Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

Könyvhét előtt ARCOK — tanulmányi versenyekről Még néhány hét ugyan hát­ra van az idei tanévből, de a legtöbb iskolás már türel­metlenül várja a mindig cso­dálatos élményeket, titokzatos kalandokat ígérő vakációt. Igv van ezzel az a harminc­két nógrádi úttörő is, aki a tehetségkutató egyéni pályá­zaton a legsikeresebben sze­repelt megyénkből. Egész éves kitartó munkájuk jutalma­ként csillebérci, illetve gödöl­lői országos szaktáborba in­dulnak a nyáron. Bagó Bernadett és Bélák Filoména, a Pásztói Kun Bé­la Általános Iskola nyolcadi­kosai orosz nyelvből jelesked­tek a versenyen. — Az alsó tagozatot lakó­helyünkön. Hasznoson végez­tük, ötödikben kerültünk Pász­tora. orosz szakosított tanter­vű osztályba — meséli Filo- ména s nyelvvel való ismer­kedés történetét. — Majdnem mindennap volt oroszóránk. Nagyon megszerettük a tan­tárgyat, szakkörbe is jelent­keztünk. Naponta fél órát, egy órát otthon is foglalkoztunk vele. A két kislány már tapasz­talt versenyző. Tavaly tagjai voltak annak a háromfős csa­patnak, amely megyei máso­dik lett az úttörők tanulmá­nyi vetélkedőjén. Az idén egyénileg kellett nevezni. Most is hárman kezdtek, de az or­szágos szintig csak kettőjük­nek sikerült eljutni. — Hogyan készültetek , a mostani versenyre? — Egy albumot kellett ké­szíteni az első fordulóban, melynek a címe: Hazánk, Ma­gyar-ország — mondja Berna­dett. — Képeket, újságkivá­gásokat gyűjtöttünk, könyve­ket tanulmányoztunK az utób­bi negyven év történetéről. Az albumban mindketten fog­lalkoztunk az egész országot érintő eredményekkel, Filo- ména ezen kívül kiemelte- a nagyobb városokat, én pedig Pásztó fejlődését. — A további fordulókban sokféle feladatot kellett meg­oldani. .Nehéz volt? — Nem túlságosan — mo­solyog Filoména. — Egy orosz nyelvű verset kellett elmon­dani, amit előre megtanul­tunk. Készültünk beszélgetésre' a szovjet nagyvárosokról, Ma­gyarországról családunkról, ia­Belák Filoména, Bag« Bernadett, Torzsa Péter kóhelyünkről, szabadidős-te­vékenységünkről. Nagyon sokat segített a gyerekek felkészítésében Ba­logh Tiborné tanárnő. A fi­nisben hetente egy egész dél­előttöt töltött velük, amikor ellenőrizte munkájukat, fi­gyelmeztette őket a hibákra, újabb irodaimat ajánlott. Évek óta tanítja a lányokat, jól tudja, mire képesek. A két lány kitűnő tanuló. Nagyon sokoldalúak. Filomé­na úttörőtanácstag, jól kézi­labdázik. Bernadett is sportol, szépen szerepel a vers- és prózamondó versenyeken, ren­geteget olvas. Jövőre gimna­zisták lesznek. Az előbbi a Balassi Gimnáziumba készül, Balassagyarmatra, az utóbbi orosz tagozaton bolyaista lesz Salgótarjánban. Biztosan meg­állják a helyüket a középis­kolában is! * A romhányi Torzsa Péter a mezőgazdasági ágazatban ke­rült a megye legjobbjai közé a tehetségkutató egyéni pá­lyázaton. Nem csodálkozom hát, hogy amikor becsöngetek hozzájuk, a takaros családi ház szépen gondozott kertjéből szalad elő. Mint később me­séli, sok időt tölt a kertben, mert kedvencei a növények. Versenydoígozata is erről szólt. — A házunk táján élő dísznövényekből készítettem gyűjteményt a pályázatra — bontogatja a súlyos dosszié zsinórját, melyből a lepröse! t dísznövények mellett rajzok is előkerülnek. — A biológián kívül legszí­vesebben rajzolással töltöm az időt. Ezeket is én készítet­tem. — Miért éppen a biológia a kedvenced? — Édesanyám földrajz— gyakorlati, édesapám pédig biológia—gyakorlati szakos, mindketten itt tanítanak a romhányi iskolában. Azt hi­szem ők szerettették meg ve­lem a természetet. Kisgyerek korom óta velük és két test­véremmel sokat kirándulunk. Leginkább a Börzsönybe, meg ide a közeli Kók-hegyre. egyébként a hetedikes hú­gom is indult a pályázaton. Péter nemcsak a biológiá­ban jeleskedik. Bizonyítványa kitűnő. úttörőtanács-titkár, rajvezető, őrsvezető, röplab- dázik. Most nyolcadikos. — Hová készülsz szeptem­bertől? — Gyarmatra megyek a Balassiba. Már most edzem magam, tudatosan gyorsítom a délutáni tanulási tempómat. Tudom, hogy sokkal többet kell majd ott tanulni, mert a bátyám is oda jár. — Túl szerénynek neveltük >— szól bele beszélgetésünkbe az édesanya. — Így tartottuk helyesnek. Három gyerekünk közül ő a legszorgalmasabb, nem félek hát attól, hogy ku­darcot vall. Kovács Erika Számítógép-patológia Napjaink technológiai új­donságait. a mind rafináltabb berendezéseket használó dol­gozók, hosszabb-rövidebb idő után különböző zavarokról panaszkodnak. Különösen sok a panasz azok körében, akik *t képernyők előtt ül ve. végzik munkájukat a különböző elektronikus berendezéseken. Legtöbbjük látászavarokkal küszködik. A színek, a fény­erősség, a látótávolság, vala­mint a betűk és jelek élessé­ge elsősorban a dolgozók lá­tását rontják. A betegek többnyire gyen- génlátásra, égető fájdalomra, erős könnyezésre és gyors szemkifáradásra panaszkod­nak. Ezek a panaszok több­nyire a napi munka befejezé­se után is megmaradnak. Tény. hogy a panaszok több­ségét leggyakrabban asztigma- tianos okozta helytelen fény- tóeé« váltja ki, amit csak súlyosbít a nem megfelelően világított helyiségekben tar­tózkodás. De a zavarok je­lentkezhetnek abban az eset­ben is, ha a munkahely tö­kéletesen világított az elekt­ronikus berendezések a leg­fejlettebbek, és a dolgozó szemének helytelen fénytöré­sét korrigálják. Mivel magyarázhalóak a látási zavarok? A videoter- minál mellett a dolgozó sok­rétű feladatot lát el. A szem­nek számtalan alkalommal kell a billentyűzetről a nyomtatott szövegre, majd a képernyőn megjelenő szövegre vándorol­ni. Következésképp a szem alkalmazkodni kénytelen a különböző távolságokhoz és a különböző megvilágítási erős­ségekhez. Voltaképpen a pupilla hosszú időn át foly­tonosan kitágul és összehúzó­dik a különböző megvilágítá­sok, a képernyő, a nyomtatott szöveg, a környezet megvilá­gítási erősségétől függően, pedig a szemnek viszonylag egyforma fényre lenne szük­sége. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül azt a tényt sem, hogy a képernyő fénye nem közvetett fény, hanem a fény­sugarak közvetlenül érik a szemet. Nem közömbös a szí­nek szerepesem. A szem szín­érzékenysége a színképsáv hullámhosszától függően, vál­tozik. A szem úgy érzékeli a színeket, mintha különböző fókusztávolságúak lennének, és megkülönbözteti a legki­sebb árnyalati eltéréseket is. A képernyő esetében a sötét alapon jelentkező világos kontrasztok (vagy fordítva) nem mindig a szem igényei­nek megfelelő optimális kap­csolatban vannak. Bebizonyo­sodott. hogy a szem fáradása gyakran összefüggésben van a világos alapon alkalmazott eötétebb betűk túlzott kont­rasztjával. A könyvhét megrendezésének gondolata Supka Géza művé­szettörténész, publicista, radiká­lis politikus, a Károlyi-kormány prágai nagykövetének nevéhez fűződik. Az ötletet 1927-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyv­kereskedők Országos Egyesületé­nek miskolci gyűlésén vetette fel, s rá két évre, 1929 májusá­ban rendezték meg az elsőt az ország szinte minden nagyobb városában. Ez évben 78 mű jelenik meg, közel 2 millió példányban, a korábbi évek 120-13Ö műve helyett, s a koncepcióban, a könyvheti lista összeálh’tásában is az eredeti elv látszik érvé­nyesülni. Nem kerültek a könyv­heti listára hazai vagy külföldi bestsellerek, szakkönyvek. sza­kácskönyvek, másod- és többed- kiadások — az élő magyar iro­dalom uralja a mezőnyt. A könyvhét ma kezdődik és június 5-ig (szerdáig) tart. Az ünnepi könyvhét országos meg­nyitójának most Debrecen vá­rosa ad otthont, A könyvheti kínálat elsősorban a prózában erős, s a korábbi évektől eltérően kisebb arány­ban képviselteti magát a nem­régiben oly meghatározó mű­fajú líra. Verskötetek (mindössze 13) között tallózva feltűnő az élet­műveket, vagy eddigi teljesít­ményt összefoglaló kötet. A Kosziolányi-centenáriumra ugyan nem jelenik meg —, sajnos —, a régóta várt, Kosztolányi-ösz- szes, csupán egy válogatás, viszont igen eddig ismeretlen verseket és verstöredékeket tar­talmazó könvv a poéta doctus Babits Miháfytól. Ikerkötettel jelentkezik a Magvető Kiadó, amikor egyidőben adja közre apa és fia, Áprily Lajos és lé- kely Zoltán összegyűjtött verse­it. Áprily és Jékely az Erdélyből átmentett finom humanitást, a csendesen csillogó szépséget, a formagazdagságot hozták ma­gukkal, s hagyományozták most. mór visszavonhatatlanul o ma­gyar irodalomra. Nagy László, az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar költője, saját hangján szólal meg. A Magvető Kiadó a Hanglemezgyártó Vállalattal közösen jelenteti meg a Ki viszi át a szerelmet című verses-le­mezes kötetet. A költő előadásá­ban olyan feledhetetlen verseket hallhatunk, mint a Himnusz minden időben, a Versben buj­dosó, a József Attila stb„ Új verseskötette! jelentkezik Kál- noky László (Egy mítosz születése) és az utóbbi időben maqáról keveset hallató Ladányi Mihály (Van időd.). Az ez évben Kos- suth-díjat kapott Csorba Győző a tőle megszokott igényességgel, gazdag költői tapasztalattal, folyton meoúiuló képvilággal lép elénk a Görbül az idő című új kötetében. Csoári Sándor úi kötetének címe: Kezemben zöld ág —, mintha képletesen élményekről, emlékekről, csaló­dásokról, s biztos, erős remé­nyekről tudósítana, s mintha a megnyuqvás, higaadás tüneteit is érezhetnénk, váltakozva az el­tűnések szívszorító gyötrelmei­vel. A könyvhétre természetesen megjelennek a szokásos költői antológiák is: a Szép versek 1984 cfmű gyűjtemény az el­múlt év lírai terméséből válogat, a Körkép 85, a Rivalda 83-84, az Irószemmel 1984 - a próza, a dráma, valamint a szociográ­fiai irodalom legutóbbi termésé­nek tallózása, A „slepp" a szov­jet írók legújabb elbeszéléseinek gyűjteménye. A hagyományokhoz híven a felsorolt antológiák mindegyike a könyvhéten fél­áron vásárolható meg. FILMJEGYZET Máskor, máshol Az ember néha úgy érzi, tele a világ kínnal és szenve­déssel. Az ilyenkor automatikusan működésbe lépő önvé­delmi mechanizmus könnyen a legkisebb ellenállás irányá­ba löki a legtöbb embert. Ezt felismerve, készülnek a rózsa­szín álomba merülés lehetőségét kínáló és nyújtó filmek, rövid felmentést és menekvést biztosítva a nyomasztó pesz- szimizmus, esetleg a realitás alól. A máskor, máshol című angol film nem ebbe a körbe tar­tozik. Michael Radford úgy döntött, hogy komolyan végig­gondol valamit, ami tulajdonképpen nem új dolog, de a megközelítés mindenképpen eltér az előzőektől. Az 1946-bari Üj-Delhiben született rendező számára a második világhá­ború már történelem, egy sok szempontból rendhagyó szi­tuációk sorozata. Ennek megfelelően az 1944-ben játszódó történetben nem a háború megjelenítésére törekszik, hanem a háború által új helyzetbe kerülő emberi viszonylatok áb­rázolására. Egy laza tanyaközpontra emlékeztető távoli skót faluba olasz hadifoglyokat hoznak a mezőgazdasági munka segítésére. Az elzártan élő falu lakói idegenkelve fogadják a hangos és érthetetlen nyelven logsogó-fecsegő olaszokat. Az, egyik gaz­da felesége, Janie —, akikhez három hadifoglyot szállásol­tak be — talárt az egyetlen, aki őszinte érdeklődéssel és együttérző szeretettel közeledik hozzájuk. Az. idős ízzig-vé- rig „skót”, kuporgató férje mellől elvágyódó fiatal nőt ép­pen az vonzza, ami a többi helybelit zavarja. Az itáliai ra­gyogó napsütéshez szokott emberek jókedélye, nem titkolt érzelmessége, szeretetvágva, temperamentuma. Szinte tör­vényszerű. hogy az asszony és az egyik olasz között szere­lem szövődik, ami azonban rejtett, de a dramaturgia szabá­lyai szerint a „bűnre” fény derül és tragikus végkifejletbe torkollik. A dolog lényege azonban nem ez. Erre csak a téma min­denki által fogyasztható csomagolása érdekében van szük­sége a rendezőnek. Az igazán fontos kérdések egyike, hogy két teljesen eltérő kultúra, ha ennyire kiélezett helyzetben találkozik, miként reagál a másikra. Michael Radford, mint már volt róla szó a háború utáni nemzedék tagja, öt már nem terhelik előítéletek. Számára az olaszok —, mint ez a három sem — nem általában fasiszták és n«m igazán el­lenségek, hanem emberek, akik éppen hadifoglyok. A skót falu lakói nem a háborús termelés hősei, hanem komor em­berek. akiket a nehéz munka és a közösség íratlan szabályai irányítanak. Keményen dolgoznak, a munka nem öröm, de nem is kín, hanem az élet tartozéka. Radford nem ítélkezik, higgadtan, visszafogottan ábrázol. Az olaszok szenvednek a ködös, rideg Skóciában és a hábo­rú vége után alig várják a hazatérést. A skótok rendületle­nül megőrzik hidegvérüket, és mikor az egyik olasz — Ja­nie kedvese — egy lánnyal történt erőszakoskodás gyanújá­ba keveredik, még akkor sem indulatoskodnak különöseb­ben. Az ügy a háborús viszonyok ellenére korrekt módon intéződik — bíróságra kerül, mert, „ha bűn van, bűnöshek is kell lennie”. Az ügy kimenetelén mit sem változtat, hogy ártatlan, vagy bűnös: Luigi számára Nápmly kék ege to­vábbra is csak a vágyakozás tárgyát jelenti. Máskor és máshol. Luigi és Janie szerelme talán más kor­ban, és egy másik helyen sem bontakozhatna ki, de itt végképp lehetetlen. Az elvágyódás a kitörés lehetőségének reménye játszik mindkettőjükkel, hogy aztán csapdába ejt­se őket. Más esetben ez az elvágyódás lilagőzös fércművek sztereotip moralizálása. Sokszor éppen a rózsaszín álmok szereplőnek és nézőnek egyaránt felmentést nyújtó táptala­ja az ilyen történet. A Máskor, máshol ezt szerencsésen el­kerüli. Bodnár Mihály Mm. műsor KOSSUTH RADIO: ».**: Magyar szellemi műhely Ungváron *.*•: verbunkosók, nóták t.34: Óvodások az esztergomi nemzetiségi napokon •.**: Lottósorsolás M.tfc: Mintha örökké élnél lf.lá: Haydn: D-dúr (A reggel) szimfónia. No. 6. 11.30: Hétszín virág. Gyermek­zenei magazin (ism.) 11.00: Házi feladat — felnőtteknek 12.30: KI nyer ma — Zalaegersze­gen? 12.45: Katkó István: Börtönkala­uz kezdő bűnözők számára 12.55: Pablo Casals kamarazene­felvételeiből 13.43: Operettnyitányok 14.10: Pataky Kálmán emlékezete* szerepei, VIII/4. rész 14.58: Glazunov: Az évszakok — balett 15.35: Újra a nyugdíjasházakról, II. rész 16.05: Jézus tanítványai 17.00: Ünnepi könyvhét, 198S. 18.00: Mendelssohn: 22. zsoltár 19.15: Évszázadok mesterművei 20.02: Húszas stúdió: Az usari- veri vadász 21.02: Népdalok, néptáncok 21.30: Energia a láthatáron 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Igen is, nem is. 23.00: Két kvartett 0.10: A Montserrat! kórus grego­rián dallamokat énekel 31 péntek „ PETŐFI RADIO: 8.0«: Lehár Fereno operettjei­ből 8.50: Tíz pere külpolitika (Um.) 8.0«: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: FúvóBindulók 12 25: Édes anyanyelvűnk (lsm.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullém 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Rég! nóta, hires nőt* 21.05: Közvetítés a budapesti ökölvívó EB elődöntőiről 21.35: Senki többet? Harmadszor! 22.45: Bende Zsolt operettdalokat énekel 23.20: Könnyűzene szaxofonra 24.00: Éjféliül ha.tnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. (A tartalomból: Gépkocsivezető-képzés — Tájjel­legű ízek Borsodból — Szolgál­tató udvar Gyöngyösön — A eyát divatja — Magnoátjátízaa — Hét végi programajánlat.) Szer­kesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- é* műsorelöze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tv-toma (ism.) 8.10: Iskolatévé Fizika (ált. lak. 8. oszt.) 8.35: Biológia (ált. isk. 8. oszt.) 9.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Német nyelv 9.55: Francia tájakon 10.05: Nyolc dal a stúdióban. II. 10.40: Énekesmadarak 11.15: Képújság 15.10: Iskolatévé 15.30: Mi és a számítógép lfi.os: Hírek 15.15: ökölvívó Eurőpa-bajnokság 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: Három nap tévéműsora 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Földre szállt ángyától* _ 21.15: A hét műtárgya 21.20: Wolfgang Goethe: Vonzások és választások 23.05: Tv-hiradó 3. 23.15: Himnusz í. MŰSOR! 18.15: Képújság 18.20: Csörgősipka. X/10. rész1. 8.(0: Don Quijote 19.00: Természetbarát 19.20: Csali 19.30: Stúdió M. 20 00: A Scruples divathál Vl/4. rész 20.50: Tv-híradő 2. 21.10: ökölvívó Európa-bajnok„ág 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 20.00: Gróf Monte Cristo 21.00: Zavarban a szakáéi 22.10: Derrick. 23.10: Hírek 23.20: Yvetta Simonova énekel 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hfradó 20.001 Bratislava! Lira ’86, 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Giorgione titka 23.05: ökölvívó EB. Elődöntők moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Nap­közis mozi: A király és a ma­dár. Háromnegyed 6 és 8-tól i Flashdance. Színes amerikai film, — Balassagyarmati Madách: Se­gítség, felszarvaztak! (14) Színes, szinkronizált olasz fllmbohózat. — Pásztói Mátra: Sortűz egy fe­kete bivalyért. Színes magyar- francia koprodukció. 8-tól: Apacserőd. Amerikai western. — Szécsényi Rákóczi: Hány az óra. Vekker úr? (14) Színes magyar film. Iskolamozi: Mackó Misi a világűrben. — Rétság: Talpig olajban. Színe#. szinkronizált francia filmvlgjáték. — Érsek- vadkert: István a király. Szí­nes magyar film. — Nagylóet KI kém. ki nem kém’? Színei szinkronizált USA bűnügyi fil»e vígjáték. ___ ____ 4

Next

/
Thumbnails
Contents