Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XLI. ÉVF., 121. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. MÁJUS 25., SZOMBAT Képviselők arcképcsarnoka (2—3 oldal) Nógrádiak a BNV-n (5. oldal) MűvészeH életünkről (7. oldal) MINDEN NAP GYERMEKNAP Amikor eszembe ötlile ez a szó, ez a fogalom: gyermeknap, sohasem a saját gyermekemre gondolok. Mégcsak nem is a szükebb-tágabb családomban, környezetemben élő fiúkra, lá­nyokra. Hiradókockák, sajtó­fotó-kiállítások felvételei, il­lusztrált újságcikkek jelennek meg szemem előtt, rádióripor­tok mondatfoszlányai kattognak fülemben. És ezek a kép- és hangemlékek nem szép emlékek. Lehet, hogy túlságosan söté­tek ezek az emlékek, s gyermek­napkor felidézni őket, talán ün­neprontásszámba is megy. Jobb lenne ilyenkor mosolygós gyer­mekekre gondolni, akik apuká­juk, anyukájuk kezét fogva, csuk­lójukra tarka nyusziléggömböt kötve sétálnak a ligetben, akik villogó fogakkal harapnak szép cirmos almába vagy foszlós, pu­ha kenyérbe, akik jól világított, gazdagon fölszerelt tanterem­ben hallgatják a tanító, a fel­nőtt elmét gazdagító, szívet me­lengető jó szavát. Ámde ahhoz, hogy e szinte idilli képek legyenek a hétköz­napi valóság lenyomatai, min­dent meg kell tennünk azért, hogy a ma komor képek, a sö­tétség rajzolatai semmibe fo- szoijanak, s még a múit kisértő árnyaiként is elhessentsük őket. De hát .nit teltetünk mi ezért, egyszerű emberek, kétkezi mun­kások, kishivatalnokok, hiva­tásukra még készüiödöben levők avagy éppenséggel mar nyugdíjasok? A világ sorsa nem a mi kezünkben van - menthet­jük magunkat. - A sok-sok, gyer­mekeket sújtó bajról tudomást sze­rezvén, alig van lehetőségünk másra, mint hogy összeszoruló szívünk lüktetése egy harsány nem kiáltást préseljen ki belő­lünk. Ám ki hallja meg a mi kiáltásunkat? Az egyén szava halk valóban, egy nemzeté már hangosabb, s ha egyszer az egész emberiség közős torokból mennydörögne egy észtvesztő dühös kiáltást, az volna az igazi... Ne mondjunk le e közös ki­áltás igényéről, higgyünk ben­ne, hogy egyszer majd elhang­zik, de addig se feledjük, mint egyéneknek is megvan a ma­gunk kötelessége a gyermekek iránt. Ez a kötelesség elsősorban a példaadás kötelessége. A gyer­mek mindent tőlünk tanul, még hajlamokat is tőlünk örököl. E hajlamokat befolyásolni a tudo­mány jelenlegi állása szerint még nincs módunkban, de jó példával szolgálni a minket kö­vető nemzedéknek: igen. A gyer­mek, az ifjú hadd lássa tőlünk a szorgalmas, az odaadó mun­kát, a szabadság vágyát s az el­nyeréséért vívandó harc bátor­ságát, az egymás iránti megér­tést, tapintatot és tiszteletet. Igen. Tiszteletet! Kölcsö­nös tiszteletet! Tiszteletet a gyermekeink iránt is! Azt hiszem, meg kellene fordí­tani a bibliai parancsolatot ekképpen: „Tiszteld fiaidat és leányaidat, hogy hosszú ideig élj a földön!" Tiszteld bennük a jövő felnőttjét, tiszteld bennük a saját életed folytatóját, és e tisztelet jegyében sohase feledd: te vagy a példa. Te vagy a pél­dakép! Figyeli minden lépésedet, minden cselekvésedet, minden szavadat. És utánoz, és követ. Mindenben. Nincs egy pillanatod, amelyet vigyázó szeme sugarán kívül él­tetnél. (víinden nap •» gyermeknapi fi Legfelsőbb Tanács Elnöksége ratifikálta a VSZ meghosszabbításáról aláírt jegyzőkönyvet Andrej Gromiko méltatta a szerződés jelentőségét A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége pénteki ülésén egyhangúlag ratifikálta a Varsói Szerződés hatályá­nak meghosszabbításáról, ez év április 26-án, Varsóban aláírt jegyzőkönyvet. Az ülésen a szovjet kormány megbí­zásából Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a minisz­tertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter mon­dott beszédet. A Legfelsőbb Tanács két háza külügyi bi­zottsága nevében Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB pót­tagja, az SZKP KB titkára, a nemzetiségi tahács külügyi bi­zottságának elnöke méltatta a Varsói Szerződés jelentőségét. Andrej Gromiko beszédé­ben rámutatott: a tagálla­moknak a Varsói Szerződés meghosszabbításával kapcso­latos. egyöntetű döntésében a szövetséges országoknak az az akarata és törekvése feje­ződött ki, hogy a jövőben is szilárdítsák egységüket és összeforrottságukat, nemzet­közi színtéren közösen vé­delmezzék a szocializmus vívmányait, együttes erőfeszí­téseket tegyenek a tartós eu­rópai és az egyetemes béké­ért. Figyelembe vették a testvérországok alapvető ér­dekeit, behatóan elemezték a jelenlegi világhelyzetet, amely továbbra is szükségessé teszi e katonai-politikai védelmi szövetség fenntartását é» erő­sítését. Mint emlékeztetett, a Varsói Szerződés minőségileg új, magasabb szintre emelte a szövetséges államok barát­ságát és együttműködését, ki­alakította a politikai és vé­delmi együttműködés haté­kony mechanizmusát. (Folytatás a 4. oldalon) Kiváló termelöszöuetkezet lett a Karaites Elsősorban saját munkánktól fiigg A Karancslapujtői Karancs Termelőszövetkezet tavalyi gazdálkodása alapján kiérde­melte a Kiváló termelőszövet, kezet címet, Ebből az alka­lomból tegnap, ünnepi kül­döttközgyűlést tartottak a szövetkezetben. A küldötte­ken kívül megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, va­lamint a tanácsok, társadal­mi és tömegszervezetek, a társvállalatok vezetői, terme, lőszövetkezeti elnökök, művé­szek. A megjelenteket Halász László tanácsadó köszöntötte, majd dr. Gergely Sándor, a szövetkezet elnöke tartotta meg ünnepi beszámolóját. Bevezetőjében utalt arra, hogy a mostani kitüntetésben ben­ne van a már nyugdíjban élők szorgalma, szüléink, nagyszü. leink jövőnek adott előlege. Benne van a már nyugdíjas termelőszövetkezeti elnökök­nek, párttitkároknak, veze­tőknek és tagoknak önfeláldo. zó munkája, a Karancs völ­gyében élő nép szorgalma, amely megteremtette a közös­ségi gazdálkodás és élet alap. jait. Köszöntötte a mai fák­lyavivőket, majd egy régi böl­csességet idézve — aki nem törődik a holnapjával, annak mindig kínos lesz a jelene — rátért a tennivalókra. Ezek között említette a már mű­ködő karancsi érdekeltségi rendszert, amely vezetőt és dolgozót egyaránt a nyereség növelésében tesz érdekeltté. Sok lehetőséget kínál a jobb munkaszervezés, * feszesebb munka, amelyet ha jól vég­zünk akkor az az öröm for­rása. Tartalékként tartják számon azoknak nr elképze l seknek a megvalósítását, amelynek során a Karancs • völgyében növekszik a mun­kaalkalom, amikor olyan tér. mékeket gyártanak, amelyek­kel mások nem foglalkoznak. A kereskedelmi munkában rejlő lehetőségek okos kama­toztatása is hozzájárulhat a nyereség, az eredmény növe­léséhez. Foglalkozott még a főágazatok önállóságának és felelősségének növelésével, ami egyet jelent azzal, hogy átvették a legnagybbb össze­tartó erő szerepét. Végezetül az irányításról és a vezetésről beszélt, A beszámoló után Géczi Já­nos, a megyei párt-, állami, tömegszervezetek nevében köszöntötte a kiváló termelő­szövetkezeti címmel kitünte­tett kollektívát, méltatta a szövetkezet vezetőinek, dol­gozóinak erényeit, amelyek­nek segítségével eljutottak idáig. Beszélt a szövetkezetét jellemző vállalkozó, kezde­ményező tevékenységről, amelyek felkeltették az or­szágfis érdeklődést és a tudo­mányos intézetek figyelmét. Foglalkozott a XIII. párt- kongresszus munkájával, a hozott határozatok fogadtatá­sával, majd rátérve a megye mezőgazdaságának fejlődé­sére, számokkal bizonyította azoknak az erőfeszítéseknek tiszteletre méltó eredményét, amelyeket a megye mezőgaz­daságának dolgozói, a gabo­na-, a hús-, a tejtermelésben és a kiegészítő tevékenység­ben elértek, figyelembe véve s .énvezet en termőhelyi adottságokat. Befejezésül szólt azokról a tennivalókról, amelyek az intenzív gazdálkodás követel­ményeiből fakadnak, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy az első négyhavi gyengébb teljesítés után a mezőgazda­ságban is felgyorsuljon az eredményeket hozó alkotó munka. Foglalkozott még a helyi kezdeményezések fon­tosságával, számuk növelé­sével, majd az anyag-, ener­giatakarékosságra, a költség- gazdálkodásra hívta fel a fi­gyelmet. A párt bevált ag­rárpolitikájának hangsúlyo­zása után a MÉM, a TÖT, a megyei, városi párt-, taná­csi, tömegszervek nevében át­adta a Kiváló termelőszövet­kezet címet tanúsító okleve­let. Az ünnepi küldöttgyűlés alkalmából a szövetkezet központjának bejáratánál fel­avatták Bobály Attila szob­rászművész Életfa című al­kotását. A Karancs pávakör, a Nógrád táncegyüttes és a helyi általános iskola zene­kara gazdag, nagy tetszést aratott műsorral kedveske­dett a jelenlévőknek. Végül kitüntetéseket adtak át. Ket­ten Kiváló munkáért mi­niszteri. egy fő a TOT Ki­váló szövetkezeti munkáért kitüntetésben részesült, het­venen pedig oklevelet és pénzjutalmat vettek át. Új tanácstagi jelölő gyűlés Salgótarjánban KISZ küldöttség utazott Berlinbe Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével pénte­ken Berlinibe utazott az ifjú­sági szövetség küldöttsége. A delegáció a szocialista orszá­gok ifjúsági szervezetei veze­tőinek tanácskozásén vese tátuk Ä4TÖ Salgótarján 33. számú ta­nácstagi választókerületében a jelölő gyűlésen dr. Szittner András és dr. Kotroczó Jó­zsef kapott bizalmat, a vá­ratlanul elhunyt dr. Szittner András halála miatt azonban új jelölő gyűlést kellett tar­tani. Az eseményre pénteken délután a József Attila Me­gyei-Városi Művelődési Köz­pont kliulbtermében került sor, a választókerület igen sok la­kója részvételével. Rótíh József, a belváros 1. városkörzet párt titkár* elnö- M BtógaW-tój* „ ü§a ; Baalat László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára mon­dott előadói beszédet. Szalai László, a Hazafias Népfront megbízásából ajánlást tett a jelölő gyűlésnek: támogassák a 33. választókerület új ta­nácstagjelöltjeként C. Beoker Jüdítőt, a Nógrád Megyei Ta­nács osztályvezetőjét. Az egy, hangú jelölést számos válasz­tópolgár pártfogoló hozzászó­lása előzte meg. C. Becker Judit programot is sejtető be­szédben köszönte meg a bi­zalmat, s feisizólalt a korább­ról érvényes jelöltséggel, ren- tteikóaá <U JCouroczo József ia. t A szeszélyesen változó idő járás ellenére sok látogatót vonz a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Nógrád megye iparvállalatai, üzemei, gyáregységei, telephelyei és szövetkezetei közül több mint húszán mutatkoznak be a vásáron. A nógrádi termelők kiállítási helyein részben a már kelendő, részben a várhatóan reépszerű gyártmá­nyok láthatók. Több gyártó prototípussal is jelentkezik — elsősorban természetesen piackutatási céllal. Az ér­deklődök kíváncsiságának kielégítése mellett a jövőt elő­készítendő hasznos tárgyalások folynak a tavaszi vásáron. (A BNV-ről készült összeállításunk az 5. oldalon olvas­ható.) A képen a salgótarjáni síküveggyár kiállításának egy részlete. (Fotó: Kulcsár József) Választási nagygyűlés Szegeden Gyenes András mondott beszedet Választási nagygyűlést tar­tottak pénteken a szegedi sportcsarnokban. A mintegy kétezer résztvevő között ott voltak Csongrád megye és a város politikai és társadalmi életének vezetői, országgyű­lési képviselő- és tanácstag­jelöltjei. A Himnusz elhang­zása után Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Gyenes András, • az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mon­dott beszédet. Felidézte annak a négy évtl. zedes útnak a főbb jellemzőit, amelynek során Magyarorszá­gon kiteljesedett a néphata­lom, külön is szólva Szeged­ről, arról a városról, amely 40 esztendeje szinte elsőként mozdult a háborús bénultság­ból, s amely ma már nemcsak annak a vidéknek, hanem az egész országnak egyik kiemel­kedő szellemi centruma. — Azt a szocialista felfo­gást valljuk, — folytatta —, hogy mind eddigi eredménye­ink, mind további gyarapodá­sunk forrása a jól végzett, fe_ lelősségteljes munka. Éz ma az egész társadalom elsőrendű ügye. — A jó munka és annak megbeösüiéöt _* |»iad«Bton,ei| érdeke. Vannak, akiket ag-í godalommal tölt el, ha a jö­vedelmek jelentős differen­ciálódását tapasztalja. Meg kell érteni valamennyiüknek: ha a több jövedelem mun­kából fakad, nem ellentétes szocialista elveinkkel. A hasz. nos és szükség«? többletmun­kát meg kell fizetni. Aki jobb, értékesebb munkát vé­gez, keressen többet, mint az; aki kevésbé iparkodik. Ez a szocialista igazságosság. Ezt kell támogatnunk, erősíte­nünk, hogy mindenütt ér­vényre jusson. Majd fontos­nak mondotta, hogy több fi. gyeimet fordítsunk azokra a tényezőkre, amelyekkel ked­vezően befolyásolható a tár­sadalom értékrendszere, az egyének életcélja, életmódja, életvitele. Ezt követően így, folytatta: — Miközben nem tagadjuk; sőt fontosnak tartjuk, hogy az emberek anyagi helyzetük javulásáért iparkodnak, azt is hangsúlyozottan valljuk: az ember törekvései,- vágyai és céljai nem merülhetnek ki csak az anyagi értékek birtok, lásában. Vannak olyan érté­kek is, amelyek ugyan pénz­ben nem fejezhetők kd, nél­külük azonban sivár és em­bertelen lenne az életünk. t te* ílolytatÁM ét i, uldaloni J

Next

/
Thumbnails
Contents