe­jezték, kiépült a termálvízve­zeték, az ivóvíz- és a villa- mosenergia-hálózat, bekötötték a gázvezetéket, s építik a csa­tornahálózatot és az úgyneve­zett csorgalékvíz-elvezetö rendszert. A Bia-völgyben fel­tört 52 fokos hőforrás vizét hasznosító strand egyébként több részletben épül majd fel. Elsőként 200 fürdőzőnek biztosítanak pihenési lehető­séget, később újabb meden­céket. öltözőket építenek. Ar­ra számítanak, hogy elkészül­te után lehetőség lesz az ide­genforgalmi idény meghosz- szabbítására. A tópart meleg vizes strand­ja rendkívül tetszetős lesz. Az épületet ragasztott faszer­kezetekből állították össze, a fürdő környékén pedig szép parkot alakítanak ki. A zöldterület növelésére nem vágják ki a meglevő lombos fákat, hanem magát az épü­letet igyekeznek . a környe­zethez „igazítani”. Az első látogatók már az idei télen felkereshetik a termálfürdőt. Ácélrugé a csigolyák között A törött . csigolyákat ma már olykor acélr.ugókkal rög­zítik. A csigavonalú rugók­nak a hasonló célú, más rög­zítőelemekhez képest az az előnyük, hogy nem akadályoz­zák túlságosan a gerincosz­lopot a tyiozgásban. A rugó­kat kampókkal rögzítik a csi­golyaívekbe. Bochumi orvosok az elmúlt években mintegy negyven csigolyasérültet lát­tak el ilyen csigavonalú ru­gókkal. A nem teljesen béna betegek már két héttel a mű­tét után tudtak járni. helyben végül készresimít- ják. — Hány fakanalat készít egy nap? — Ügy hatszáz körül van a normám. De csak úgy, ha tartom magam a mondáshoz;: ki korán kel... mert reggel fél hattól este nyolcig dolgozni kell. Az első osztályú áruért l forintot, a második osztá­lyú árurét 56 fillért fizet az erdeitermék-értékesítő. Ez a vállalat aztán viszi külföldre is. Úgy tudom most is nagy keletje van odakint a ke­resztesi fakanálnak — jegyzi meg nem titkolt büszkeség­gel Holtner Sándor. — Aztán szeretnék még szóvá tenni valamit a bedol­gozásról, veszi komolyabbra a szót. Reggeltől estig dolgo­zok, biztos a többiek sem tesznek másképpen, de az nem tetszik, hogy a fizetett ünnepekre mi bedolgozók nem kapunk pénzt. Hát olya­nok vagyunk,-mint a többi dolgozó? Aztán újra felderül az ar­ca amikor a régmúltról fag­gatom. Térül-fordul és a fé­szerből előkerülnek a jancsi- bak más szóval vonószék, a rámásfűrész és a vonókések. — Apám 34-ben ezekkel a szerszámokkal dolgozott. Ak­kor még bükkfából készült a fakanál. Segítettem neki. Fű­részeltem, dürücköltem nap­estig. Hajtott a szegénység kényszere. Akkor még az ófaluban laktunk. Nehéz volt kegyetlenül, estére már nem éreztem a karomat. Jó, ha a szózat megcsináltuk egy nap. Három család kivételé­vel mindenkinek a fakanál­készítés adta akkoriban a kenyeret. Aratni, meg az er­dőre akkor is jártunk, de a te­let minden háznál ez a munka jelentette. Apóm már régóta csak a karosszékben üldö­gél, sajnos beteg ember, ds még érdeklődéssel hallgatja, amit napi munkámról el-el- mondok neki, — szgys — Űjfajta tejtartősitas A lett mezőgazdasági aka­démia egyik kutatóintézeté­ben folyamatosan működő be­rendezést készítettek a folyé­kony tejtermékek- széndioxid* dal , való telítésére. Az egyik tejüzemben már ízletes szén­dioxid-tartalmú írót készíte­nek az új módszerrel. Ered­ményes kísérleteket végez tek a tej széndioxid-kezelésé re is. A frissen fejt tej szén dioxiddal telítve még hóror nap múlva' is kitűnő minősé gű, a kondenzált fölözött tej bői pedig még két hónapo raktározás után is kitűnő mi nőségű tejport lehet készíten KamiSiaarafós ültetvénven lünkön baktattunk a csúcs felé. — Hányszor lehetett így le- siklani egy nap? — Kétszer-háromszor. Ma­ximum négyszer, de akkor nagyon kifáradtunk. — Csak hét végén van le­hetőség e sportszenvedély űzésére. Elég ez a verseny­színt eléréséhez és tartásához? — Nem egészen. Minden nyáron tartunk edzőtábort. Az idei június közepén kez­dődik, ahol egész nap szakok­tató segítségével dolgozhatunk. Ilyenkor több klub „menő” sportolói jönnek össze, lehe­tőség van tapasztalatcserékre. Itt lesz Pásztón az Országos Repülő Főnökség képviselője is, akivel minden gondunkat megbeszélhetünk. — A motor nélküli sárkány- repülés az idő függvénye. — Igen. Hosszú távot csak jó időben lehet repülni. — Milyen ez a jó idő? — Ne legyen túl meleg és liideg sem, bár nem ez a lé­nyég. A szél iránya és erős­sége a meghatározó. Előfor­dult már olyan versenyen is — például az idei Tokaj Ku-

Next

/
Thumbnails
Contents