Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

«KI tud többet...?" Szakmunkástanulók — a Szovjetunióról lenda! ni f Mftstti mWm Mi változott helyesírásunkban? A csapat: Litovszki Ottó, Szerémi Gábor, Beszkid Zoltán, dr. Etei Lajos, Kelemen Mária és Szabó Attila. ! Előreláthatólag júíius első hetében — felkészítő tanáruk társaságában — négy vagy öt balassagyarmati szakmunkás­tanuló is Szocsiban nyaral ju­talomképpen. Ezt a jutalmat azonban senki sem irigyelheti tőlük, hiszen nem szerencse- játékon nyerték, de keményen megdolgoztak érte. A balassa­gyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet csa­patáról van szó. amely az előkelő harmadik helyezést érte el idén, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és más szervek által meghirde­tett „Ki tud többet a Szov­jetunióról?” című országos műveltségi vetélkedősorozat (döntőjében. Ami első találkozásunkkor még csak vágyálom volt, az ina már valóság,- nem csoda, hogy második •■'-beszáigetésürúc jóval oldottabb, felszabadul- éatob légkörben zajlott. A randevúit azonban most is ^törzshelyükön”, az ISZI könyvtárában beszéltük meg. — A döntő nehezebb volt, *nint gondoltam — mondja dr. Etei Lajos tanár, akiről »z iskolában mindenki tudja, (hogy két szaktárgya — a tör- rtenelem és a földrajz — mél­áéit a Szovjetunió a szívügye. —- Nagyon jól kezdtek s. gye­rekek. de a vetélkedő két­harmadától veszélybe került a megcélzott harmadik hely. Ám az utolsó kérdéskörben sike­rült „megváltaniuk” a repü­lőjegyet. Szocsiba ugyanis esa-k a vetélkedő első három ■helyezett csapata kapott meg­hívást. A mi nem titkolt vá­gyunk pedig az volt, hogy oda kijussunk. Kimondhatat­lanul boldog vagyok, hogy ez sikerült. A gyerekeik némileg más­képp látják a dolgot. No, per­sze ők sem örülnek kevésbé a győzelemnek, de úgy vélÍK, nem volt olyan nehéz a bu­dapesti Pataky István Műve­lődési Központban április 3-én lezajlott döntő. Ők — állítják egybehangzóan — biztosak voltak a dobogós helyezésben. (Hogy mit éreztek a verseny alatt va'lójáiban, azt persze utólag lehetetlen ellenőrizni. A sorsolás mindenesetre nem 3-as, hanem a 4-es asztalhoz ültette őket...) — Az országos döntőben már csak hat csapat vetél­kedett — folytatja dr. Etei Lajos —, de hatszor annyi csapatot kellett „legyőzni” ah­hoz, hogy ide eljuthassunk. A márciusi megyei döntőt mond­hatni simán nyertük, hiszen ötvenhárom pontot szerez­tünk, míg az utánunk követ­kező csapat csak huszonket­tőt. Az országos elődöntő Bu­dapesten már nehezebb dió­nak' bizonyult. Az Almássá téri szabadidő-központban március 14-én tartott vetél­kedőn csak másodikok lettünk. A három elődöntő első két helyezettje mérte össze az­után felkészültségét a döntő­ben, ahol egyedül mi borítot­tuk fel a papírformát. A dön­tőben ugyanis — igaz csak egyetlen ponttal — magunk mögé utasítottuk a kisvárdai lányokat, akik az elődöntőiben megelőztek minket. — Egyetlen pont nem nagy különbség, hogyan lehettetek biztosak abban, hogy meg­előzitek a kisvárdaiakat? —a kérdés immár nem az „edző­höz”, hanem a csapattagokhoz szól, ám mosolyuk sejteti, er­re a kérdésre is felkészültek. — Arról van szó — mond­ja Beszkid Zoltán —, nogy az elődöntőn kiismertük az „el­lenfelet”, Tudtuk, hogy az iro­dalom gyenge oldaluk, nekünk viszont egyik erősségünk. Tud­tuk, hogy lesz irodalmi kér­dés és tudtuk azt is, hogy ezen fog eldőlni a dolog. Csak azt nem tudtuk, hogy az iro­dalmi kérdés az utolsó fordu­lóra jut. — Apropó, ki, miből ké­szült a vetélkedőre? — Szeptemberben kezdtük meg a felkészülést, az első félévben mindenki mindennel foglalkozott — avat be a tak­tikába Kelemen Mária, a csa­pat egyetlen lány tagja. — Januártól azután szakosod­tunk. Attila elsősorban Szov- jetun'ó gazdaságával, Gábor történelmével, Zoltán a kép­zőművészettel, zenével, a tech­nika és a tudomány fejlődé­sével foglalkozott. Az én té­mám az irodaiam volt — te­szi hozzá szerényen. — Örömünkbe egy kis üröm is vegyül — vált kese­rűbbre a tanár űr hangja —. A versenyeken mindig négy­fős csapatok vetélkedtek, de mindenütt ott ült mellettem beugrásra készen a „kispa- don” a csapat teljes, jogú, ötödik tagja, Lltovszki Ottó, aki tartalékként talán a leg­nehezebb feladatra vállalko­zott, hiszen neki mindvégig mindenből készülnie kellett, nem tudhatván, ki lesz, aki esetleg megbetegszik. Szóval a csapat öttagú, a meghívás viszont csak négy diák szá­mára szól Szocsiba... Már arra is gondoltunk, hogy ha más­ként nem megy, mi magunk dobjuk össze a pénzt, hogy együtt indulhassunk... Beszkid Zoltán, Litovszki Ottó, Kelemen Mária, Szeré­mi Gábor, Szabó Attila, Két épületasztalos, egy nőiruha- készítő, egy férfiruha-készítő és egy férfiszabó. Valamennyi­en végzős — harmadikos — szakmunkástanulók. Őket alig­ha lesz szükség győzködni az önművelés szükségességéről. Már most azt tervezik, együtt jelentkeznek a balassagyar­mati gimnázium esti tagoza­tára. Állítólag a dolgozóu kö­zépiskoláinak hallgatói szá­mára is hirdetnek „Ki tud többet a Szovjetunióról?” Ve­télkedőt. — pintér — A társadalom és a nyelv alakulása, fejlődése folytán helyesírásunknak is módosul­nia kell. Legutóbb 1954-ben változott a magyar helyesírás, amikor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közrebocsá­totta a helyesírási szabályzat tizedik kiadását. Most, több mint harminc év múltán köz­zétette A magyar helyesírás szabályai című kézikönyv ti­zenegyedik kiadósát, amelyet tízévi munkával készített el az MTA helyesírási bizott­sága. Régebben a helyesírási sza­bályzatokat a tudósoknak egy aránylag szűk csoportja ál­lította össze. Ma az MTA he­lyesírási bizottságában a szak­embereken kívül az akadé­mia elnöksége és mind a tíz osztálya részt vett benne, s ezenkívül különféle intézmé­nyek és testületek is: a Mű­velődési Minisztérium, a Ma­gyar Írók Szövetsége, a nyom­dászok szakszervezete, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége stb. A könyv fejezeteinek és szótárának tervezetét a múlt években — határainkon in­nen és túl — sokan megis­merhették. Sokan véleményt nyilváníthattak róla! „Így le­hetett a 11. kiadás — mint az előszóban olvashatjuk — az eddig legszélesebb körű de­mokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalá­sa.” Mi Táltozotl a szaiályza# tésztea? Az új szabályozás nem hoz lényeges változásokat he­lyesírásunkban, de elő fogja segíteni, hogy jobban átte­kintsük helyesírásunk rend­szerét, és könnyebben meg­találhassuk a választ helyes­írási kérdéseinkre. Szám szerint kevesebb lett a sza­bály, (az eddigi 438 szabály­zati pont helyett csak 299), és világosabb az elrendezé­sük, a megfogalmazásuk. A példatáruk is alaposan föl­frissült, gazdagodott. Az egyes szabálypontokban több a magyarázat és a hasznos információ, s így a szabályzati rész — a kötet első harma­da — az eddigi 74 oldalról 115 oldalra növekedett. Fontos változás, hogy a dz és a dzs betű, amely eddig — Ezt a képet a kiállításra festettem. Mit gondolsz, tetes­sek rá üveget, vagy nem? — Szerintem jobb lenne, ha lenne rajta üveg. És lehe­tőleg tej üveg, ★ — Jegyben jársz még Christával, Peter? — Á, már rég nem! — És hogyan sikerült leráz­nod azt a boszorkát? — Elvettem feleségül! * XIV. Lajos udvarába meg­érkezik az a bútorgarnitúra, liányzott a magyar gyerekek íbécéskönyvéből, most ábé- :énknek teljes jogú tagjává lépett elő. Ezután a sor végi szóelválasztáskor mindig egy- oen kell tartani őket, éppen úgy. mint a többi kétjegyű betűket (cs. gy, ly. ny, sz. ty, zs). Amint például a ko­csi szó elválasztása nem le­het koc-si. csak ko-csi. úgv a bodza és a menedzser szóé sem lehet bod-za. és mened­zser. hanem csak bo-dza és mene-dzser. Akinek ez furcsa, gondoljon arra. hogy c han­gunknak a dz. a cs-nek pedig a dzs a hangtani (zöngés) pária, méltó hát, hogy a be­tűjük is ..egyenjogú" betűje legyen végre a magyar he­lyesírásnak. A hagyományos ly betűnk természetesen továbbra is megmaradt. Igaz, hogy a ne­ki megfelelő eredeti hang ma már nem él köznyelvünkben, de gondoljunk csak arra, milyen különös lenne az írásunk, ha például Vörös­marty Szózatának e monda­tát: Ez a föld, melyen any- nyiszor / Apáid vére folyt — a két kérdéses helyen j-vel írnánk át (mejen. fojt). Hasznos újítás, hogy az ed­diginél sokkal több figye­lem fordul a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetősé­gekre. Például az előző sza­bályzat meg sem említette az igekötőkről szólva, hogy föl, fölül és fönn igekötőnk is van. A mostani 131. pontból mindenki világosan lát­hatja, hogy ezek nem kevés­bé helyesek, mint e betűs vál­tozataik: a fel, a felül és a fenn. Nyugodtan írhatjuk ö-vel: fölemelni, fölmegy, föltekint, fölülemelkedik, fönnmaradt stb.. (Ha az ige­kötő utáni szótagban e van, akkor szebb is az ö-ző válto­zat!) Űj fejezet a könyvben „Az egyszerűsítő írásmód” (ilyen az előző kiadásban nem volt), s az eddiginél sokkal jobb, sokkal részletezőbb lett „A különírás és az egy- beírás”, „A tulajdonnevek írása” és „Áz írásjelek” cí­mű fejezet. A tulajdonnevek fejezetében a csillagnevek, a márkanevek, a kitüntetések és a díjak neve, illetőleg ezek­nek a helyesírása — újdon­ság. Az intézménynevek és a címek írása eddig is szabá­lyozva volt, de ez most egy­szerűbb, s így könnyebb lett. Alaposan felfrissült és gazdagodott a kiadvány szó­tári része, amely a korábbi HUMOR amelynek elkészítésére a ki­rály nemrég adott parancsot. — Egek! — kiált fel XIV. Ljos a bútor láttán. — Azon­nal semmisítsék meg! — Késő, Síre, — sóhajtják a mesterek. — Amíg csinál­tuk, a XIV, Lajos stílus di­vatba jött... * Az apa arról panaszkodik barátjának, hogy fia az utób­177 oldalról 249 oldal terjftJ leiműre bővült. Kitűi>ő újítás, hogy általában nem- sak azt mutatja meg, niiki lógván kell írnunk, hanem többnyire a megfelelő sza­bályzati pontra is utal. Egjr példa a sok ezer közül: „me­gyei tanács; Hajdú-Bihar Megyei Tanács 187”. Már az itteni írásmódban is kitűnik, hogy a megyéi tanácsok né­vé' köznévként kis kezdőbe­tűkkel írjuk, tulajdonnévként pedig most már minden tagjuk­ban nagv kezdőbetűkkel A szám (187.) a megfelelő sza­bályzati pontra utal. s ott részletesebb információt és további példákat is talá'unk! Va.s Megye Tanácsa, .lletve Vas Megyei Tanács. Mi wtatl a szilán részien T A hidak nevét ezután álta­lában ugyanúgy írjuk, mint az utcák, utak nevét, vagyis nem kötőjellel, hanem ku cn: Petőfi híd. Szabadság híd. Kötőjel csak akkor keli ha a híd névtelen, és csak azt akarjuk megjelölni. hogy minek a hídja: Duna-híd, Ma- ros-híd. És egy harmadik mó­don, szorosan egybeírjuk a budapesti Lánchíd nevét, mert ebben az esetben a híd típu­sát jelölő szóból lett tulajdon­név. Ez a háromféleség jól érzékelteti, hogy új szabály- könyvünknek mennyire d’a- lektikus a szemléletmódja. Az írásmódunk nem lett „dog­matikus”, „szellemellenzős”, hanem mindig függ annak az értelmezésétől, amiről írunk. A megváltozott helyesírási szavakból és szókapcsolatok­ból most csak néhány példát említek. Ezután kis kezdőbe­tűkkel írjuk minden történel­mi esemény, tehát a nagy ok­tóberi szocialista forradalom és a nagy honvédő háború nevét is. Egybeírjuk: inté­zőbizottság, szerkesztőbizott­ság. Hosszú magánhangzó« lett a hívő, zsűri szó. Kü­lönbséget teszünk a Bük köz­ség és a Bükk-hegység nevé­nek írásában akkor is, ha -vei rag járul hozzájuk: Bükkel, de a Bükk-kel. (Hasonlókép­pen írjuk az ilyeneket is: Bonn-nal, Bonn-nál, Tallinn- nal, Tallinn-nak.) A magyar helyesírás sz* *^ bályai című könyv tizanegve- dik kiadása egyelőre 113 ezer példányban jelent meg. l>r. Pásztor Emil J bi időben igen rosszul visel­kedik. — Egyszerűen nem lehet vele szót érteni! Mintha ki­cserélték volna. Kizárólag mindenféle idióta alakra hall­gat! Nagyon kérlek, beszélj veie! / * — Augusto, teljesült már valaha gyerekkori vágyad ? — Igen! Valahányszor gyer­mekkoromban megnyirtak, mindig azt kívántam, bár ko­pasz lehetnék! műsor KOSSUTH RADIO: *.20: Társalgó §,44: Csengettyűszó 10.05: Diáki'élóra ao.35: Éneklő ifjúság 50.51: Klasszikus kamarazene 11.40: Sírkő - pántlikával 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13,50: Nóták 14.io: Magyarán szólva 14,25: Orvosi tanácsok. A fogszuvasodásról 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek az orosz irodalomból 15.17: Fúvószen« 15.29: Fél óra népzene 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt 18.30: Esti Magazin 19.15: Tudomány és gyakorlat 19.44: Geszty Szilvia opero- árlákat énekel 20.08: Népdalest 20.58: A D nap 22.30: Népszerű zenekari muzsika 22.58: Repedés a falon 23.08 : Archívumok mélyéről 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból 0.30: Magyar és idegen nyelvű vízjelzőszolgálat PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Hidas Frigyes rézfú vósmű veiből 12.30: Nóták 13.05; Popzene sztereóban 14.00: Zenés délután 17.30: Kamasz-panasz 4 NÓGRÁD — 1935. május 7., kedd IS.30: Gramafonalbum 19.05: Böngészde a zenei antikváriumban 2J.05: Hunyady Sándor meséli 21.36: Az élő népdal 21.46: A Rádió Dalszínháza 23.20: Tánczene 24.00: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI STÜDIÓ: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.58: Műsorismertetés 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 10.05: Égi postások 11.05: Képújság 14.35: iskolatévé 15.55: Érettségizőknek ajánljuk 16.38: Műsorismertetés 16.40: Hírek 16.50: Tévé-BASlC-tanfolyam. XV/16. rész 17.20: Három nap tévéműsor 17-25: A nyelv világa 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: A nagy győzelem 4®. évfordulóján 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. Mirr-Murr 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Legszemélyesebb közügyeim 22.55: Tv-hiradó. 3 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.33: Műsorismertetés 17.35: Képújság 17.40: Zsebtévé 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.05: A bolygó muzsikus 20.00: Kulisszán innen, , kulisszán túl 20.40: Petrovics Emil: I. kantáta 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Reklám 21.30: Amíg nem volt 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA! 19.30: Tv-híradó 20.20: A harcok krónikája n.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.20: Fiatalok tévéklubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Szeszélyes szerelem MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Hány az óra Vekker úr? (14). Színes ma­gyar film. 8-tól: Az éjszaka (16). Ölasz film. — Kohász: Maraton életre-halálra (16). Színes, szink­ronizált USA .bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Ez Amerika! (16). USA dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. hávomnegyed 6 és 8-tól: 39 lép­csőfok (14). Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Túl nagy rizikó (14). Szí­nes, szinkronizált USA kaland- füm. — Nagybátonyi Bányász: Házibuli. Színes francia filmvíg- játók. — Nagybátonyi Petőfi: Hóhánvók és hóvirágok. Színes, s dnkronizáli csehszlovák iflúsá- ei film. — Rétsás:: Jim Crais. Színes, szinkronizált ausztrál western. — Kisterenvel Petőfi: örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvfg,Játék. — .lobbáevi: Nyomorultak- I—II. Francia—olasz film. 2. műsor: 20.40: Petrovics Emii I. Kantáta. Egyedül ax erdőbe«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents