Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

Megkezdődött az Akadémia 145. közgyűlése

Koktél a szoviet sajtó napja alkalmából

Hétfőn az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt öt esztendei munkájáról beszámoló, tisztújító és tagválasztó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtitkára, Polinsz- ky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkár- helvettese.

Az Akadémia 145. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójához.

Ezt követően, Láng István tartotta meg beszámolóját. Az elmúlt öt év tudományos kutatásáról szólva, emlékeztetett rá. hogy az anyagi eszközök hiánya kihatott az akadémiai kutatási tevékenység eredményességére is. A költségvetési támogatás és a beruházási ráfordítások reálértéke csökkent, s mindez akadályozta a tervek teljes körű végrehajtását.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, valamint a támogatott egyetemi kutatóhelyek az 1980. é,vi

közgyűlés óta e nehézségek ellenére is számos jelentős tudományos kutatási eredményt értek el. 1980—83. között az MTA kutatóhelyein dolgozó szakemberek összesítve, kereken 700 könyvet és 10 500 tudományos közleményt publikáltak, az utóbbiból 3500 külföldi folyóiratban jelent meg. Nőtt az évente itthon és külföldön megadott szabadalmak száma. Számos kutatási program társadalmi. gazdasági hasznossága — a tudományos eredményesség mellett —' már most is egyértelműen bizonyított.

Ezt követően Somos András átadta az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat.

Maróthy László:

Segíteni keli a kutatási eredmények alkalmazását

A díjak átadása után Maróthy László emelkedett szólásra. Bevezetőben tolmácsolta a Központi Bizottságnak, személy szerint Kádár Jánosnak, az M£>ZMP főtitkárának, és a Minisztertanácsnak az üdvözletét és jókívánságait, s külön köszöntötte Szentágothai Jánost a kiemelkedő tudományos és közéleti tevékenységéért kapott akadémiai aranyérem elnyerése alkalmából. Elismerését fejezte ki az akadémiai díjban részesült tudósaknak, kutató kollektíváknak színvonalas és eredményes munkájukért.

— Az Akadémia mostani közgyűlése megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert az MSZMP nemrégen lezajlott kongresszusa után az első olyan szakmai, tudományos tanácskozás, amelyen az értékelő számvetés mellett a kongresszusi határozatok ismeretében a teendők, a feladatok méghatáíozása van napirenden. A kongresszus előkészítésében és munkájában széles körű demokratizmus, társadalmi méretű közös gondolkodás érvényesült. Elismeréssel és köszönettel szólok arról a nagyfokú felelősségtudatról, kritikai szellemről, az érdemi javaslatokról, amelyek az Akadémiának a kongresszusi irányelvekhez fűzött észrevételeiben megfogalmazódtak. A politika és a tudomány párbeszéde ezúttal is fejlődésünk fontos, s egyben érzékeny kérdéseit tárta fel — mondotta • miniszterelnök-helyettes.

Egyetértés a programmal

— A kongresszus jövőnket formáló elhatározásait a Hazafias Népfront nemzeti programként állította a tanácsi és országgyűlési választások középpontjába. A választási jelölő gyűlések minden korábbit meghaladó aktivitása bizonyítja, hogy népünk azonosul pártunk politikai programjával, mint előremutató nemzeti programmal. Ügy látjuk, hogy a választás • demokratizmusának fejlesztése a társadalmi közmegegyezés elmélyítését, a szocialista nemzeti összefogás erősítését, a közösségi alkotó erők kibontakoztatását szolgálja. IMég egy tapasztalata van a (választási eseményeknek: a Szocializmustól idegen erőknek nincs talaja a Magyar (Népköztársaságban. Szilárd, konszolidált belpolitikai helyzetünk alapot ad arra, hogy sikerrel haladjunk tovább a szocializmus építésének útján — mutatott rá Maróthy (László, majd társadalmunk boldogulásának kulcskérdéséről, a gazdaság intenzív fejlesztéséről szólt.

— Mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly további megszilárdításában, a gazdaság alkalmazkodóképességének fokozásában kell

előbbre jutnunk. Csak ezeken az alapokon élénkíthető a gazdaság fejlődése és növelhető a lakosság életszínvonala. Ma már látható,

hogy a gazdaság jelenlegi helyzete és a külső feltételek várható alakulása nem tesz lehetővé fordulatszerű változásit.

tartalmas egvOttmüködés

Számolunk a KGST keretében az együttműködés tartalmi bővülésével; a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink biztonságot adó és a további kibontakozást szolgáló erősödésével. Különösen fontos, hogy a gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítésében előbbre jussunk. Alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseink csak az elmúlt években kidolgozott — részben már a gyakorlatban is megvalósított, — elvek következetes érvényesítésével, irányítási módszereink folyamatos korszerűsítésével érhetők el. A gazdaságpolitikai stratégia célja lépést tartani a világban végbemenő tudományos, technikai haladás fő áramlataival, ezért a . műszaki fejlesztés súlypontjait a hazai társadalmi és gazdasági elképzelésekkel szoros összhangban a nemzetközi haladásnak megfelelően kell kijelölni — hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

— A műszaki fejlesztés fő

irányai nálunk is a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő technológiák, az elektronizálás és a biotechnológia fejlesztése. E fő irányokkal szinte egyenértékűnek kell tekinteni a széleskörűen értelmezett infrastuk- túra fejlesztését és ezen belül különösen a különböző műszaki szolgáltatásokat, a műszaki fejlesztés sajátos oktatási, képzési, továbbképzési feladatait, információs és propagandarendszerét. A

következő évek tudomány- és műszaki fejlesztéspolitikájának fő törekvése kell, hogy legyen az offenzív, kezdeményező közreműködés a gazdaság korszerűsítésében — fejtette ki Maróthy László, majd arról szólt milyen fontos a tudományos kutatás eredményei jövőnk szempontjából is.

— A tudomány társadalmi szerepének érvényesülésében elért eredmények nagymértékben összefüggnek azzal, hogy hazánkban a politika és a tudomány kapcsolata elvszerű, rég kimunkált elveken és bevált gyakorlaton nyugszik. Megkülönböztetett jelentősége van ezen belül a kutatás szabadságának. Ahhoz, hogy a tudomány a jövőben is eleget tudjon tenni feladatainak, vigyáznunk kell ennek a gyakorlatban kipróbált és igazolt elvnek a

további érvényesítésére, s gondoskodnunk kell az ehhez szükséges feltételek biztosításáról. Nemcsak a tudományt foglalkoztatják a társadalom kérdései. A társadalom is foglalkozik a tudomány dolgaival, helyével, szerepével, gondjaival. A Politikai Bizottság a tudománypolitikai irányelvek alapján foglalkozott az időszerű feladatokkal. A kormány elfogadta a tudományos kutatás hosszú távú tervét, most formálódik a középtávú kutatási fejlesztési terv. A kongresszus határozatának megfelelően „arra kell törekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek”.

Megfogalmazódnak a tudományos kutatás fejlesztésével kapcsolatos követelmények is. amelyek a leglényegesebb pályákon hasonló módon jelölhetők meg, mint a gazdaságban, kifejezőbb magyar szavak híján így fogalmaznám meg: szelekciók, koncentráció, a teljesítmények ösztönzése és elismerése, a kutatási eredmények alkalmazásának elősegítése. Ez alatt azt értjük, hogy országunk már csak nagyságrendje miatt is számos területen „követő” ország. A szükséges kutatási eredményeket a kor színvonalán kell átvenni, megteremtve hozzá a tudományos fogadó- készséget is.

A továbbiakban az alapkutatások helyzetét körvonalazta Maróthy László.

A kutatómunka teltételei

NÓGRÁD — 1985. május 7„ kedd

— A tudományos intézetekben, egyetemeinken folyó kutatómunka feltételeinek javítása — különösen a gépműszerpark korszerűsítése, a folyóiratokkal, a segédanyagokkal való ellátottság megoldása — sürgető feladattá vált. Az előttünk álló tennivalók. miatt fordulatot kell elérnünk az alapkutatások elismerésében. megbecsülésében és támogatásában is. Társadalmunkban tudatosítani kell. hogy egyre rövidül az idő, amely alatt egy alapkutatási eredmény eljut a gyakorlatig; a'kalmazásá- nak újabb és újabb területei tárulnak fel. a kutatás eredményei mind mélyebben hatják át a gyakorlat valamennyi szféráját. Ez gyökeresen új helyzetet teremt, a fejlődés új útjait nyitja meg, és ez tőlünk erőfeszítéseink összpontosítását igényli. Ahhoz, hogy követni tudjuk a tudományos fejlődést, megértsük az emberi gondolkodás új eredményeit, korszerűsítsük oktatásunkat, nekünk is magas színvonalú tudományos műhelyekkel kell rendelkeznünk. Ehhez fontos az anyagi feltételek megteremtése. Azonban tudományos életünkben meg kell tanulni jól elviselni, sőt támogatni, hogy az erőforrások néhány meggondoltan kiválasztott téma, terv munkálataira összpontosuljanak. A

pénz nem nélkülözhető, de önmagában nem elégséges a

kívánt fordulat eléréséhez Meghatározó, hogy milyen a tudományos légkör a kutatóhelyeken. mennyire szigorúak a követelmények, mennyire objektív a pályázatok elbírálása. az elért ’ eredmény megítélése független-e attól, hogy valaki közelebb vagy távolabb van a tűztől. A kutatói pálya iránt csökkent a fiatalok érdeklődése. A jövőben veszélyt jelenthet, ha a fiatal generációk legtehetségesebb tagjai tartósan külföldön vállalnak munkát, ha egyre kevesebb szállal kötődnek a hazai tudományos élethez — fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Ezek a gondok, feladatok a kutatásfejlesztés irányításának további javítását is igénylik. Elengedhetetlen az állami, a vállalati, az intézményi és a tudós testületi feladatok jobb megosztása, elhatárolása és ellátásuk érdemi összehangolása. Az irányításnak sokrétűen kell alkalmazkodni a tudományos munka funkcióihoz, sajátosságaihoz. A hatékonyság, a színvonal emelését ezekhez igazodóan kell előmozdítania — mutatott rá Maróthy László, majd a továbbiakban kifejtette:

taetú lechno’ógiáli

— A népgazdasági tervező- munkába n is vannak teendők: tovább kell lépnünk a tudományos, a műszaki fejlesztési és a gazdasági folyamatok sokrétű összhangjának megteremtésében. Ily módon is elő kell segítenünk a szerkezetátalakítás, a korszerű technológiák széles körű elterjesztését. A finanszírozásban a kormány arra törők- szák, hogy javuljanak a kutatásfejlesztés feltételei. Az intézményhálózat szerkezetében az elmúlt években jelentős és helyes változások történték. Növelni kívánjuk az intézeteik önállóságát, i > csökken teni gazdálkodásuk kötöttségéit, mérsékelni az irányítás adminisztratív vonásait. Kormányzatunk- tudománypolitikai céljait és tennivalóit, a kutatási programokat a most készülő országos középtávú kutatási-fejlesztési terv fogja majd keretbe. E munka során arra törekszik, hogy a tudományos kutatás feltételei stabilabbak legyenek, az alapkutatás működési feltételei mentesüljenek a napi gazdasági problémák hullámverésétől, nyíljék mód a hosszabb távlatú elgondolások megalapozására és valóra váltására. Arra is figyelmet fordítunk, hogy a programjaink ne megváltoztathatatlan elhatározások, hanem a fejlődést mindenkor támogató, megújuló cselekvési tervek legyenek.

Végezetül Maróthy László, a Központi Bizottság és a kormány elismerését fejezte ki az Akadémia leköszönő elnökségének, a tudományos osztályok és bizottságok, a szerkesztő bizottságok vezetőinek, tagjainak, akik —, mint mondotta — nehéz, olykor kritikus időszakban voltak a tudomány ügyének közmegbecsülést kiváltó, elhivatott képviselői. Őszinte reményét fejezte ki, hogy a most megválasztandó tagok és tisztség- viselők tovább öregbítik a magyar tudomány jó hírét, előmozdítják társadalmigazdasági fejlődésünk sokoldalú tudományos megalapozását, előbbre viszik közös ügyünket: népünk szolgálatát, a szocialista társadalom építését.

Az Akadémia 145. közgyűlésének programja tudományos, illetve osztályüléssel folytatódott.

A nyelv- és irodalomtudományok osztályának — az MTA székházában tartott nyilvános ülésén az 1930. évi közgyűlés óta végzett tevékenységről Szabolcsi Miklós akadémikus, osztályelnök számolt be.

Az Akadémia 145. közgyűlése kedden újabb tudományos üléssel, illetve nyilvános osztó leülésekkel folytatja munkáját, (MTI)

A szovjet sajtó napja alkalmából Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete koktélt adott hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az eseményen megjelent Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propa- gandaosztólyának vezetője,

Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Roska István külügyminiszter-he- helyettes. A koktélon részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint az országos lapok, az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió több vezetője és vezető munkatársa.

Emlékülés a Honvédelmi Minisztériumban

A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója ai- ka mából emlékülést tartottak hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban. Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai fő- csoportfőnök, miniszterhelyettes elnöki megnyitója után „A fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentősége, tanulságai, a Szovjetunió döntő szerepe a győzelem kivívásában” címmel Pacsek József aliábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes tartott előadást.

Ezt követően több előadó méltatta a Vörös Hadsereg szerepét hazánk felszabadításában, a fasizmus felett aratott győzelemben, valamint a budapesti gárdahadosztály egykori harci tevékenységét.

Az emlékülésen — amelyen

részt vettek a magyar néphadsereg vezető szerveinek képviselői —, jelen volt a Honvédelmi Minisztérium katonatanácsának több tagja, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséin A tanácskozáson előadást tartott a Budapest nevét viselő gár- da-magasabbegység parancsnoka is.

A rendezvény Kárpáti Ferenc zárszavával ért vrget.

Banktanácskozás

Budapesten

Hétfőn Budapesten megkezdődött a Mezőgazdasági Bankok Nemzetközi Szövetségének központi bizottsági ülése.

Az ülést Charles Delotte, a szövetség elnöke nyitotta meg, majd Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szólalt fel. A magyar gazdaságpolitika főbb céljairól szólva hangsúlyozta: továbbra is központi kérdés az egyensúly erősítése, az adósságállomány csökkentése. Olyan körülményeket kell teremteni a gazdaságban, hogy felgyorsuljon az eszközök átóramiása az alacsony hatékonyságútól a jövedelmezőbb tevékenységekhez, s fokozódjék a piac szerepe a gazdasági döntésekben. A gazdasági reform fontos eleme a bankrendszer továbbfejlesztése, a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció jobb elhatárolása — mutatott rá. Szélesedik a kisebb kereskedelmi bankok tevékenysége. -A beruházási hitelezésben ma már tucatnyi kisebb bank és pénzintézet vesz részt, amelyek az összes folyósított beruházási hitelek mintegy harmadát nyújtották . a múlt évben.

Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes részletesen ismertette az ülés résztvevőivel a gazdaságirányítás reformjának legutóbbi intézkedéseit. Szólt arról is, hogy a lakosság mintegy egymilli- árd forint összegű értékpapír tulajdonosa, s a vállalatok is csaknem ekkora értékben vásároltak kötvényeket. A szakemberek úgy számolnak, hogy az elkövetkező években a kötvények részesedése az ösz- szes beruházás finanszírozásából elérheti a 3—4 százalékot. A kellően nem hasznosított eszközök felszabadítására, újbóli hasznosítására is történnek intézkedések. Az elrríúlt két évben négy, egyenként ezer-három ezer dolgozót foglalkoztató vállalat felszámolására került sor, mert tevékenységük nem bizonyult jövedelmezőnek. A meglévő gépeket, épületeket ma már más vállalatok hasznosítják.

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a magyar élelmiszer-gazdaság eredményeiről beszélt. Elmondotta: a mezőgazdaság, az

élelmiszer-gazdaság helyzete, fejlesztése kulcsfontosságú az ország életében. Kivitelünk a világ húsexportjának 2,5 százalékát, élőállat-kivitelének 5 százalékát, almaexportjának 6 százalékát, borexportjánál? 3 százalékát képviseli. Az eredményeket következetes agrár- és szövetkezetpolitika alkalmazásával érte el az orszagj

E politikának tartós elemei: az önkéntesség, a fokozatosság, a többszektorúság, az üzemi demokratizmus, a vállalati önállóság, a tevékenységi körök széles skálája, az anyagi érdekeltség, a termelési-értékesítési biztonság.

Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank1 elnök helyettese az élelmiszer-gazdaság finanszírozásáról tartott előadást Hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban rejlő előnyök kihasználása. Az élelmiszer-gazdaság volt képes leggyorsabban megragadni a Világbank-tagságból származó lehetőségeket. Ennek nyomán sikeresen halad előre a gabonatermelési és -tárolási program. A szakemberek további élelmiszer-gazdasági, -fejlesztési csomagterv kidolgozásával foglalkoznak, előrehaladott stádiumban van például egy. az állattartó telepek rekonstrukcióját és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését szó,gr .6 program előkészítése.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek világkereskedelmének helyzetét elemezte előadásában Yves Barsa.ou. a párizsi mezőgazdasági hí I siintézet. vezérigazgatója. Elmondotta, hogy e cikkek kereskedelme 20 év alatt hatszorosára növekedett. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges feszültségek is kialakultak, A fejlett országokban jelentőssé vált a túltermelés, a fejlődők — növekvő eladósodásuk miatt — egyre kevésbé tudják megvásárolni az alapvető élelmiszercikkeket. A népesség gyors növekedése miatt, ezek az államok 1981. óta több élelmiszert importálnak, mint amennyit exportálnak. A megoldás — hangsúlyozta az előadó — részben a fejlett országok protekcionista kereskedelempolitikájának megszüntetésében, részben a fejlődő világ mezőgazdasági termelésének növelésében keresendő. Ez utóbbihoz azonban tőke kell, amelynek előteremtésében jelentős szerep hárul a mezőgazdasági bankokra is. Az agrárbankoknak ki kell lépniük az adott ország keretei közül, s a korábbinál nágyobb nemzetközi szerepet kell vállalniuk — vallják a szakemberek. így a termelés fejlesztése mellett elősegíthetik a technológiák cseréjét és a nemzetközi agrárkereskedelem gyorsabb fejlesztését is.

A nemzetközi tanácskozás szerdán fejezi be munkáját