Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓG RÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS' LA P J A \ XLI. ÉVF., 122. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. MÁJUS 27., HÉTFŐ Szécsényi jubileumi közgyűlés Negyedszázada a közösben „A parasztembert mindig is csak a valóság győzte meg, és ez jó, hogy így van!” — mondta dr. Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz elnöke. A termelőszövetkezetben szombaton jubileumi közgyűlést tartottak a gazdaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyes rendezvényen többszáz dolgozó között jelen volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Cseh Adolf megyei TESZÖV-titkár és több más mozgalmi, társadalmi tisztségviselő. „A termelőszövetkezet negyedszázados fejlődése” címmel a gazdaság vezetője tartott előadást, majd korábbi tsz-elnökök. illetve alapitó tagok idézték fel emlékeiket. A tsz-mozgalom e jeles tagjainak az ünnepély végén emlék- plakettet, Oklevelet adtak át. 4Rjáh ■ 'Gyermeknapi műsor vasárnap Kulyaszépségverseny hulahoppkarika-larialás flgrárkötvény Fantáziát látnak benne megyénk termelőszövetkezetei, mert a magyar jegybank által megyénkben felkínált összegben amely többmillió forintot jelent - a maguk javára fordították az agrárkötvény előnyeiből fakadó kedvezményeket, lehetőségeket. Az agrárkötvényjegyzés eredményei arra utalnak, hogy ebben a tőkeszegény időben is van mód a csekély összegű fejlesztési célokat szolgáló tőkék helyes irányú, átáramoltatására, átcsoportosítására, csak tudni kell ezt1 mozgásba hozni. Vagyis olyan érdekeltséget kell teremteni, ami megmozgatja az emberi fantáziát, fölpörgeti a gondolkodást. A Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet is az elsők között jegyzett 300 ezer forint értékben, arra gondolva, hogy a 12 százalékos évi kamat olyan pénz, ami jól jön a közösségnek. A Kis- Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben, ahol önfinanszírozó módon oldják meg a termelési, gazdálkodási feladatokat, a csábító kamat mellett számba vették azokat az előnyöket, amelyeknek fel- használásával saját pénzeszközük bizonyos értékű bevonásával, eredményesen képesek majd megoldani távlati, sokirányú és gazdag fejlesztési terveiket. Egyébként megyénk közös gazdaságai, amikor döntöttek a kötvény- jegyzés mellett, nem sokkal később már jelezték, hogy ' gazdasági, műszaki, techni- I kai, technológiai megújulásukhoz hitelt kívánnak kérni a Magyar Nemzeti Bank agrár, ipari, kereskedelmi és szövetkezeti hitel főigazgatóságától. A kötvényjegyzési akció gyors és eredményes sikere egyúttal jól érzékelteti, megyénk termelőszövetkezeti vezetőinek új iránti igényességét, gyors, igazodó képességét és készségét, valamint azt, hogy helyesen képviselik a tagság érdekeit. Például százezer forint értékű kötvény után 1986. július 1-én a kamatszelvény egyes sorszáma alapján 12 ezer forint illeti meg az érdekelteket, 1988. július 1-én pedig a törlesztő szelvény első sorszámának megfelelően 16 600 forintot vehetnek át a kötvénytulajdonosok. Az előbbi időpontokat a kamat és törlesztő szelvények sorszámait és összegét figyelembe véve 150 ezer forintos kötvénynél 60 ezer forint kamat és 83 300 forint tör- lesztörész kerül vissza a szövetkezet érdekeltségi alapjába. Egymillió forintot érő kötvénynél pedig 120 ezer, illetve 166 ezer 600 forintról van szó. Bármilyen meggondolásból vásárolták az agrár kötvényeket megyénk szövetkezetei, egyben biztosak lehetnek: szabad tőkéjüket olyan helyre fektették be, amely egyértelműen a javukat szolgálja, nagyobb mozgásteret és feltételeket biztosit fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Nem holt pénzről van szó, mert ha a szövetkezet érdeke, pénzügyi helyzete megkívánja, akkor a kötvények tulajdonjogát szabadon átruházhatják, illetve eladhatják. A kötvény beváltásából származó bevétel viszont az érdekeltségi alapot, a kamat- bevételek pedig az árbevételt növelik. Ráadásul rizikó sincs, mert az összeg visszafizetését a Magyar Nemzeti Bank garantálja. Megyénkben az agrárkötvényjegyzés nyitánya jól sikerült, reméljük a folytatás, az okos, értelmes fel- használás sem várhat sokáig magára. (V. K.) , Hagyományosan a szécsényi tsz alapításának időpontját, 1960 februárját tekintik kezdetnek, bár a környéken — a szövetkezet mai területén — a zsunypusztai tsz alakult meg elsőkent. 1949 januárjában; s több más. a mai gazdaságot alkotó tsz az 50-es évekre vezeti vissza történetét. Dr. Hütter Csaba ..göröngyös útnak” nevezte azt a pályát, amit a szövetkezet máig bejárt: sikerek és kudarcok egyaránt előfordultak a két és fél évtizedben. Ma már kevesen értik meg. hogy annak idején az alapítást a bajosan megszerzett földtulajdonhoz való. ragaszkodás nehezítette — idézte föl az elnök. Sokáig csaknem mindennap felcsattant a ..ki. kit tart el?”-vita. S a nehéz időket nem tették könnyebbé az egyesülések sem, amelvek’A! ma kezdik egvre többen azt mondani, hogy ésszerű lépések voltak. Minden tsz megérezte a veszteségesség keserű ízét: Szécsényben 1971-ben és 1972-ben volt a mélypont. Ennek oka mára érvényes ta„Kivirágzott” Salgótarján — valamint Balassagyai-mat és Bátonyterenye . is — szombat délelőtt, amikor a végzős sza kmun kás ta n u 1 ók bállá gási ünnepélyeit tartották. A salgótarjáni 211. sz. ISZI-ben több mint 350 tanuló végzett ebben a tanévben, az érettségizettekkel együtt. A diákok közül ketten — Toronyi Tibor* karosszérialakatos és Párád i Róbert géplakatos —már vizsga nélkül, korábban elnyerte a szakmu-nkásoklevelet, mivel a Szakma kiváló tanulója országos versenyen jó helyezést ért el. Idén először végeztek külföldi tanulók: öt kambodzsai és egy libanoni telefonszerelő a megyeszéknulság: nagyobb volt a kockázat, mint a, kockázatvállalási. képesség. Az' utóbbi tíz évet szép fejlődési pályának lehet értékelni: új szemlélet alapján tevékenykedtek. E koncepciónak négy fontos eleme van: 1. a talaj termő- kepességenek fokozása. 2. a nívós gyepgazdálkodás. 3. a korszerű szarvasmarha-tenyésztés. 4. a/, ipari tevékenység kibontakoztatása Sok huzavona volt a változások körül. A meliorációtól -r- amelyre 40 millió forintot költöttek — a régi táblák rendjét féltették, a gyepgazdálkodáshoz túl értékesnek vélték a területet az állattenyésztésben a szokatlan külsejű tehénfajta váltott ki idegenkedést. Am az akkori döntéseket igazolták a későbbi hozamok: ma hússzor annyi tejet. kilencszer húst termel a gaz.dasag — egységnyi területre vetítve —, mint korábban. „Minden tevékenységhez először is dolgát értő ember kell!” — fogalmazott az elnök. Náluk húsz éve egyetlen diplomás ember sem hely szakmunkásképző intézetében. • A balassagyarmati Szondi György ISZI-ben hat osztályban a salgótarjánihoz hasonló létszámú diákság várja a vizsgákat. Az országos tanulmányi versenyen egyikük, Papp László autószerelő matematikából második helyezést ért el, a szakmai erőpróbákon bútorasztalos-, bőrdíszműves-, kőművestanulók értek el helyezést. A bátonyterenyei 209. sz. ISZI több végzős osztályából is búcsúztattak sikeres tanulókat. Molnár Mária nőiruha-készítő a Kazinczi szépkiejtési versenyen megyei első, országos hetedik lett. A dolgozott, ma hetven felsőfokú végzettségű munkatársuk van. Az emberi értékek gondozása jellemzi a tsz-t: igyekeznek munkalehetőségeket teremteni a falvakban. A jövedelem sokszorosára növekedett a kezdetekhez viszonyítva: az elnök forintban és búzában mérve is kimutatta, hogy egyéni gazdálkodó ma nem érhetne el olyan jövedelmet, mint egy tsz-tag. A volt ludányhalászi tsz elnöke. Józsa Károly arra emlékezett, hogy 3 pár lófogat volt az első közös, vagyon. A nagylóci Kasza András elmond la. hogy 1956 törést okozott szövetkezetükben. s csak" 1960-ban szerveződtek •újjá. Minden este volt vezetőségi ülés — idézte a múltat a zsunypusztai felesik László —, egyszer a munkát, máskor a beszolgáltatások gondjait vitatták meg. Mikola Kálmán volt hollókői elnök elmesélte, hogy egyszer lelkészi segítséggel szervezett meg vasárnapi munkát. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, kifejezte, hogy a közgyűlés bensőséges, emberarcú jellege ragadta meg leginkább. A párt helyes agrárpolitikája és az emberek szorgalma mára a világ élvonalába emélte a magvar mezőgazdaságot, A megye politikai vezetői nagyra értékelik a Szécsény köriül mezőgazdasági vidék eredményeit. A Rákóczi Tsz hem csak a megyének, hanem az országnak is az egyik legjobb gazdaságává fejlődött. szerkezeüakatosok közül Zvara Dénes a Szakma kiváló tanulója megyei verseny győztese; osztálytársa, Vasas Ernő az üzemgazdaságtan megyei legjobbja lett. A bánya- elektrolakatos osztályból Gor- dos György a munkavédelemből bizonyult a megye legjobbjának; osztálytársa, Tajtí József képviselte a megye ösz- szés szakmunkástanulóját a kollégiumi színjátszók országos találkozóján. Az ipari szakmunkásképző intézeteken kívül 180 kereskedelmi szakmunkástanuló és 25 mezőgazdasági szakiskolás végzett a megyében, húszán gyors- és gépíró szakiskolát fejeztek be. Igazi majálisi hangulatot biztosított a József Attila Művelődési Központ Salgótarjánban, egész napos gyermeknapi programjával vasárnap. Délelőtt gyermekszínjátszók, a Petöfalvi Általános Iskola, a Beszterce-telepiek és a bárna- iak szórakoztatták a közönséget. Délután a litkei táncosok léptek színpadra. Ugyancsak délután színes vetélkedőkön vehettek részt az érdeklődők. Sok szülő hozta el csemetéjét a kerékpáros lassúsági versenyre, a gólyalábon járásra, tekézésre és a kérdezz-feleiekre. Az ebtulajdonosok kutyaszépségversenyre nevezhettek be. A Tanácsköztársaság téren rengeteg kutya vonult fel, a tacskóktól kezdve, a spánielen keresztül a németjuhászig, szinte minden fajta képviselte magát. Könyvről könyvért vetélkedőt vezetett a Móra (Syermek- és Ifjúsági Könyvkiadó két dolgozója, Kása Zoltán és, Fellegvárt Tibor. A leghajlékonyabb lányok hulahoppkarika-ver senyén mérhették össze ügyességüket. Pörgött a kemény műanyag karika a résztvevők derekán és akinek leesett, az kiesett a játékból. A medicinlabda-dobás és a fekvőtámaszverseny elsősorban a fiúk mérkőzése voi*, de időnként a lányok is képviselték magukat. A bű- vöskocka-forgatás több fordulón keresztül tartott. Aki teljesítette a szintidőt, az a nagyszínpadon tekerhette a Rubik-kockát késő délután. Minden verseny résztvevője zsetonokért küzdött, amit zsákbamacskára válthatott át. És akinek még ezután is volt kedve szórakozni, este Aprók táncán — a Düvő együttes zenéjére — rophatott kifulladásig. Képünkön a salgótarjáni SÍI. sz. ISZI ballagó tanulóinak egy csoportja látható. MAI SZÁMUNKBAN Nógrád megye mezőgazdasága az elmúlt négy évben eredményesen fejlődött. A hozamok emelkedtek, a termelés feltételei korszerűsödtek és néhány termelőszövetkezet országos hírnévre tett szert. Ám az is előfordult, hogy egy-egy mezőgazdasági nagyüzem veszteséggel zárta az évet. Miért? Erről készített interjút M. Szabó Gyula. (3. oldal) „Alomkatona” címmel adott műsort a minap Salgótarjánban Katona Klári, a népszerű énekesnő. Miután fergeteges sikert aratott, válaszolt a NÖGRÁD kérdéseire, melyeket Molnár Pál tolmácsolt. (4. oldal) Nógrád régészei ezekben a napokban már javában serénykednek, hogy a kedvező időjárás beálltával folytassák a korábban megkezdett régészeti ásatásokat. A legígéretesebbnek ezúttal is a Szécsény környéki újkőkori település ásatása tűnik. Hol vallatják még a föld titkait — erről ír Fornai Miklós (5. oldal) Leendő mesterek ballagtak Az egyik legnépszerűbb játék a hulahoppkarika-forgatás volt. .
