Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
Boldogulásunk valamennyiünk közös érdeke Beszélgetés Szalai Lászlóval, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkárával Városlakók érdeke Sarasok, iiiileriilelek mentén A téli kabát még rajtunk volt marói us közepén, a város domboldalai azonban már pucéran mutatták magukat, hiszen nem zöldült a fű, nem sűrűsödtek a bozótok, nem lombosodtak meg a fák. A barna föld szemérmetlenül tárta elénk kényelmetlen-kelletlen terhét: üres műanyag zacskók, dobozok, hasznavehetetlen limlomok fehérlettek, tarkállot- tak a Kemerovo-lakóteJep vasúti sínekig futó domboldalán. A hatos buszon utaztunk és akaratlanul is elénk tárult a látvány. Tapasztalt ismerősöm, aki régóta már érzékenyen reagál társadalmi együttélésünk . minden torz vonására is, megjegyezte. — Hogyan nem veszik észre az illetékesek? x A megjegyzés többet takart spontán megnyilvánulásnál. Ha azt mondjuk, hogy Salgótarján belterülete, belvárosa valóban tiszta, s a hozzánk látogató turista is méltán dicsérheti — sétálva a város centrumában a tisztaságot, rendezettséget, akkor annál elkeserítőbb, hogy a még szintén belterületen lévő garázsok. garázssorok környéke szemetes, és ez kora tavasszal még autóbuszon utazva is messziről árulkodik helyben lakónak, idegennek egyaránt. Garázsnál maradva: megoszlanak a vélemények ,,szemétügyben” Akinek nincs garázsa, méltatlankodik: miért lehet azt megengedni, hogy ennyire szemetes a garázsok környéke? Akinek pedig garázsa van azt mondja ugyan miféle szemét keletkezhet egy garázsban? Az ódzkodás oka az lehet, hogy ha a szemétszállítást a ga- rázssorok környékén megszerveznék. nem maradna e' a szemétszállítási díj kivetése sem. És az idén már » szemétszállitási díjat is megemelték a városban... (Egyébként a díjemelés oka az volt, hogy a városgazdálkodási üzem szemétszállítási tevékenysége már ráfizetéses volt. és a jelenlegi díj is csupán az önköltséget foglalja ma gában.) Az ellenvélemények ütköztetése igen sok kérdésben, döntés előtt szükséges és elengedhetetlen, az azonban nemigen vonható kétségbe, hogy a város tisztasága az egész lakosság érdeke. És ebben a város népképviseleti szervének, a tanácsnak, illeve végrehajtó apparátusának kell lépnie! Még akkor is. ha azzal évente egy- kétszáz forinttal terhelik meg az érintett városlakók költségvetését. A városgazdálkodási üzemnek van jelenleg kapacitása arra, hogy kiterjessze a szemétszállítást a garázssorok környékére is. A tanács végrehajtó bizottságán van hát a sor, hogy a szemétszállítást itt is elrendelje. Kísérletképpen ki is helyeztek a Malinovszkij út fölötti garázsokhoz néhány nagy konténert. Végigjárva azonban a terepet, bizony jócskán akad még szemét elszórva a garázsok között és mögött Elszomorítóbb a látvány a kemerovói garázsoknál. Építési anyagok törmelékei, olajos- és más flakonok a vasút melletti emelkedőn, s mindemellett , rendezetlen, sáros útszakasz. x Szólni kel] Salgótarján üdülőterületeiről is A szemétszállítás ezeken a területeken sem megoldott. Igaz hogy üt csak hét végéken gyűrik a szemét, s kertekben égetni is lehet, átn minden hulladékot itt sem lehet elégetni A rendszerelő és környezetük tisztaságát óvó autótulajdonosok naav műanyag zsákokba gyűjtik a szemetet, és szállítják el a legközelebbi szemel eskonténerbe. De nem ez a me oldás, s nem is túl ' sokén teszik ezt A hétvégi házak közelében az erdőszdlek tanúskodnak arról, hogy nem kevesen választják a köny- nyű megoldást: leszórni a hulladékot a bozótok közé, a völgyekbe. — Sajnos, sokkal több megoldás nem is igen van. Ezeken a területeken még nincsenek kihelyezve szemétgyűjtő konténerek. s ki-ki saját telkén, portáján igyekszik a rendet, tisztaságot megteremteni úgy, ahogy tudja És hogy közben elszemetesedik a környék. kirándulók, turisták csoportjait botránkoztatja meg... Ki látja azt?! x A közterületek tisztasága ügyében érkezett már jó néhány közérdekű bejelentés a városi tanácshoz, azzal a jó szándékkal, hogy megszűnjön a garázsok, üdülőterületek szemetes, mindannyiunk szemét bántó körnveze- te S remélhetőleg akad az ügynek olyan gazdája, aki a dicsérő szavakat is kiérdemli... — zsély — Itt érzem magam otthon Alig hallhatóan zümmögnek a csiszológépek, a salgótarjáni öblösüveggyár frn óm csiszolójában. Mögöttük férfiak és nők ülnek. Kezük nvomá-n a világ szinte valamennyi részére eljut az a kehely, a váza. A csiszolók büszkék munkájukra Közéjük tartozik az ali-g 21 éves Tőzsér Zsuzsanna is. A gép mellől nem tud felállni, hiszen csoportbérezés- ben dolgoznak. Itt minden munkadarab számít. Így aztán többnyire a csiszolóko- roingra 'és a kezében levő igen finom öblű pohárra néz. — Csak kérdezzen, én válaszolok — fogad a gép mellett. — Ez a módszer szerintem gyorsabb és egyszerűbb Is, A kollégáim sem szólnak, hogy te Zsuzsa megint otthagytad a géped. Igaz, az utóbbira nem is kerül sor. mert le kell húzni a nyolc órát. A párt-, a KISZ- és a szakszervezeti munkára a nyolc órán túl kell időt fordítani. .. Tőzsér Zsuzsannáit, aki ugyan Salgótarjánban született. de Kazáron lakik, szinte minden szál ide köti az öblösüveggyárhoz. Talán az édesanyjával kellene kezdeni. A megyeszékhely Beszterce-lakótelepén új szolgáltatóház biztosítja az ellátás megfelelő színvonalát. Itt dolgozik, tneós a gyárban. Az apja műszerész, a Váci Kötöttárugyár kazár) gyáregységében Az öccse most 16 éves, a nagybáton-yi szakmunkásképző intézet hallgatója, vas- és fémszerkezetlakatos lesz. — Az öcsém igazi nagy KISZ-es. Erre büszke is vagyok. Úgy kezdi a munkát, 4z életet, ahogyan én kezd tem valamikor Igaz, szüleim közül egyik sem párttag, de párton kívüli kommunistának vallják magukat. így is élünk otthon... Tőzsér Zsuzsanna 1978-ban kezdte a szakmát az öblös- üveggyárban S amikor, mint üvegcsiszoló' felszabadult, 1981-ben bevették a brigádba. — Egy évig voltam itt az üzemben alapszervezeti KISZ-titkár. Később tagja ;ettem a nagyüzemi KISZ- bizottsásnak. Rendkívül jó kapcsolat alakult ki az alapszervezet párttitkára 'és közöltem. mint KISZ-titkár között. Ügy érzem mindig a fiatalok érdekét képviseltem Most ugyan „csak” KISZ-tag vagyok és mégis mindent megbeszélnek velem az elv- társak. Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy ezelőtt két évvel a párt tagjai sorába léptem. Mint tapasztalt KISZ- fiataltól, mint párttagtól a vezetés mindig kéri a véleményem. számítanak rám. És ez nagyszerű érzés, de nagy felelősséggel is jár! A legutóbbi megyei pártértekezleten Tőzsér Zsuzsannát. a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának tagjai közé választották. Aztán igen nagy megtiszteltetés érle. Tagja lett annak a hivatalos delegációnak, amely Nógrád megye kommunistáit képviselte a párt XIII. kongreszszusán. — Azóta már számos élménybeszámolót tartottam. Hivatalosat is, és egyszerű magánbeszélgetéseken is. Van miről beszélnünk. Most hadd ne mondjam el a pártkongresszus jelentőségét. Azt, hogy rendkívül nagy felelősséggel esett szó az elmúlt öt. évről, a jövőnkről. arról, hogy milyen feladat hárul fiatalra és idősre, párttagja és pártonkívülire a XIII. kongresszus határozatának végrehajtásában Inkább most másról szólnék Hiszen élményem 'bőven van. Lehetek önző? Ügy érzem, hogy tisztelettel néznek rám az emberek Amióta visszajöttem Budapestről, sokan kérdeznek- hogy éreztem magam? Jól. Losonczi Pál elvtárs kedvességét közvetlen szavait sosem fogom elfelejteni. Brutyó János elvtárs — talán nem haragszik meg. amit most mondok, a kedvenc politikusom. Sok szót. ejtettünk egymással Salgótarjánról. Nógrád megyéről. S azok az etvtársak. akik Nógrád megyéből származtak el. fe'e'ős beosztásokban vannak az ország különböző fontos szerveiben. valamennyien jól fogadtak. s tárgyaltak velem... Szép arcú. szőke hajú. kék szemű Tőzsér Zsuzsanna. Nagyszerű, talpraesett lány. Aztán egy pillanatra megint fel néz. mun ká j ából: — A XIII, kongresszus megerősítette bennem, hogy nekünk fiataloknak, még na«gvon sok a tennivalónk. Ezt különösen érzem én. aki mint mondottam, itt lettem KTSZ-es. párttag és szakszervezeti tag. Más szóval itt ismerkedtem meg a szervezeti élettel. Dp ahhoz, hogy előbbre lépjünk, a fiatalok mozgósítása. aktivizálása igen fontos feladat! Ezt a kongresszuson is megiegveztem magamnak. Hiszen nemcsak a fiatalok képviseletéről van szó, hanem arról is. hogy mindannyian 'együnk le valamint a közös asztalra Tőzsér Zsuzsannának ebben nagyon igaza van.. S. tu 1 i Salgótarján város vonzáskörzetében közel hetvenötezren élnek, közülük több mint tízezren tagjai a pártnak. Valamennyiük számára eseménydúsak voltak az elmúlt hetek, hónapok, hiszen közéletünk fórumai jelenkori és jövőbeni boldogulásunk számos kérdésével foglalkoztak. Szalai Lászlóval, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkárával arról beszélgettünk, a megyeszékhely és vonzáskörzetértek kommunistái miként értékelik a terület társadalmi-politikai helyzetét, milyen teendők állnak előttünk? — Kezdjük egy rövid helyzetképpel: a közigazgatási átszervezések nyomán változott a terület társadalmi szerkezeié. Kérdésem kettős: egyrészt milyen jelentőségű ez a változás, másrészt miként tükröződik ez a pártmunkában? — Tizennyolc községet ölel föl a megyeszékhely vonzás- körzete, Salgótarjánnal együtt lélekszámú megközelíti a hetvenötezret. A munkásság társadalmi súlya, szerepe továbbra is meghatározó, aktivitásuk döntően befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének szemléletét, tevékenységét. Létszámuk jelentősen nem változott. de erőteljesebb lett a differenciálódás. Két sajátosság e tekintetben különös figyelmet érdemel. Az egyik: öt százalékkai csökkent a nagyüzemi munkásság száma, ugyanakkor nőtt a harmadik szektorban, s a kisebb gazdasági egységeknél dolgozók aránya. Ez egyébként világviszonylatban megfigyelhető jelenség. A másik: az összdolgozók negyven százaléka bejáró, nap mint nap ingázik munka- és lakóhelye között. A vonzáskörzetben élő termelőszövetkezeti parasztság az országos és a megyei átlagnál kedvezőtlenebb /adottságok között is eredményesen dolgozik. A gépi beruházások, az új szociális létesítmények, a falusi szolgáltatások bővülése jelentősen csökkentették a munkások és parasztok élet- és munkakörülményeiben, az életformában meglevő különbségeket. Hadd szóljak az értelmiségiekről is, kiknek száma megközelíti a 3000-et. kétharmaduk az ipari és államigazgatás, a többi a művelődés és az. egészségügy területén dolgozik. Döntő többségük a szocialista társadalom neveltje. elfogadják a párt politikáját, cselekvő részt vállalnak megvalósításában. — Ifjak és idősek, sok szó esik mostanában c két rétegről. Miként ítéli meg helyzetüket? — Előbb talán a fiatalokról: ,a munkahelyeken a 30 éven aluliak száma közel 14 ezer. s az iskolákban is hasonló létszámú fiatal tanul, önmagában ezek a számok is jelzik súlyukat. Többségük felelősséggel vesz részt a közéletben, jobbító szándékú kritikájuk, cselekvőkészséggel is párosul. Ugyanakkor, a fiatalok egy része bizonytalan a szocialista fejlődés néhány kérdésének megítélésében. Városi pártértekezletünk határozatában meg is fogalmaztuk, hogy erősíteni szükséges az ifjúság nevelésének össztársadalmi jellegét, önálló életrevaló felkészítését, a család, az iskola, a munkahely, az ifjúsági és a pártszervek felelősségét! Fontos kérdés politikánkban az idős emberek, a nyug* díjasok helyzete. Annál -is inkább, mert a városban élő nyugdíjasok száma magas, több mint a lakosság egyötöde. Többségük alacsony jövedelmű, átlagnyugdíjuk nem éri el a háromezer forintot sem, s magunk is érzékeljük, hogy az utóbbi években a nyugdíjak reálértékét nem sikerült megőrizni, s a többféle nyugdíjrendelkezés miatt jelentős a differenciálódás. Ezért is támogatjuk egy igazságosabb szociálpolitika körvonalainak kidolgozását, a konkrétabb, központi intézkedések megtételét. —f Azt hiszem, a megye- székhelyre is igaz, hogy nőtt a lakosság társadalmi aktivitása, többen mondanak felelős véleményt, javaslatokat a különféle fórumokon. Ezekben nem kis szerepet vállal a városi tanács, hogyan ítéli meg e testület munkáját? — A városi pártértekezlet állásfoglalásával válaszolok erre a kérdésre: a tanács népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási jellege erősödött, a tanácstagok felelősséggel végzik közéleti tevékenységüket. nőtt aktivitásuk. Hadd emeljem ki a városi tanács és a lakosság kapcsolatát. A nyílt várospolitika társadalmi összefogásra, cselekvő aktivitásra ösztönzi a lakosságot, egyre inkább összehangoltabbá, szervezettebbé válik kapcsolatuk. Most, az új választási rendszer alkalmazása során újabb lehetőség kínálkozik e viszony bővítésére, a tartalmi együttműködés javítására. Megemlíteném, hogy szélesedett az együttműködés a városkörnyéki tanácsokkal, amely a terület- és településfejlesztési, valamint a működési feladatok megvalósítására irányul. A vonzáskörzeti községi tanácsok munkájának elvi, politikai irányítását, a területen működő pártszervek és -szervezetek javuló színvonalon végzik. A jövőbeni tendenciát jelzik azok a törekvések, amelyek az állampolgárok fokozottabb bevonását irányozzák elő a döntések előkészítésébe és végrehajtásába. — A gazdasági építőmuu- káról, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés helyzetéről más fórumokon már sok szó esett, így erről most ne tegyünk említést. Viszont beszéljünk a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. a város és vonzás- körzetét illetően? — A helyi lakosság kereseti, pénzforrási lehetőségei nagyjából az országoshoz hasonlóan alakultak: például a pénzbevételek az elmúlt négy évben 40 százalékkal nőttek, míg a betétállomány 952 millió forintról másfél milliárd- ra emelkedett. Rögtön hozzáfűzöm, ugyanakkor a jövedelmi viszonyokban erőteljes differenciálódás következett be, amely azt jelenti, hogy a nyugdíjasok a nagycsaládosok és a fiatal házasok egy részének helyzete romlott! A várospolitika központi kérdése a lakásgazdálkodás és -építés. A 100 lakásra jutó népesség száma az 1980. évi 292 főről 277-re mérséklődött, a középtávú tervidőszakra előirányzott 1828 lakással szemben mintegy 2100 megépítése várható. Nem teljesül viszont a célcsoportos lakásépítési terv, melynek oka az épitő- ipari árak jelentős emelkedése... Hosszasan sorolhatnám a különféle létesítményeket, tárgyi feltételeket, amelyek a iobb megélhetést teszik lehetővé. A városkörnyéki községekben is javultak az élet- és munkakörülmények. A tanácsok saját eszközeik nagyobb hányadát fordították a lakosság helyi igényeinek kielégítésére. Kiemelt figyelmet kapott a magánlakás-építés elősegítése. a tervezettnél több családi ház épült, előtérbe került az oktatás, az ivóvíz, a körzeti orvosi ellátás feltételeinek javítása. Magunk is kezdeményezzük, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagycsaládosok, a fiatal házasok és az alacsony jövedelműek gondjaira, az időskorúak helyzetének javítására. — Kétszázhatvanhat alapszervezet. tizenhárom bizottság irányításával mintegy tízezer kommunista él és dolgozik ezen a vidéken. Milyen feladatok állnak jelenleg munkájuk középpontjában? — Talán mondanom sem kell, hogy a nemrégiben megtartott pártkongresszus, valamint a megyei és a városi pártértekezlet határozatainak feldolgozása, konkretizálása adja munkánk vezérfonalát. Döntő kérdésnek tekintjük, miként dolgoznak pártalapszervezeleink. A beszámoló, s vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait is igazolták, hogy alapszervezeteink döntő többsége jól érzékeli a megnövekedett követelményeket, eredményesen szervezi a kommunisták tevékenységét. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez a fejlődés differenciált, munkafeltételeik eltérőek, jelentős különbségek vannak a vezetőségi tagok, tisztségviselők felkészültségében, a végzett munka minőségében. Biztatónak tartjuk, hogy a választások során az alapszervezetek élére a legalkalmasabb kommunisták kerültek, s megalapozott az a - véleményünk, hogy a határozatok szellemét és betűit sikerült a realitásokra helyesen alkalmaznunk, mindnyájunk közös érdekének, boldogulásának elősegítésére — mondotta befejezésül Szalai László, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkára Tanka László
