Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

%

IP^pemény

Francia négyes

Lassan j,már beletörődünk, tiogy. arnica nuliob; n diókabaré”. az a ti " ízióbun s ..Telepódium”. Már csak a ^Parabola” és a „Szeszélyes évszakok-’ nláhány síi «rülteob adása közben jut eszünkbe, miért mond *le a tv oly könv- wyedén saját lehetőstül' U, amikor humorról ran szó. Miért. hogy a humor nálunk még mincKg szinte kizárólag a verbalitást, élőszóban elsütött vicceket jelenti? Miért ély ritka a magyar mievízió- ban a filmszerű, a képi humor ?

A „Telepódium” műsorait Is bízvást elnézőbbet 1 éné wieg a kritikus, ha - úgy tudná. hogy ez a ha vonla jelen tkezö egyórás s énházi közvetítés a televízió humoristáinak csupán egy „alvállalkozása”. Félreértés ne essék, nem akarjuk száműzetni ezt a műfajt, csupán egyeduralmát nem tudjuk el-1 fogadni.

vannak. A hajdani pesti kabarék legjobb hagyományainak éltetése persze, elsősorban ma is a kabarék feladata lenne.

A „Telepódium” legutóbbi, múlt szombati adásában egyébiránt egy francia szerző debütált, csokorba szedett négy bohózatával. Georges Courteline személyénél érdemes egy kissé elidőzni. Az 1858-ban született humorista a századforduló tájékán már Franciaország egyik legünne- peltebb színpadi szerzője volt, egyes kortárs kritikusai Vol- tire-hez hasonlít-gatták. Múlt szombaton sugárzott bohózatai láttán ebbe a túlzásba feltehetően egyetlen mai magyar néző sem esik, mindazonáltal a „Telepódium” korábbi műsoraihoz képest kétségtelenül kellemes meglepetést okozott ez a válogatás. (Igaz, a korábbi adások egynémelyikét egyszerűen lehetetlen lett volna alulmúlni”.)

A klasszikus színpadi ka- txrréjelenetek. egy felvon;.sós bohózatok teljes „leváltása” mar csak azért is igaztalan volna, mert tagadhatatlan

tény, hogy a honi szórakoztatásban igen nagy tradíciói

Ha Voltaire-t nem is, a magyar Molnár Ferencet azért eszünkbe juttathatta a ..Francia négyes” egyik-másik epizódja. Mi több, azt mind a négy jelenetről elmondhatjuk, hogy igényes gondolati alapötletre épíMt. OowteTine, aki mellesleg; épp 71. születésnapján balt bneg, görbe tükrében emberi kapcsolataink mindennapos gyarlóságait nagyította fel. A jelenetek tartalma mégás inkább valamely újságírói műfajban — tárcába, glossKába — kívánkozott volna. Elgondolni is szörnyű, hogy ellaposodott volna az előadás, ha Ferkai Tamás rendező akár csak egyetlen szerepre is kevésbé nagyszerű színészt választ. Moór Mariann, Szilágyi Tibor, Balázs Péter. Szombathy Gyula, Bodrogi Gyula, Hernádi Judit és a többiek azonban bizonyára nem véletlenül állandó közreműködői a „Telepódium” adásainak, ök mindent meg tudnak játszani. Olyannyira, hogy hovatovább oda sem kell néznünk a képernyőre, pontosan tudhatjuk, hogy egy-egy mondathoz, milyen grimaszt vágnak. Kísérletképpen az egyik jelenetet valóban csukott szemmel hallgattam végig. Kíváncsi voltam, hányszor nem sikerül együtt nevetnem az előadás nézőterén ülő közönséggel. de tökéletesen szinkronban voltunk. Mint a „Rádiókabaré” hallgatásakor.

— pintér —

Képünkön a sál f ' írjáni Madách Imre Gimnázium és Építőipari Szakközépiskola végzős diákjai a tn ar írásbelijüket készítik. Pethő István üdítőkkel hűsíti a forró órákat. Krenács Zsuzsa pedagógus élete első érettségi felügyeletén, jól jön ilyenkor a kabala. még, ha fogkefe is! — képek: kulcsár —

Pedagógusok anyaszerepben

— ó, te szegény'. Nem elég neked egész nap az a sok rakoncátlan kölyök az iskolában, még otthon is vár kettő. Meg a sok házimunka. Sose pihenheted ki magad — villan eszembe egy száriakozó megjegyzése, miközben Marosi Jánosnéra és dr. Gulya Pálnéra várakozom a balassagyarmati Dózsa iskola igazgatói irodájában. Manapság, amikor az általános iskolai pedagógusok túlnyomó része nő, fontos kérdés, hogyan egyeztethető össze a munka és a család.

A szinte lányosam fiatalos Marosi Jánosáéról nehezen hihető el, hogy három gyermek édesanyja.

— Jancsi fiam már másodikos gimnazista, Gábor tizenegy éves, Jutka tíz — mesél büszkén.

— Nem lehet könnyű ekkora családról gondoskodni.

— Főleg eleinte volt nehéz. Dejtáron kezdtem tanítani, ott született az első gyermekünk — emlékszik vissza. — Nagyon szeretem a munkámat, mindig rengeteg feladatot vállaltam, s bizony sokszor előfordult, hogy amikor eljöttem otthonról, Jancsi még aludt, s mikor este hazamentem, már újra ágyban találtam. Szerencsés vagyok, mert sok segítséget kapok a férjemtől. Amikor összeházasodtunk. jól tudta, hogy nekem szívügyem a tanítás, természetesnek veszi, hogy plusz feladatokat vállalok.

— Most, hogy már nagyok a gyerekek, gondolom,* nekik is helyük van a családi munkamegosztásban.

— Természetesen. Eleinte a mosogatás például jutalom- számba ment. Szívesen csinálják a rájuk bízott dolgokat. Az idő ugyan elég kevés az együttlétre, de megragadunk minden alkalmat kirándulásokra, beszélgetésekre, társasjátékokra. Amikor esténként a gyerekek lefekszenek a férjemmel elmegyünk sétálni egy fél órára, ilyenkor szót váltunk a nap eseményeiről, teendőinkről. Igyekszünk a gyerekeinket önállóságra nevelni. A két fiú sosem járt napközibe. A „nagy” nyelvet, zenét tanul, sportol. A kisebb állandóan búvárkodik valamiben, és nagyon jó közösségi ember. Jutka lányom inkább otthon segít.

— A család nem sokallja azt az időt, amit a munkájára fordít?

— Nem — vágja rá gondolkodás nélkül. — Sőt! Amikor szóba került, hogy szak- felügyelő legyek, hallani sem akartam róla. ök beszéltek rá.

Marosiné nem titkolja, hogy szaktárgyai közül a történelem áll hozzá közelebb. Négyéves szakkörvezetői tevékenysége tapasztalatait foglalta össze abban a dolgozatban, amely díjat, nyert az idei pedagógiai pályázaton. Minden évben új módszereket próbált ki, s igen jó eredménynyel. Ezt bizonyítja, hogy a szakkörösök közül heten készítettek egyéni pályázatot tanulmányi versenyre,. hárman országos elismerésben részesültek.

— Hol nehezebb a gyerek- nevelés, otthon vagy az iskolában ?

— Otthon. Az ember már fáradt, mire hazaér, türelmetlenebb. Pedig nem panaszkodhatok, igazán jó gyerekeim vannak.

Dr. Gulya Páteré tanítónő egyedül neveli tizenöt éve6 fiát.

— Kilenc éve halt meg a férjem, ö is pedagógus volt Túl sokat vállalt magára, szívinfarktus vitte el. A szörnyű csapást enyhítette, hogy nem maradtam teljesen egyedül. A fiam adott értelmet az életemnek. Próbáltam úgy nevelni, ahogyan a férjemmel elképzeltük. Mi nagyon lelkesek voltunk a munkában. A fiamnak is mindig azt mondtam, azt csináld, amit szeretsz, mert nincs annál rosz- szabb, mint amikor kényszernek érzi az ember a munkáját.

Dr. Gulya Pálné nyolc évig dolgozott az úttörőmozgalomban. volt városi úttörőelnök, úttörőké z-igazgató. A mozgalmi munka során támadt benne az igény a további tanulásra. Egy évvel ezelőtt végezte el a nevelés—szociológiai szakot.

— Érdekes idők voltak —

meséli mosolyogva. — A fiammal versenyeztünk a tanulásban. Néha meg is jegyezte: „Anya, nem kell túlzásba vinni”. Azért éreztem, hogy nagyon tisztel.

Az igényesség a munkában," a tanulásban a fiúra, Palira is átragadt. A személyes példa nélkül talán ő sem nevezne be minden történelem- és magyarversenybe. Apja nyomdokain járva, aki Balassagyarmat monográfiájának egy részét írta, történész szeretne lenni.

— önálló fiú. szándékosan neveltem így. Most, hogy elért abba a korba, amikor a gyerekek elszakadnak a szülőtől, kezdem érezni magányosságomat. De hát az a természetes, hogy a gyerekek felnőnek. Szerencsére nem vagyok otthonülő ■ fajta. És ami nagyon fontos: imádom a munkámat. Az iskolában minden lehetőség adott, ámít kívánhatok. A igazgató széles látókörű ember, sokat törődik azzal, hogy jó legyen a légkör a tantestületben. Nyugodtan, kiegyenúlyozotfan lehet dolgozni.

— Okoz-e gondot a testület munkájában, hogy a pedagógusok többsége családanya?

— Alig van olyan értekezlet, ahol ne lenne egy-két kisgyerek, akit a szülők nem tudnak kire bízni. Volt már rá példa, hogy az óvónőképzőből hívtunk tanulókat, ők vigyáztak a kicsikre. A férfi kollégák nagyon megértsek. Kézenfekvő számukra, hogy — például — a karácsonyi ügyeletet ők vállalják,' mi meg megyünk haza főzni.

*

Természetes emberi igényi hogy a házaspárok gyereket akarnak, mert csak így teljes az emberi élet. Még a nevelést hivatásul választók is meggondolják azonban, hány gyereket vállalhatnak, hiszen nem kis felelősség,' gond a felnevelésük. Példáink azt bizonyítják, hogy a harmonikus családi élet és az igényes pedagógiai munka összeegyeztethető.

Kovács Erika

Emlékülés Nagyorosziban és Balassagyarmaton

Óvjuk a kisdedeket

Amikor kisiskolás koromban a tanító néni kezembe nyomta a darabka vásznat, a tűt és a cérnát, majd a táblán lerajzolta, miként is fogom hamarosan beszegni az anyagot, én ugyan nem gondoltam Szabó Endrére. Pedig neki is köszönhetjük, hogy úgy 1878 táján a népiskolákban az oktatás része lett a hímzés-varrás tudománya.

De, hát ki is volt Szabó, Endre? Nagyorosziban látta meg a napvilágot, egy gazdatiszt gyermekeként 1839 decemberben. Jogot hallgatott, majd hazatért gazdálkodni, azután mégis másként határozott, és már családos emberként elvégezte a kisdedóvóképzőt. Micsoda kuriózum ma, hogy valaki, aki kétágú, óvó bácsivá lesz! Húsz évvel a szabadságharc után a fiatalember már Álmosdon „óvoda vezérlő”, 1870-ben pedig a pesti kisdedóvóképző igazgatója., majd a kolozsvári hasonló intézmény vezetését vállalja. ítt teljesedett ki pedagógiai munkássága, amit a legifjabb nemzedék szolgálatába állított. Száztizenöt éve írta le ezeket a sorokat: „A kisdednek nemcsak testi, hanem szellemi táplálékra is szüksége van. Ez a szellemi táplálék pedig az okos beszéd, nem a dajkamodorban tartott fecsegés.”

Nem forradalmasította ai óvodai nevelést, csupán reformálta, de olyan fontos megállapításoknak szerzett érvényt a nevelésben, mint a tehetség kifejlesztése, a szépérzék alakítása.

Ma a szülőfaluban. Nagyorosziban Szabó Endrére emlékeznek. Az emlékülésre jelentette meg kézirat gyanánt a helyi tanács a kisdednevelés reformátorának életútját áttekintő füzetet, a dédunoka, Hemerka Gyula tollából. Holnap Balassagyarmaton rendezik meg a Szabó Endre-emlék- ülést.

— h —

KOSSUTH RADIO S

*.20: Társalgó

9.44: Üj zenei felvételek, gyerekeknek »0.05: Két hangon 10.35: Éneklő ifjúság 10.51: Nótacsokor 11.40: Sírkő pántlikával.

X. 8. rész

12.30: Ki nyer ma?

12.45: Évszázadok mesterművei 13,30: Családi Sz í 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok. Dr. Buga László a veszettségről Í4.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban

15.01: Arcképek az orosz irodalomból

15.19: Dzsesszmelódiák 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak 17.30: Wagner: Tannhäuser — Római elbeszélés 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat. A rádió irodalmi lapja

20.00: Népdalok, néptáncok 20.30: Évfordulók nyomában 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Toronyzene 22.46: Mátrai üdülőfalvak 22.56: Szigeti József szonátafelvételeiből

0.10: Máté Péter szerzeményeiből.

PETŐFI RADIO:

8.08: Slágermúzeum '0.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben

12.10: Bemutatjuk a Modern rézfúvósegyüttes új felvételeit

12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kaoosoljuk a 6-os stúdiót:

Kancsár Vera Liszt-műveket zongorázik

14.18: Gencsy Sári operettfelvételeiből

14.40: Hangos szótár. Beszélgetés idegen szavakról I-5.0S: Muzeális nótafel vételeinkből

15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: Tini-tonik

18.00: Töltsön egy órát kedvenceivel

19.05: Híres tenoristák 19.25: Közvetítés a Magyarország—Hollandia labdarúgó vb-selejtezőről 20.15: Hanglemez MK 21.39: A Rádió Dalszínháza:

A királyné csipkekendője 23.20: A mai dzsessz

MISKOLCI STÜDIÖ:

17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: A műszaki szakemberek idegen nyelvtudása. — Befejezés előtt a film- fesztivál. — Kibontakozás a Gárdonyi Géza Színházban.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAGYAR TELEVÍZIÓ:

4 NÓGRÁD — 1985. május 14., kedd j

.*r~' •

8.05: Tévétorna (ism.)

8.10: Tskolat.évé. Fizikai kísérletek, II.

8.40: Systéme Internationale

1. Bevezetés 8.5«: Magyar irodalom

(ált. isk. alsó tagozat)

9.00: Magyar irodalom (ált. isk.

alsó tagozat)

9.25: Deltácska

10.00: Égi postások. VI'4. rész: Kondor az Andok felett 11.55: Képújság

14.30: Iskolatévé. Szórakaténusz 14.50: Weöres Sándor: Bóbita 15.15: Hírek 15.20: Lukács

16.35: Három nap tévéműsora 16.40: Tanító bácsi Baranyában 17.35: Duna 84.

17.45: Képújság 17.50: Sebességváltás Riportműsor 18.20: Reklám 18.35: Mini Stúdió ’85.

18.40: Tévétorna 18.45: Esti mese 19.00: Tv-hiradó

19.20: Magyarország—Hollandia, vb-selejtező labdarúgó- mérkőzés 21.20: Stúdió ’85.

22.20: Felkínálom 23.00: Tv-hiradó 3.

23.10: Himnusz

2. MŰSOR:

17.40: Deltácska 18.00: Kéoúisás 18.05: ri^ánvkerék (1.) (ism.) 18.30: Körzeti adások

19.05: Beethoven: G-dúr zongora- verseny

19.40: Bulgária bennszülött és

ereklyenövényei

20.00: Esték Abodyval, TV/3. rész 20.35: Száz híres festmény 20.45: Perui pillanatképek 21.00: Tv-hiradó 2.

21.20: Éjszaka a tengerparton 22.40: Képújság

BESZTERCEBÁNYA:

14.55: Hírek

15.00: Kerékpáros békeverseny,

6. szakasz

17.15: Fejezetek a képzőművészetek történetéből, 5 rész. 17.55: Kelet-szlovákiai magazin 18.20: Esti mese 18.30: URH-kocsival. Magazin (ism.)

19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.00: Törőcsik Mari-sorozat : Körhinta. Magyar film.

21.35: Azimut. Katonák magazinja.

22.15: Kamarahangverseny '3.00: Hírek

2. MŰSOR:

16.50: Hírek 16 '5: Iskoláiévá.

17.10: Telezno

17.50: Az öt lesi óbb

J* “0: ‘Szaknvnkástanulók műsora

19.00: Tv-torna

19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jan Klenovic. Tv-játék. (ism.)

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.: Segítség, felszarvaztak. (14) Színes,

szinkronizált olasz filmbohózat.

— Kohász: Tanúk nélkül. (14) Színes szovjet film. — Tarján vendéglő: D. B. Cooper üldözése. (14) Szinkronizált USA kaland- film. — Balassagyarmati Madách: 2-től: Megáll az idő. (14) Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Túl nagy rizikó. (14) Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: vp- ra és a fárfilátogatók. Színes, szinkronizált szovjet filmvígíáték.

— Na^vbátonyi Bánvá*z: Szaffi. Szines. magvar raizjátékfUm. — Nagybátonyi Petőfi: Lebegés. H4) Színe«, szinkronizált szovíet f’,rn.

— Rét«ág: Házibuli. Színes, szinkronizált francia t'ilrnvíqióti&k. — Kisterünkéi Petőfi: Maraton é’et- rn-haiák’a. s^ín^s. szín1”—••>*-.

zá 11 USA bűnü«v1 film. — bá-vi: Tudom, bn^v tu^od. mdom. szinkronizált olaaf

fi lm vígjáték.

T

Megkezdődtek az érettségi vizsgák

Hétfőn az ország valameny- l»yi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák.

A gimnáziumban érettségi- sok az idén is négy kötelező 'tárgyból: magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből vizsgáznak, ötödikként olyan elméleti vagy gyakorlati fakultatív tárgyat kell választaniuk, amelyet a harmadik és negyedik osztályban tanultak.

A szakközépiskolások írásban és szóban vizsgáznak magyar nyajv és irodalomból, és csak szóban történelemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehet a matematika, fizika, biológia vagy más tárgy.

A hétfői magyarnyelv- és irodalomvizsgát követően má- , jus 14-én matematikából, lóén és 16-án a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközép- iskolákban a szakmai elméleti ; tárgyból rendeznek írásbelit, 17-én a gimnazisták fizikából, kémiából, valamint idegen nyelvből, a szakközépiskolások pedig idegen nyelvből adnak ■ számot felkészültségükről. Az

esti és levelező tagozaton május 27-től kezdődnek meg az írásbeli vizsgák.

A szóbeli vizsgák időpontját az iskolák határozzák meg: ezek június 10. és 22. között zajlanak le.

Az idén 39 355 tanuló jelentkezett felsőoktatási intézménybe: ők a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát négy tárgyból — matematikából, fizikából, kémiából és biológiából — május 20-án, és 21-én írják meg